Szerkesztő:feridiák/feridiák főműhely

ÜDVÖZLET AZ ÜNNEPMŰHELYBŐL:

ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART!

MAGYAR FORRADALOM, MAGYAR HIMNUSZ, MAGYAR ALKOTMÁNY

KOVÁCS JANCSI 1956-OS NAPLÓJÁBAN

Erkel Ferenc
Deák Ferenc
Kölcsey Ferenc
Magyar Himnusz

és vice versa, sőt bővített viszont:

Bethlen Gábor
Kölcsey Ferenc
Deák Ferenc
Erkel Ferenc
Magyar Himnusz
Bethlen Gábor

Ünnepműhely kapunyitás

Amikor 2008. december 22-én elindítottam szerkesztői lapomat, elsőnek belső használatra Ünnepműhelyünkről gondoskodtam.
A 2014/2015-ös tanévnek ünnepi tanévnyitóval kezdett első hetében olyan viták indultak, amelyek lehetővé s egyben szükségessé teszik Ünnepműhelyünk kapujának kinyitását és közösségi tevékenységének magasabb szintre emelését.--*feridiák ^vita 2014. szeptember 6., 15:02 (CEST)

Üdv a Bolyai-Műhelyben

A MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE
A MAGYAR WIKIPÉDIÁBAN

1 A LEGNAGYOBB MAGYAR

2 AKIK A XIX. SZÁZADI BUDAPESTEN CSINÁLTÁK

3 SZÉCHENYI ARCKÉPE BANKJEGYEN

4 A SZÉCHENYI-LÁNCHÍD PÉNZÉRMEN

5 AZ MTA PALOTÁJA

6 AZ MTA ALLEGÓRIÁJA

7 [1] BORÚRA DERŰ - AZ MTA MOTTÓJA

8 APPENDIX-AWARD ÉS BOLYAI, A HÍDEMBER

9 AZ EGYETLEN SZÉCHENYI-BOLYAI NAGYDÍJAS

Budapest, 2010. november 23.

Áldott Békés Boldog Karácsonyi Ünnepeket!

FerEnc testvér

Happy New _Year! Sikeres WikiÉvet!

Welcome to Wikipaedia,

the free encyclopedia

that anyone can edit.

Ma

Ma 2024. november 21. van, Olivér névnapja.

Count of Articles/Szócikkszámláló

Grand Total/Mindösszesen

Articles	Total	Edits	Admins	Users	Images
12 677 518	45 297 139	669 344 578	4 553	16 655 890	1 743 943

Mindebből Magyar

550 233

Contents

[hide]

1 Notes

2 All Wikipedias ordered by number of articles

2.1 1 000 000+ articles

2.2 100 000+ articles

2.3 10 000+ articles

2.4 1 000+ articles

2.5 100+ articles

2.6 10+ articles

2.7 1+ articles

2.8 0 articles in language (other than main page)

2.9 Grand Total

3 Deprecated, moved and other

3.1 Languages without ISO 639 language code or duplicated

3.2 Test Wikipedias

4 See also

4.1 Additional resources and statistics

4.2 Additional projects

5 See also

A WikipediA Lapjának kérdése Ünnepműhelyünkben

http://www.wikipedia.org

A Wikipédia Napjának kérdése Ünnepműhelyünkben

A harmadik hét: január 12–18.

Wikipédia-logó 2001–2003

január 15. – Wikipédia Nap (a Wikipédia angol változatának 2001. január 15-i elindítása emlékére)
január 18. – az ökumenikus imahét kezdőnapja · az ökumenikus Biblia Év zárónapja (a Szent István Bazilikában) · Árpád-házi Szent Margit ünnepe · vallások világnapja

http://en.wikipedia.org/wiki/Wikipedia:Wikipedia_Day

Wikipedia:Wikipedia Day From Wikipedia, the free encyclopedia Jump to: navigation, search Shortcut: WP:WPDAY See also: Wikipedia:Wikiday and History of WikipediaJanuary 15 is known as Wikipedia Day to Wikipedians. On this date in the year 2001, the wiki-based Wikipedia project went public after spending five days on Nupedia.

Contents [hide]

1 Wikipedia Day 2009

2 Wikipedia Day 2008

3 Wikipedia Day 2007

4 Wikipedia Day 2006

5 Wikipedia Day 2005

6 Wikipedia Day 2004

7 Wikipedia Day 2003

8 Wikipedia Day 2002

9 Wikipedia Day 2001

10 See also

11 References

[edit] Wikipedia Day 2009 On the eighth anniversary of Wikipedia, January 15th, 2009, the English Wikipedia had nearly 2,700,000 articles, (2,699,721 as of 20:00 UTC ...

2008 was designated as:

http://en.wikipedia.org/wiki/Council_of_Europe

http://en.wikipedia.org/wiki/European_Union

http://en.wikipedia.org/wiki/Commonwealth_Day

http://en.wikipedia.org/wiki/Presidents%27_Day_(United_States)

Washington's Birthday is a United States federal holiday celebrated on the third Monday of February. It is also commonly known as Presidents Day (or Presidents' Day). As Washington's Birthday or Presidents Day, it is also the official name of a concurrent state holiday celebrated on the same day in a number of states.

http://en.wikipedia.org/wiki/Uniform_Monday_Holiday_Act

Szerkesztő:*feridiák/*feridiák főműhely/dobozfej Szerkesztő:*feridiák/*feridiák főműhely/Kiemelt kép

Szerkesztő:*feridiák/*feridiák főműhely/dobozfej Szerkesztő:*feridiák/*feridiák főműhely/Évfordulók/november

– *feridiák ^vita 2009. január 17., 19:07 (CET)

Az Első Száz Nap

Január 1. - Április 10.

Január 20. - Április 30.

WIKIPÉDIA:ÉVFORDULÓK SZERKESZTÉSE

Tudnivalók

Rövidítés

WP:ÉVF

Ezen a lapon gyűjtjük a 2009-es év néhány fontos vagy érdekes évfordulóját heti bontásban, az itt gyűjtött anyaggal frissítjük minden hét elején a kezdőlapon található, évfordulókat és ünnepeket listázó sablon első szakaszát. Ha van javaslatod, ötleted valamelyik hétre, nyugodtan tedd ide, követve a mintát. Ügyelj:

hogy az egyes események szabályos mondatok legyenek, ponttal a végükön.
hogy lehetőleg kerek évfordulók kerüljenek az oldalra.

Egyáltalán nem baj, ha az ünnepek, jeles napok közt linkelt oldalak egy része még nincs megírva, különösen, ha fontos, akkor ez egyfajta felhívás is a megírására, de azért lehetőleg több legyen a kék, mint a piros link.

Archívum

Az archívumok igazán érdekesek akkor lesznek majd, ha az ötévenkénti cseréhez meglesz mind az öt év anyaga (az 5-ös a legkisebb a „kerek” évfordulók között), tehát minden évben elővehetjük majd az öt évvel azelőttit, csak frissíteni kell majd az évfordulókat egy ötössel. A 2010-es évhez például így nagyjából átvehető lesz a 2005-ös anyaga, és akkor már csak bővíteni/gazdagítani, esetleg szűrni-szerkeszteni kell/lehet, de akkor se jövünk zavarba, ha valamelyik hetet nem tudjuk időre megújítani, mert az öt évvel azelőtti anyag a rendelkezésünkre áll. Ugyanezen okból valószínűleg nem lesz érdemes az öt egymást körforgásban követő év külön lapjánál többet is megőrizni az archívumban.

Előzetes

Itt lehet előredolgozni a következő évre, ugyanolyan elvek szerint: 2010

53. hét: 2009. december 28. – 2010. január 3.

625 éve, 1384. december 31-én hunyt el John Wycliffe angol teológus, reformátor, a reformáció előtti vallásújítók (előreformátorok) egyik legnagyobb alakja (* 1324 k.).
350 éve, 1659. december 31-én hunyt el Apáczai Csere János, filozófus, pedagógus, iskolalateremtő, az első magyar enciklopédia alkotója és kiadója, magyar akadémia felállításának kezdeményezője (* 1625).
310 éve, 1700. január 1-én vezették be a Julián naptárat Oroszországban.
110 éve, 1900. január 1-én jelent meg a Huszadik Század c. folyóirat első száma.

100 éve, 1909. december 30-án nyitotta meg első kiállítását a magyar avantgard művészeket tömörítő Nyolcak művészcsoport.
100 éve, 1909. december 31-én nyitották meg a forgalom előtt a Ralph Modjeski lengyel amerikai kultúrmérnök által tervezett és épített New York-i Manhattan hidat.
70 éve, 1939. december 30-án született Kajdi János magyar ökölvívó († 1992).
65 éve, 1944. december 30-án lett a második világháborúban a nyilasok áldozata Richter Gedeon magyar vegyész, gyógyszergyáros (* 1872).
65 éve, 1944. december 30-án hunyt el Romain Rolland Nobel-díjas francia író (* 1866).

52. hét: december 21–27.

A Küzmics-féle Új Testamentum első kiadása.

890 éve, 1119. december 21-én született Becket Szent Tamás norman származású angol főpap, canterburyi érsek, Anglia primása. († 1170).
485 éve, 1524. december 24-én hunyt el Vasco da Gama portugál hajós-kapitány, aki új, a Jóreménység fokát megkerülő tengeri utat teremtett Európa és India között, s ezzel a világkereskedelem új korszakához és Portugália világhatalommá válásához adott döntő lökést (* 1460 k.).
355 éve, 1654. december 27-én született Jakob Bernoulli svájci matematikus, fizikus, a számsorok és valószínűség-számítás kutatója († 1705).
300 éve, 1709. december 25-én született Julien Offray de La Mettrie francia filozófus és orvos, az 1748-ban Hollandiában megjelentetett L'homme machine (Az ember-gép) című, és üldöztetését kiváltó könyv szerzője († 1751).
245 éve, 1764. december 22-én hunyt el Amade László költő, a 18. századi magyar dalköltészet egyik legjelentősebb képviselője (* 1703).
230 éve, 1779. december 22-én hunyt el Küzmics István, aki vend nyelvjárásban lefordította az evangélikus négy evangéliumot, ezzel Küzmics Miklós mellett ő az egyik megalapozó a nyelvjárás irodalmi nyelvének (* 1723.)
200 éve, 1809. december 24-én hunyt el Báróczi Sándor magyar királyi testőr, író, műfordító (* 1735).
175 éve, 1834. december 23-án hunyt el Thomas Robert Malthus demográfus, az angol klasszikus közgazdaságtan képviselője (* 1766).
110 éve, 1899. december 25-én született Humphrey Bogart amerikai színész, akit tehetsége, tudása, stilusa Hollywood aranykorának legnépszerűbb férfisztárjává avatott († 1957).
85 éve, 1924.december 25-én született Váci Mihály Kossuth- és József Attila-díjas magyar költő († 1970).
65 éve, 1944. december 21-én a debreceni református kollégiumban összeült az Ideiglenes Nemzetgyűlés és megalakult az Ideiglenes Nemzeti Kormány, amelynek miniszterelnöke Dálnoki Miklós Béla lett.
65 éve, 1944. december 26-án a náci németek fölrobbantották az Esztergomot és Párkányt összekötő Mária Valéria hidat.
50 éve, 1959. december 24-én hunyt el Jordán Károly magyar matematikus, egyetemi tanár, az MTA tagja (* 1871).
20 éve, 1989. december 22-én hunyt el Samuel Beckett ír költő, próza- és drámaíró (* 1906).

51. hét: december 14–20.

230 éve, 1779. december 18-án hunyt el Faludi Ferenc jezsuita szerzetes, író, költő, műfordító, a 18. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb képviselője (* 1704).
210 éve, 1799. december 14-én hunyt el George Washington tábornok, az amerikai függetlenségi háború hőse, 1789-től 1797-ig az Egyesült Államok első elnöke (* 1732).
185 éve, 1824. december 14-én született Szabó Károly magyar történész, műfordító († 1890).
180 éve, 1829. december 15-én hunyt el Pasquich János csillagász, az 1815-ben megnyitott gellérthegyi csillagvizsgáló alapítója (* 1754).
175 éve, 1834. december 20-án született Than Károly kémikus, a magyar vegyészet és tudomány meghatározó alakja († 1908).
170 éve, * 1839. december 14-én született Széchenyi Ödön török altábornagy, a török tűzoltóság megteremtője, Széchenyi István fia († 1922).
150 éve, 1859. december 16-án hunyt el Wilhelm Grimm német mesegyűjtő és nyelvtudós (* 1786).
150 éve, 1859. december 15-én született Lazaro Ludoviko Zamenhof lengyel optikus, filológus, az eszperantó nyelv megalkotója († 1917).
125 éve, 1884. december 20-án hunyt el Titius Pius Vendel minorita szerzetes, természetrajz tanár, algológus, az Adria élővilágának kutatója (* 1801).
105 éve, 1904. december 14-én született Petschauer Attila olimpiai bajnok kardvívó, újságíró († 1943).

50. hét: december 7–13.

400 éve, 1609. december 8-án Milánóban megnyitották Európa második nyilvános könyvtárát, a Biblioteca Ambrosianát.
330 éve, 1679. december 9-én született Bezerédj Imre kuruc brigadéros († 1708)
220 éve, 1789. december 8-án született Hild József magyar műépítész, építőmester († 1867).
145 éve, 1864. december 8-án hunyt el George Boole angol matematikus és filozófus (* 1815).
115 éve, 1894. december 7-én hunyt el Ferdinand de Lesseps francia mérnök, diplomata, a Szuezi-csatorna építője (* 1805).
115 éve, 1894. december 8-án hunyt el Pafnutyin Lvovics Csebisev orosz matematikus (* 1821).
85 éve, 1924. december 8-án született Hasznos István olimpiai bajnok vízilabdázó († 1998)
10 éve, 1999. december 8-án hunyt el Kuczka Péter Kossuth- és József Attila-díjas magyar író (* 1923).
1 éve, 2008. december 13-án hunyt el Horst Tappert, a világhírű Derrick c. krimisorozat főszereplője (* 1923).

49. hét: november 30. – december 6.

Winston Churchill

205 éve, 1804. december 2-án történt Bonaparte Napoleon császárrá koronázása.
205 éve, 1804. december 8-án született Damjanich János honvédtábornok, a magyar nemzeti ügy és a polgári átalakulás odaadó híve, az aradi vértanúk egyike († 1849).
175 éve, 1834. november 30-án született Jósa András magyar orvos, a nyíregyházi kórház névadója († 1918).
175 éve, 1834. december 6-án született Mechwart András gépészmérnök, feltaláló († 1907).
150 éve, 1859. december 2-án született George Seurat francia festő († 1891).
135 éve, 1874. november 30-án született Winston Churchill brit miniszterelnök, Nobel-díjas író († 1965).
50 éve, 1959. december 1-én írták alá az Antarktisz-egyezményt, mely kikötötte a kontinens semlegességét .
50 éve, 1959. december 3-án hunyt el Mazalán Pál bányamérnök, geofizikus, hidrogeológus (* 1891).

48. hét: november 23–29.

Mérei Ferenc

405 éve, 1604. november 24-én Giorgio Basta másodszor is vereséget mér a hajdúkra (edelényi ütközet), de a támaszpontjukat Kassát nem bírja elfoglalni.
200 éve, 1809. november 24-én hunyt el Winterl József Jakab orvos, a nagyszombati és később Pestre áthelyezett egyetem kémia és botanika professzora (* 1732).
195 éve 1814. november 27-én született Gábor Áron, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc legendás ágyúöntője és tüzértisztje, aki a csatamezőn vesztette életét († 1849).
150 éve, 1859. november 23-tól november 26-ig tartotta alapító közgyűlését az erdélyi tudományos és irodalmi élet fellendítésére az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME), amelynek elnöke gróf Mikó Imre, titkára gr. Lázár Miklós, a múzeumőre Brassai Sámuel, könyvtárnoka Szabó Károly lett.
150 éve, 1859. november 24-én jelent meg Charles Darwin (1809-1882) A fajok eredete című könyve, az evolúcióelmélet megalapozása.
130 éve, 1879. november 29-én született Fleischmann Rudolf mezőgazdasági szakember, növénynemesítő († 1950).
120 éve, * 1889. november 23-án üzembe helyezik az első wurlitzert a san franciscoi „Palais Royal” bárban.
115 éve, 1894. november 26-án született Norbert Wiener amerikai matematikus, aki megalapította a kibernetikát († 1964).
100 éve, 1909. november 24-én született Mérei Ferenc magyar pszichológus, pedagógus († 1986).
100 éve, 1909. november 26-án született Eugène Ionesco, román származású francia író, az abszurd dráma és az abszurd színház egyik megteremtője († 1994).
85 éve, 1924. november 29-én hunyt el Giacomo Puccini, a XX. század egyik legnépszerűbb olasz operaszerzője (* 1858).
55 éve, 1954. november 28-án hunyt el Enrico Fermi olasz fizikus, aki a béta-bomlással kapcsolatos munkája, az első nukleáris reaktor kifejlesztése, és a kvantumelmélet fejlesztése kapcsán ismert; az 1938. évi fizikai Nobel-díj kitüntetettje az indukált radioaktivitásért (* 1901).
50 éve, 1959. november 25-én hunyt el Gérard Philipe francia színész (* 1822).

47. hét: november 16–22.

270 éve, 1739. november 17-én született gróf Teleki Sámuel, erdélyi kancellár, a marosvásárhelyi Teleki Téka alapítója,Janus Pannonius összes műveinek összegyűjtője és kiadója († 1822).
125 éve, 1884. november 17-én született Selényi Pál fizikus, az optika nemzetközi hírű kutatója, az MTA tagja, Kossuth-díjas († 1954).
65 éve, 1944. november 19-én hunyt el Horvay János, a 20. század első évtizedeinek egyik emblematikus magyar szobrászművésze (* 1873).
65 éve, 1944. november 21-én hunyt el Kemény Ferenc, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság alapító tagja, a 95 éve, 1914-ben A békemozgalom jelene és jövője címmel megjelent mű szerzője (* 1860).
50 éve, 1959. november 21-én hunyt el Verebélÿ László gépészmérnök, műegyetemi tanár (* 1883).
50 éve, 1959. november 17-én hunyt el Heitor Villa-Lobos brazil zeneszerző (* 1887).
50 éve, 1959. november 20-án hét európai állam vezetői aláírták az Európai Szabadkereskedelmi Társulást (EFTA) létrehozó stockholmi egyezményt.
40 éve, 1969. november 21-én hunyt el Harrer Ferenc (* 1874).

46. hét: november 9–15.

565 éve, 1444. november 10-én hunyt el I. Ulászló magyar és III. Ulászló (Władysław III Warneńczyk) néven lengyel király a várnai csatában (* 1424).
430 éve, 1579. november 15-én hunyt el Dávid Ferenc, az Erdélyi Unitárius Egyház megalapítója (* 1510 k.).
405 éve, 1604. november 14-én Giorgio Basta generális vereséget mért a hajdúseregre az osgyáni csatában.
380 éve, 1629. november 15-én hunyt el Bethlen Gábor erdélyi fejedelem (1613-1629), választott magyar király (1620-1621), a XVII. századi magyar történelem egyik legnagyobb alakja (* 1580).
250 éve, 1759. november 10-én született Friedrich Schiller († 1805).
175 éve, 1834. november 9-én hunyt el Czipott György magyarországi szlovén író (* 1793/94?).
125 éve, 1884. november 11-én hunyt el Alfred Brehm német természettudós, író (* 1829).
100 éve, 1909. november 9-én hunyt el Gyulai Pál író, költő, egyetemi tanár (* 1826).
80 éve, 1929. november 9-én született Kertész Imre Irodalmi Nobel-díjas, Kossuth-díjas magyar író, műfordító.
75 éve, 1934. november 15-én született Pavlics Irén magyarországi szlovén szerkesztőnő († 2022).
65 éve, 1944. november 9-én szenvedett vértanúhalált Radnóti Miklós, a 20. század egyik legjelentősebb magyar költője (* 1909).
20 éve, 1989. november 9-én kezdték meg a berlini fal lebontását, és az NDK megnyitotta határait az NSZK irányában.

45. hét: november 2–8.

550 éve, 1459. november 5-én foglalta el Janus Pannonius, a jeles humanista költő, Vitéz János unokaöccse, a püspöki széket az 1000 éve, 1009-ben alapítottpécsi egyházmegye élén.
355 éve, 1679. november 3-án "THÖKÖLY kurucai a szikszói csatában legyőzik a labancokat. 1979." (A Hősök terén a Thököly Imre szobra alatti dombormű felirata.)
335 éve, 1674. november 8-án hunyt el John Milton angol költő, politikus, a barokk irodalom egyik legnagyobb alakja, akinek legismertebb műve az Elveszett Paradicsom című eposz (* 1608).
180 éve, 1829. november 5-én született Kautz Gyula magyar közgazdász, politikus, a modern nemzetgazdaságtan úttörője; az ő nevét viseli a Széchenyi István Egyetem közgazdasági tanszéke († 1909).
160 éve, 1849. november 4-én született Lóczy Lajos geográfus, földrajztudós, egyetemi tanár, az MTA tagja († 1920).
130 éve, 1879. november 5-én hunyt el James Clerk Maxwell skót matematikus-fizikus, aki egy összefoglaló egyenletrendszerbe írta le az elektromosság és a mágnesesség alapjait (* 1831).
125 éve, 1884. november 6-án született Germanus Gyula magyar orientalista, arab nyelvészeti és kultúrtörténeti szakíró († 1979).
125 éve, 1884. november 3-án hunyt el Lónyay Menyhért magyar politikus, miniszterelnök, publicista, az MTA tagja, elnöke (* 1822).
100 éve, 1909. november 4-én született Lükő Gábor Kossuth-díjas néprajzkutató, szociálpszichológus († 2001).
95 éve, 1914. november 3-án született Vértes László ősrégész, történész, a kutatócsoportjával 1965. augusztus 21-én Sámuel névnapon megtalált, és ezért Samunak elnevezett, az előember-kutatásban hiányzó láncszemet jelentő vértesszőlősi lelet világhírűvé lett feldolgozója († 1968).
65 éve, 1944 november 4-én fölrobbant a forgalommal zsúfolt Margit híd pesti szakasza; több jármű, köztük egy villamos szerelvény a Dunába zuhant, sok járókelő és utas életét vesztette. (A híd budai szakaszát 1945. január 30-án robbantják föl a németek).

44. hét: október 26. – november 1.

585 éve, 1424. október 31-én született I. Ulászló magyar és III. Ulászló (lengyelül: Władysław III Warneńczyk) néven lengyel király († 1444).
375 éve, 1634. október 30-án hunyt el Káldi György jezsuita szerzetes, az ellenreformáció nagy hatású prédikátora, bibliafordító (* 1573).
250 éve, 1759. október 27-én született Kazinczy Ferenc, a nyelvújítás vezéralakja († 1831).
250 éve, 1759. október 28-án született Georges Jacques Danton, a francia forradalom egyik kimagasló alakja († 1794).
180 éve, 1829. október 28-án született Harrer Pál († 1914).
155 éve, 1854. október 27-én született Déri Miksa, magyar mérnök, feltaláló, a váltóáramú generátor egyik megszerkesztője († 1938)
130 éve, 1879. október 26-án született Fedák Sári magyar színművésznő, énekesnő-primadonna († 1955)
130 éve, 1879. november 1-jén született Teleki Pál gróf földrajztudós, egyetemi tanár, az MTA tagja, államférfi († 1941).
105 éve, 1904. október 28-án született Waldapfel József irodalomtörténész, egyetemi tanár († 1968).
80 éve, 1929. október 28-án hunyt el Osvát Ernő szerkesztő, kritikus, író, a Nyugat egyik alapítója és haláláig szerkesztője (* 1876).
55 éve, 1954. október 28-án hunyt el Nagy Lajos író, publicista (* 1883).
30 éve, 1979. október 28-án hunyt el Csűrös Zoltán szerves kémikus, egyetemi tanár, az MTA tagja, a hazai polimerkémia megteremtője (* 1901).

43. hét: október 19–25.

455 éve, 1554. október 20-án született Balassi Bálint végvári vitéz, költő, író, a magyar nyelvű költészet első kiemelkedő alakja († 1594).
210 éve, 1799. október 23-án hunyt el Batthyány József bíbornok prímás, Batthyány Lajos gróf utolsó nemzeti nádor fia (* 1727).
200 éve, 1809. október 20-án született Horváth Mihály történész, püspök, 1849-ben a Szemere-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere († 1878).
160 éve, 1849. október 24-én végezték ki Perényi Zsigmondot (* 1783), a Függetlenségi Nyilatkozat kimondásakor az Országgyűlés felsőházának elnökét, és Szacsvay Imrét (* 1818), aki ugyanakkor a képviselőház jegyzője volt.
160 éve, 1849. október 25-én végezték ki a 14. aradi vértanút, Kazinczy Lajost (* 1820).
125 éve, 1884. október 20-án hunyt el Bókai János magyar orvos- és sebészdoktor, szemészorvos, egyetemi tanár, gyermekgyógyász, a korszerű magyar gyermekorvoslás megteremtője; a budapesti Stephania szegénygyermekkórház főorvosa (* 1822).
80 éve, 1929. október 23-án hunyt el Heim Pál magyar gyermekgyógyász, egyetemi tanár (* 1875).
60 éve, 1949. október 20-án jelent meg először a Nők Lapja.
50 éve, 1959. október 21-én nyílt meg New York-ban a Guggenheim Múzeum.

42. hét: október 12–18.

520 éve, 1489. október 13-án Mátyás király a szentgotthárdi apátság apátválasztási jogát a pilisi apátságnak adja, ezzel új életet lehel a haldokló vasi monostorba.
480 éve, 1529. október 16-án vonult el I. Szulejmán Bécs alól, miután nem sikerült bevennie a császárvárost.
405 éve, 1604. október 14-én az álmosdi ütközetben a Dampierre-féle hajdúk megsemmisítik a császári előhadakat.
250 éve, 1759. október 16-án született Sipos Pál matematikus, filozófus, református pap († 1816).
200 éve, 1809. október 15-én született Alekszej Vasziljevics Kolcov orosz költő († 1842).
160 éve, 1849. október 17-én hunyt el Frédéric Chopin lengyel zeneszerző (* 1810).
150 éve, 1859. október 18-án született Henri Bergson francia filozófus († 1941).
135 éve, 1874. október 13-án született Klekl József, a magyarországi szlovének egyik kései politikusa († 1948).
130 éve, 1879. október 17-én született Zemplén Győző fizikus, a relativitáselmélet és a radioaktivitás témakörének egyik első magyar kutatója († 1916).
105 éve, 1904. október 13-án hunyt el Lotz Károly magyar festőművész, a XIX. századi akadémikus magyar falfestészet jelentős képviselője (* 1833).
105 éve, 1904. október 15-én nyílt meg a Fővárosi Könyvtár a Városháza I. emeletén.
100 éve, 1909. október 16-án született Mezey Mária magyar színművésznő († 1983).
50 éve, 1959. október 15-én hunyt el Fejér Lipót magyar matematikus, az MTA tagja (* 1880).

41. hét: október 5–11.

Batthyány Lajos

825 éve, 1184. október 7-én foglalták el francia ciszter szerzetesek helyüket a szentgotthárdi apátság területén.
325 éve, 1684. október 10-én született Jean-Antoine Watteau francia festő († 1721).
305 éve, 1704. október 9-én született Segner János András természettudós, orvos, matematikus, fizikus, csillagász, egyetemi tanár († 1777)
200 éve, 1809. október 10-én született Flór Ferenc orvos, orvosi szakíró, honvéd alezredes, az 1848–49-es szabadságharcban a hadügyminisztérium egészségügyi osztályának vezetője, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja († 1871).
195 éve, 1814. október 11-én született Berke János magyarországi szlovén író (* 1908).

Madách Imre

160 éve, 1849. október 6-án végezték ki a 13 aradi vértanút és Pesten gróf Batthyány Lajost, Magyarország első alkotmányos miniszterelnökét (* 1807).
145 éve, 1864. október 5-én hunyt el Madách Imre magyar költő, író, ügyvéd, politikus, Az ember tragédiája alkotója (* 1823).
100 éve, 1909. október 9-én született Jacques Tati francia filmrendező, színész († 1982).
75 éve, 1934. október 11-én hunyt el Kövesligethy Radó csillagász, fizikus, egyetemi tanár, az MTA tagja, az egyetemi Földrengési Obszervatórium alapítója és igazgatója (* 1862).
50 éve, 1959. október 6-án a szovjet Luna–3 űrszonda fényképeket készített a Hold túlsó oldaláról.

40. hét: szeptember 28. – október 4.

415 éve, 1594. szeptember 29-én Győr megadja magát a török seregnek.
180 éve, 1829. szeptember 29-én Londonban megalapították a Scotland Yardot.
160 éve, 1849. szeptember 29-én megjelent az első sztenderd sakk-készlet, a máig használt Staunton sakk-készlet.
150 éve, 1859. szeptember 30-án született Benedek Elek magyar író, meseíró, akinek születésnapja 2005-től a Magyar Mese Napja († 1929).
140 éve, 1869. október 1-én az Osztrák–Magyar Monarchiában (a világon elsőként) bevezették a postai levelezőlapok használatát.
140 éve, 1869. október 2-án született Mahatma Gandhi jogász, India politikai és spirituális vezetője, az indiai függetlenségi mozgalom vezéralakja († 1948).
100 éve, 1909. október 4-én született Szalay Sándor magyar fizikus, a magyar atommagkutatás megalapítója († 1987).
85 éve, 1924. szeptember 28-án született Marcello Mastroianni olasz színész († 1996)
80 éve, 1929. október 1-jén született Házy Erzsébet magyar operaénekes, színésznő († 1982).
70 éve, 1939. október 3-án elhunyt Györffy István magyar etnográfus, az MTA tagja (* 1884).
60 éve, 1949. október 1-jén kiáltották ki a Kínai Népköztársaságot, máig ez a nap a nemzeti ünnepe.
55 éve, 1954. szeptember 29-én aláírták a CERN (a részecskefizikai kutatások európai szervezetének) alapító okiratát.
50 éve, 1959. október 4-én a szovjet Lunyik-3. űrszonda elsőként készít felvételeket a Hold túlsó oldaláról.

39. hét: szeptember 21–27.

480 éve, 1529. szeptember 26-án I. Szulejmán elkezdi ostromolni Bécset.
300 éve, 1709. szeptember 26-án hunyt el Bottyán János (Vak Bottyán) kuruc generális, a Rákóczi-szabadságharc legendás hadvezére (* 1643).
205 éve, 1804. szeptember 24-én született Schöpf-Merei Ágost orvos, gyermekgyógyász, az MTA levelező tagja, az első magyar nyelvű gyermekgyógyászati tankönyv szerzője († 1858).
125 éve, 1884. szeptember 24-én nyitották meg a budapesti Operaházat.
105 éve, 1904. szeptember 24-én született Zádor Anna magyar művészettörténész († 1995).
100 éve, 1909. szeptember 21-én hunyt el Chyzer Kornél orvos, zoológus, miniszteri osztálytanácsos, az MTA tagja, a magyar közegészségügy egyik úttörője (* 1836).
100 éve, 1909. szeptember 23-án született Móricz Virág író († 1995).
100 éve, 1909. szeptember 27-én született Amerigo Tot, azaz Tóth Imre, magyar származású szobrászművész († 1984).
100 éve, 1909. szeptember 21-én született Kwame Nkrumah afrikai politikus, a független Ghána első miniszterelnöke († 1953).
80 éve, 1929. szeptember 22-én született Váradi Hédi magyar színésznő († 1987).
80 éve, 1929. szeptember 23-án hunyt el Richard Adolf Zsigmondy magyar származású osztrák-német vegyész, Nobel-díjas kémikus, a kolloidkémia kiemelkedő alakja (* 1865).
20 éve, 1989. szeptember 22-én hunyt el Lakatos István erdélyi magyar zenetörténész, népzenekutató, főiskolai tanár (* 1895).

38. hét: szeptember 14–20.

450 éve, 1559. szeptember 15-én hunyt el Izabella királyné, Szapolyai János magyar király felesége, özvegye, erdélyi fejedelemasszony (* 1519).
220 éve, 1789. szeptember 15-én született James Fenimore Cooper amerikai író, a „Bőrharisnya”, a Nyomkereső és más indián történetek szerzője († 1851).
165 éve, 1844. szeptember 17-én született Puskás Tivadar hírközlési mérnök, a rádió ősét jelentő telefonhírmondó feltalálója, testvérével, Ferenccel a magyar elektromos hírközlés úttörője (†1893).
160 éve, 1849. szeptember 14-én a magyar országgyűlés kimondta Magyarország függetlenségét, a Habsburg–Lotaringiai-ház trónfosztását, Kossuth Lajost kormányzóelnökké választották.
160 éve, 1849. szeptember 14-én született Ivan Petrovics Pavlov Nobel-díjas orosz orvos, fiziológus († 1936).
100 éve, 1909. szeptember 19-én hunyt el Borovnják József író és szlovén politikai vezető (* 1826).
90 éve, 1919. szeptember 14-én született Ranódy László magyar filmrendező. († 1983).
80 éve, 1929. szeptember 15-én született Murray Gell-Mann Nobel-díjas amerikai fizikus, a kvarkmodell egyik megalkotója.
50 éve, 1959. szeptember 14-én a budapesti Tudományegyetem hét aranydiplomásának nevében Mező Ferenc olimpiai bajnok tartott köszöntő beszédet doktorrá avatásuk ötvenedik évfordulóján.
50 éve, 1959. szeptember 14-én a szovjet Luna–2 űrszonda becsapódott a Holdba.
30 éve, 1979. szeptember 14-én hunyt el Pátzay Pál magyar szobrászművész, éremművész, kétszeres Kossuth-díjas, az MTA levelező tagja (* 1896).
15 éve, 1994. szeptember 14-én megnyitották az újjáépített budapesti Nagyvásárcsarnokot.
5 éve, 2004. szeptember 19-én hunyt el Bogsch Árpád jogász, 1973 és 1997 között az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) magyar származású főigazgatója, akinek kiemelkedő szerepe volt abban, hogy a WIPO 1974-ben az ENSZ szakosított intézményeinek sorába lépett (* 1919).

37. hét: szeptember 7–13.

350 éve, 1659. szeptember 10-én született Henry Purcell angol zeneszerző († 1695).
225 éve, 1784. szeptember 5-én hunyt el Ányos Pál szerzetes, tanár, költő, a magyar szentimentalizmus költészetének nagy alakja (* 1756).
50 éve, 1959. szeptember 11-én hunyt el Bölöni György magyar író, újságíró (* 1882).
45 éve, 1964. szeptember 12-én hunyt el Fitz József könyvtáros, könyvtörténész, nyomdászattörténész, az Országos Széchényi Könyvtár egykori főigazgatója (* 1888).
25 éve, 1984. szeptember 9-én hunyt el Máté Péter magyar táncdalénekes, hangszerelő, zeneszerző és zongorista, közel 150 dal szerzője és előadója (* 1947).
20 éve, 1989. szeptember 11-én alakult meg a Diák- és Ifjúsági Újságírók Országos Egyesülete, amely a MÚOSZ után, második legnagyobb és második legöregebb újságíró szervezet Magyarországon.
15 éve, 1994. szeptember 8-án hunyt el Szentágothai János egyetemi professzor, akadémiai elnök, neurobiológus, a funkcionális anatómia és az idegtudományok kutatásának és oktatásának világviszonylatban is kiemelkedő művelője, reneszánsz egyéniségű iskolateremtő géniusz (* 1912).
5 éve, 2004. szeptember 13-án hunyt el Széchy Tamás, minden idők egyik legeredményesebb magyar úszóedzője, akinek tanítványaiból olyan olimpiai bajnokok lettek, mint Wladár Sándor, Szabó József, Darnyi Tamás, Czene Attila, valamint Hargitay András és Verrasztó Zoltán világbajnokok (* 1931).

36. hét: augusztus 31. – szeptember 6.

505 éve, 1504. szeptember 4-én kelt Lisszabonban Amerigo Vespucci olasz nyelvű, Firenze legfőbb elöljárójának címzett levele, melyben elsőként írta le az Új Világ, a Mundus Novus felfedezését.
225 éve, 1784. szeptember 5-én hunyt el Ányos Pál István pálos szerzetes, tanár, a magyar szentimentalizmus költészetének alakja (* 1756).
200 éve, 1809. szeptember 4-én született Juliusz Słowacki gróf, a romantika egyik kiemelkedő lengyel költője († 1849).
155 éve, 1854. szeptember 3-án született Bartoniek Géza fizikus, a Báró Eötvös József Collegium első igazgatója († 1930).
105 éve, 1904. szeptember 6-án hunyt el Czetz János hadmérnök, katonai térképész, honvédtábornok, az argentin katonai intézet és térképészeti intézet alapítója, ahol irányításával készült el Argentína, Chile, Paraguay és Uruguay térképe (* 1822).
105 éve, 1904. szeptember 6-án született Keresztury Dezső, magyar író, költő, irodalomtörténész, kritikus, műfordító, az MTA tagja († 1996).
100 éve, 1909. augusztus 31-én született Fejtő Ferenc (franciául: François Fejtő) francia-magyar történész, kritikus, Széchenyi-díjas író, baloldali publicista († 2008).
100 éve, 1909. szeptember 6-án hunyt el Bartal Antal klasszika-filológus, az MTA tagja (* 1829).
95 éve, 1914. szeptember 2-án született Homoki Nagy István Kossuth-díjas filmrendező, operatőr († 1979).
90 éve, 1919. szeptember 5-én hunyt el Schulek Frigyes magyar építőművész, műegyetemi tanár, az MTA tagja (* 1841).
70 éve, 1939. szeptember 1-jén a német hadsereg megtámadta Lengyelországot, ezzel kezdetét vette Európában a II. világháború.
65 éve, 1944. szeptember 2-án Anna Frankot családjával és sok sorstársával együtt bevagonírozták és az Auschwitzi megsemmisítő táborba indították, ahol 1945 márciusában meggyilkolták.
30 éve, 1979. szeptember 4-én hunyt el Öveges József Kossuth-díjas fizika professzor, aki könyveivel, cikkeivel, népszerű rádió- és televíziós sorozataival a magyar természettudományos ismeretterjesztés megalapozója volt (* 1895).

35. hét: augusztus 24–30.

575 éve, 1434. augusztus 29-én született Janus Pannonius pécsi püspök, az első név szerint ismert magyar (-horvát) költő és humanista († 1472).
435 éve, 1574. augusztus 30-án született Szenczi Molnár Albert református pap, nyelvtudós, filozófus, zsoltárköltő, egyházi író, műfordító († 1639).
415 éve, 1594. augusztus 28-án Kocsa Szinán török nagyvezír ostrom alá veszi Győrt.
275 éve, 1734. augusztus 25-én született Mitterpacher Lajos természettudós, egyetemi tanár, az agrártudományok hazai úttörője († 1814).
260 éve, 1749. augusztus 29-én hunyt el Bél Mátyás, enciklopédikus tudású magyar és szlovák író, evangélikus lelkész, főiskolai igazgató, Magyarország történetírója (*1684).
220 éve, 1789. augusztus 26-án fogadta el a francia Alkotmányozó Nemzetgyűlés Emberi és polgári jogok nyilatkozata címmel a francia forradalom egyik alapvető dokumentumát.
155 éve, 1854. augusztus 27-én született Badics Ferenc irodalomtörténész, az MTA tagja, akinek nevéhez fűződik klasszikus magyar írók, költők műveinek sajtó alá rendezése és kritikai kiadása († 1939).
100 éve, 1909. augusztus 27-én született Zimándi Pius premontrei szerzetes, irodalomtörténész, pedagógiai szakíró. (†1973)
90 éve, 1919. augusztus 24-én hunyt el Heikki Paasonen finn nyelvész, folklorista, finnugrista (* 1865).
55 éve, 1954. augusztus 25-én hunyt el Svachulay Sándor géplakatos, repülőgép-konstruktőr (* 1875).

34. hét: augusztus 17–23.

1000 éve, 1009. augusztus 23-án Szent István apostoli király megalapította a Pécsi Egyházmegyét.
400 éve, 1609. augusztus 25-én Galileo Galilei bemutatta távcsövét a velencei törvényhozóknak, mellyel megkezdte teleszkópos csillagászati kutatásait.
190 éve, 1819. augusztus 19-én hunyt el James Watt skót feltaláló és mérnök, akinek a gőzgép fejlesztésével lényegbevágó a hozzájárulása az ipari forradalomhoz (* 1736).
130 éve, 1879. augusztus 23-án született Berze Nagy János, a magyar népmese- és mondavilág kutatója († 1946).
100 éve, 1909. augusztus 19-én született Jerzy Andrzejewski lengyel író († 1983).
50 éve, 1959. augusztus 21-én lett Hawaii a jelenleg ötven tagállam által alkotott szövetség, az Amerikai Egyesült Államok 50. tagállama.
25 éve, 1984. augusztus 23-án hunyt el Szádeczky-Kardoss Elemér geológus, geokémikus, egyetemi tanár, akadémikus (* 1903).

33. hét: augusztus 10–16.

865 éve, 1134. augusztus 13-án adta vissza lelkét Teremtőjének Szent Piroska, Szent László király és Adelhaid hercegnő elsőszülött leánya, Irén (Eiréne) néven Komnenosz János, a későbbi II. (Komnénosz) János bizánci császár felesége, a konstantinápolyi Mindenható (Pantokrátor) monostorának és a hozzá tartozó kórháznak alapítója (* 1088).
345 éve, 1664. 10-én kötötték meg a magyar [?] történelem nagy szégyeneként említett vasvári békét.
145 éve, 1864. augusztus 12-én hunyt el Sbüll Ferenc, magyarországi szlovén költő (* 1825).
125 éve, 1884. augusztus 16-án avatták fel Budapesten a Keleti pályaudvart Központi Indóház (Középponti Pályaudvar) néven; 1891 óta viseli mai nevét.
105 éve, 1904. augusztus 12-én született Lossonczy Tamás Kossuth-díjas festőművész, grafikus.
55 éve, 1954. augusztus 12-én hunyt el Okolicsányi Ferenc fizikus, feltaláló, a távolbalátás kiemelkedő kutatója (* 1894).
50 éve, 1959. augusztus 11-én hunyt el Mario Lanza olasz származású amerikai tenor (* 1921).
50 éve, 1959. augusztus 14-én hunyt el Jávor Pál, az egyik legismertebb és legkedveltebb magyar színész, az első magyar férfi filmsztár (* 1902).
40 éve, 1969. augusztus 10-én hunyt el Kodolányi János, író, újságíró, az úgynevezett népi írók kiemelkedő képviselője, a huszadik századi magyar irodalom egyik legjelentősebb regényírója (akárcsak barátja, Németh László), világirodalmi rangú epikus (* 1899).

40 éve, 1969. augusztus 15. (péntek) és augusztus 18. között került megrendezésre az első Woodstocki fesztivál, a béke és zene együttes ünneplése jegyében; az esemény sorozatnyitónak bizonyult, melyet az 1979., 1989., 1994. és 1999. jubileumi évfordulóin újabb fesztiválok követtek.
35 éve, 1974. augusztus 16-án született Egerszegi Krisztina ötszörös olimpiai bajnok magyar úszó; egyike az újkori olimpiák legnagyobb magyar sportolóinak.

32. hét: augusztus 3–9.

Joseph Marie Jacquard

175 éve, 1834. augusztus 7-én hunyt el Joseph Marie Jacquard, a róla elnevezett szövőgép francia feltalálója, amellyel forradalmasította a bonyolult, nagy mintaelemű szövést, és a lyukkártyás vezérlés példájával más műszaki szakterületek fejlesztésére is kihatott (* 1752).
150 éve, 1859. augusztus 4-én született Knut Hamsun (eredetileg: Knud Pedersen) norvég író, 1920-ban az irodalmi Nobel-díj kitüntettje († 1952).
125 éve, 1884. augusztus 4-én látott napvilágot Balázs Béla magyar író, költő, filmesztéta, filmrendező, akinek művei mellett az olyan barátaira is igen jelentős a szellemi hatást gyakorolt, mint Bartók Béla, Kodály Zoltán, Lukács György (* 1884).
1 éve, 2008. augusztus 3-án hunyt el Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicin, Nobel-díjas orosz író (* 1918).

31. hét: július 27. – augusztus 2.

345 éve, 1664. augusztus 1-jén zajlott le a szentgotthárdi csata.
250 éve, 1759. július 29-én hunyt el Bethlen Kata írónő (* 1700).
225 éve, 1784. július 31-én hunyt el Denis Diderot francia filozófus, író, a francia Enciklopédia főszerkesztője, a Felvilágosodás egyik kiemelkedő gondolkodója (* 1713).
160 éve, 1849. július 31-én (?) hunyt el Petőfi Sándor magyar költő, forradalmár, nemzeti hős (* 1823).
105 éve, 1904. augusztus 1-jén született Bálint Sándor néprajzkutató és művészettörténész, a hazai vallási néprajz kiváló művelője, a dél-alföldi paraszti kultúra, Szeged művelődéstörténetének kutatója († 1980).
100 éve, 1909. július 31-én született Halassy Olivér kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó, versenyúszó († 1946).
70 éve, 1939. július 28-án hunyt el Badics Ferenc irodalomtörténész, az MTA tagja, akinek nevéhez fűződik klasszikus magyar írók, költők műveinek sajtó alá rendezése és kritikai kiadása (* 1854).

30. hét: július 20–26.

705 éve, 1304. július 20-án született Francesco Petrarca, az egyik legnevesebb itáliai reneszánsz költő († 1374).
495 éve, 1514. július 20-án halt mártírhalált a székely köznemesi származású Dózsa György, (másik nevén: Székely György), a középkori Magyarország legnagyobb parasztmozgalmának, az 1514. évi nagy parasztháborúnak vezetője és hadvezére (* 1470 k.).
180 éve, 1829. július 23-án született Preysz Móric borkémikus, a borászati vegytan hazai űttörője, a borpasztőrözési eljárás kidolgozója († 1877).
135 éve, 1874. július 24-én nyílt meg a budapesti Svábhegyre közlekedő gőzüzemű fogaskerekű vasút.
125 éve, 1884. július 23-án született Emil Jannings svájci színész († 1950).
125 éve, 1884. július 25-én hunyt el Feszl Frigyes építész (* 1821).
110 éve, 1899. július 21-én születettErnest Hemingway, Nobel-díjas amerikai író († 1961).
100 éve, 1909. július 24-én született Károlyi Amy költőnő († 2003).
100 éve, 1909. július 26-án hunyt el Schenek István kémikus, Selmecbányán a Bányászati és Erdészet Akadémia vegytan tanszékének tanára, másodmagával az elektromos akkumulátor feltalálója (* 1830).
95 éve, 1914. július 26-án hunyt el Harrer Pál, Óbuda első polgármestere, a három testvérváros: Óbuda, Buda és Pest magyar fővárossá egyesítésének egyik motorja (* 1829).
75 éve, 1934. július 25-én gyilkolták meg Engelbert Dollfuss osztrák kancellárt.
40 éve, 1969. július 20-án Holdra szállt az Apollo-11, fedélzetén Neil Armstronggal és Edwin E. Aldrinnal; az űrhajósok közül Armstrong volt első ember, aki a Holdra lépett.
30 éve, 1979. július 22-én hunyt el Kocsis Sándor, magyar válogatott labdarúgó, az Aranycsapat csatára (* 1929).

29. hét: július 13–19.

220 éve, 1789. július 14-én Párizsban a Bastille elfoglalásával kitört a nagy francia forradalom.
210 éve, 1799. július 15-én megtalálták a Rosette-i követ, amely az egyiptomi hieroglifák megfejtésének alapjául szolgált.
175 éve, 1834. július 19-én született Edgar Degas francia festőművész († 1917).
130 éve, 1879. július 17-én hunyt el Augustich Imre, magyar-szlovén újságíró, országgyűlési gyorsíró, író, költő és műfordító (* 1837).
130 éve, 1879. július 19-én született Móra Ferenc író, publicista, régész († 1934).
65 éve, 1944. július 19-én hunyt el Lőw Immánuel főrabbi, orientalista, művelődéstörténeti író (* 1854).
20 éve, 1989. július 16-án hunyt el Herbert von Karajan osztrák karmester, aki a 20. század egyik legjelentősebb zenei alakjaként 35 éven keresztül vezényelte a Berlini Filharmonikus Zenekart (* 1908).
1 éve, 2008. július 17-én született meg a Magyar Wikipédia 100 000. szócikke Erdődi Simon 16. századi zágrábi megyés püspökről.

28. hét: július 6–12.

Jean Calvin

500 éve, 1509. július 10-én született Jean Calvin (Kálvin János) francia származású svájci reformátor, humanista tudós, a kálvinizmus névadója († 1564).
475 éve, 1534. július 12-én hunyt el Rotterdami Erasmus (Desiderius Erasmus) németalföldi humanista filozófus, teológus, pedagógus, író (* 1466).
310 éve, 1699. július 7-én született Franz Anton Pilgram karintiai építész († 1761).
305 éve, 1704. július 6-án II. Rákóczi Ferencet erdélyi fejedelemé választották.
190 éve, 1819. július 11-én született Reguly Antal magyar etnográfus, nyelvész, utazó († 1858).
175 éve, 1834. július 7-én született Angster József magyar orgonakészítő mester, Európa egyik legnevesebb és Közép-Európa egyik legkeresettebb orgonagyártója, a magyar iparművészet kimagasló alakja (†1918).
155 éve, 1854. július 6-án hunyt el Georg Simon Ohm német fizikus, az Ohm-törvény leírója (* 1789).
140 éve, 1869. július 10-én született Kandó Kálmán gépészmérnök, a villamos vasúti vontatás, a fázisváltó és más fontos találmányok atyja († 1931).
125 éve, 1884. július 7-én született Lion Feuchtwanger német író († 1958).
125 éve, 1884. július 12-én született Amedeo Modigliani olasz festő és szobrász († 1920).
120 éve, 1889. július 11-én hunyt el Reviczky Gyula magyar író, költő (* 1855).
115 éve, 1894. július 7-én született Mihály Dénes gépészmérnök, feltaláló, a televíziós képátvitel megalkotója († 1953).
115 éve, 1894. július 8-án született Pjotr Leonyidovics Kapica szovjet fizikus († 1984).
100 éve, 1909. július 8-án nyitották meg az Alsóörs–Veszprém-vasútvonalat.
30 éve, 1979. július 8-án hunyt el Tomonaga Sinicsiró japán fizikus, a kvantumelektrodinamika egyik atyja, amiért 1965-ben megosztva fizikai Nobel-díjat kapott Richard Feynmannal és Julian Schwingerrel (* 1906).

27. hét: június 29. – július 5.

480 éve, 1529. június 29-én zajlott le a földvári csata – Péter moldvai vajda leveri I. Ferdinánd osztrák főherceget Erdélyben.
345 éve, 1664. június 30-án foglalták el a törökök Zrínyiújvárat.
205 éve, 1804. július 1-jén született George Sand, francia írónő, novellista († 1876).
160 éve, 1849. július 2-án halt hősi halált a csatamezőn Gábor Áron, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc legendás ágyúöntője és tüzértisztje (* 1814).
130 éve, 1879. június 29-én született Móricz Zsigmond magyar író († 1942).
125 éve, 1884. június 30-én született Szép Ernő költő, író, újságíró († 1953).
125 éve, 1884. július 1-jén született Kisfaludi Strobl Zsigmond szobrász, a két világháború közötti szobrászat egyik legjelentősebb alakja, kétszeres Kossuth-díjas († 1975).
80 éve, 1929. július 2-án indult el a budapesti Svábhegyre a villamosított fogaskerekű vasút.
75 éve, 1934. július 4-én hunyt el Maria Skłodowska-Curie lengyel származású kétszeres Nobel-díjas francia fizikus (* 1867).
50 éve, 1959. június 30-án volt a Kossuth Rádió népszerű sorozata, „A Szabó család” első adása.

26. hét: június 22–28.

Táncsics Mihály

300 éve, 1709. június 28-án (új időszámítás szerint július 4-én) zajlott le a Nagy északi háború (1700–1721) döntő ütközete, a poltavai csata.
160 éve, 1849. június 24-én kelt Szemere Bertalan belügyminiszteri rendelete, mely szerint "Buda és Pest Budapest elnevezés alatt közigazgatásilag egyesíttetnek (...) végül Óbuda mezőváros bekebelezése is elrendeltetik".
125 éve, 1884. június 25-én született Gyóni Géza költő († 1917).
125 éve, 1884. június 28-án hunyt el Táncsics Mihály író, politikus (* 1799).
30 éve, 1979. június 24-én hunyt el Örkény István író, drámaíró (* 1912).

25. hét: június 15–21.

700 éve, 1309. június 15-én Tamás esztergomi érsek I. Károly néven magyar királlyá koronázta Károly Róbertet a budai Nagyboldogasszony templomban.
165 éve, 1844. június 15-én a Nemzeti Színház igazgatósága által felkért bizottság meghozta döntését Kölcsey Ferenc Hymnus-ának megzenésítésésre kiírt pályázatra beérkezett művekről, és Erkel Ferenc kompozícióját nyilvánította győztesnek.
165 éve, 1844. június 16-án Szigligeti Ede mint a Nemzeti Színház titkára közzétette a bizottság döntését, és ezáltal ezen nap lett a Magyar Himnusz születésnapja.
115 éve, 1894. június 15-én Pierre de Coubertin kezdeményezésére Párizsban kongresszus ült össze az ókori olimpiai játékok felújításának megvitatására, és befejezésül a kilencedik napon, június 23-án úgy döntött, hogy az első újkori olimpiát 1896-ban tartják, melynek megrendezésére Görögországot kérték fel.
90 éve, 1919. június 20-án adta vissza lelkét Teremtőjének Csontváry Kosztka Tivadar, magyar festő géniusz (* 1853).
75 éve, 1934. június 18-án hunyt el Derkovits Gyula magyar festő és grafikus, aki sajátosan egyéni művészetet alakított ki a modern nyugat-európai stílusirányzatok (főleg az expresszionizmus, a kubizmus és a konstruktivizmus) mentén; grafikai főműve a Dózsa vezette parsztháborúról készített fametszetsorozattal üzenő 1514 (* 1894).
30 éve, 1979. június 16-án vettek búcsút az amerikai emigrációban elhunyt Nagy Ferenctől, az 1946-ban kikiáltott Magyar Köztársaság első miniszterelnökétől, akinek hamvai felett tudós barátja, a világhírű Bay Zoltán tartott búcsúbeszédet.
30 éve, 1979. június 19-én hunyt el Passuth László író, műfordító, művészettörténeti szakfordító, az Esőisten siratja Mexikót (1939) című nagysikerű regény szerzője (* 1900).
20 éve, 1989. június 16-án a Hősök terén felravatalozott mártírtársaival együtt nagy tiszteletadással hősként temették újra Nagy Imre akadémikus professzort, az 1956-os forradalom és szabadságharc mártír miniszterelnökét, akinek koporsójánál a tudóstársadalmat Szentágothai János képviselte.

24. hét: június 8–14.

425 éve, 1584. június 13-án hunyt el Zsámboky János magyar történetíró, orvos, polihisztor, I. Rudolf magyar király udvari orvosa (* 1531).
255 éve, 1754. június 13-án született Zách János Ferenc nemzetközi hírű magyar csillagász († 1832).
200 éve, 1809. június 14-én volt a győri csata, ahol a magyar nemesi felkelők megütköztek Napóleon csapataival és megfutamodtak.
145 éve, 1864. június 11-én született Richard Strauss német zeneszerző († 1949).
130 éve, 1879. június 10-én született Szabó Dezső magyar író, kritikus, publicista, a két világháború közötti magyar irodalom egyik legbefolyásosabb alakja († 1945).
120 éve, 1889. június 9-én hunyt el Tóth Ágoston Rafael, honvéd ezredes, a modern magyar katonai térképészet úttörője (* 1812).
110 éve, 1899. június 11-én született Kavabata Jaszunari a huszadik századi japán irodalom kiemelkedő egyénisége, az 1968. évi irodalmi Nobel-díj kitüntetettje, az első japán irodalmi Nobel-díjas alkotó († 1972).
95 éve, 1914. június 10-én hunyt el Lechner Ödön magyar műépítész (* 1845).
80 éve, 1929. június 12-én született Anne Frank zsidó származású német lány, akit Anne Frank naplója címmel kiadott, a II. világháború idején, 13 éves korától az auschwitzi haláltáborba hurcolásáig írt naplójegyzetei és sorstörténete tettek világhírűvé († 1945).
65 éve, 1944. június 14-én hunyt el Róth Miksa iparművész, üvegfestő, mozaik-készítő (* 1865).
55 éve, 1954. június 14-én született Kemény Dénes vízilabdázó, mesteredző, a háromszoros olimpiai bajnok magyar vizilabdacsapat szövetségi kapitánya.
50 éve, 1959. június 14-én született Freund Tamás Bolyai-díjas és Széchenyi-díjas neurobiolóus, akadémikus, egyetemi tanár, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének igazgatója, azEurópai Idegtudományi Társaságok Szövetségének elnöke.
30 éve, 1979. június 12-én hunyt el számkivetésben Nagy Ferenc, az 1946. február 1-jén kikiáltott Magyar Köztársaság első és egyben utolsó szabadon választott miniszterelnöke (* 1903).
5 éve, 2004. június 10-én hunyt el Ray Charles (er. neve: Ray Charles Robinson) amerikai dzsessz-, blues- és popénekes (* 1930).

23. hét: június 1–7.

150 éve, 1859. június 6-án született Bánki Donát gépészmérnök, feltaláló, egyetemi tanár († 1922).
135 éve, 1874. június 2-án született Harrer Ferenc, a Budapestet 74 évig szolgáló jogász és várospolitikus, Nagy-Budapest létrehozásának egyik szellemi és gyakorlati előkészitője († 1969).
125 éve, 1884. június 3-án született Kozma Lajos Kossuth-díjas építész, iparművész és grafikus, műegyetemi tanár († 1948).
100 éve, 1909. június 5-én született Gombás Pál Kossuth-díjas fizikus, egyetemi tanár, az MTA tagja († 1971).
90 éve, 1919. június 6-án döntötte meg a Vendvidéki Köztársaságot a Magyar Vörös Hadsereg.

22. hét: május 25–31.

505 éve, 1504. május 28-án született Verancsics Antal boszniai származású történetíró, humanista tudós, államférfi, királyi helytartó, római katolikus főpap, diplomata († 1573).
415 éve, 1594. május 30-án hunyt el Balassi Bálint végvári vitéz, költő, író, a magyar nyelvű költészet első kiemelkedő alakja (* 1554).
405 éve, 1604. május 28-án született Brandenburgi Katalin erdélyi fejedelem, Bethlen Gábor második felesége († 1649).
345 éve, 1664. május 30-án fulladt kudarcba Kanizsa keresztény ostroma.
200 éve, 1809. május 31-én hunyt el Joseph Haydn osztrák zeneszerző, a bécsi klasszikus zene első nagy mestere, a Gott erhalte kezdetű császárhimnusz zeneszerzője (* 1732).
130 éve, 1879. május 25-én született Dienes Valéria (szül. Geiger Valéria) írónő, táncpedagógus, filozófus, az első magyar női egyetemi tanár († 1978).
125 éve, 1884. május 27-én született Max Brod irodalmár († 1968).
100 éve, 1909. május 29-én hunyt el Gothard Jenő csillagász, az MTA levelező tagja (* 1857).
90 éve, 1919. május 29-én kiáltották ki Muraszombatban a Vendvidéki Köztársaságot.
60 éve, 1949. május 26-án született Ward Cunningham amerikai komputer-programozó, az online közösségi munkavégést támogató első wiki-program kifejlesztője.

21. hét: május 18–24.

195 éve, 1814. május 24-én hunyt el Mitterpacher Lajos természettudós, egyetemi tanár, az agrártudományok hazai úttörője (* 1734).
115 éve, 1894. május 21-én megnyílt a Manchesteri Hajócsatorna.
105 éve, 1904. május 21-én volt a FIFA megalapítása Párizsban.
100 éve, 1909. május 24-én született Gerő László építészettörténész, a hazai műemlékvédelem egyik kiemelkedő szakértője († 1995).
100 éve, 1909. május 18-án hunyt el George Meredith angol költő, író (* 1828).
70 éve, 1939. május 20-án a Pan Am elindította első transzatlanti járatát.
65 éve, 1944. május 18-án Márton Áron római katolikus püspök a kolozsvári Szent Mihály templomban elmondott szentbeszédében megdöbbenését fejezi ki a zsidóellenes intézkedések miatt.
55 éve, 1954. május 24-én hunyt el Robert Capa (született Friedmann Endre) fényképész, haditudósító fotográfus (* 1913).

20. hét: május 11–17.

375 éve, 1634. május 15-én hunyt el Hendrick Avercamp holland festő, aki elsősorban téli tájképeivel vált híressé (* 1585).
185 éve, 1829. május 14-én született Kamermayer Károly, Budapest első polgármestere († 1897).
125 éve, 1884. május 12-én hunyt el Bedrich Smetana cseh zeneszerző (* 1824).
105 éve, 1904. május 11-én született Salvador Dalí, katalán-spanyol szürrealista festőművész († 1989).
105 éve, 1904. május 17-én született Jean Gabin (Jean-Alexis Moncorgé) francia színész († 1976).
105 éve, 1904. május 17-én született Hincz Gyula magyar festő és grafikus († 1986).
100 éve, 1909. május 11-én adományozott Miskolc városának koronás címert I. Ferenc József, melyre emlékezésül május 11. Miskolc ünnepnapja.
100 éve, 1909.május 12-én született Preisich Gábor építész, építészettörténész († 1998).
90 éve, 1919. május 14-én hunyt el Bagáry József magyarországi szlovén író (* 1840).
80 éve, 1929. május 12. és május 20. között tartották meg először - Supka Géza 1927. pünkösdjén Miskolcon a Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyletének évi közgyűlésén tett kezdeményezése és a könyvünnep 1928-as sikeres "főpróbája" nyomán - az első hivatalos Magyar Könyv Hetét; azóta évről évre megrendezték a magyar Ünnepi Könyvhetet.
65 éve, 1944. május 15-én felállítják az első magyarországi gettót.
60 éve, 1949. május 11-én ismét Thaiföld lett Sziám hivatalos neve.
60 éve, 1949. május 17-én hunyt el Balázs Béla magyar író, költő, filmesztéta, filmrendező (* 1884)
45 éve, 1964. május 12-én hozta meg határozatát a Minisztertanács az MRTV szétválasztásáról, az önálló Magyar Rádió és a Magyar Televízió létrehozásáról.
5 éve, 2004. május 12-én az (angol) Wikipédia nyerte el a Webby Awards „Legjobb internetes közösség” díját.

19. hét: május 4–10.

390 éve, 1619. május 9-én ért véget a Holland Református Egyház által szervezett és az 1618. november 13-án kezdődött Dorti zsinat (vagy Dordrechti zsinat), melynek végzései a kálvinizmus öt pontjaként ismeretesek.
355 éve, 1654. május 8-án Otto von Guericke német tudós Magdeburgban bemutatta nyolclovas kísérletét a légüres tér és a légnyomás bizonyítására.
195 éve, 1814. május 5-én született Balassa János sebészorvos, egyetemi tanár, az MTA tiszteletbeli tagja († 1868).
185 éve, 1824. május 7-én tartották meg Bécsben Ludwig van Beethoven IX. szimfóniájának ősbemutatóját; negyedik, zárótétele Friedrich Schiller 1785-ben írt An die Freude (Az örömhöz) című költeményének megzenésítése, amely a humanizmus himnusza, s amelyet Örömóda-ként ismer a világ.
140 éve, 1869. május 10-én a Utah állambeli Promontory Summit-ban elkészült az Első Transzkontinentális Vasút, amely az Egyesült Államok keleti és nyugati partvidékét kötötte össze.
130 éve, 1879. május 7-én született Erdős Renée író, költő († 1956).
125 éve, 1884.május 8-án született Harry S. Truman, az Amerikai Egyesült Államok 33. elnöke, hivatalban 1945–1953-ig († 1972).
110 éve, 1899. május 10-én született Fred Astaire, amerikai énekes, táncos, színész († 1987).
105 éve, 1904. május 5-én hunyt el Jókai Mór regényíró, a „nagy magyar mesemondó”, az MTA tagja (* 1825).

100 éve, 1909. május 5-én született Radnóti Miklós, a 20. század egyik legjelentősebb magyar költője († 1944).
85 éve, 1924. május 10-én J. Edgar Hoover-t kinevezték az USA Szövetségi Nyomozó Hivatala (az FBI) igazgatójának, e hivatalt haláláig (1972-ig) töltötte be.
80 éve, 1929. május 10-én született Kányádi Sándor, romániai Kossuth-díj]]as magyar költő|műfordító, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
65 éve, 1944. május 4-én született Huszti Péter Jászai- és Kossuth-díjas színész, Érdemes művész, egyetemi tanár, a Színház- és Filmművészeti Főiskola rektora.
60 éve, 1949. május 5-én 10 állam:Belgium, Dánia, Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Norvégia, Olaszország és Svédország által Londonban aláírt szerződés alapján megalakult az Európa Tanács.
60 éve, 1949. május 4-én született Nagy Gáspár Kossuth- és József Attila-díjas magyar költő, prózaíró, szerkesztő († 2007).
30 éve, 1979. május 10-én hunyt el Bibó István magyar jogász, társadalomkutató, 1956-ban a Nagy Imre kormány államminisztere (* 1911).
15 éve, 1994. május 6-án nyílt meg a Csalagút, vagyis a Franciaország és Nagy Britannia közötti „Channel Tunnel”.

18. hét: április 27. – május 3.

George Washington

490 éve, 1519. május 2-án hunyt el Leonardo da Vinci olasz (akkor még itáliai) származású polihisztor, azaz: festő, tudós, matematikus, hadmérnök, feltaláló, anatómus, szobrász, építész, zeneszerző, költő és író (* 1452).
255 éve, 1754. április 28-án született Széchényi Ferenc gróf, a Magyar Nemzeti Múzeum és Könyvtár alapítója, Széchenyi István apja († 1820).
225 éve, 1784. május 3-án született Horvát István bölcsészdoktor, egyetemi tanár († 1846).
220 éve, 1789. április 30-án George Washington lett az Egyesült Államok első elnöke.
110 éve, 1899. május 3-án megalapították a Ferencvárosi Torna Clubot (FTC)-t.
105 éve, 1904. május 1-én hunyt el Antonín Dvořák cseh zeneszerző (* 1841).

30 éve, 1979. április 29-én útjára indult az első szegedi trolibusz.
20 éve, 1989. április 30-án hunyt el Sergio Leone olasz filmrendező (* 1929).
5 éve, 2004. május 1-jén lett Magyarország és kilenc társország: Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta, Szlovákia és Szlovénia egyszerre az Európai Unió tagállama.

17. hét: április 20–26.

A Szuezi-csatorna átadása

410 éve, 1599. április 25-én született Oliver Cromwell angol államférfi, katonai vezető, a polgárháború vezére, majd lordprotektor címen államfő lett († 1658).
345 éve, 1664. április 21-én indította el egy nemzetközi keresztény had, Zrínyi Miklós vezetésével Kanizsa ostromát.
290 éve, 1719. április 25-én Angliában megjelent Daniel Defoe: Robinson Crusoe című regénye.
285 éve, 1724. április 22-én született Immanuel Kant, német filozófus, a német idealizmus megteremtője, a königsbergi egyetem professzora († 1804).
180 éve, 1829. április 24-én született Bartal Antal klasszika-filológus, az MTA tagja († 1909).
150 éve, 1859. április 25-én született Nagy Virgil építészmérnök, műegyetemi tanár († 1921).
150 éve, 1859. április 25-én keződött el a Szuezi-csatorna építése Egyiptomban.

16. hét: április 13–19.

260 éve, 1749. április 13-án született Rát Mátyás nyelvészeti író, az első magyar hírlap szerzője († 1810).
250 éve, 1759. április 14-én hunyt el Georg Friedrich Händel német származású angol zeneszerző (* 1685).
230 éve, 1779. április 18-án hunyt el Fazola Henrik lakatosmester, gyártulajdonos, az ipari tőke egyik első képviselője Magyarországon, nevéhez fűződnek a magyar barokk vasművesség legszebb alkotásai (* 1730 k.).
160 éve, 1849. április 14-én Debrecenben az országgyűlés határozatot fogadott el a Függetlenségi Nyilatkozat kiadásáról és a Habsburg-ház trónfosztásáról. Ezután Kossuth Lajost kormányzó-elnökké választották.
120 éve, 1889. április 26-án született Ludwig Wittgenstein osztrák filozófus, a huszadik század egyik legnagyobb hatású gondolkodója, jelentősen hozzájárult a logika, a matematikafilozófia és a nyelvfilozófia fejlődéséhez († 1951).
105 éve, 1894. április 13-án született Derkovits Gyula magyar festő és grafikus, aki sajátosan egyéni művészetet alakított ki a modern nyugat-európai stílusirányzatok (főleg az expresszionizmus, a kubizmus és a konstruktivizmus) mentén; kiemelkedő alkotása a 12 részes Dózsa-kompozíciója († 1934).
50 éve, 1959. április 16-án hunyt el Győrffy István botanikus, egyetemi tanár, az MTA tagja (* 1880).
15 éve, 1994. április 17-én hunyt el Roger Walcott Sperry amerikai pszichofiziológus, az 1981. évi fiziológiai, illetve orvosi Nobel-díj megosztott kitüntetettje „az agyféltekék funkcionális specializációjával kapcsolatos felfedezéseiért” (* 1913).

15. hét: április 6–12.

495 éve, 1514. április 9-én kezdődött és július 15-ig tartott a Magyar parasztháború vagy Dózsa György-féle parasztháború, a Bakócz Tamás esztergomi érsek által a törökök ellen összehívott és Dózsa György köznemes székely katona által vezetett paraszti keresztes seregnek pár hónapos, de a középkori Magyarország legnagyobb felkelése volt saját nemességének embertelen kizsákmányolása miatt.
485 éve, 1524. április 10-én a horvátok másodszor verik vissza a törököket Klissza alól.
205 éve, 1804. április 11-én hunyt el Küzmics Miklós, a Tótság esperese és bibliafordító. Az ő és Küzmics István munkái alapozták meg a vend nyelvjárás irodalmi nyelvét (* 1737).
180 éve, 1829. április 6-án hunyt el Niels Henrik Abel norvég matematikus; róla nevezték el az Abel-csoportot, és a norvég kormány által születésének 200-dik évfordulójára a Nobel-díj mintájára alapított matematikai Abel-díjat (* 1802).
90 éve, 1919. április 8-án hunyt el Eötvös Loránd magyar fizikus, egyetemi tanár, vallás- és közoktatási miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia első természettudós elnöke, akinek egyik legismertebb alkotása a nevét viselő torziós-inga (* 1848).
45 éve, 1964. április 11-én, József Attila születésnapján és tiszteletére ünnepelték meg elõször a magyar költészet napját.
30 éve, 1979. április 10-én hunyt el Várkonyi Zoltán színész, rendező, színházigazgató (* 1912).

14. hét: március 30. – április 5.

Nyikolaj Vasziljevics Gogol

150 éve, 1859. április 1-én született Vikár Béla etnográfus, műfordító, akadémikus, akinek 100 éve, 1909-ben jelent meg Kalevala-fordítása († 1945).
135 éve, 1874. április 5-én született Vigyázó Ferenc jogtudós és műgyűjtő, aki a szülei, Vigyázó Sándor gróf és Podmaniczky Zuzsanna, és a maga által gyűjtött rendkívüli értékű könyvtárat, valamint az egész családi vagyont a Magyar Tudományos Akadémiára hagyta († 1928).
100 éve, 1809. április 1-én született Nyikolaj Vasziljevics Gogol ukrán származású orosz író († 1852).
75 éve, 1934. március 30-án született Ligeti Erika szobrász († 2004).
60 éve, 1949. április 4-én alakult meg az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, a NATO.
5 éve, 2004. március 30-án hunyt el Toma András, az utolsó ismert magyar hadifogoly (* 1925).

13. hét: március 23–29.

325 éve, 1684. március 24-én született Bél Mátyás, enciklopédikus tudású magyar és szlovák író, evangélikus lelkész, főiskolai igazgató, Magyarország történetírója (†1749).
305 éve, 1704. március 25-én született Faludi Ferenc jezsuita szerzetes, író, költő, műfordító, a 18. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb képviselője († 1779).
255 éve, 1754. március 23-án született Jurij Vega szlovén matematikus, fizikus († 1802).
225 éve, 1784. március 27-én született Kőrösi Csoma Sándor, nyelvtudós, könyvtáros, a tibetológia megalapítója, az első angol-tibeti szótár és nyelvtan megalkotója (†1842).
205 éve, 1804. március 26-án hunyt el Kempelen Farkas (* 1734).
100 éve, 1909. március 27-én hunyt el Kautz Gyula magyar közgazdász, politikus, a modern nemzetgazdaságtan úttörője; az ő nevét viseli a Széchenyi István Egyetem közgazdasági tanszéke (* 1829).
50 éve, 1959. március 29-én Csillebércen üzembe helyezték az első magyar, két megawatt teljesítményű, vízhűtésá, vízmoderátoros kutatóreaktort.
45 éve, 1964. március 23-án hunyt el Peter Lorre, magyar származású amerikai színész (* 1904).
40 éve, 1969. március 28-án hunyt el Dwight D. Eisenhower, az Egyesült Államok 34. elnöke, aki Hruscsov mellett a másik szuperhatalom vezetőjeként döntő szerepet játszott az 1956-os forradalom és szabadságharc sorstörténetében (* 1890).
25 éve, 1984. március 23-án hunyt el Csuka Zoltán, vajdasági magyar költő, műfordító (* 1901).
15 éve, 1994. március 23-án hunyt el Giulietta Masina, olasz színésznő, Federico Fellini filmrendező felesége (* 1921).

12. hét: március 16–22.

425 éve, 1584. március 18-án hunyt el IV. (Rettegett) Iván orosz cár (* 1530).
220 éve, 1789. március 16-án született Georg Simon Ohm német fizikus, az Ohm-törvény leírója († 1854).
175 éve, 1834. március 17-én született Gottlieb Daimler német mérnök, az első gépjármű kifejlesztője, a motorkerékpár feltalálója († 1900).
165 éve, 1844. március 18-án született Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov orosz zeneszerző, az "Ötök" egyike († 1908).
155 éve, 1854. március 20-án született Pecz Vilmos nyelvész, klasszika-filológus, egyetemi tanár, az MTA tagja († 1923).
155 éve, 1854. március 20-án született Schafarzik Ferenc ásványtudós, geológus, műegyetemi professzor, az MTA tagja, a hazai műszaki földtan megalapítója († 1927).
120 éve, 1889. március 16-án hunyt el Ernst Wilhelm Leberecht Tempel német csillagász, litográfus (* 1821).
120 éve, 1889. március 18-án hunyt el Rómer Flóris régész, művészettörténész, egyetemi tanár, az MTA tagja (* 1815).
115 éve, 1894. március 20-án hunyt el több mint négy évtizedes számkivetés után Kossuth Lajos, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vezetője, kormányzó elnök (* 1802).
100 éve, 1909. március 14-én született Bársony Rózsi színésznő († 1977).
100 éve, 1909. március 22-én hunyt el Thanhoffer Lajos orvosdoktor, anatómus, a szövettan és az összehasonlító élettan magyarországi úttörője, az MTA tagja (* 1843).
65 éve, 1944. március 19-én született Szécsi Pál, magyar táncdalénekes († 1974).
55 éve, 1954. március 21-én hunyt el Selényi Pál fizikus, az optika nemzetközi hírű kutatója, az MTA tagja, Kossuth-díjas (* 1884).
50 éve, 1959. március 21-én végezték ki Mansfeld Pétert, az 1956-os forradalmat és szabadságharcot követő megtorlások legfiatalabb áldozatát (* 1941).

11. hét: március 9–15.

530 éve, 1479. március 12-én született Giuliano de' Medici, Nemours hercege, Firenze ura († 1516).
465 éve, 1544. március 11-én született Torquato Tasso itáliai barokk költő († 1595).
240 éve, 1769. március 14-én született Kármán József író († 1795).
215 éve, 1794. március 14-én született Bem József, lengyel katonatiszt, az 1848-49-es szabadságharc tábornoka († 1850).
205 éve, 1804. március 14-én született id. Johann Strauss, osztrák hegedűművész, zeneszerző, karmester, zenekarvezető, ifj. Johann Strauss édesapja (* 1849).
175 éve, 1834. március 12-én hunyt el Karl Wilhelm Feuerbach amatőr matematikus, tanár, a Feuerbach-körről szóló híres tétel bizonyítója (* 1800).
160 éve, 1849. március 15-én az 1848-as forradalom 1. évfordulójára Bem József altábornagy kiűzi az ellenséget Erdélyből.
155 éve, 1854. március 15-én született Emil von Behring német bakteriológus, őt tekintik az immunológia megalapítójának († 1917).
145 éve, 1864. március 14-én született Kürschák József matematikus († 1933).
130 éve, 1879. március 12-én a Tisza áradása elpusztította Szegedet.
115 éve, 1894 március 15-én született Aba-Novák Vilmos magyar festőművész († 1941).
110 éve, 1899. március 12-én hunyt el Than Mór magyar festőművész (* 1828).
110 éve, 1899. március 13-án született Kodolányi János író, újságíró († 1969).
75 éve, 1934. március 9-én született Jurij Alekszejevics Gagarin (oroszul Юрий Алексеевич Гагарин), az első ember a világűrben, aki 1961. április 12-én a Vosztok-1 űrhajóval elhagyta a Föld légkörét, majd 108 perc repülés után szerencsésen földet ért († 1968).
75 éve, 1934. március 12-én született Moldova György, író, újságíró.
1944. március 9-én hunyt el Ripka Ferenc magyar politikus, Budapest főpolgármestere (* 1871).
45 éve, 1964. március 10-én hunyt el Dallos Sándor magyar író (* 1901).
35 éve, 1974. március 9-én hunyt el Earl Wilbur Sutherland Nobel-díjas amerikai fiziológus (* 1915).
30 éve, 1979. március 13-án hunyt el Verzár Frigyes orvostudós, gerontológus, az MTA tagja, a hormonok és a vitaminok közötti kapcsolat, valamint az öregedési folyamat összetevőinek kutatója (* 1886).
15 éve, 1994. március 13-án hunyt el Benda Kálmán történész, a Magyarország történeti kronológiája a kezdetektől 1970-ig című négykötetes alapmű főszerkesztője (* 1913).
10 éve, 1999. március 12-én hunyt el Sir Yehudi Menuhin hegedűművész (* 1916).
10 éve, 1999. március 12-én Magyarország csatlakozott a NATO-hoz.

10. hét: március 2–8.

735 éve, 1274. március 7-én hunyt el Aquinói Szent Tamás filozófus, teológus, egyházi író (* 1224 vagy 1225).
615 éve, 1394. március 4-én született Tengerész Henrik portugál herceg, felfedező († 1460).
390 éve, 1619. március 6-án született Cyrano de Bergerac francia katona, költő, író († 1655).
330 éve, 1679. március 8-án született Wanfried Sarolta Amália hessen-rheinfelsi hercegnő, II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem felesége († 1722).
315 éve, 1694. március 6-án született Grassalkovich Antal, királyi személynök, kamaraelnök, Mária Terézia bizalmasa († 1771).
195 éve, 1814.március 8-án született Szigligeti Ede drámaíró, műfordító († 1878).
185 éve, 1824. március 2-án született Bedřich Smetana cseh zeneszerző († 1884).
185 éve, 1924. március 7-én született Abe Kóbó, japán író († 1993).
180 éve, 1929.március 7-én született Székely János, író, költő († 1992).
190 éve, 1819. március 8-án született Berde Áron jogász, közgazdász († 1892).
155 éve, 1854. március 5-én jelent meg a Vasárnapi Újság című képes, enciklopédikus hetilap első száma; az 1921 karácsonyáig megjelenő lap gazdag képanyaga ma is forrásértékű.
140 éve, 1869. március 8-án hunyt el Hector Berlioz francia zeneszerző, kritikus, író, többek között a Rákóczi-induló legnépszerűbb változatának megalkotója (* 1803).
130 éve, 1879. március 3-án hunyt el Paál László magyar festőművész (* 1846).
130 éve, 1879. március 3-án hunyt el William Kingdon Clifford, angol matematikus (* 1845).
130 éve, 1879. március 3-án született Klekl József magyarországi szlovén író, újságíró (* 1936).
130 éve, 1879. március 3-án született Réthly Antal meteorológus, az első magyar éghajlati atlasz készítője, a Kárpát-mdencében megfigyelt időjárási jelenségek, földrengések és sarki fénytünemények régi feljegyzéseinek összegyűjtője († 1975).
130 éve, 1879. március 4-én hunyt el Martin Lajos matematikus, feltaláló (* 1827).
130 éve, 1879. március 8-án született Otto Hahn német kémikus, „a nehéz magok hasadásának felfedezéséért” 1945-ben az 1944. évi kémiai Nobel-díj kitüntetettje († 1968).
125 éve, 1884. március 3-án született Novobátzky Károly fizikus, egyetemi tanár, az MTA tagja, Kossuth-díjas († 1967).
105 éve, 1904. március 4-én hunyt el Perczel Miklós politikus, az 1848-49 évi szabadságharcban honvéd ezredes, az amerikai polgárháborúban az északi hadsereg ezredese, Perczel Mór honvéd tábornok öccse (* 1812).
105 éve, 1904. március 4-én született George Gamow (er. Georgij Antonovics Gamov), ukrán származású amerikai fizikus († 1968).
100 éve, 1909. március 8-án született Rajk László politikus, belügyminiszter († 1949).
95 éve, 1914. március 4-én született Hegyi Barnabás Kossuth-díjas filmoperatőr, kiváló művész († 1966).
95 éve, 1914. március 4-én született Budó Ágoston magyar fizikus, egyetemi tanár, az MTA elnökségi tagja, Kossuth-díjas († 1969).
95 éve, 1914. március 4-én született Robert Rathbun Wilson amerikai fizikus († 2000).
80 éve, 1929 március 5-én hunyt el David D. Buick skót születésű amerikai gyáros, az autógyártás úttörője (* 1854).
80 éve, 1929. március 8-án, Berlinben rendeztek a világon először mozgó televíziós közvetítést Mihály Dénes szabadalma alapján.
75 éve, 1934. március 9-én született Jurij Gagarin szovjet repülőtiszt, a világ első űrhajósa († 1968).
65 éve, 1944. március 9-én hunyt el Ripka Ferenc magyar politikus, Budapest főpolgármestere (* 1871).
35 éve, 1974. március 8-án nyílt meg a párizsi Charles de Gaulle nemzetközi repülőtér (Roissy-ban).
20 éve, 1989. március 6-án hunyt el Harry Andrews angol színész („A domb”) (* 1911).
20 éve, 1989. március 8-án hunyt el Mészáros Ági, kétszeres Kossuth-díjas színésznő (* 1918).
10 éve, 1999. március 6-án hunyt el Parti János olimpiai bajnok kenuzó, edző (* 1932).

9. hét: február 23. – március 1.

II. Alekszij

430 éve, 1579. március 1-jén a magyar papok képzésére XIII. Gergely pápa megalapítja Rómában a Collegium Hungaricumot.
265 éve, 1744. február 23-án született Meyer Amschel Rothschild német bankár, a Rothschild bankház alapítója († 1812).
250 éve, 1759. március 1-jén született Schwartner Márton magyar történész, statisztikus, egyetemi tanár († 1823).
180 éve, 1829. február 26-án született Levi Strauss amerikai iparos, a farmernadrág névadója († 1902).
155 éve, 1854. március 1-jén született Pecz Samu magyar műépítész, egyetemi tanár († 1922).
150 éve, 1859. február 23-án hunyt el Zygmunt Krasiński lengyel költő (* 1812).
140 éve, 1869. február 28-án hunyt el Alphonse de Lamartine francia romantikus költő, liberális politikus, a „Költői és vallásos harmóniák”, „Szókratész halála”, „Egy angyal bukása” szerzője (* 1790).
130 éve, 1879. február 24-én született Hankóczy Jenő mezőgazdasági kutató, a búza- és lisztminőség kérdésének nemzetközi szakembere, a "farinométer" feltalálója († 1939).
120 éve, 1889. február 23-án született Garay János olimpiai bajnok vívó († 1945).
120 éve, 1889. február 28-án született Vaclav Fomics Nyizsinszkij ukrajnai születésű szovjet balett-táncos († 1950).
110 éve, 1899. február 23-án született Erich Kästner német író, költő († 1974).
105 éve, 1904. február 25-én született Török Sándor író, műfordító, antropozófus († 1985).
105 éve, 1904. február 28-án született Tabák Lajos, a magyar szociofotográfia megteremtője, legkiemelkedőbb alkotója († 2007).
105 éve, 1904. február 29-én született Macskásy Árpád magyar gépészmérnök, a Budapesti Műszaki Egyetem tanára, az épületgépészeti oktatás megalapítója († 1977).
90 éve, 1919. február 24-én született Bogsch Árpád jogász, 1973 és 1997 között az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) magyar származású főigazgatója, akinek kiemelkedő szerepe volt abban, hogy a WIPO 1974-ben az ENSZ szakosított intézményeinek sorába lépett († 2004).
80 éve, 1929. február 23-án született II. Alekszij, 1990. június 10-től Moszkva 16. pátriárkája, az orosz ortodox egyház feje († 2008).
80 éve, 1929. február 23-án született Vujicsics Tihamér zeneszerző, népzenekutató († 1975).
80 éve, 1929. február 27-én született Fodor András költő, esszéíró († 1997).
65 éve, 1944. február 25-én hunyt el Dési Huber István magyar festő- és grafikusművész (* 1895).
55 éve, 1954. február 24-én hunyt el Herczeg Ferenc író, színműíró, újságíró, az MTA tagja, az Új Idők című irodalmi hetilap főszerkesztője (* 1863).
40 éve, 1969. február 24-én született Holecz Károly magyarországi szlovén író, újságíró.
40 éve, 1969. február 26-án hunyt el Karl Jaspers német filozófus (* 1883).
20 éve, 1989. február 27-én hunyt el Konrad Lorenz osztrák etológus (* 1903).

8. hét: február 16–22.

485 éve, 1524. február 17-én született Charles de Lorraine lotaringiai bíboros, reims-i érsek, a francia katolicizmus kiemelkedő alakja, a komoly politikai befolyással rendelkező a Guise-ház tagja († 1574).
445 éve, 1564. február 18-án hunyt el Michelangelo Buonarroti az olasz reneszánsz kimagasló mestere, egyike a művészettörténet legnagyobb alakjainak (* 1475).
400 éve, 1609 február 21-én született Raimondo Montecuccoli, olasz gróf, osztrák császári fővezér († 1680).
165 éve, 1844 február 20-án született Munkácsy Mihály festőművész († 1900).
165 éve, 1844 február 20-án született Ludwig Boltzmann osztrák fizikus († 1906).
150 éve, 1859 február 19-én született Svante August Arrhenius svéd kémikus († 1927)
150 éve, 1589 február 22-én hunyt el Dudith András, a humanizmus fénykorának polihisztor tudósa, reneszánsz magyar irodalom alkotója, pécsi püspök és császári-királyi tanácsos (* 1533).
130 éve, 1879. február 18-án született Vidéky Emil gépészmérnök, a fogaskerék-számítás és -gyártás egyik nemzetközileg elismert hazai úttörője († 1960).
80 éve, 1929 február 19-én született Litván György történész († 2006).
80 éve, 1929 február 19-én volt Bartók Béla III. vonósnégyesének premierje.
80 éve, 1929 február 21-én született Izsák Imre, magyar matematikus, fizikus, csillagász († 1965).
60 éve, 1949 február 20-án hunyt el Berde Mária, erdélyi magyar író, költő, műfordító (* 1889).
55 éve, 1954 február 18-án született John Travolta amerikai színész.
50 éve, 1959. február 16-án Kubában Batista diktátor elűzése után Fidel Castro vette át a hatalmat.
25 éve, 1984 február 21-én hunyt el Mihail Alekszandrovics Solohov, irodalmi Nobel-díjas (1965) szovjet-orosz író (* 1905).
20 éve, 1989 február 22-énhunyt el Márai Sándor magyar író, újságíró (* 1900).

7. hét: február 9–15.

Charles Darwin

Abraham Lincoln

1140 éve, 869. február 14-én hunyt el Szent Cirill bizánci filozófus, hittérítő, nyelvtudós, a szláv írás megalkotója, Európa társ-védőszentje, Szent Metód testvére (* 827).
605 éve, 1404. február 14-én született Leon Battista Alberti olasz humanista, építész, író, költő, filozófus, kriptográfus, nyelvész, reneszánsz polihisztor († 1472).
445 éve, 1564. február 15-én született Galileo Galilei olasz természettudós, a távcsöves csillagászat úttörője, ahumanista tudós egyik nagy szimbóluma († 1642).
345 éve, 1664. február 15-én zárta le győzelemmel Zrínyi Miklós az ún. eszéki hadjáratot.
245 éve, 1764. február 11-én született Haberle Károly Konstantin Keresztély magyar botanikus, egyetemi tanár († 1832).
230 éve, 1779. február 14-én hunyt el James Cook, angol hajóskapitány, felfedező (* 1728).
205 éve, 1804. február 12-én hunyt el Immanuel Kant, német filozófus (* 1724).
200 éve, 1809. február 12-én született Charles Darwin angol természettudós, az evolúcióelmélet kidolgozója († 1882).
200 éve, 1809. február 12-én született Abraham Lincoln, az Egyesült Államok 16. elnöke, a Republikánus Párt első elnöke, a rabszolgaság eltörlésének élharcosa, aki merénylet áldozata lett († 1865).
150 éve, 1859. február 13-án született Quittner Zsigmond magyar műépítész († 1918).
140 éve, 1869. február 14-én született Charles Thomson Rees Wilson Nobel-díjas angol-skót fizikus († 1959).
135 éve, 1874. február 15-én született Ernest Shackleton ír születésű brit felfedező, sarkkutató († 1922).
125 éve, 1884. február 11-én született Györffy István néprajzkutató, az MTA tagja († 1939).
115 éve, 1894. február 14-én hunyt el Eugène Charles Catalan, belga matematikus, a Catalan-számok és a Catalan-sejtés névadója (* 1814).
100 éve, 1909. február 11-én született Joseph Mankiewicz amerikai iró, Oscar-díjas filmrendező († 1993).
95 éve, 1914. február 14-én hunyt el Joshua Lawrence Chamberlain, az amerikai polgárháború tábornoka (* 1828).
90 éve, 1919. február 10-én született Bessenyei Ferenc színművész, kétszeres Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész, a Nemzet Színésze († 2004).
80 éve, 1929. február 11-én aláírták a lateráni egyezményt, amely biztosította a Vatikán szuverenitását.
70 éve, 1939. február 9-én született Barbér Irén magyarországi szlovén író- és újságírónő († 2006).
70 éve, 1939. február 10-én hunyt el XI. Piusz pápa, eredeti nevén: Achille Ratti (* 1857).
45 éve, 1964. február 14-én hunyt el Csathó Kálmán, író, rendező (* 1881).
30 éve, 1979. február 9-án hunyt el Gábor Dénes Nobel-díjas magyar fizikus, gépészmérnök, villamosmérnök, a holográfia feltalálója (* 1900).
15 éve, 1994. február 10-én hunyt el Simonyi Imre költő, újságíró, szerkesztő (* 1920).
5 éve, 2004. február 11-én volt a „Magyar Wikipédia” első rádiószereplése (Kossuth rádió, Digitális című műsor, lásd a sajtóvisszhang lapot).

6. hét: február 2–8.

415 éve, 1594. február 2-án hunyt el Giovanni Pierluigi da Palestrina itáliai zeneszerző (* 1526).
250 éve, 1754. február 2-án született Charles-Maurice de Talleyrand francia politikus, diplomata († 1838).
240 éve, 1769. február 2-án hunyt el XIII. Kelemen pápa (* 1693).
210 éve, 1799. február 6-án született Frivaldszky Imre („frivaldi”) természettudós, az MTA tagja.
200 éve, 1809. február 3-án született Felix Mendelssohn-Bartholdy német zeneszerző, karmester, zongora- és orgonaművész († 1847).
200 éve, 1809. február 3-án született Felix Mendelssohn-Bartholdy német zeneszerző († 1847).
185 éve, 1824. február 4-én hunyt el Barla Mihály magyar-szlovén költő és író (* 1778).
175 éve, 1834. február 8-án (Julián naptár szerint: január 27.) született Dmitrij Ivanovics Mengyelejev (oroszul: Дмитрий Иванович Менделеев); , orosz kémikus, a kémiai elemek periódusos rendszerének felfeldezője és közzétevője; a 101-es rendszámú kémiai elem, a Mendelévium (Md) és a Holdon található Mengyelejev-kráter róla kapta a nevét(† 1907).
160 éve, 1849. február 8-án hunyt el France Prešeren szlovén költő. Prešeren nagy alkotása a Zdravljica (Köszöntő) Szlovénia nemzeti himnusza (* 1800).
135 éve, 1874. február 2-án született Szakovics József a magyarországi szlovén nemzeti nyelv és öntudat ápolója és védelmezője († 1930).

115 éve, 1894. február 4-én hunyt el Adolphe Sax (Antoine-Joseph Sax) belgiumi francia hangszerkészítő, a szaxofon feltalálója (* 1814).
100 éve, 1909. február 3-án született Simone Weil francia író, filozófus († 1943).
100 éve, 1909. február 8-án született Lomb Kató tolmács, fordító, nyelvzseni († 2003).
90 éve, 1919. február 5-én Charlie Chaplin, Mary Pickford, Douglas Fairbanks és D. W. Griffith megalapítja a United Artists filmstúdiót.
90 éve, 1919. február 4-én a magyar hadseregen belül megalalul az első önálló térképészeti szervezet, a Magyar Katonai Térképészeti Csoport.
85 éve, 1924. február 3-án hunyt el Woodrow Wilson, az Amerikai Egyesült Államok 28. elnöke, hivatalban 1913–1921-ig (* 1856).
75 éve, 1934. február 8-án hunyt el Móra Ferenc magyar író (* 1879).
55 éve, 1954. február 8-án hunyt el Jendrassik György magyar gépészmérnök, feltaláló (* 1898).
35 éve, 1974. február 6-án hunyt el Ács Tivadar magyar történész, újságíró (* 1901).
30 éve, 1979. február 3-án hunyt el Haynal Imre orvos, egyetemi tanár, az MTA tagja (* 1892).
30 éve, 1979. február 4-én hunyt el Harangi Imre olimpiai bajnok ökölvívó (* 1913).
10 éve, 1999. február 2-án hunyt el Tátrai Vilmos Kossuth-díjas magyar hegedűművész (* 1912).
5 éve, 2004. február 3-án kiadták a KDE 3.2 és a KDevelop 3-at.

5. hét: január 26. – február 1.

205 éve, 1804. január 31-én született Bajza József lapszerkesztő, kritikus († 1858).
195 éve, 1814. január 29-én hunyt el Johann Gottlieb Fichte német filozófus (* 1762).
165 éve, 1844. január 28-án született Benczúr Gyula festőművész († 1920).
155 éve, 1854. február 1-jén hunyt el Landerer Lajos magyar nyomdász (* 1800).
135 éve, 1874. február 1-jén született Hugo von Hofmannsthal, osztrák író, drámaíró, lírikus, librettista († 1929).
125 éve, 1884. január 26-án hunyt el Pavlo Platonovics Csubinszkij ukrán költő, Ukrajna himnuszának szerzője (* 1839).
125 éve, 1884. január 28-án született Thorotzkai Péter gépészmérnök, repülőgépmotor-tervező, a magyar sportrepülés egyik úttörője († 1942).
110 éve, 1899. január 29-én született Páger Antal Kossuth-díjas magyar színész, kiváló művész († 1986).
110 éve, 1899. január 30-án született Max Theiler dél-afrikai származású Nobel-díjas amerikai orvos, virológus († 1972).
100 éve, 1909. január 27-én Bartók Béla befejezte I. vonósnégyesét.
100 éve, 1909. február 1-jén született Képes Géza költő, műfordító († 1989).
95 éve, 1914. február 1-jén született Vargyas Lajos magyar néprajz- és népzenekutató, († 2007).
90 éve, 1919. január 27-én hunyt el Ady Endre, a 20. század egyik legjelentősebb magyar költője (* 1877).
90 éve, 1919. január 29-én Balassagyarmat megvédi határait az inváziós csehszlovák csapatokkal szemben, ezzel elnyeri a Civitas Fortissima, azaz a Legbátrabb Város címet.
80 éve, 1929. január 27-én született Garai Gábor magyar költő, író, műfordító, kritikus († 1987).
70 éve, 1939. január 28-án hunyt el William Butler Yeats ír költő, drámaíró, elbeszélő, irodalmi Nobel-díjas (1923), a 20. századi irodalom egyik kiemelkedő alakja (* 1865).
45 éve, 1964. január 31-én indult el a „Delta” című tudományos ismeretterjesztő TV-műsor.
25 éve, 1984. január 27-én hunyt el Országh László, magyar nyelvész, irodalomtörténész, szótárszerkesztő (* 1907).
15 éve, 1994. január 30-án hunyt el Pierre Boulle francia író (* 1912).

4. hét: január 19–25.

505 éve, 1504. január 22-én hunyt el Temesvári Pelbárt ferences szerzetes, kiemelkedő jelentőségű magyar prédikátor író (* 1435 k.)
400 éve, 1609. január 21-én hunyt el Joseph Justus Scaliger (* 1540).
345 éve, 1664. január 21-én indította el Zrínyi Miklós az eszéki hadjáratot.
280 éve, 1729 január 22-én született Gotthold Ephraim Lessing német drámaíró, kritikus, esztéta, dramaturg († 1781).
275 éve, 1734. január 23-án született Kempelen Farkas († 1804).
250 éve, 1759. január 25-én született Robert Burns skót költő, dalszerző († 1796).
200 éve, 1809. január 19-én született Edgar Allan Poe amerikai író, költő, novellista és kritikus, az amerikai romantika egyik legnagyobb alakja († 1849).
170 éve, 1839. január 25-én született Paul Cézanne francia festőművész († 1906)
155 éve, 1854. január 20-án született Lőw Immánuel főrabbi, orientalista, művelődéstörténeti író († 1944).
135 éve, 1874 január 25-én született William Somerset Maugham angol író, drámaíró († 1965).
125 éve, 1884. január 20-án született Gábor Andor író, humorista († 1953).
80 éve, 1929. január 23-án született a neves polihisztor Polányi Mihály fiaként Polányi János, Nobel-díjas magyar származású Berlinben született kanadai kémikus.
75 éve, 1934 január 20-án hunyt el Deák-Ébner Lajos magyar festőművész (* 1850).
75 éve, 1934. január 20-án született S. Nagy István, a „slágergyáros”, Ihász Gábor, Máté Péter, Szécsi Pál és sok más kiválóság alkotótársa.
65 éve, 1944 január 23-án hunyt el Edvard Munch norvég expresszionista festőművész, grafikus (* 1863).
55 éve, 1954 január 21-én az Egyesült Államokban vízrebocsátották az első atommeghajtású tengeralattjárót, a „Nautilust”.
25 éve, 1984 január 21-én hunyt el Mihail Alekszandrovics Solohov Nobel-díjas orosz regényíró, elbeszélő (* 1905).
20 éve, 1989. január 22-én ünnepeltük meg először Fasang Árpád 1985-ös kezdeményezése nyomán a Magyar Kultúra Napját annak tiszteletére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen napon írta le Hymnus, a' Magyar nép zivataros századaiból című költeményét, amely Erkel Ferenc zenéjével nemzeti imádságunk lett. 2008-ban ezen ünnepnapon kezdődött hivatalosan a Reneszánsz Éve.
20 éve, 1989 január 22-én hunyt el Weöres Sándor, magyar költő, író (* 1913).
20 éve, 1989 január 23-án hunyt el Salvador Dalí katalán festőművész (* 1904).

3. hét: január 12–18.

370 éve, 1639. január 17-én hunyt el Szenczi Molnár Albert, Biblia-kiadó református pap, nyelvtudós, filozófus, zsoltárköltő, egyházi író, műfordító (* 1574).
320 éve, 1689. január 18-án született Montesquieu, a francia felvilágosodás kiemelkedő alakja, "A törvények szelleme" című alapmű szerzője, a népek tanítómestere az alkotmányozásban († 1755).
255 éve, 1754. január 13-án született Laczkovics János huszárkapitány, a magyar jakobinus mozgalom egyik kivégzett vezetője († 1795).
250 éve, 1759 január 15-én megnyitotta kapuit a nagyközönség számára a British Museum.
155 éve, 1854 január 14-én született Gelléri Mór, közgazdasági szakíró, a magyar iparfejlesztés kiemelkedő alakja († 1915).
140 éve, 1869. január 18-án hunyt el Szemere Bertalan, a független polgári Magyarország első miniszterelnöke (* 1812).
115 éve, 1894. január 17-én született Szőnyi István magyar festőművész († 1960).
90 éve, 1919 január 18-án ünnepélyesen megnyitották az I. világháborút lezáró békekonferenciát Párizsban.
80 éve, 1929 január 15-én született Martin Luther King Jr. amerikai polgárjogi vezető, Nobel-békedíjas († 1968).
35 éve, 1974. január 17-én hunyt el Glancz Sándor négyszeres világbajnok asztaliteniszező (* 1908).
15 éve, 1994. január 17-én hunyt el Cziffra György zongoraművész (* 1921).

2. hét: január 5–11.

685 éve, 1324. január 8-án hunyt el Marco Polo itáliai kereskedő, utazó (* 1254).
245 éve, 1764. január 7-én volt a Madéfalvi vérengzés, vagy mádéfalvi veszedelem, latinul a Siculicidium, azaz székelygyilkosság: Mária Terézia uralkodása alatt az ősi alkotmányos szabadságukat védő csíki és háromszéki székelyek ellen tömeggyilkosságot követett el a Habsburg birodalmi hadsereg: a vérfürdőben ágyútűzzel kétszáz székely férfit megöltek, majd gyermekek, asszonyok és öregek tömegét hajszoltak a dermesztő fagyban a halálba.
225 éve, 1784. január 5-én született Tittel Pál csillagász, egyetemi tanár, a Magyar Tudós Társaság tagja († 1831).
200 éve, 1809. január 6-án született Petzval Ottó mérnök-matematikus, egyetemi tanár, az MTA tagja, Petzvál József öccse († 1883).
190 éve, 1819. január 6-án született Degré Alajos, a Petőfi Sándor vezette 1848-as márciusi ifjak körébe tartozó ügyvéd († 1896).
160 éve, 1849. január 8-án este Nagyenyeden 10.000 felfegyverzett román még a madéfalvi vérengzést is felülmúló pogromot hajtott végre a védtelen békés lakosság ellen; legyilkoltak mintegy 600 embert, felgyújtották a várost, elpusztították a Bethlen Gábor alapította főiskolát, benne 30.000 kötetetes könyvtárát és felmérhetetlen értékű kézirattárát.
160 éve, 1849. január 8-án Windischgrätz herceg tábornagy Pesten elfogatta Batthyány Lajos grófot, a polgári Magyarország első miniszterelnökét.
125 éve, 1884. január 6-án hunyt el Gregor Mendel botanikus, a tudományos örökléstan megalapozója (* 1822).
95 éve, 1914 január 5-én született Straub F. Brunó magyar biokémikus, akadémikus, 1988–1989 között a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának utolsó elnöke († 1996).
90 éve, 1919. január 6-án hunyt el Theodore Roosevelt, az Amerikai Egyesült Államok 26. elnöke, hivatalban 1901–1909-ig (* 1858).
75 éve, 1934. január 8-án hunyt el Andrej Belij orosz író, költő, az orosz szimbolizmus kiemelkedő képviselője (* 1880).
60 éve, 1949. január 6-án hunyt el Victor Fleming amerikai filmrendező ("Elfújta a szél"; "Oz a csodák csodája") (* 1883).
20 éve, 1989 január 11-én hunyt el Ábrahám Ambrus magyar zoológus, ideghisztológus, az MTA tagja (* 1893).
10 éve, 1999. január 9-én hunyt el Bogdán János tanár, Európa első roma iskolaigazgatója, a pécsi Gandhi Gimnázium egyik alapítója (* 1963).

1. hét: 2008. december 29. – 2009. január 4.

Ez a hét megegyezik az előző év utolsó hetével. Kérlek, ne szerkeszd! A hét évfordulóit az előző év lapjáról kell idemásolni az archiváláskor.

630 éve, 1378. december 31-én született Alfonso Borgia, azaz a későbbi III. Callixtus pápa († 1458), aki erkölcsi támogatásával segítette a Hunyadi János vezette 1456-os keresztesháborút.
575 éve, 1484. január 1-én született Ulrich Zwingli svájci teológus, reformátor, a református egyház egyik alapítója († 1531).
210 éve, 1799. január 2-án hunyt el Szily János, a Szombathelyi Egyházmegye első püspöke (* 1735).
175 éve, 1834. január 2-án született Vaszilij Grigorjevics Perov orosz festőművész. († 1882).
160 éve, 1849. január 2-án született August Strindberg svéd dráma- és regényíró († 1912).
140 éve, 1869. január 4-én született Lyka Károly művészettörténész, kritikus, festő († 1965).
130 éve, 1879. január 1-jén született William Fox (Friedmann Vilmos) magyarországi származású amerikai filmgyáros, producer, a Fox Film Corporation és a Fox West Coast Theatres mozihálózat alapítója († 1952).
130 éve, 1879. január 1-jén született Edward Morgan Forster angol regényíró, novella- és esszéíró († 1970).
110 éve, 1899. január 1-jén született Lev Vlagyimirovics Kulesov orosz-szovjet filmrendező, -teoretikus († 1970).
100 éve, 1809. január 4-én született Louis Braille francia feltaláló, a Braille-írás kidolgozója († 1852).
80 éve, 1929. január 3-án született Sergio Leone olasz filmrendező († 1989).
50 éve, 1959. január 3-án lett Alaszka az Amerikai Egyesült Államok 49. tagállama.
50 éve, 1959. január 4-én az első ember alkotta tárgy, a Luna–1 elhagyta a Föld gravitációs mezejét és elérte a Holdat.
50 éve, 1959. januárjában állt hadrendbe a világ legelterjedtebb sugárhajtású vadászrepülőgépe, a szovjet MiG–21-es.
35 éve, 1973. december 29-én megindult a forgalom Budapesten az újjáépített és a Mexikói útig meghosszabbított Millenniumi földalattin.
35 éve, 1973. december 31-én hunyt el Prinz Gyula geológus, geográfus, néprajzkutató (* 1882)

30 éve, 1978. december 30-án hunyt el Honthy Hanna Kossuth-díjas színésznő, operettprimadonna (* 1893).

Pontosan nem ismert naphoz kötődő évfordulók

Lásd még

Wikipédia:Ünnepek

WIKIPÉDIA:ÉVFORDULÓK/ARCHÍV4

2008 évfordulói voltak:

53. hét: 2008. december 29. – 2009. január 4.

III. Callixtus pápa

630 éve, 1378. december 31-én született Alfonso Borgia, azaz a későbbi III. Callixtus pápa († 1458), aki erkölcsi támogatásával segítette a Hunyadi János vezette 1456-os keresztesháborút.
575 éve, 1484. január 1-én született Ulrich Zwingli svájci teológus, reformátor, a református egyház egyik alapítója († 1531).
210 éve, 1799. január 2-án hunyt el Szily János, a Szombathelyi Egyházmegye első püspöke (* 1735).
175 éve, 1834. január 2-án született Vaszilij Grigorjevics Perov orosz festőművész. († 1882).
160 éve, 1849. január 2-án született August Strindberg svéd dráma- és regényíró († 1912).
140 éve, 1869. január 4-én született Lyka Károly művészettörténész, kritikus, festő († 1965).
130 éve, 1879. január 1-jén született William Fox (Friedmann Vilmos) magyarországi származású amerikai filmgyáros, producer, a Fox Film Corporation és a Fox West Coast Theatres mozihálózat alapítója († 1952).
130 éve, 1879. január 1-jén született Edward Morgan Forster angol regényíró, novella- és esszéíró († 1970).
110 éve, 1899. január 1-jén született Lev Vlagyimirovics Kulesov orosz-szovjet filmrendező, -teoretikus († 1970).
100 éve, 1809. január 4-én született Louis Braille francia feltaláló, a Braille-írás kidolgozója († 1852).
80 éve, 1929. január 3-án született Sergio Leone olasz filmrendező († 1989).
50 éve, 1959. január 3-án lett Alaszka az Amerikai Egyesült Államok 49. tagállama.
50 éve, 1959. január 4-én az első ember alkotta tárgy, a Luna–1 elhagyta a Föld gravitációs mezejét és elérte a Holdat.
50 éve, 1959. januárjában állt hadrendbe a világ legelterjedtebb sugárhajtású vadászrepülőgépe, a szovjet MiG–21-es.
35 éve, 1973. december 29-én megindult a forgalom Budapesten az újjáépített és a Mexikói útig meghosszabbított Millenniumi földalattin.
35 éve, 1973. december 31-én hunyt el Prinz Gyula geológus, geográfus, néprajzkutató (* 1882)
30 éve, 1978. december 30-án hunyt el Honthy Hanna Kossuth-díjas színésznő, operettprimadonna (* 1893).

8 éve 2001. január 2. hunyt el Zámbó Jimmy

52. hét: december 22–28.

Közgazdaság- tudományi Egyetem

A kereszténység hagyományosan 1. december 25-ére teszi Jézus Krisztus születésének napját.
215 éve, 1793. december 23-án született Déryné Széppataki Róza († 1872).
200 éve, 1808. december 22-én mutatták be Ludwig van Beethoven 6. szimfóniáját
190 éve, 1818. december 24-én született James Prescott Joule angol fizikus, a hő mechanikai egyenértékének egyik megállapítója († 1889).
175 éve, 1833. december 22-én született Semsey Andor, a magyar természettudomány kiemelkedő mecénása († 1923).
165 éve, 1843. december 25-én született Kármán Mór pedagógus, filozófus, művelődéspolitikus, a magyar iskolatörténet kiemelkedő alakja, a híres Trefort utcai Mintagimnázium alapítója, mely iskola olyan géniuszokat adott az emberiségnek, mint fia, Kármán Tódor (1881-1963), Teller Ede (1908-2003), Balogh Tamás (1905-1985), Kürti Miklós (1908-1998) és Káldor Miklós (1908-1986) († 1915).
155 éve, 1853. december 23-án született Czógler Alajos, A fizika története életrajzokban című kétkötetes pályadíjat nyert alapmű (1882) szerzője, Heller Ágost mellett fizikatörténet-írásunk egyik úttörője († 1893).
150 éve, 1858. december 22-én született Giacomo Puccini olasz zeneszerző († 1924).
115 éve, 1893. december 26-án született Mao Ce-tung tanító, költő, forradalmár, politikus, a „nagy kormányos” , akinek személye összeforrott a Kínai Népköztársaság első negyed évszázadával († 1976).
105 éve, 1903. december 28-án született Neumann János zseniális matematikus, a kvantummechanika klasszikusa, a játékelmélet megalapítója, az informatikai forradalom úttörője († 1957).
100 éve, 1908. december 22-én hatályba lépett az 1908. évi XLVIII. törvénycikk Budapest fejlesztéséről, ennek keretében az Árpád híd megépítéséről és a Margit-sziget fővárosi tulajdonba vételéről.
80 éve, 1928. december 24-én kelt Mező Ferenc Az olimpiai játékok története című, az 1928. évi amszterdami olimpiai játékok irodalmi versenyén győztes mű könyv alakban mejelentetéséhez Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter által írt előszava. (A könyv 1929-ben került forgalomba.)
60 éve, 1948. december 28-án lépett hatályba a Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem létesítéséről hozott 1948. évi LVII. tövénycikk.
40 éve, 1968. december 24-én készült a Hold körül keringő Apollo–8 fedélzetéről az első fotó a „földkeltéről”.

4 éve 2004. december 26: az Indonézia partjainál bekövetkezett 9-es erősségű tengerrengés, majd az azt követő cunami a történelem egyik legnagyobb katasztrófáját okozta. A délkelet-ázsiai térségben kb. 150 000 ember vesztette életét.

51. hét: december 15–21.

Az MTA épülete

300 éve, 1708. december 18-án a hadbíróság ítélete alapján kivégezték Bezerédj Imre kuruc brigadérost (* 1679).
250 éve, 1758. december 20-án írta Leveleskönyvének utolsó levelét Rodostóban Mikes Kelemen.
230 éve, 1778. december 17-én született Sir Humphrey Davy angol kémikus és fizikus, több kémiai elem (kálium, nátrium) felfedezője, a róla elnevezett biztonsági bányászlámpa feltalálója († 1829).
175 éve, 1833. december 16-án született Lotz Károly festőművész († 1904).
150 éve, 1858. december 20-án a Magyar Tudományos Akadémia megtartotta az 1848-as forradalom és szabadságharc utáni első ünnepélyes közgyűlését, melyen új alapszabályt fogadott el és új tagokat választott, köztük nemzetközi tiszteletbeli tagokat is.
125 éve, 1883. december 16-án született Kós Károly építész, grafikus, író († 1977).
125 éve, 1883. december 16-án született Max Linder (igazi nevén: Gabriel Leuvielle) francia filmszínész és ‑rendező, a burleszkfilmek egyik klasszikusa († 1925).
120 éve, 1888. december 21-én hunyt el Zsigmondy Vilmos bányamérnök, a hazai hévízkutatás úttörője; nevéhez fűződik a harkányi, a margitszigeti, az alcsúti és a 970 méter mély városligeti kút fúrása (* 1821).
100 éve, 1908. december 17-én született Willard Frank Libby amerikai Nobel-díjas (1960) kémikus († 1980).
90 éve, 1918. december 17-én született Fábián Dezső olimpiai bajnok vízilabdázó, úszó, edző, akinek irányítása alatt az FTC vízilabdacsapata négyszer nyert országos bajnokságot († 1973).
85 éve, 1923. december 21-én hunyt el Hankó Vilmos vegyész (* 1854).
75 éve, 1933. december 16-án helyezték üzembe az első magyar trolibuszvonalat Óbudán, mely a Vörösvári út Bécsi úti torkolata és a temető között közlekedő autóbuszjáratot váltotta fel.
55 éve, 1953. december 19-én hunyt el Robert Andrews Millikan amerikai kísérleti fizikus, aki 1923-ban elnyerte a fizikai Nobel-díjat az elektron töltésének megméréséért és a fotoeffektussal kapcsolatos munkájáért (* 1868).
50 éve, 1958. december 15-én hunyt el Wolfgang Ernst Pauli osztrák származású svájci fizikus, az 1945. évi fizikai Nobel-díj kitüntetettje (* 1900).
50 éve, 1958. december 21-én hunyt el Lion Feuchtwanger német író (* 1884).
30 éve, 1978. december 21-én hunyt el Tarján Rezső, a kibernetika egyik kiemelkedő magyarországi úttörője (* 1908).
5 éve, 2003. december 17-én fogadták el az 1127/2003. (XII. 17.) Korm. határozatot a Magyar Köztársaság Nemzeti Emlékezet Programjáról a kiemelkedő nemzeti évfordulóink méltó megünneplésére, melynek keretében a 2004 és 2010 közötti hétesztendős ciklusban egybefogóan Balassi Bálint, József Attila, az 1956-os forradalom és szabadságharc, Batthyány Lajos, Hunyadi Mátyás, Kazinczy Ferenc és Erkel Ferenc jubileumi évfordulói kerülnek a közfigyelem és országos programok központjába.

50. hét: december 8–14.

Az ENSZ zászlaja

535 éve, 1473. december 9-én Hunyadi Mátyás király megerősítette a székelyek szabadságjogait.
400 éve, 1608. december 9-én született John Milton angol költő, a barokk irodalom egyik legnagyobb alakja († 1674).
205 éve, 1803. december 11-én született Hector Berlioz francia kritikus, író, zeneszerző, a Rákóczi-induló legnépszerűbb változatának megalkotója († 1869).
180 éve, 1828. december 10-én született Korányi Frigyes belgyógyász, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja, a magyarországi orvostudomány egyik korai meghatározó alakja († 1913).
170 éve, 1838. december 8-án született Pekár Imre gépészmérnök, feltaláló, malomtechnológus († 1923).
165 éve, 1843. december 11-én született Robert Koch német bakteriológus, a korszerű tudományos bakteriológia megalapítója, az 1905. évi orvostudományi Nobel-díj kitüntetettje „a tuberkulózis területén végzett kutatásaiért és felfedezéseiért” († 1910).
140 éve, 1868. december 9-én hunyt el Balassa János sebészorvos, egyetemi tanár, az MTA tiszteletbeli tagja (* 1814).
140 éve, 1868. december 9-én született Fritz Haber német Nobel-díjas (1918) kémikus († 1934).
125 éve, 1883. december 12-én született Zsélyi Aladár magyar gépészmérnök, repülőgép-tervező († 1914).
120 éve, 1888. december 10-én született Petz Aladár sebész, Hültl Hümér gyomor-bélvarró gépének tökéletesítője († 1956).
110 éve, 1898. december 8-án született Rédey István mérnök ezredes, geodéta, egyetemi tanár († 1968).
100 éve, 1908. december 14-én született Szepes Mária színész, forgatókönyvíró, író, költő († 2007) a Pöttyös Panni-könyvek szerzője.
95 éve, 1913. december 11-én született Szénássy Barna, a magyarországi matematika történetének egyik kiváló kutatója, oktatója és monográfusa († 1995).
95 éve, 1913. december 12-én született Csík Ferenc orvos, olimpiai bajnok úszó († 1945).
90 éve, 1918. december 11-én született Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicin ( oroszul: Александр Исаевич Солженицын) Nobel-díjas orosz író († 2008).
85 éve, 1923. december 13-án született Philip Warren Anderson amerikai fizikus, az 1977. évi fizikai Nobel-díj kitüntetettje, megosztva Sir N. F. Mott-tal és J. H. Van Vleck-kel „a mágneses és a rendezetlen rendszerek elektronszerkezetével kapcsolatos alapvető elméleti kutatásaikért”.
60 éve, 1948. december 10-én fogadták el az ENSZ-ben az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. „Méltóságot és igazságot valamennyiünknek” a jelmondata annak az egy éven át tartó globális kampánynak, amelyet az ENSZ a 2007-es Emberi Jogok Napján, december 10-én indított útjára, hogy az Emberiség méltóképp emlékezzen meg a nevezetes esemény Gyémántjubileumáról.
30 éve, 1978. december 11-én hunyt el Vincent du Vigneaud amerikai Nobel-díjas kémikus, aki az először épp születése évében, 1901-ben átadott díjat 1955. december 10-én vehette át (* 1901).
15 éve, 1993. december 12-én hunyt el Antall József tanár, könyvtáros, muzeológus, politikus, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár főigazgatója, a Magyar Orvostörténelmi Társaság elnöke, a rendszerváltás utáni első szabadon választott magyar kormány miniszterelnöke (* 1932).
5 éve, 2003. december 10-én döntő lépés történt a Magyar Wikipédia webcímének fejlesztésében, Gervai Péter informatikus létrehozta a http://www.wikipedia.hu/ címet.

49. hét: december 1–7.

A lakihegyi adótorony

265 éve, 1743. december 1-jén született Martin Heinrich Klaproth német vegyész, az urán, a cirkónium és a cérium felfedezője († 1817).
240 éve, 1768. december 6-án Skóciában megjelent az Encyclopaedia Britannica első kiadása.
230 éve, 1778. december 6-án született Joseph Louis Gay-Lussac francia vegyész és fizikus, a gázok hőkiterjedése róla elnevezett törvényeinek megalkotója († 1850).
230 éve, 1778. december 7-én született Sir Humphrey Davy angol fizikus és kémikus, az elektrokémia egyik megalapítója († 1829).
225 éve, 1783. december 7-én nyitotta meg kapuit a londoni Theatre Royal (Covent Garden).
150 éve, 1858. december 2-án indult meg a vasúti forgalom az akkor műszaki újdonságnak számító szegedi Tisza-hídon.
145 éve, 1863. december 7-én született Pietro Mascagni olasz zeneszerző († 1945).
120 éve, 1888. december 5-én hunyt el Henszlmann Imre művészettörténész, egyetemi tanár, az MTA tagja (* 1813).
120 éve, 1888. december 6-án hunyt el Hunfalvy János, a magyar tudományos földrajz megalapítója, az MTA tagja (* 1820).
105 éve, 1903. december 5-én született Cecil Frank Powell angol fizikus, az 1950. évi fizikai Nobel-díj kitüntetettje († 1969).
90 éve, 1918. december 1-jén hunyt el Kaffka Margit író, költő (* 1880).
90 éve, 1918. december 2-án hunyt el Edmond Rostand francia költő, drámaíró, többek között a Cyrano de Bergerac című dráma alkotója (* 1868).
85 éve, 1923. december 2-án született Maria Callas görög származású amerikai operaénekesnő, aki elsősorban lenyűgöző bel canto technikájának, valamint hatásos drámai képességeinek köszönhette hírnevét († 1977).
75 éve, 1933. december 2-án adták át a magyar rádiózás jelképét, a hazai gyártmányú 120 kW-os lakihegyi nagy adót, amely már Magyarország egész területén jó minőségű vételt tett lehetőve, s melynek antennatornya egy ideig Európa legmagasabb építménye volt.
60 éve, 1948. december 2-án született Gazda István Bolyai-díjas tudománytörténész, a Magyar Tudománytörténeti Intézet igazgatója.
50 éve, 1958. december 1-jén szenvedett vértanúságot Angyal István 1956-os forradalmár és szabadságharcos, a budapesti Tűzoltó utcai csoport vezetője, a forradalmat követő megtorlás mártírja (*1928).
15 éve, 1993. december 7-én hunyt el Wolfgang Paul német fizikus, az 1989. évi fizikai Nobel-díj kitüntetettje (* 1913).

48. hét: november 24–30.

Puskás Ferenc

500 éve, 1508. november 30-án született Andrea Palladio észak-itáliai építész († 1580).
405 éve, 1603. november 30-án hunyt el William Gilbert angol fizikus, a földmágnesség és az elektromosság tanának megalapítója (* 1540).
125 éve, 1883. november 26-án született Babits Mihály költő († 1941).
120 éve, 1888. november 25-én született Putnoky László vegyészmérnök, műegyetemi tanár, az üvegipar európai hírű szaktekintélye († 1948).
110 éve, 1898. november 26-án született Karl Waldemar Ziegler német Nobel-díjas (1963) kémikus († 1973).
110 éve 1898. november 30-án született Száva-Kováts József, a légkör- és éghajlattan első hazai tanszékvezető professzora († 1980).
105 éve, 1903. november 27-én született Lars Onsager norvég származású amerikai Nobel-díjas (1968) kémikus († 1976).
100 éve, 1908. november 28-án született Claude Lévi-Strauss belgiumi születésű francia szociológus, etnológus, antropológus († ?).
95 éve, 1913. november 27-én született Benda Kálmán történész, az MTA tagja, a kezdetektől 1970-ig terjedő ívet átfogó Magyarország történeti kronológiája főszerkesztője († 1994).
60 éve, 1948. november 26-án hunyt el Kozma Lajos építész, iparművész (* 1884).
55 éve, 1953. november 25-én játszották Londonban az 1923. április 28-án felavatott Wembley Stadionban „az évszázad mérkőzése”-ként is emlegetett Anglia–Magyarország labdarúgó mérkőzést, melyen a Puskás Ferenc vezette Aranycsapat a hazájában mindaddig veretlen angolok felett 6:3 arányú győzelmet aratott.
30 éve, 1978. november 27-én hunyt el Szigeti György mérnök, akadémikus, a vákuumfizika kiemelkedő művelője (* 1905).
20 éve, 1988. november 24-én lett kormányfő Németh Miklós; az Országgyűlés az ő miniszterelnökségének kezdetétől vált fokozatosan ténylegesen működő többpárti parlamentté.
20 éve, 1988. november 24-én tartotta meg Jáki Szaniszló Templeton- és Széchenyi-díjas professzor a St. Mary the Virgin oxfordi egyetemi templomában szellemi rendszerváltást kezdeményező előadását.
17 éve, 1991. november 24-én hunyt el Freddie Mercury indiai származású brit zenész, énekes (*1946).
10 éve, 1998. november 24-én hunyt el Kürti Miklós (Nicholas Kurti) fizikus, akadémikus (* 1908).

47. hét: november 17–23.

Csokonai Vitéz Mihály

450 éve, 1558. november 17-én hunyt el I. Mária ("Bloody Mary") angol és ír királynő, (VIII. Henriknek és Aragóniai Katalinnak egyetlen életben maradt gyermeke) (* 1516).
450 éve, 1558. november 17-ben lett I. Erzsébet (angolul: Elizabeth I) Anglia és Írország királynője, az újkori Anglia egyik legnagyobb uralkodója, akinek uralma alatt országa tengeri és kereskedelmi nagyhatalommá vált († 1603).
400 éve, 1608. november 19-én koronázták magyar királlyá II. Mátyást a Szent Koronával Pozsonyban. Ekkor említik először a piros-fehér-zöld magyar nemzeti színű díszítéseket.
345 éve, 1663. november 18-án született Köleséri Sámuel, a Royal Society tagja († 1732).
290 éve, 1718. november 21-én született Hatvani István, orvosdoktor, a Debreceni Református Kollégium mértan és bölcselet tanára, a "magyar Faust" († 1786).
235 éve, 1773. november 17-én született Csokonai Vitéz Mihály költő († 1805).
225 éve, 1783. november 18-án született Perényi Zsigmond báró, Ugocsa vármegye főispánja, az Országos Honvédelmi Bizottmány tagja, a Függetlenségi Nyilatkozat kimondásakor az Országgyűlés felsőházának elnöke, a szabadságharc vértanúja († 1849).
225 éve, 1783. november 21-én Jean-Francois Pilátre de Rozier francia fizikus és Francois d'Arlandes márki több száz meghívott előtt 12 kilométeres légi utazást hajtott végre a Montgolfier testvérek hőlégballonjával, amely esemény mérföldkő az emberi repülés történetében.
190 éve, 1818. november 21-én született Lewis Henry Morgan amerikai jogász, etnológus, antropológus, szeneka nevén Ta-ya-da-o-wuh-kuh (Az, aki híd az indiánok és fehérek között) († 1881).
175 éve, 1833. november 19-én született Wilhelm Dilthey német filozófus, pszichológus, pedagógus († 1911).
165 éve, 1843. november 23-án született Thanhoffer Lajos anatómus, szövettani kutató, egyetemi tanár, akadémikus († 1909).
135 éve, 1873. november 17-én Pest, Buda és Óbuda egyesülésének hivatalos napján megkezdte működését a Fővárosi Tanács; ez a jeles nap évről évre ma is Budapest ünnepnapja.
135 éve, 1873. november 17-én született Pekár Dezső geofizikus, Eötvös Loránd torziós ingájának továbbfejlesztője († 1953).
130 éve, 1878. november 17-én született Lise Meitner osztrák-svéd atomfizikus, az Otto Hahn által 1938-ban létrehozott első maghasadás elméleti magyarázatának megalapozója († 1968).
115 éve, 1893. november 22-én hunyt el Czógler Alajos, A fizika története életrajzokban című kétkötetes pályadíjat nyert alapmű (1882) szerzője, Heller Ágost mellett fizikatörténet-írásunk egyik úttörője (* 1853).
110 éve, 1898. november 20-án felavatták Baross Gábor bronzszobrát, Szécsi Antal alkotását Budapesten, a Keleti pályaudvar előtt.
110 éve, 1898. november 21-én született René Magritte belga szürrealista festőművész, aki elmés és szórakoztató képeiről vált ismertté († 1967).
95 éve, 1913. november 17-én a Vigadó nagytermében dr. Bárczy István h. főpolgármester elnökletével díszközgyűlésen ünnepelték meg a régi három testvérváros: Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 40. évfordulóját.
85 éve, 1923. november 19-én Óbuda, Buda és Pest egyesítésének 50. évfordulója alkalmából a Vigadóban rendezett hangversenyen került előadásra Bartók Béla Táncszvit, Dohnányi Ernő Ünnepi nyitány és Kodály Zoltán Psalmus Hungaricus című, a jubileumi ünnepre alkotott zeneműve.
60 éve, 1948. november 19-én tartotta meg alakuló ülését Buzágh Aladár akadémikus professzor, világhírű vegyész elnökletével a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület, amely egyben egyik alapítója és tagegyesülete a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének.
45 éve, 1963. november 22-én lett merénylet áldozata John F. Kennedy amerikai elnök (* 1917).

46. hét: november 10–16.

Martin Luther

525 éve, 1483. november 10-én született Martin Luther német lelkész, teológus, a protestáns reformáció elindítója († 1546).
390 éve, 1618. november 13-án kezdődött és 1619. május 9-ig tartott a Holland Református Egyház által szervezett Dorti zsinat (vagy Dordrechti zsinat), melynek végzései a kálvinizmus öt pontjaként ismeretesek.
355 éve, 1653. november 11-én Apáczai Csere János A bölcsesség tanulásáról címen tartotta meg latin nyelvű beköszöntő beszédét a gyulafehérvári kollégiumban, mikor rektori tisztét átvette.
340 éve, 1668. november 10-én született François Couperin francia zeneszerző († 1733).
270 éve, 1738. november 15-én született Sir Frederick William Herschel német-angol csillagász, az Uránusz bolygó felfedezője, minden idők egyik legnagyobb megfigyelőcsillagásza († 1822).
245 éve, 1763. november 14-én született Henrich David Wilckens, a magyar erdészeti felsőoktatás megszervezője és első tanára († 1832).
175 éve, 1833. november 12-én született Alekszandr Porfirjevics Borogyin orosz kémikus, zeneszerző († 1887).
150 éve, 1858. november 15-én hunyt el Mészáros Lázár, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc első hadügyminisztere (* 1796).
140 éve, 1868. november 13-án hunyt el Gioacchino Antonio Rossini olasz zeneszerző (* 1792).
120 éve, 1888. november 10-én született Andrej Nyikolajevics Tupoljev, a szovjet-orosz repülőgép-tervezés úttörője († 1972).
120 éve, 1888. november 12-én mutatta be Eötvös Loránd a Magyar Tudományos Akadémia III. osztályában a Vizsgálatok a gravitáció jelenségeinek köréből című dolgozatát, megnyitva ezzel a földi nehézségi erőre vonatkozó, korszakalkotó fontosságú tanulmányainak sorát.
110 éve, 1898. november 11-én született René Clair francia filmrendező († 1981).
110 éve, 1898. november 14-én hunyt el Gruby Dávid orvos, bakteriológus, a mikroszkópi fényképezés előfutára (* 1810).
90 éve, 1918. november 11-én a compiegne-i erdőben Németország aláírta a fegyverszünetet, véget ért az I. világháború.
90 éve, 1918. november 10-én született Ernst Otto Fischer német Nobel-díjas (1973) kémikus († 2007).
80 éve, 1928. november 3. és november 11. között rendezték meg Supka Géza kezdeményezése nyomán az első magyar ünnepi könyvhetet.
80 éve, 1928. november 10-én koronázták meg Kiotóban Hirohito japán császárt.
70 éve, 1938. november 10-én hunyt el Musztafa Kemal Atatürk, a Török Köztársaság megalapítója és első elnöke (* 1881).
35 éve, 1973. november 11-én hunyt el Artturi Ilmari Virtanen finn Nobel-díjas (1945) kémikus (* 1895).
25 éve, 1983. november 10-én adta ki a Microsoft a Windowst, ami az MS-DOS bővítése volt egy grafikus felülettel.
10 éve, 1998. november 16-án jelent meg Number 1’s (Mariah Carey-album) címen Mariah Carey amerikai pop- és R&B-énekesnőnek, az 1990-es és 2000-es évek egyik legikseresebb előadóművészének nyolcadik albuma, egyben első válogatásalbuma, amely kiemelt szócikk lett a jubileumon.
5 éve, 2003. november 13-án jelentek meg www.enc.hu webcímen annak a Magyar Virtuális Enciklopédiának első címszavai, amelynek felépítését az Informatikai és Hírközlési Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia együttműködésének keretében indította el a Nyíri Kristóf akadémikus igazgató vezette MTA Filozófiai Kutatóintézete.

45. hét: november 3–9.

Széchenyi István

925 éve, 1083. november 5-én történt Szent László király vezetésével Imre herceg szentté avatása.
370 éve, 1638. november 8-án hunyt el Alsted János Henrik egyetemes műveltségű, enciklopédiát alkotó bölcselettanár, akit pályája csúcsaként Bethlen Gábor meghívott az erdélyi fejedelmi székhelyre a Gyulafehérvári iskolába, ahol annak igazgatójaként tanított haláláig (* 1558).
200 éve, 1808. november 3-án született Egressy Gábor színész, a Nemzeti Színház rendezője († 1866).
200 éve, 1808. november 5-én I. Ferenc király szentesíti az Országgyűlés alkotta törvényeket, köztük a Nemzeti Muzeum felállitásáról, és a magyar nyelv művelését előmozditó más intézkedésekről hozott 1808. évi VIII. törvénycikket, amely a Széchenyi István atyja, az alapító Széchényi Ferenc emlékműve is.
200 éve, 1808. november 6-án hunyt el Nemetz József feltaláló, a kísérleti természettan és mechanika segédtanára (* 1753).
185 éve, 1823. november 3-án írta Bolyai János történelmi jelentőségű levelét Temesvárról Marosvásárhelyre atyjának, Bolyai Farkasnak, melyben hírül adta: "semmiből egy új, más világot teremtettem".
175 éve, 1833. november 6-án a Helytartótanács lefoglalta Széchenyi István gróf Stadium című, Lipcsében kinyomtatott munkájának Magyarországra juttatott példányait.
160 éve, 1848. november 3-án született Réthy Mór matematikus, akadémikus, a Bolyai-kiadás és kultusz egyik úttörője († 1925).
160 éve, 1848. november 8-án született Friedrich Ludwig Gottlob Frege, német matematikus, logikatudós, filozófus, aki a matematika- és nyelvfilozófia területén is úttörő kutatásokat végzett († 1925).
135 éve, 1873. november 4-én született Papp Károly geológus, egyetemi tanár, az Erdélyi-medence földgázkincsének felfedezője († 1963).
120 éve, 1888. november 7-én született Sir Chandrasekhara Venkata Raman indiai fizikus, az 1930. évi fizikai Nobel-díj kitüntetettje „a fény szóródásával kapcsolatos munkásságáért és a róla elnevezett effektus felfedezéséért” († 1970).
115 éve, 1893. november 3-án született Edward Adalbert Doisy amerikai biokémikus, az 1943. évi orvosi Nobel-díj kitüntetettje 1944-ben, megosztva Carl Peter Henrik Dam dán biokémikussal († 1986).
105 éve, 1903. november 7-én született Konrad Lorenz osztrák zoológus, az 1973. éviorvosi Nobel-díj kitüntetettje († 1989).
100 éve, 1908. november 8-án hunyt el Victorien Sardou francia drámaíró (* 1831).
95 éve, 1913. november 7-én született Albert Camus Nobel-díjas francia író és filozófus, az egzisztencializmus egyik meghatározó alakja († 1960).
95 éve, 1913. november 9-én született Hedy Lamarr osztrák születésű amerikai szinésznő és feltaláló, akinek születésnapját Ausztriában és Németországban a Feltalálók Napjaként ünneplik († 2000).
85 éve, 1923. november 8-án született Jack S. Kilby, a „mikrochip atyja”, akit 2000-ben az integrált áramkör feltalálásában játszott szerepéért fizikai Nobel-díjjal tüntettek ki († 2005).
85 éve, 1923. november 9-én hunyt el Pecz Vilmos, klasszikafilológus, egyetemi tanár, akadémikus, az Ókori Lexikon szerkesztője (* 1854).
80 éve, 1928. november 3. és november 11. között rendezték meg Supka Géza kezdeményezése nyomán az első magyar ünnepi könyvhetet.
80 éve, 1928. november 7-én hunyt el Tóth Árpád költő, műfordító, újságíró, az idén 100 éves Nyugat körében a legfiatalabb alkotó (* 1886).
60 éve, 1948. november 3-án Jacques Piccard a világon elsőként hajtott végre mélytengeri merülést, mellyel a "mélység Kolumbusza" lett.
40 éve, 1968. november 7-én hunyt el Hamvas Béla magyar író, filozófus és könyvtáros (* 1897).
25 éve, 1983. november 3-án adták át a paksi atomerőmű első blokkját, s ezzel hozzánk is eljutott a Szilárd Leó, Wigner Jenő, Neumann János, Teller Ede, a magyar géniuszok által kezdeményezett "második tűzgyújtás".
25 éve, 1983. november 7-én hunyt el Mátrai László esztéta, filozófus, egyetemi tanár, akadémikus, az MTESZ Tudomány- és Technikatörténeti Bizottságának első elnöke, aki könyvtárosi pályáját 75 éve, 1933-ben az Egyetemi Könyvtárban kezdte, melynek 1945–1980 között a főigazgatója volt (* 1909).
25 éve, 1983. november 9-én hunyt el Kozma László feltaláló mérnök, a magyar informatikatörténet egyik úttörője, aki 1955 és 1958 között tervezte és építette meg a Budapesti Műszaki Egyetem első és egyetlen programvezérelt jelfogós bináris számítógépét, a MESZ 1-et (* 1902).
20 éve, 1988. november 3-án avatták fel az MTA Akadémiai Könyvtárának a Bolyai-díjas Rózsa György főigazgatósága alatt és vezetésével felépült első önálló épületét.
15 éve, 1993. november 3-án jelent meg az Akadémiai Kiadó gondozásában készült Magyar Nagylexikon első kötete. (A kiadást az 5. kötettől a Magyar Nagylexikon Kiadó Rt. folytatta, 1997–2004 között megjelentette a további köteteket.)
10 éve, 1998. november 6-án hunyt el Szőts István filmrendező, forgatókönyvíró (* 1912).
5 éve, 2003. november 3-án alkotta meg a Magyar Köztársaság Országgyűlése a 2003. évi XCIII. törvényt, amelyben november 3-át Széchenyi István és a Magyar Tudomány Ünnepének nyilvánította.
5 éve, 2003. november 3-án vettünk végső búcsút a szeptember 9-én elhunyt és idén 100 éve született Teller Ede professzortól, a világtörténelmet formáló magyar "marslakók" közül utolsóként távozó géniusztól.

44. hét: október 27. – november 2.

1010 éve, 998 óta november 2. a Halottak Napja a keresztény egyházban, amely ünnep feralia néven már az ókori Rómában is létezett.
355 éve, 1653. november 2-án Apáczai Csere János tanári kinevezést kapott Gyulafehérvárra, ezzel kezdődött iskolateremtő pedagógusi pályája.
225 éve, 1783. október 29-én hunyt el Jean le Rond d’Alembert francia matematikus, mérnök, fizikus és filozófus, a róla elnevezett hullámegyenlet-módszer kidolgozója, egyike a korai francia enciklopédia, az Encyclopédie szerkesztőinek (* 1717).
190 éve, 1818. november 1-jén született Szacsvay Imre, a Függetlenségi Nyilatkozat egyik aláírója, akit ezért 1849. október 24-én Pesten a Habsburg-ház felakasztatott.
115 éve, 1893. október 28-án forgalomba helyezték az augusztus 6-án felavatott, Gerster Béla tervei alapján elkészült Korinthoszi-csatornát.
100 éve, 1908. október 29-én értek véget a IV. Nyári Olimpiai Játékok Londonban, ahol a magyar olimpikonok 3 arany-, 4 ezüst- és 1 bronzérmet nyertek.
90 éve, 1918. október 28-án kiáltották ki a Csehszlovák Köztársaságot, mely nap Csehország hivatalos nemzeti ünnepe.
90 éve, 1918. október 28. és október 31. között bontakozott ki Magyarországon az őszirózsás forradalom.
90 éve, 1918. október 31-én a Nemzeti Tanács Harrer Ferenc addigi alpolgármestert tette meg Budapest első számú vezetőjévé.
85 éve, 1923. október 29-én kiáltották ki a Török Köztársaságot, amelynek Kemal Atatürk lett és maradt 1938. november 10-i haláláig az első köztársasági elnöke.
85 éve, 1923. október 30-án született Pungor Ernő vegyészmérnök, professzor, akadémikus, fetaláló, a magyar műszaki értelmiség egyik kiemelkedő képviselője († 2007).
50 éve, 1958. október 28-án választották pápává Angelo Giuseppe Roncallit, aki a XXIII. János nevet felvéve kezdte meg pápai szolgálatát.
40 éve, 1968. október 27-én hunyt el Lise Meitner osztrák-svéd atomfizikus, az Otto Hahn által 1938-ban létrehozott első maghasadás elméleti magyarázatának megalapozója (* 1878).
40 éve, 1968. október 27-én értek véget a XIX. Nyári Olimpiai Játékok Mexikóvárosban , ahol a magyar olimpikonok 10 arany-, 10 ezüst- és 12 bronzérmet nyertek.
35 éve, 1973. október 30-án, a Török Köztársaság alapításának 50. évfordulóján avatta fel Isztambulban az Első Boszporusz hidat (törökül: Boğaziçi Köprüsü), a város európai és ázsiai felét összekötő másfél kilométer hosszúságú függőhidat Fahri Korutürk köztársasági elnök és Naim Talu miniszterelnök.
15 éve, 1993. november 1-jén lépett életbe az 1992. február 7-én alírt maastrichti szerződés, hivatalosan Szerződés az Európai Unióról. (A végső tárgyalások 1991 decemberében a hollandiai Maastrichtban folytak, az EU történetének e döntő mérföldköve ezért viseli a helység nevét.)

43. hét: október 20–26.

1956-os forradalom

395 éve, 1613. október 23-án a kolozsvári országgyűlés erdélyi fejedelemmé választotta Bethlen Gábort.
300 éve, 1708. október 21-én hunyt el Petrőczy Kata Szidónia, a magyar barokk első ismert költőnője (* 1658).
175 éve, 1833. október 21-én született Alfred Nobel svéd kémikus, feltaláló, aki a "díjak díja", a róla elnevezett Nobel-díj alapítója († 1896).
135 éve, 1873. október 21-én született Moesz Gusztáv botanikus († 1946).
135 éve, 1873. október 23-án nyitották meg a Károlyváros–Fiume közötti vasútvonalat, mellyel közvetlen vasúti összeköttetés létesült Budapesttől Fiuméig.
130 éve, 1878. október 21-én született Krúdy Gyula († 1933).
125 éve, 1883. október 26-án született Zemplén Géza vegyész professzor, a Nobel-díjas Emil Fischer művének folytatója és az MTA azon tagja, akinek iskolájából olyan világnagyságok emelkedtek ki, mint a Nobel-díjas Oláh György és az egyik legsikeresebb hazai feltaláló, Szántay Csaba akadémikus, a Magyar Feltalálók Egyesületének elnöke († 1956).
100 éve, 1908. október 23-án született Ilja Mihajlovics Frank (Илья Михайлович Франк) szovjet Nobel-díjas (1958) fizikus († 1990).
95 éve, 1913. október 22-én született Robert Capa (eredeti nevén Friedmann Endre Ernő), magyar származású világhírű fotográfus († 1954).
90 éve, 1918. október 23-án indult meg a Függetlenségi Nyilatkozat színhelyén, Debrecenben Himnuszunk megsértésétől indítva a XX. századi első magyar októberi forradalom.
80 éve, 1928. október 20-án nyitották meg és adták át rendeltetésének a Budapesti Nemzeti és Szabadkikötőt.
80 éve, 1928. október 25-én avatták fel a Magyar Rádió mai székházát az akkori nevén Sándor, a mai Bródy Sándor utcában.
79 éve, 1929. október 24-én robbant ki a New York-i tőzsdekrach, amely világgazdasági válsághoz vezetett.
60 éve, 1948. október 24-én hunyt Vámbéry Rusztem jogász, polgári radikális publicista, Vámbéry Ármin orientalista fia (* 1872).
52 éve, 1956. október 23-án Budapesten a Kossuth téren kezdődött a második magyar októberi forradalom; leverésére a szovjet vezetés katonai erő bevetését rendelte el, mely ellen a magyar nép hősi szabadságharcot vívott.
30 éve, 1978. október 22-én tartotta meg az október 16-án pápává választott Karol Wojtyla mint II. János Pál a Szent Péter bazilika előtti téren negyedmillió ember előtt székfoglaló szentmiséjét.

42. hét: október 13–19.

Evangelista Torricelli

400 éve, 1608. október 15-én született Evangelista Torricelli itáliai fizikus és matematikus, a légsúlymérő feltalálója († 1647).
225 éve, 1783. október 19-én Jean-Francois Pilátre de Rozier francia fizikus és Francois d'Arlandes márki Párizs mellett próbarepülést hajtott végre a Montgolfier testvérek hőlégballonjának gondolájában, amely az első, embert is szállító hőlégballonos repülés volt.
205 éve, 1803. október 17-én született Deák Ferenc jogász, államféri, a „haza bölcse”, akadémikus, az első személy akit az Akadémia palotájában ravataloztak fel, s innen vittek végső nyughelyére († 1876).
195 éve, 1813. október 13-án született Henszlmann Imre művészettörténész, egyetemi tanár, az MTA tagja († 1888).
195 éve, 1813. október 16. és október 19. között zajlott a lipcsei csata ("a népek csatája"), amelyben a szövetségesek egyesült serege döntő győzelmet aratott Napóleon császár hadserege felett.
160 éve, 1848. október 17-én vehette kézbe a matematikus Bolyai János tudóstársa, Nyikolaj Ivanovics Lobacsevszkij geometriai művét; az ily módon létrejött szellemi csúcstalálkozó a tudománytörténet kiemelkedő eseménye.
125 éve, 1883. október 14-én nyílt meg Szeged első állandó színháza.
95 éve, 1913. október 13-án hunyt el Vályi Gyula matematikus, a kolozsvári egyetem professzora, az MTA tagja (* 1855).
95 éve, 1913. október 16-án született Szabó Árpád nagynevű klasszika-filológus és ókortörténész, a matematika történetének világszerte elismert szaktekintélye, a hazai tudománytörténeti kutatások egyik vezéralakja († 2001).
90 éve, 1918. október 18-án a Magyar Országgyűlés kinyilatkoztatta Magyarország önállóságát.
85 éve, 1923. október 15-én Pécsett ünnepélyes megnyitóval kezdte meg működését a Pozsonyból a trianoni békeszerződés okán áthelyezett Erzsébet Tudományegyetem.
80 éve, 1928. október 14-én született Angyal István 1956-os forradalmár és szabadságharcos, a budapesti Tűzoltó utcai csoport vezetője, a forradalmat követő megtorlás mártírja († 1958).
55 éve, 1953. október 14-én hunyt el Szőkefalvi-Nagy Gyula matematikus, egyetemi tanár, akadémikus (* 1887).
35 éve, 1973. október 16-án hunyt el Veress László repülési meteorológus (* 1904).
30 éve, 1978. október 14-én hunyt el Alexits György matematikus, egyetemi tanár (* 1899).
30 éve, 1978. október 16-án választották Karol Józef Wojtyłát pápává, aki II. János Pál néven lett világszerte ismert történelemformáló személyiség.
5 éve, 2003. október 16-án hunyt el Papp László (közismert nevén Papp Laci, beceneve Görbe), Magyarország és a világ egyik leghíresebb ökölvívója, az első ökölvívó az egyetemes sporttörténetben, aki három egymást követő olimpián győzött: 1948-ban a londoni, 1952-ben a helsinki és 1956-ban a melbourne-i olimpián nyert aranyérmet (* 1926).

41. hét: október 6–12.

Régi Erzsébet híd

613 éve, 1395. október 6-án IX. Bonifác pápa Zsigmond király kérésére kiadta az óbudai négy karral rendelkező első fővárosi egyetem alapítólevelét.
220 éve, 1788. október 9-én született Kossics József, katolikus pap, író, költő, történész, etnográfus. Szlovén nyelven alkotott. († 1867)
164 éve, 1844. október 6-án Pozsonyban megalakult a Batthyány Lajos vezette Iparegyesület párjaként a Védegylet, melynek elnöke Batthyány Kázmér, alelnöke Teleki László, igazgatója Kossuth Lajos lett.
160 éve, 1848. október 6-án Bécsben forradalom tört ki, melyben meglincselték Latour császári hadügyminisztert; a császári udvar Olmützbe menekült.
160 éve, 1848. október 8-án az Országos Honvédelmi Bizottmány Kossuth Lajos elnökletével Magyarország teljhatalmú kormányává vált.
130 éve, 1878. október 12-én született Gorka Sándor biológus, zoológus, egyetemi tanár († 1944).
125 éve, 1883. október 8-án született Otto Heinrich Warburg német biokémikus, az orvostudományi Nobel-díj 1931. évi kitüntetettje „a légzőferment természetének és funkciójának felfedezéséért († 1970).
115 éve, 1893. október 12-én született Weichinger Károly Kossuth-díjas magyar építész, egyetemi tanár, a műszaki tudományok doktora († 1982).
110 éve, 1898. október 6-án tartotta alakuló ülését a Budapesti Egyetemi Atlétikai Club (BEAC), amelynek első elnöke az egyetem rektoraként Eötvös Loránd fizikaprofesszor, a Mathematikai és Physikai Társulat, valamint az MTA elnöke, egyben kiváló sportember, nemzetközileg is elismert alpinista lett.
105 éve, 1903. október 6-án született Ernest Thomas Sinton Walton ír fizikus, az 1951. évi fizikai Nobel-díj kitüntetettje megosztva John D. Cockcroft-tal († 1995).
105 éve, 1903. október 8-án született Nagy Ferenc, az 1946-ban kikiáltott Magyar Köztársaság első miniszterelnöke († 1979).
105 éve, 1903. október 10-én avatták fel és adták át a forgalomnak a régi budapesti Erzsébet hidat.
100 éve, 1908. október 9-én született Jacques Tati francia filmrendező, színész († 1982).
65 éve, 1943. október 9-én hunyt el Pieter Zeeman holland fizikus, aki 1902-ben megosztott fizikai Nobel-díjat kapott Hendrik Lorentzcel, amiért felfedezte a róla elnevezett Zeeman-effektust (* 1865).
60 éve, 1948. október 11-én született Verbőczy Antal költő († 1982).
50 éve, 1958. október 10-én hunyt el XII. Piusz pápa (* 1876).
40 éve, 1968. október 7-én hunyt el Rédey István mérnök ezredes, geodéta, egyetemi tanár (* 1898).
40 éve, 1968. október 12-én kezdődtek el és október 27-én értek véget a XIX. nyári olimpiai játékok Mexikóvárosban.
35 éve, 1973. október 6-án hunyt el Fábián Dezső olimpiai bajnok vízilabdázó, úszó, edző, akinek irányítása alatt az FTC vízilabdacsapata négyszer nyert országos bajnokságot (* 1918).
25 éve, 1983. október 7-én a Hírközlési Világév alkalmából a hírközlés történetének mérföldköveit bemutató bélyegeket hozott forgalomba a Magyar Posta.
15 éve, 1993. október 7-én hunyt el Kralovánszky Alán régész, a magyar középkor kiemelkedő kutatója, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója (* 1929).
7 éve, 2001. október 9-én hunyt el Simonyi Károly mérnök, fizikus, kiemelkedő tudós-tanár, legendás műegyetemi professzor, Charles Simonyi atyja, A fizika kultúrtörténete címmel 30 éve, 1978-ban megjelent és világsikert aratott mű szerzője (* 1916).
7 éve, 2001. október 11-én kelt szerkesztési dátummal jelent meg a világhálón angol és magyar nyelven a http://hu.wikipedia.com/ címen a híradás: "This is the new Hungarian Wikipedia. Ez az új magyar Wikipedia honlap, egy online enciklopédia, melyet bárki szerkeszthet, kiegészíthet."

40. hét: szeptember 29. – október 5.

Ford T-modell

295 éve, 1713. október 5-én született Denis Diderot francia filozófus és író, a francia Enciklopédia társszerkesztője, a Felvilágosodás egyik kiemelkedő gondolkodója († 1784).
160 éve, 1848. szeptember 29-én a pákozdi csatában aratták közös nagy győzelmüket a Móga János vezette honvédő hadsereg és a felkelt magyar nép a Jellasiccsal az élen hazánkra tört katonai erők felett.
160 éve, 1848. október 2-án Batthyány Lajos miniszterelnök Bécsben maga és kormánya nevében lemondott; az általa alakított új kormány elismerését az uralkodó halogatta, majd október 3-án végleg megtagadta.
140 éve, 1868. október 1-jén (Johann Gutenberg halála 400. évfordulója évében) megalakult az Athenaeum Kiadó.
112 éve, 1896. október 4-én adták át a forgalomnak a régi nevén Ferenc József, 1946-os újjáépítése után a nevében is megújított Szabadság hidat.
110 éve, 1898. október 1-jén született Kerékjártó Béla matematikus, a topológia és a csoportelmélet nemzetközi hírű kutatója († 1946).
109 éve, 1899. szeptember 29-én született Bíró László József újságíró, feltaláló, a golyóstoll névadója ("biropen"), akinek születésnapja 1986. óta Argentínában a Feltalálók Napja († 1985).
100 éve, 1908. október 1-jén mutatta be és hozta forgalomba 825 US$ áron Henry Ford , a termékeny feltaláló és zseniális üzletember a magyar Galamb József által tervezett Ford T-modell automobilt.
100 éve, 1908. október 1-jén indult első útjára a szegedi villamos.
100 éve, 1908. október 5-én annektálta Bosznia-Hercegovinát az Osztrák–Magyar Monarchia.
97 éve, 1911. október 3-án született Püski Sándorné Zoltán Ilona, Ilus néni, a magyar könyv nagyasszonya, a magyarság könyves misszionáriusa († 2006).
95 éve, 1913. szeptember 30-án hunyt el Rudolf Diesel német mérnök, a róla elnevezett dízelmotor feltalálója (* 1858).
90 éve, 1918. szeptember 29-én hunyt el Budapesten Szabó Ervin társadalomtudós, könyvtáros, a Fővárosi Könyvtár igazgatója; 1946-tól nevét viseli a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (* 1877).
90 éve, 1918. október 4-én született Fukui Kenichi japán Nobel-díjas (1981) kémikus († 1998).
80 éve, 1928. szeptember 29-én született Lantos Mihály labdarugó, olimpiai bajnok, az Aranycsapat kiemelkedő hátvédje († 1989).
65 éve, 1943. szeptember 30-án született Johann Deisenhofer német Nobel-díjas (1988) biokémikus.
65 éve, 1943. október 2-án hunyt el Schmid Rezső vegyészmérnök, fizikus, a magyar spektroszkópiai kutatások egyik megteremtője (* 1904).
50 éve, 1958. október 1-jén kezdte meg működését az Amerikai Egyesült Államok Nemzeti Légügyi és Űrhajózási Hivatala, a NASA (National Aeronautics and Space Administration-t), amely jelenleg a világ legynagyobb űrkutatással foglalkozó szerve.
50 éve, 1958. október 2-án nyerte el függetlenségét Guinea.
50 éve, 1958. október 4-én lépett életbe Franciaországban az V. Köztársaság (ma is érvényben lévő) alkotmánya.
20 éve, 1988. október 2-án értek véget a szeptember 17-én kezdődött XXIV. Nyári Olimpiai Játékok Szöulban, ahol a magyar olimpikonok 11 arany-, 6 ezüst- és 6 bronzérmet nyertek.
16 éve, 1992. október 4-én hunyt el Bay Zoltán magyar-amerikai fizikus, egyetemi tanár, az MTA tagja, akinek nevéhez fűződik a magyar Hold-radar kísérlet, az elektronsokszorozó és a fényre alapozott, kerek 25 éve, 1983-ban világszabvánnyá lett új méter definíció (* 1900).
15 éve, 1993. október 4-én mutatta be a sajtónak a Magyar Nagylexikon már nyomtatás alatt lévő sorzatnyitó kötetét az Akadémiai Kiadóban annak igazgatója, Zöld Ferenc és a lexikonszerkesztőség két vezetője, Élesztős László és Rostás Sándor.

39. hét: szeptember 22–28.

475 éve, 1533. szeptember 27-én született Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király († 1586).
185 éve, 1823. szeptember 28-án született Schenzl Guidó, a Magyar Meteorológiai és Földdelejességi Intézet létrehozója († 1890).
170 éve, 1838. szeptember 27-én Sina György báró szerződést kötött Pest város tanácsával a Lánchíd építésére, és a munkálatokhoz szükséges kisajátításokra.
160 éve, 1848. szeptember 25-én született Süss Nándor, a precíziós optikai-finommechanikai ipar hazai megalapozója († 1921).
145 éve, 1863. szeptember 22-én született Herczeg Ferenc író, akadémikus, az Új Idők szerkesztője († 1954).
125 éve, 1883. szeptember 23-án született Gundel Károly, a magyar vendéglátóipar példaadó személyisége († 1956).
115 éve, 1893. szeptember 26-án született Riszdorfer Ödön, a fényképezőgép tökéletesítője († 1944).
110 éve, 1898. szeptember 24-én született Sir Howard Walter Florey ausztráliai származású angol vegyész és patológus, az 1945. évi orvosi Nobel-díj kitüntetettje, megosztva E. B. Chainnel és A. Fleminggel († 1968).
110 éve, 1898. szeptember 27-én hunyt el Bardócz Lajos jogász, a feltalálókról és felfedezőkről szóló, 1865-ben megjelent első magyar nyelvű könyv szerzője (* 1832).
100 éve, 1908. szeptember 22-én nemzetközi posta-, távíró- és telefonkongresszus Budapesten.
100 éve, 1908. szeptember 26-án született Lakó György nyelvész, finnugrista *(† 1996).
100 éve, 1908. szeptember 27-én készült el az első Ford T-modell automobil Detroitban, amelynek főkonstruktőre Galamb József volt.
90 éve, 1918. szeptember 27-én született Sir Martin Ryle angol fizikus és csillagász, az 1974. évi fizikai Nobel-díj kitüntetettje, Sir A. Hewish-sal „az apertúraszintézis eljárásának úttörő kidolgozásáért” († 1984).
75 éve, 1933. szeptember 23-án hunyt el Almásy György utazó, Ázsia-kutató, állattani és néprajzi gyűjtő (* 1867).
55 éve, 1953. szeptember 28-án hunyt el Edwin Hubble amerikai csillagász, a fizikai kozmológia megalapozója, aki felfedezte, hogy a galaxisok nem a Tejútrendszer részei, valamint az elsők között érvelt amellett, hogy a világegyetem tágulását az általa felfedezett kozmikus vöröseltolódás okozza; róla nevezték el a Hubble űrtávcsövet (* 1889).
35 éve, 1973. szeptember 24-én hunyt el Pablo Neruda, Nobel-díjas chilei költő (* 1904).
30 éve, 1978. szeptember 28-án hunyt el I. János Pál pápa (* 1912).
25 éve, 1983. szeptember 27-én indult el a Richard Stallman kezdeményezte GNU projekt.
15 éve, 1993. szeptember 22-én nyitotta meg a Magyar Nemzeti Múzeumban Szent-Györgyi Albert, az első magyar Nobel-díjas születésének centenáriuma alkalmából Kralovánszky Alán és Szentágothai János az első magyarországi Nobel-kiállítást.
15 éve, 1993. szeptember 27-én hunyt el Törő Imre anatómus (* 1900).

38. hét: szeptember 15–21.

225 éve, 1783. szeptember 18-án hunyt el Leonhard Euler (* 1707).
217 éve, 1791. szeptember 21-én született Széchenyi István, "a legnagyobb magyar", a polgári Magyarország megteremtéséért vívott küzdelem egyik élharcosa († 1860).
155 éve, 1853. szeptember 16-án született Albrecht Kossel német fiziológus és vegyész, az 1910. évi orvostudományi Nobel-díj kitüntetettje († 1927).
155 éve, 1853. szeptember 21-én született Heike Kamerlingh-Onnes holland fizikus, az 1913. évi fizikai Nobel-díj kitüntetettje „az alacsony hőmérsékletű anyagokra vonatkozó vizsgálataiért, melyek többek között a hélium előállításához vezettek” († 1926).
150 éve, 1858.szeptember 15-én született Hubay Jenő zeneszerző, hegedűművész († 1937).
145 éve, 1863. szeptember 20-án hunyt el Jacob Grimm, akit - Wilhelm Grimm fivérével - mesegyűjtőként, meseíróként és nyelvtudósként ismer és tisztel a művelt világ (* 1785).
125 éve, 1883. szeptember 21-én tartották Madách Imre Az ember tragédiája című drámája ősbemutatóját a budapesti Nemzeti Színházban.
115 éve, 1893. szeptember 16-án született Korda Sándor (Sir Alexander Korda) magyar származású filmrendező és producer, a brit filmipar egyik meghatározó alakja († 1956).
115 éve, 1893. szeptember 16-án született Szent-Györgyi Albert iskolateremtő tudós, az első magyar Nobel-díjas († 1986).
100 éve, 1908. szeptember 17-én született Molnár István (posztumusz) Kossuth-díjas koreográfus, néptánckutató, kiváló táncművész († 1987).
100 éve, 1908. szeptember 19-én született Mika Waltari, történelmi regényeiről híres finn író († 1979).
95 éve, 1913. szeptember 15-én hunyt el Vámbéry Ármin orientalista, egyetemi tanár, az MTA tagja (* 1832).
80 éve, 1928. szeptember 21-én született Sinkovits Imre Kossuth-díjas színművész, a Nemzet Színésze († 2001).
60 éve, 1948. szeptember 15-én Nagy Imre a Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem egyetemi tanára és az agrárpolitikai tanszék vezetője lett; ez egyben magyar professzori pályakezdésének napja is.
60 éve, 1948. szeptember 19-én hunyt el Putnoky László vegyészmérnök, műegyetemi tanár, az üvegipar európai hírű szaktekintélye (* 1888).
60 éve, 1948. szeptember 20-án Neumann János Pasadenaban a Hixon-Szimpózium keretében megtartotta korszakos jelentőségű előadását az információ- és automata-elméletről.

25 éve, 1983. szeptember 15-én hunyt el Fellner Vilmos (Willlam John Fellner) magyar amerikai közgazdász, egyetemi tanár, Neumann János jó barátja, akivel együtt szerzett Zürichben vegyészmérnöki diplomát (* 1905).
25 éve, 1983. szeptember 21-én Madách Imre Az ember tragédiája című drámája ősbemutatójának 100. évfordulóját jubileumi díszelőadással ünnepelték, mely alkalomból kezdeményezés született az új Nemzeti Színház felépítésére.
20 éve, 1988. szeptember 17-én kezdődtek és október 2-án értek véget a XXIV. Nyári Olimpiai Játékok a dél-koreai Szöulban.
5 éve, 2003. szeptember 20-án hunyt el Kerkápoly Endre, a vasútépítés nemzetközi rangú tudósa, építőmérnök nemzedékek kiváló nevelője, a BME Széchenyi-díjjal kitüntetett emeritus professzora (* 1925).

37. hét: szeptember 8–14.

Charles Simonyi

945 éve, 1063. szeptember 11-én hunyt el I. Béla Árpád-házi király, I. Géza és I. (Szent) László atyja (* kb. 1015).
626 éve, 1382. szeptember 10-ről szeptember 11-re virradó éjjel hunyt el Nagyszombat városában az egyetemalapító Nagy Lajos magyar és lengyel király (* 1326).
183 éve, 1825. szeptember 11-én kezdte meg Pozsonyban munkáját az 1825-1827. évi, a modern polgári Magyarország megteremtését célzó első reformkori országgyűlés.
180 éve, 1828. szeptember 9-én született Lev Nyikolajevics Tolsztoj, az orosz irodalom és a világirodalom egyik legnagyobb alkotója, a Háború és béke, valamint az Anna Karenina című művek írója († 1910).
160 éve, 1848. szeptember 11-én a Habsburg-ház felbújtására Jellasics horvát bán vezetésével idegen katonai erők háborút kezdtek Magyarország független államiságának megszüntetésére, melyre felgyorsult a Magyar Honvédség felállítása és megkezdődött a honvédő háború.
110 éve, 1898. szeptember 10-én szúrta le Luigi Lucheni, egy olasz anarchista Erzsébet osztrák császárnét, magyar királynét Genfben.
105 éve, 1903. szeptember 10-én született Szádeczky-Kardoss Elemér geológus, geokémikus, egyetemi tanár († 1984).
90 éve, 1918. szeptember 8-án született Sir Derek Harold Richard Barton angol Nobel-díjas (1969) kémikus († 1998).
80 éve, 1928. szeptember 9-én szállt fel először Asbóth Oszkár helikoptere.
75 éve, 1933. szeptember 11-én született Susan Sontag író († 2004).
60 éve, 1948. szeptember 10-én született Budapesten Charles Simonyi, a mérnökök nemzedékeit nevelő fizikus professzor Simonyi Károly fia, világhírű informatikus, a szándékorientált programozás kezdeményezője, a Hungarian notation, vagyis magyar jelölés feltalálója, az ötödik űrturista.
60 éve, 1948. szeptember 14-én lett Magyarország az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO tagja.
50 éve, 1958. szeptember 9-én készítette el a Texas Instruments (TI) amerikai cégnél Jack S. Kilby az első integrált áramkört (chipet), melynek fetalálásáért 2000-ben fizikai Nobel-díjjal tüntették ki.
25 éve, 1983. szeptember 10-én hunyt el Felix Bloch svájci-amerikai Nobel-díjas (1952) fizikus (* 1905).
14 éve, 1994. szeptember 8-án hunyt el Szentágothai János egyetemi professzor, MTA elnök, neurobiológus, a funkcionális anatómia és az idegtudományok kutatásának és oktatásának világviszonylatban is kiemelkedő művelője, reneszánsz egyéniségű iskolateremtő géniusz (* 1912).
10 éve, 1998. szeptember 14-én, a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén kelt II. János Pál pápa Fides et Ratio (hivatalos fordításban Hit és Ész) című enciklikája.
7 éve, 2001. szeptember 11-én történt az Amerikai Egyesült Államokban a szeptember 11-i terrortámadás; George W. Bush amerikai elnök 5 éve, 2003-ban szeptember 11-ét nemzeti ima- és emléknapnak, illetve a hazafiság napjának (Patriot Day) nyilvánította.
5 éve, 2003. szeptember 9-én hunyt el Teller Ede magyar-amerikai atomfizikus, egyike azon XX. századi géniuszoknak, akik történelemformáló tetteikkel megváltoztatták világunk arculatát (* 1908).

36. hét: szeptember 1–7.

Eötvös József

350 éve, 1658. szeptember 3-án hunyt el Oliver Cromwell angol államférfi, katonai vezető, a polgárháború vezére, aki később lordprotektor címen államfő lett (* 1599).
195 éve, 1813. szeptember 3-án született Eötvös József († 1871).
175 éve, 1833. szeptember 5-én hunyt el Görög Demeter író, szerkesztő, udvari tanácsos, kultúrpolitikus, nevelő és kartográfus, az MTA tiszteletbeli tagja (* 1760).
170 éve, 1838. szeptember 1-jén született Hajnal Antal, a fiumei kikötő tervezője és építője († 1907).
155 éve, 1853. szeptember 2-án született Wilhelm Ostwald német fizikai kémikus, az 1909. évi kémiai Nobel-díj kitüntetettje († 1932).
150 éve, 1858. szeptember 1-jén született Carl Auer von Welsbach osztrák vegyész és feltaláló († 1929).
150 éve, 1858. szeptember 2-án született Fadrusz János szobrászművész, a 19. századi magyar történeti szobrászat egyik legnagyobb alakja († 1903).
130 éve, 1878. szeptember 2-án született Maurice René Fréchet, francia matematikus, a topológia kiemelkedő művelője, a metrikus tér fogalmának bevezetője († 1973).
130 éve, 1878. szeptember 5-én jelent meg a Corvina, a Magyar Könyvkereskedők Egylete Közlönyének első száma.
125 éve, 1883. szeptember 3-án hunyt el Ivan Szergejevics Turgenyev orosz író (* 1818).
125 éve, 1883. szeptember 4-én született Czóbel Béla festőművész († 1976).
115 éve, 1893. szeptember 3-án született Schulek Elemér kémikus († 1964).
105 éve, 1903. szeptember 5-én született Kemény János erdélyi író, mecénás, aki 1926-ban megalapította a marosvécsi Helikon írói munkaközösséget († 1971).
95 éve, 1913. szeptember 4-én született Stanford Moore amerikai Nobel-díjas (1972) biokémikus († 1982).
95 éve, 1913. szeptember 5-én született Donáth Ferenc politikus, történész, mezőgazdaság-tudományi szakember († 1986).
85 éve, 1923. szeptember 1-jén született Szabadváry Ferenc vegyészmérnök, kémiatörténész, akadémikus, az Országos Műszaki Múzeum alapító főigazgatója († 2006).
71 éve, 1937. szeptember 2-án hunyt el Pierre de Coubertin francia történész, sportpedagógus, az újkori olimpiai játékok egyik kezdeményezője (* 1863).
62 éve, 1946. szeptember 6-án született Freddie Mercury indiai származású brit énekes és zenész.
60 éve, 1948. szeptember 6-án született Hegedűs Csaba, „Mr. Tus”, olimpiai bajnok birkózó, edző, sportvezető, szövetségi kapitány.
45 éve, 1963. szeptember 4-én hunyt el Robert Schuman német-francia kereszténydemokrata politikus, az Európai Unió alapítóinak egyike (* 1886).
40 éve, 1968. szeptember 2-án hunyt el Jánosi Ferenc református lelkész, tanár, miniszterhelyettes, a Hazafias Népfront első főtitkára, Nagy Imre miniszterelnök veje (* 1916).
35 éve, 1973. szeptember 2-án halt meg J. R. R. Tolkien angol nyelvész, író, A Gyűrűk Ura című világsikert aratott mű szerzője (* 1892).
10 éve, 1998. szeptember 6-án halt meg Kuroszava Akira (nyugaton: Akira Kurosawa) japán filmproducer, forgatókönyvíró, Japán talán legismertebb filmrendezője (* 1910).
10 éve, 1998. szeptember 7-én hozták létre Sergey Brin és Larry Page az 1997. szeptember 15-én regisztrált google.com domain alapján internetes keresőrendszer üzemeltetésére és fejlesztésére a kaliforniai Menlo Parkban Google, Inc. cégüket.
7 éve, 2001. szeptember 4-én az UNESCO beiktatta Tihanyi Kálmán 1926-os szabadalmi bejelentésének iratait azon egyetemes jelentőséggel bíró dokumentumok közé, amelyeket, mintegy szellemi világörökségként jegyez a Memory of the World (Világ Emlékezete) elnevezésű programjában.
7 éve, 2001. szeptember 5-én hozta létre magyar kérésre a világhálón a http://hu.wikipedia.com/ címet Larry Sanger, a Wikipedia projekt akkori koordinátora, mellyel elindult pályáján a magyar Wikipédia.

35. hét: augusztus 25–31.

482 éve, 1526. augusztus 29-én zajlott le a mohácsi csata. Öt évvel korábban (1521) szintén ezen a napon esett el Nándorfehérvár, illetve 15 évvel később (1541) Buda.
475 éve, 1533. augusztus 29-én Pizarro spanyol konkvisztádor megöleti az utolsó inka uralkodót, Atahualpát és elfoglalja a Birodalom fővárosát, Cuzcót.
235 éve, 1773. augusztus 30-án született Pollack Mihály, a magyar klasszicista építőművészet kiemelkedő alakja († 1855).
175 éve, 1833. augusztus 29-én kelt levelében Döbrentei Gábor tudósította Bolyai Farkast, hogy Tentamen etc. című könyvének és fia, Bolyai János Appendixként hozzáfűzött alkotásának a Magyar Tudós Társaság részére küldött tiszteletpéldánya megérkezett.
170 éve, 1838. augusztus 27-én hunyt el Nyíry István természettudós, professzor, akadémikus (* 1776).
145 éve, 1863. augusztus 28-án született Lenhossék Mihály anatómus, akadémikus, iskolateremtő professzor († 1937).
130 éve, 1878. augusztus 28-án született George Hoyt Whipple amerikai orvos, az 1934. évi orvostudományi Nobel-díj kitüntetettje, megosztva G. R. Minot-val és W. P. Murphyvel „a vérszegénység májterápiájáért” († 1976).
130 éve, 1878. augusztus 31-én volt a nagy miskolci árvíz, amely Magyarország legtöbb emberéletet követelő áradása lett.
125 éve, 1883. augusztus 28-án hunyt el Petzval Ottó mérnök-matematikus, egyetemi tanár, az MTA tagja, Petzval József öccse (* 1809).
110 éve, 1898. augusztus 26-án született Peggy Guggenheim amerikai műgyűjtő, a róla elnevezett múzeum alapítója († 1979).
105 éve, 1903. augusztus 25-én született Élő Árpád magyar születésű amerikai matematikus, fizikus, sakkozó, sportvezető, a sakkozásban használatos Élő-pontrendszer kidolgozója († 1992).
100 éve, 1908. augusztus 25-én hunyt el Antoine Henri Becquerel francia fizikus, az 1903. évi fizikai Nobel-díj kitüntetettje „a spontán radioaktivitás felfedezéséért” (* 1852).
100 éve, 1908. augusztus 27-én született Lyndon B. Johnson az Amerikai Egyesült Államok 38. elnöke († 1973).
100 éve, 1908. augusztus 28-án született Robert Merle francia író († 2004).
100 éve, 1908. augusztus 29-én született Granasztói Pál építész, városrendező, egyetemi tanár († 1985).
100 éve, 1908. augusztus 31-én született William Saroyan amerikai író († 1981).
90 éve, 1918. augusztus 27-én született Mészöly Dezső író, költő, műfordító, különösen emlékezetesek Villon- és Shakespeare-fordításai.
80 éve, 1928. augusztus 30-án hunyt el Wilhelm Wien német fizikus, az 1911. évi fizikai Nobel-díj kitüntetettje a „hősugárzásra vonatkozó törvény felfedezéséért” (* 1864).
75 éve, 1933. augusztus 25-én született Gaál István Kossuth-díjas magyar filmrendező, fényképész, operatőr († 2007).
70 éve, 1938. augusztus 25-én jelent meg a Pethő Sándor alapította Magyar Nemzet első száma annak szolgálatában, hogy „Magyarország magyar ország maradjon”.
70 éve, 1938. augusztus 29-én hunyt el Karinthy Frigyes író, költő (* 1887).
55 éve, 1953. augusztus 29-én hunyt el Mihály Dénes gépészmérnök, a hangosfilm és a távolbalátás nemzetközileg elismert úttörője (* 1894).
50 éve, 1958. augusztus 27-én hunyt el Ernest Orlando Lawrence amerikai fizikus, az 1939. évi fizikai Nobel-díj kitüntetettje a ciklotron feltalálásáért, fejlesztéséért és felhasználásának kidolgozásáért (* 1901).
50 éve, 1958. augusztus 29-én született Michael Jackson amerikai popénekes.
45 éve, 1963. augusztus 28-án mondta el Van egy álmom ("I Have a Dream") kezdetű beszédét Martin Luther King, amely az amerikai polgárjogi mozgalom mérföldköve lett.
30 éve, 1978. augusztus 26-án választották pápává Albino Lucianit, aki I. János Pál nevet felvéve kezdte meg pápai szolgálatát.
7 éve, 2001. augusztus 31-én a Magyar Nemzeti Múzeumban Hámori József akadémikus megnyitotta a Magyarok, akik a XX. századot csinálták című új állandó kiállítást.
4 éve, 2004. augusztus 29-én , az athéni olimpia zárónapján a Kemény Dénes szövetségi kapitány vezette magyar vízilabda-válogatott lett újra az aranyérmes, idén pedig ugyanezen napon egymást követő harmadik olimpiai győzelmük után magas állami kitüntetéseket kaptak.
3 éve, 2005. augusztus 29-én ért partot New Orleans városa mellett a Katrina hurrikán.

34. hét: augusztus 18–24.

Kölcsey Ferenc

925 éve, 1083. augusztus 20-án I. László király vezetésével szentté avatták I. István apostoli királyt.
250 éve, 1758. augusztus 19-én XIII. Kelemen pápa Carissima in Christo filia kezdetű brévéjében I. (Szent) István szentté avatása 675. évfordulóján Szent István utódait felhatalmazta az apostoli királyi cím viselésére.
215 éve, 1793. augusztus 19-én hunyt el Makó Pál, egyetemi professzor, a matematika nemzetközi rangú tankönyvírója és oktatója (* 1723).
185 éve, 1823. augusztus 20-án hunyt el Friedrich Arnold Brockhaus könyvkereskedő, majd könyvkiadó, akinek nevét kiadványai közül a Conversations-Lexikon, mai nevén Brockhaus Enzyclopädie tette világszerte ismertté (* 1772).
170 éve, 1838. augusztus 24-én hunyt el Kölcsey Ferenc magyar író, jogász, politikus, akadémikus, nemzeti imádságunk, a Magyar Himnusz költője (* 1790).
155 éve, 1853. augusztus 21-én született Rejtő Sándor gépészmérnök, műegyetemi tanár, az elméleti technológia és anyagvizsgálat úttörő kutatója († 1928).
150 éve, 1858. augusztus 23-án hunyt el Reguly Antal finnugrista (* 1819).
* 130 éve, 1878. augusztus 19-én hunyt el Horváth Mihály történész, püspök, 1849-ben a Szemere-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere († 1809).
130 éve, 1878. augusztus 21-én alapították meg a Magyar Könyvkereskedők Egyletét.
125 éve, 1883. augusztus 19-én hunyt el Borsos József arcképfestő (* 1812).
120 éve, 1888. augusztus 22-én hunyt el Trefort Ágoston művelődéspolitikus, reformer, publicista, közoktatási és vallásügyi miniszter, az MTA tagja, majd elnöke is (* 1817).
105 éve, 1903. augusztus 23-án született Aujeszky László meteorológus, a földtudományok doktora († 1978).
100 éve, 1908. augusztus 21-én született Feleki Kamill színész († 1993).
100 éve, 1908. augusztus 22-én született Henri Cartier-Bresson francia fotóművész († 2004).
95 éve, 1913. augusztus 20-án született Roger Walcott Sperry amerikai pszichofiziológus, az 1981. évi fiziológiai, illetve orvosi Nobel-díj megosztott kitüntetettje „az agyféltekék funkcionális specializációjával kapcsolatos felfedezéseiért” († 1994).
70 éve, 1938. augusztus 18-án alkotta meg az Országgyűlés 1938. évi XXXIII. törvénycikkét Szent István király dicső emlékének megörökítéséről, melyben augusztus 20-át nemzeti ünnepnek nyilványította.
65 éve, 1943. augusztus 23. és augusztus 29. között rendezték meg Balatonszárszón a Soli Deo Gloria Szövetség és a Magyar Élet Könyvbarátai a világháború utáni jövőről tanácskozó ifjúsági tábort.
60 éve, 1948. augusztus 20-án hunyt el Emery Roth (Róth Imre) magyar származású amerikai építész, New York meghatározó lakóépületeinek, hoteleinek, felhőkarcolóinak tervezője (* 1871).
55 éve, 1953. augusztus 20-án nyitotta meg kapuit Budapesten Avery Brundage-nak, a NOB elnökének jelenlétében a Népstadion (mai nevén Puskás Ferenc Stadion).
50 éve, 1958. augusztus 22-én hunyt el Roger Martin du Gard Nobel-díjas francia író (* 1881).
40 éve, 1968. augusztus 20-án hunyt el George Gamow orosz származású amerikai fizikus, csillagász (* 1904).
40 éve, 1968. augusztus 20-áról 21-re virradó éjjel a Varsói Szerződés tagállamainak csapatai bevonultak Csehszlovákiába, ezzel véget ért a prágai tavasz.
35 éve, 1973. augusztus 21-én született Sergey Brin orosz származású amerikai üzletember, a Google egyik alapító társtulajdonosa.
35 éve, 1973. augusztus 24-én hunyt el Györgyi Géza, az elméleti fizika kiemelkedő művelője, címzetes egyetemi tanár (* 1930).
5 éve, 2003. augusztus 19-én tartották meg az első Örömkoncertet a Hősök terén, amelynek keretében 4000 tagú gyermek- és vegyeskórus, valamint 250 tagú szimfonikus zenekar adta elő az Örömóda új feldolgozását.

33. hét: augusztus 11–17.

Szent István király

970 éve, 1038. augusztus 15-én hunyt el Szent István király, Magyarország első királya.
760 éve, 1248. augusztus 15-én kezdték a kölni dómot Gerhard von Rile építőmester tervei szerint építeni, melyhez a minta az amiens-i katedrális volt. Az 1135 éve, 873. szeptember 27-én felszentelt régi dóm a mainak a közvetlen elődje.
285 éve, 1723. augusztus 13-án született Weszprémi István, gyógyító orvos és orvostörténész († 1799).
165 éve, 1843. augusztus 11-én született Szontagh Miklós orvos, botanikus, a magashegyi klímaterápia hazai úttörője (1899).
160 éve, 1848. augusztus 12-én hunyt el George Stephenson angol mérnök, a gőzmozdonyos vontatás tökéletesítője, a „vasutak atyja” (* 1781).
150 éve, 1858. augusztus 14-én kelt alapítólevelében Sina Simon báró, görög bankár, az MTA igazgató-tanácsának tagja nyolcvanezer pengőforinttal, legfőbb tudományos intézményünket az addigi legnagyobb pénzösszeggel gyarapítóként kezdeményezte az Akadémia székházának megépítését.
145 éve, 1863. augusztus 13-án hunyt el Eugène Delacroix francia festő, a romantikus festészet egyik legnagyobb alakja mind a kortársak, mind az utókor számára (* 1798).
90 éve, 1918. augusztus 13-án született Frederick Sanger angol kétszeres kémiai Nobel-díjas (1958, 1980) biokémikus.
85 éve, 1923. augusztus 14-én hunyt el Semsey Andor nagybirtokos, természetbúvár, a magyar természettudomány kiemelkedő mecénása (* 1833).
80 éve, 1928. augusztus 12-én értek véget a május 17-én kezdődött IX. Nyári Olimpiai Játékok Amszterdamban, ahonnan a magyar olimpikonok 5 arany és 5 ezüst érmet hoztak haza.
70 éve, 1938. augusztus 16-án született Balczó András tízszeres világbajnok és háromszoros olimpiai bajnok, az öttusasport történetének egyik legnagyobb alakja, a Nemzet Sportolója.
60 éve, 1948. augusztus 14-én értek véget a július 29-én kezdődött XIV. Nyári Olimpiai Játékok Londonban, ahol a magyar olimpikonok 10 arany-, 5 ezüst- és 12 bronzérmet nyertek.
50 éve, 1958. augusztus 14-én hunyt el az 1935-ben kémiai Nobel-díjjal kitüntettt Frédéric Joliot-Curie francia fizikus (* 1900).
35 éve, 1973. augusztus 12-én hunyt el Walter Rudolph Hess svájci fiziológus, az 1949. évi orvosi Nobel-díj kitüntetettje, megosztva A. C. Moniz portugál idegsebésszel (* 1881).
35 éve, 1973. augusztus 12-én hunyt el Karl Waldemar Ziegler német kémiai Nobel-díjas (1963) (* 1898).
35 éve, 1973. augusztus 16-án hunyt el Selman Abraham Waksman orosz származású amerikai biokémikus, az 1952. évi orvosi Nobel-díj kitüntetettje „a sztreptomicin, a tuberkulózis elleni első hatásos antibiotikum felfedezéséért” (* 1888).
30 éve, 1978. augusztus 14-én hunyt el Ordass Lajos mártírsorsú magyar evangélikus püspök (* 1901).
30 éve, 1978. augusztus 14-én hunyt el Féja Géza újságíró, szerkesztő, népi író, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főmunkatársa, a Viharsarok című könyv szerzője (* 1900).
5 éve, 2003. augusztus 14-én hunyt el Tonk Sándor erdélyi magyar történész, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora (* 1947).

32. hét: augusztus 4–10.

Korinthoszi-csatorna

550 éve, 1458. augusztus 6-án hunyt el III. Callixtus pápa, aki az 1456-os nándorfehérvári győzelem híre vételének napját Urunk színeváltozása ünnepévé emelte (* 1378).
225 éve, 1783. augusztus 9-én született Alexandra Pavlovna Romanova orosz nagyhercegnő és magyar nádorné: József nádor első felesége († 1801.)
165 éve, 1843. augusztus 6-án született Heller Ágost fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia főkönyvtárosa, A Pallas nagy lexikona egyik szakszerkesztője, fizikatörténet-írásunk úttörője († 1902).
160 éve, 1848. augusztus 7-én hunyt el Jöns Jakob Berzelius svéd kémikus (* 1779).
150 éve, 1858. augusztus 5-én az Atlanti-óceán alatt lefektetett kábelen először jött létre a távíró-összeköttetés Európa és Amerika között.
130 éve, 1878. augusztus 10-én született Grossmann Gusztáv fizikus, a rétegfelvevő röntgenkészülék, a tomográf feltalálója († 1957).
125 éve, 1883. augusztus 9-én hunyt el Albert Ferenc (* 1811).
115 éve, 1893. augusztus 6-án avatta fel I. György görög király és Olga királyné a korinthoszi földszorost átmetsző, Gerster Béla által tervezett csatornát (Korinthoszi-csatorna).
100 éve, 1908. augusztus 6-án született Vajda Lajos festőművész († 1941).
95 éve, 1913. augusztus 9-én hunyt el Szinnyei József bibliográfus, könyvtáros, irodalomtörténész (* 1830).
95 éve, 1913. augusztus 10-én született Wolfgang Paul német fizikus, az 1989. évi fizikai Nobel-díj kitüntetettje († 1993).
75 éve, 1933. augusztus 7-én hunyt el Gonda Béla (* 1851).
60 éve, 1948. augusztus 10-én született Lányi András író, filozófus, egyetemi docens.
45 éve, 1963. augusztus 6-án hunyt el a boldoggá avatott XXIII. János pápa (* 1881).
42 éve, 1966. augusztus 7-én született Jimmy Wales amerikai internetes vállalkozó, a Wikipedia társalapítója, a Wikimedia alapítója.
25 éve, 1983. augusztus 5-én hunyt el Vilt Tibor szobrász, Kossuth‑ és Munkácsy Mihály-díjas kiváló művész (* 1905).

31. hét: július 28. – augusztus 3.

350 éve, 1658. augusztus 1-jén koronázták német-római császárrá I. Lipót magyar királyt.
195 éve, 1813. augusztus 2-án hunyt el Diószegi Sámuel, botanikus, református lelkész, tanár (* 1760).
190 éve, 1818. július 28-án hunyt el Gaspard Monge (* 1746).
145 éve, 1863. július 30-án született Henry Ford amerikai üzletember, az autóipar, a futószalagos gyártósor és a modern tömeggyártás egyik úttörője, a Ford Motor Company alapítója, mely céget máig leszármazottai vezetik († 1947).
145 éve, 1863. augusztus 3-án született Gárdonyi Géza író, költő, a magyar történelmi ifjúsági regény mestere, az Egri csillagok szerzője († 1922).
110 éve, 1898. július 29-én született Isidor Isaac Rabi amerikai fizikus, az 1944. évi fizikai Nobel-díj kitüntetettje „az atommagok mágneses tulajdonságainak vizsgálatára kidolgozott rezonancia-módszeréért” († 1988).
105 éve, 1903. augusztus 1-jén született Soó Rezső botanikus, egyetemi tanár, akadémikus († 1980).
105 éve, 1903. augusztus 3-án született Békésy Miklós mezőgazdász, gyógynövény-nemesítő, a mezőgazdasági tudományok doktora, a Nobel-díjas Békésy György testvére († 1980).
95 éve, 1913. július 31-én született Kosáry Domokos († 2007).
85 éve, 1923. augusztus 3-án hunyt el Gerster Béla mérnök, a Korinthoszi-csatorna tervezője (* 1850).
80 éve, 1928. július 31-én hunyt el Vigyázó Ferenc gróf, politikus, közjogi iró, aki végrendeletével hatalmas vagyonát a Magyar Tudományos Akadémiára hagyta (* 1874).
80 éve, 1928. augusztus 1-jén az amszterdami stadionban a szellemi olimpiász eredményhirdetésekor az olimpiai bajnokok sorában Mező Ferenc Az olympiai játékok története című pályaművét nyilvánították győztesnek az epikai kategóriában.
60 éve, 1948. július 29-én kezdődtek és augusztus 14-én értek véget Londonban a XIV., 1948. évi nyári olimpiai játékok.
60 éve, 1948. július 31-én mondatták le Tildy Zoltán köztársasági elnököt.
50 éve, 1958. július 29-én Dwight D. Eisenhower amerikai elnök aláírta a Nemzeti Légügyi és Űrhajózási Igazgatóság (NASA) létrehozásáról szóló törvényt.
40 éve, 1968. július 28-án hunyt el Otto Hahn német kémikus, az 1944. évi Nobel-díj kitüntetettje „az atomok maghasadásának felfedezéséért” (* 1879).
25 éve, 1983. július 29-én hunyt el Luis Buñuel spanyol születésű mexikói filmrendező (* 1900).
25 éve, 1983. augusztus 2. és augusztus 5. között tartották a Magyar orvosok világtalálkozóját Budapesten.

30. hét: július 21–27.

Eötvös Loránd

925 éve, 1083. július 26-án történt I. László király vezetésével az 1046. szeptember 24-én hitéért vértanúhalált halt Gellért püspök szentté avatása, akinek szeptember 24. az ünnepnapja kalendáriumunkban.
552 éve, 1456. július 21-én hunyt el Dugovics Titusz szerb katona, hős várvédő
190 éve, 1818. július 25-én hunyt el Dugonics András matematikus, piarista professzor (* 1740).
160 éve, 1848. július 21-én hunyt el Kőszeghi-Mártony Károly hadmérnök, tábornagy, kinek a sűrített levegős légzőkészüléktől a tábori főzőkészülékig ("gulyáságyú") ível találmányai sora (* 1783).
160 éve, 1848. július 27-én született Eötvös Loránd, a "fizikusok fejedelme", a Magyar Tudományos Akadémia első természettudós elnöke († 1919).
100 éve, 1908. július 22-én hunyt el Sir William Randal Cremer, Nobel-békedíjas brit politikus (* 1828).
100 éve, 1908. július 26-án alapították meg az USA-ban az FBI-t.
100 éve, 1908. július 27-én született Schaár Erzsébet szobrász, Munkácsy-díjas, érdemes művész († 1975).
60 éve, 1948. július 23-án hunyt el David Llewelyn Wark Griffith amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, színész és filmproducer (* 1875).
40 éve, 1968. július 23-án hunyt el Sir Henry Hallett Dale angol farmakológus, az 1936. évi orvostudományi Nobel-díj kitüntetettje, megosztva Otto Loewi-vel „az idegingerületek kémiai átvitelével kapcsolatos felfedezéseiért” (* 1875).

29. hét: július 14–20.

Füst Milán

925 éve, 1083. július 16–17-én I. László király vezetésével szentté avatták András és Benedek zobori remetéket.
460 éve, 1548. július 16-án alapították a bolíviai La Paz városát.
175 éve, 1833. július 18-án született Keleti Károly, a hazai tudományos statisztika egyik megalapozója (†1892).
165 éve, 1843. július 16-án született Fodor József orvos, egyetemi tanár, nemzetközileg elismert higiénikus (†1901).
155 éve, 1853. július 18-án született Hendrik Antoon Lorentz holland fizikus, az 1902. évi Pieter Zeeman-nal megosztott fizikai Nobel-díj kitüntetettje († 1928).
140 éve, 1868. július 14-én született Hültl Hümér sebész, egyetemi tanár, a sebészeti varrógép feltalálója (†1940).
120 éve, 1888. július 15-én hunyt el Balogh Kálmán orvosprofesszor, farmakológus, akadémikus (*1835).
120 éve, 1888. július 17-én született Füst Milán magyar költő, esztéta († 1967).
115 éve, 1893. július 15-én született Jáky József mérnök, talajmechanikus, műegyetemi tanár, akadémikus (†1950).
100 éve, 1908. július 14-én született Glancz Sándor magyar asztaliteniszező, négyszeres világbajnok († 1974).
100 éve, 1908. július 20-án született Ballya Hugó Európa-bajnok evezős, edző († 1995).
90 éve, 1918. július 14-én született Ingmar Bergman svéd színház- és filmrendező (†2007).
90 éve, 1918. július 17-én végezték ki II. Miklós orosz cárt és családját Jekatyerinburgban.
90 éve, 1918. július 18-án született Nelson Mandela Nobel békedíjas dél-afrikai politikus.
80 éve, 1928. július 14-én született Ernesto „Che” Guevara de la Serna argentin származású orvos, forradalmár († 1967).
80 éve, 1928. július 16-én született Budai László magyar válogatott labdarúgó, az Aranycsapat jobbszélsője († 1983).
70 éve, 1938. július 15-én alakult meg a Magyar Amerikai Olajipari Részvénytársaság (MAORT), hazánk első olajbányászati vállalata.
60 éve, 1948. július 18-án hunyt el Telcs Ede magyar szobrász, éremművész; az ő alkotása többek között Szent László király szobra a Hősök terén és Vörösmarty Mihályé a Vörösmarty téren (* 1872).
60 éve, 1948. július 18-án született Hartmut Michel német Nobel-díjas (1988) biokémikus.
55 éve, 1953. július 16-án született Mickey Rourke amerikai színész.
50 éve, 1958. július 16-án született Michael Flatley ír–amerikai táncművész.
50 éve, 1958. július 20-án hunyt el Medgyessy Ferenc Kossuth-díjas szobrászművész (* 1881).
50 éve, 1958. július 20-án született Sebeők János magyar író, esszéíró, filozófus.
40 éve, 1968. július 18-án alapították meg az Intel informatikai vállalatot.
40 éve, 1968. július 16-án született Larry Sanger, aki mint a Wikipédia akkori főszerkesztője és koordinátora 2001. szeptember 5-én létrehozta a http://hu.wikipedia.com/ címet.
40 éve, 1968. július 16-án hunyt el Keserű Ferenc magyar vízilabdázó, olimpiai bajnok (* 1903).
40 éve, 1968. július 18-án hunyt el Corneille Jean François Heymans belga farmakológus és fiziológus, az 1938. évi orvosi Nobel-díj kitüntetettje 1939-ben (* 1892).
20 éve, 1988. július 18-án hunyt el Szentkuthy Miklós magyar író, esszéíró, műfordító, a regényirodalom megújítója (* 1908).
10 éve, 1998. július 15-én hunyt el Csenki Imre Kossuth-díjas magyar karnagy, zeneszerző (* 1912).
10 éve, 1998. július 17-én hunyt el Lamberto Gardelli olasz karmester (* 1915).
10 éve, 1998. július 18-án kezdte meg működését a ENSZ hágai Nemzetközi Törvényszéke.
Idén, 2008. július 15-én hunyt el az 1972. június 4-én született Kolonics György (becenevén: Koló) kétszeres olimpiai és tizenötszörös világbajnok magyar kenus. A pekingi olimpia első magyar aranyérmese, Vajda Attila kenus neki ajánlotta győzelmét.

28. hét: július 7–13.

Gobbi Hilda szobra

350 éve, 1658. július 10-én született Luigi Ferdinando Marsigli olasz hadmérnök, természettudós, földrajztudós, műgyűjtő, diplomata († 1730).
285 éve, 1723. július 9-én született Makó Pál, a budai egyetem matematikaprofesszora († 1793).
175 éve, 1833. július 7-én született Félicien Rops belga festőművész († 1898).
145 éve, 1863. július 11-én született Arany Dániel matematikus († 1945).
125 éve, 1883. július 8-án született Gerde Oszkár magyar kardvívó, kétszeres olimpiai bajnok († 1944).
95 éve, 1913. július 12-én született Willis Eugene Lamb, Jr. amerikai fizikus, az 1955. évi fizikai Nobel-díj kitüntetettje megosztva P. Kusch-sal († 2008).
85 éve, 1923. július 12-én hunyt el Pekár Imre gépészmérnök, feltaláló (* 1838).
80 éve, 1928. július 12-én született Elias James Corey amerikai Nobel-díjas (1990) szerves kémikus.
75 éve, 1933. július 9-én született Elem Germanovics Klimov szovjet-orosz filmrendező († 2003).
60 éve, 1948. július 9-én hunyt el Ragnar Sohlman vegyészmérnök, Nobel Alfréd díjalapító testamentumának kreatív végrehajtója (* 1870).
40 éve, 1968. július 13-án hunyt el Gyulai Zoltán, a szilárdtest-fizika magyarországi úttörője (* 1887).
30 éve, 1978. július 12-én hunyt el Makláry Zoltán Kossuth-díjas színész, Érdemes és Kiváló Művész (* 1896).
20 éve, 1988. július 13-án hunyt el Gobbi Hilda Jászai Mari-díjas, Kossuth-díjas színművésznő (* 1913).
5 éve, 2003. július 8-án kezdeményezte Gervai Péter informatikus http://hu.wikipedia.org/ címen a ma is működő,magyar felületű és magyar kezdőlappal bejelentkező nemzeti Wikipédia újabb változatának elindítását.

27. hét: június 30. – július 6.

Franz Kafka

400 éve, 1608. július 3-án alapították Québec várost, Kanada azonos nevű tartományának fővárosát.
362 éve, 1646. július 1-jén született Gottfried Wilhelm Leibniz polihisztor: jogász, diplomata, történész, matematikus, fizikus és filozófus, az informatika úttörője, a kibernetika védőszentje, akiről Nagy Frigyes azt mondta, hogy „önmagában egy akadémia” († 1716).
190 éve, 1818. július 1-én született Semmelweis Ignác orvos, "az anyák megmentője", a fővárosi egyetem orvosi karának professzora, a nevét viselő egyetemen születésnapja évről évre a tanévzáró nap († 1865).
160 éve, 1848. július 5-én déli 12 órakor harangzúgás és ágyúdörgés közepette a pesti Redout-ban (a régi Vigadóban) ünnepélyes keretek között megkezdte országjobbító tevékenységét a polgári Magyarország első népképviseleti országgyűlése.
155 éve, 1853. július 5-én született Csontváry Kosztka Tivadar, magyar festő géniusz († 1919).
125 éve, 1883. július 3-án született Franz Kafka, a 20. század egyik kiemelkedő írója († 1924).
120 éve, 1888. július 2-án született Selman Abraham Waksman orosz származású amerikai biokémikus, az 1952. évi orvosi Nobel-díj kitüntetettje „a sztreptomicin, a tuberkulózis elleni első hatásos antibiotikum felfedezéséért” († 1973).
120 éve, 1888. július 5-én született Herbert Spencer Gasser amerikai idegfiziológus és orvos, az 1944. évi orvosi Nobel-díj kitüntetettje, megosztva Joseph Erlanger-rel († 1963).
100 éve, 1908. június 30-án csapódott be Szibériában a Tunguz-meteor.
100 éve, 1908. július 5-én hunyt el Than Károly kémikus, a budapesti tudományegyetem kémiaprofesszora, az MTA tagja (* 1834).
45 éve, 1963. június 30-án hunyt el Papp Károly geológus, egyetemi tanár, az Erdélyi-medence földgázkincsének felfedezője (* 1873).
25 éve, 1983. július 1-jén hunyt el Molnár István olimpiai bajnok vízilabdázó (* 1913).
7 éve, 2001. július 1-jén az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem keretein belül a BME Könyvtár és Tájékoztatási Központjával fuzionált, és így létrejött a BME OMIKK.

26. hét: június 23–29.

Katharine Hepburn

170 éve, 1838. június 29-én született Szily Kálmán természettudós, nyelvész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (1865), első természettudós főtitkára (1889 – 1905), († 1924).
135 éve, 1873. június 28-án született Alexis Carrel francia sebész, fiziológus, az 1912. évi orvostudományi Nobel-díj kitüntetettje († 1944).
125 éve, 1883. június 24-én avatta fel Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter a budapesti Technológiai Iparmúzeumot a Rákóczi út 5-ben.
125 éve, 1883. június 24-én született Victor Franz Hess osztrák-amerikai geofizkus, az 1936. évi fizikai Nobel-díj kitüntetettje megosztva Carl David Anderson-nal „a kozmikus sugárzás felfedezéséért” († 1964).
115 éve, 1893. június 26-án hunyt el Hantken Miksa bányamérnök, geológus, egyetemi tanár, az MTA tagja (* 1821).
65 éve, 1943. június 24-én hunyt el Karl Landsteiner osztrák származású amerikai biológus és orvos, az orvostudományi Nobel-díj 1930. évi kitüntetettje „az emberi vércsoportok felfedezéséért” (* 1868).
65 éve, 1943. június 28-án született Klaus von Klitzing német fizikus, az 1985. évi fizikai Nobel-díj kitüntetettje.
60 éve, 1948. június 24-én hirdette meg az Egyesült Államok az Európai Újjáépítési Programot (Marshall-segély).
60 éve, 1948. június 25-én indították el a nyugati hatalmak a légihíd első repülőgépes segélyszállítmányát a blokád alá vett Nyugat-Berlin felé.
60 éve, 1948. június 29-én tartotta alakuló ülését a 14 szervezet összefogásával létrehozott Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ).
25 éve, 1983. június 23-án II. János Pál pápa első külföldi látogatásán Lengyelországban tárgyalt Jaruzelski tábornok elnökkel és Lech Wałęsa ellenzéki vezetővel is.
20 éve, 1988. június 24-én veszítette életét autóbalesetben Kesjár Csaba magyar autóversenyző (* 1962).
10 éve, 1998. június 23-án hunyt el Marik Miklós magyar csillagász (* 1936).
10 éve, 1998. június 27-én hunyt el Bende Zsolt magyar operaénekes, bariton (* 1926).
5 éve, 2003. június 29-én hunyt el Katharine Hepburn Oscar-díjas amerikai filmszínésznő (* 1907).

25. hét: június 16–22.

Nagy Imre

375 éve, 1633. június 22-én kényszerítette az inkvizíció Galileo Galileit heliocentrikus tanainak visszavonására.
305 éve, 1703. június 16-án Istennel a Hazáért és a Szabadságért jelmondat szellemében lépték át a II. Rákóczi Ferenc vezette kurucok Vereckénél a lengyel-magyar határt, mellyel kezdetét vette a Rákóczi-szabadságharc.
190 éve, 1818. június 19-én született Kerékgyártó Árpád jogtudós, egyetemi tanár, akadémikus, a Magyarország emléknapjai ezeréves történetében című kronológiai alapmű szerzője († 1902).
175 éve, 1833. június 16-án lépett ki a matematikát forradalmasító hadmérnök kapitány, Bolyai János az osztrák császár katonai szolgálatából, és lépett be az emberiség és a magyarság békés felemelkedésének tudós szolgálatába.
175 éve, 1833. június 20-án nevezte ki Széchenyi István grófot a Duna-szabályozás királyi biztosává V. Ferdinánd király.
164 éve, 1844. június 16-án hirdette ki a bíráló bizottság a Kölcsey Ferenc Hymnus, a' Magyar nép zivataros századaiból című költeménye megzenésítésére kiírt pályázat győztesének Erkel Ferenc kompozícióját, s tette ezáltal június 16-át a Magyar Himnusz születésnapjává.
140 éve, 1868. június 18-án született Horthy Miklós, a Magyar Királyság kormányzója († 1957).
100 éve, 1908. június 21-én (a julián naptár szerint június 8-án) hunyt el Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov orosz zeneszerző, zenepedagógus (* 1844).
90 éve, 1918. június 18-án született Jerome Karle amerikai Nobel-díjas (1985) fizikai kémikus.
80 éve, 1928. június 18-án hunyt el Roald Amundsen norvég sarkkutató, a Déli-sark felfedezője, repülőgépével eltűnt (* 1872).
50 éve, 1958. június 16-án végezték ki Nagy Imre politikust, miniszterelnököt (* 1896); Maléter Pál vezérőrnagyot, honvédelmi minisztert (* 1917) és Gimes Miklós újságírót, Nagy Imre munkatársát (* 1917).
45. éve, 1963. június 21-én választották pápává Giovanni Battista Enrico Antonio Maria Montinit, aki VI. Pál nevet felvéve kezdte meg pápai szolgálatát.
29 éve, 1979. június 16-án vettek búcsút az amerikai emigrációban elhunyt Nagy Ferenctől, az 1946-ban kikiáltott Magyar Köztársaság első miniszterelnökétől, akinek hamvai felett tudós barátja, a világhírű Bay Zoltán tartott búcsúbeszédet.
20 éve, 1988. június 16-án Nagy Imre és mártírtársai kivégzésének 30. évfordulóján megemlékezést tartottak a rákoskeresztúri új köztemető 301-es percellájánál és a Batthyány-Nagy Imre örökmécsesnél, valamint Párizsban a Père Lachaise-i temetőben emlékművet avattak tiszteletükre.
20 éve, 1988. június 18-án hunyt el Bese Lajos magyar nyelvész, Mongólia-kutató (* 1926).
15 éve, 1993. június 19-én hunyt el William Golding Nobel-díjas angol író, költő (* 1911).
5 éve, 2003. június 20-án alapította meg Jimmy Wales amerikai internetes vállalkozó, a Wikipedia társalapítója, a Wikimedia Alapítványt.

24. hét: június 9–15.

1120 éve, 888. június 9-én engedélyezte Karintiai Arnulf a brémai kikötő megalapítását.
435 éve, 1573. június 15-én hunyt el Verancsics Antal királyi helytartó, római katolikus főpap, diplomata, történetíró (* 1504).
150 éve, 1858. június 14-én született Dankó Pista cigányprímás, magyarnótaszerző († 1903).
140 éve 1868. június 14-én született Karl Landsteiner osztrák származású amerikai biológus és orvos, az orvostudományi Nobel-díj 1930. évi kitüntetettje „az emberi vércsoportok felfedezéséért” († 1943).
120 éve, 1888. június 10-én született Magyary Zoltán, a tudománypolitika és a közigazgatás tudományának nemzetközi hírű művelője († 1945).
115 éve, 1893. június 15-én hunyt el Erkel Ferenc zeneszerző, karmester, zongoraművész, pedagógus, a Magyar Himnusz zeneszerzője (* 1810).
110 éve, 1898. június 12-én avatták fel Budapesten, a Tűzoltó u. 58. szám alatt a Semmelweis Egyetem Orvosi Kara anatómiai tanszéke új épületét.
90 éve, 1918. június 10-én süllyesztették el az Osztrák–Magyar Monarchia hadiflottájának büszkeségét, a Szent István-csatahajót.
80 éve, 1928. június 14-én született Ernesto Che Guevara († 1967).
70 éve, 1938. június 11-én hunyt el Tihanyi Lajos magyar avantgárd festőművész, a MIÉNK, a Nyolcak és a Ma műhely tagja (* 1885).
50 éve, 1958. június 15-én ítélték halálra mártírtársaival Nagy Imrét, az 1956-os forradalom és szabadságharc miniszterelnökét.

23. hét: június 2–8.

Giacomo Casanova

535 éve, 1473. június 5-én, Pünkösd vigiliáján került ki Hess András budai nyomdájából a Chronica Hungarorum, azaz a Magyarok Króniája címmel az első nyomtatott könyv Magyarországon.
225 éve, 1783. június 5-én bocsátották fel hőlégballonjukat a francia Montgolfier-fivérek Annonayban.
210 éve, 1798. június 4-én halt meg Giacomo Girolamo Casanova velencei író, kalandor (* 1725)
135 éve, 1873. június 3-án született Otto Loewi német származású amerikai farmakológus, 1936-ban H. H. Dale-lel megosztva az orvostudományi Nobel-díj kitüntetettje „az ideg- ingerületek kémiai átvitelével kapcsolatos felfedezéseiért” († 1961).
125 éve, 1883. június 5-én született John Maynard Keynes angol matematikus és közgazdász, a modern makroökonómia megteremtője. († 1946).
100 éve, 1908. június 2-án született Szentkuthy Miklós Kossuth-díjas író († 1988).
100 éve, 1908. június 3-án halt meg Robert Gillespie Reid skót vasúti vállalkozó (* 1842)
75 éve, 1933. június 6-án született Heinrich Rohrer, az 1986. évi fizikai Nobel-díj kitüntetettje.
60 éve, 1948. június 2-án aláírták a magyar–szovjet katonai egyezményt.
40 éve, 1968. június 6-án Los Angelesben merényletet követtek el Robert Kennedy szenátor ellen.
35 éve, 1973. június 4-én hunyt el Maurice René Fréchet, francia matematikus, a topológia kiemelkedő művelője, a metrikus tér fogalmának bevezetője (* 1878).
30 éve, 1978. június 7-én hunyt el Ronald George Wreyford Norrish angol Nobel-díjas (1967) fizikai kémikus (* 1897).
30 éve, 1978. június 8-án hunyt el Dienes Valéria írónő, táncpedagógus, filozófus, az első magyar női egyetemi tanár (* 1879).

22. hét: május 26. – június 1.

Brunszvik Teréz

575 éve, 1433. május 31-én koronázták Luxemburgi Zsigmondot német-római császárrá Rómában.
555 éve, 1453. május 29-én foglalta el II. Mohamed, az Oszmán Birodalom szultánja csapataival Konstantinápolyt, (a mai Isztambult), mellyel megszűnt a bizánci birodalom.
300 éve, 1708. május 27-én hunyt el Esze Tamás, a Rákóczi-szabadságharcot előkészítő tiszaháti felkelés vezéralakja, kuruc brigadéros. (* 1666 körül).
230 éve, 1778. május 30-án hunyt el Voltaire (eredeti nevén: François Marie Arouet), francia felvilágosodás kori író, költő, filozófus (* 1694).
180 éve, 1828. június 1-jén nyitotta meg Brunszvik Teréz grófnő Budán Angyalkert néven a Habsburg Birodalom, ill. Magyarország első kisdedóvó intézményét (óvodáját).
120 éve, 1888. május 28-án született Jim Thorpe (ejtsd: dzsim torp, meszkvaki nyelven: Wa-Tho-Huk) amerikai indián sportoló, a modern idők egyik legeredményesebb és legsokoldalúbb versenyzője, az 1912. évi nyári olimpiai játékokon Stockholmban aranyérmet nyert öt- és tízpróbában is († 1953).
100 éve, 1908. május 30-án született Hannes Olof Gösta Alfvén svéd Nobel-díjas (1970) fizikus és csillagász († 1995).
90 éve, 1918. május 30-án született Doncsecz Károly, fazekas népi iparművész, a Népművészet Mestere († 2002.)
85 éve, 1923. május 28-án született Ligeti György Kossuth-díjas magyar zeneszerző († 2006).
70 éve, 1938. június 1-jén hunyt el Ödön von Horváth (eredeti nevén: Edmund Josef von Horváth), osztrák–magyar drámaíró, elbeszélő (* 1901).
60 éve, 1948. május 26-án született Gálvölgyi János színművész, parodista.
60 éve, 1948. május 27-én született Presser Gábor Kossuth-díjas magyar zeneszerző, énekes, az LGT alapítója.
55 éve, 1953. május 29-én Edmund Hillary, az idén elhunyt új-zélandi hegymászó Tenzing Norgayjal együtt elsőként mászta meg a Föld legmagasabb hegycsúcsát, a Mount Everestet.
30 éve, 1978. május 31-én hunyt el Bozsik József válogatott labdarúgó, az Aranycsapat tagja (* 1925).

21. hét: május 19–25.

465 éve, 1543. május 24-én hunyt el Nikolausz Kopernikusz asztrológus, csillagász, matematikus és közgazdász, a heliocentrikus rendszer kidolgozója (* 1473).
125 éve, 1883. május 20-án született Beke Ödön Kossuth-díjas nyelvész, a cseremisz nyelv tudósa († 1964).
100 éve, 1908. május 23-án született John Bardeen amerikai fizikus, a fizikai Nobel-díj kétszeres kitüntetettje, aki 1956-ban a tranzisztorért William Bradford Shockley-val és Walter Brattain-nel együtt, és 1972-ben Leon Neil Cooper-rel és John Robert Schrieffer-rel együtt a konvencionális szupravezetés elméletért, amit ma BCS-elméletnek hívnak, nyerte el a Nobel-díjat († 1991).
95 éve, 1913. május 19-én hunyt el Korányi Frigyes belgyógyász, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja, a magyarországi orvostudomány egyik korai meghatározó alakja (* 1828).
75 éve, 1933. május 22-én hunyt el Ferenczi Sándor pszichoanalitikus, a magyar pszichoanalitikai iskola megteremtője (* 1873).
70 éve, 1938. május 25. és május 29. között a Szent István király jubileumi éve keretében rendezték meg a XXXIV. Eucharisztikus Kongresszust.

20. hét: május 12–18.

1005 éve, 1003. május 12-én hunyt el II. Szilveszter pápa néven Gerbert d'Aurillac, az ezredforduló legnagyobb matematikus tudósa, az egyháztörténet első francia pápája; testét a lateráni Szent János-bazilikában temették el (* 945 k.)
650 éve, 1358. május 15-én kezdődött (a kódex kezdőszavai szerint) a Képes Krónika készítése, amely a magyarok tetteit foglalta össze Nagy Lajos király uralkodása kezdetéig.
410 éve, 1598. május 13-én IV. Henrik francia király kiadta a nantes-i ediktumot.
275 éve, 1733. május 12-én született Sajnovics János, matematikus, csillagász, az összehasonlító nyelvtudomány és a finnugor nyelvrokonság egyik úttörő kutatója († 1785).

Sajnovics János Demonstratio

110 éve, 1898. május 13-án született Jendrassik György gépészmérnök, feltaláló, a magyar motorgyártás és fejlesztés nemzetközileg elismert szaktekintélye († 1954).
110 éve, 1898. május 17-én született Geleji Sándor kohómérnök, akadémikus, egyetemi tanár, a csőhengerlés elmélete és a hűtőpadok méretezése alapelveinek kidolgozója († 1967).
100 éve, 1908. május 12-én született Káldor Miklós (Lord Nicholas Kaldor) Angliában alkotó magyar közgazdász, a cambridge-i iskola egyik legkiválóbb képviselője († 1986).
100 éve, 1908. május 14-én született Kürti Miklós (Nicholas Kurti) fizikus, akadémikus († 1998).
90 éve, 1918. május 11-én született Richard Feynman Nobel-díjas amerikai fizikus († 1988).
80 éve, 1928. május 17-én kezdődtek el és augusztus 12-én értek véget a IX. Nyári Olimpiai Játékok a holland fővárosban, Amsterdamban.
75 éve, 1933. május 12-én hunyt el Krúdy Gyula író (* 1878).
75 éve, 1933. május 18-án született Páskándi Géza erdélyi magyar író, költő, drámaíró († 1995).
70 éve, 1938. május 13-án hunyt el Charles Édouard Guillaume svájci származású francia fizikus, az 1920. évi fizikai Nobel-díj kitüntetettje (* 1861).
65 éve, 1943. május 17-én született Kóbor János, az Omega énekese.
25 éve, 1983. május 13-én született Görbicz Anita magyar válogatott kézilabdázó, e sportágban a világ egyik legjobb játékosa.

19. hét: május 5–11.

A fiatal Johannes Brahms 1853-ban

190 éve, 1818. május 5-én született Karl Marx, német baloldali filozófus, közgazdász († 1883).
180 éve, 1828. május 8-án született Henri Dunant svájci közéleti személyiség, a Nemzetközi Vöröskereszt megalapítója, az 1901-ben első ízben odaítélt Nobel-békedíj kitüntetettje, megosztva Frédéric Passy francia közgazdásszal († 1910).
175 éve, 1833. május 7-én született Johannes Brahms német romantikus zeneszerző († 1897).
165 éve, 1843. május 10-én a pesti Nemzeti Színház bemutatta Vörösmarty Mihály Egressy Béni által megzenésített Szózat című költeményét.
160 éve, 1848. május 9-én alapította meg Eötvös József könyvadományával a Budapesti Műszaki Egyetem jogelődjének könyvtárát.
125 éve, 1883. május 9-én született José Ortega y Gasset spanyol filozófus († 1955).
90 éve, 1918. május 11-én született Richard Phillips Feynman amerikai Nobel-díjas (1965) fizikus († 1988).
45 éve, 1963. május 7-én hunyt el Kármán Tódor magyar-amerikai tudós és mérnök-géniusz (* 1881).
45 éve, 1963. május 11-én hunyt el Herbert Spencer Gasser amerikai idegfiziológus és orvos, az 1944. évi orvosi Nobel-díj kitüntetettje, megosztva Joseph Erlanger-rel (* 1888).
30 éve, 1978. május 9-én gyilkolta meg a Vörös Brigádok terrorszervezet Aldo Moro olasz politikust, a Kereszténydemokrata Párt elnökét.
25 éve, 1983. május 10-én hunyt el Kazal László színész, humorista, érdemes művész (* 1911).
25 éve, 1983. május 7-én hunyt el Romhányi József író, költő, műfordító (* 1921).
20 éve, 1988. május 7-én hunyt el id. Kollányi Ágoston filmrendező, tudományos- és természetfilm-készítő (* 1913).

18. hét: április 28. – május 4.

Türr István

250 éve, 1758. április 28-án született James Monroe, az Amerikai Egyesült Államok 5. elnöke, hivatalban 1817–1825-ig († 1831).
231 éve, 1777. április 30-án született Carl Friedrich Gauss a világ "matematikusainak fejedelme", német feltaláló polihisztor, 175 éve, 1833-ban Wilhelm Weberrel az első elektromos távíró elkészítője, a húsvétképlet megalkotója, Bolyai Farkas sírig hű barátja, Bolyai János világraszóló matematikai alkotásának legkompetensebb bírója († 1855).
160 éve, 1848. április 30-án született Nádaskay Béla állatorvos és orvosdoktor, a leíró- és tájbonctan tanára († 1933).
125 éve, 1883. április 30-án született Jaroslav Hašek cseh szatirikus író, a „Švejk”szerzője († 1923).
125 éve, 1883. április 30-án hunyt el Édouard Manet francia festő (* 1832).
115 éve, 1893. április 29-én született Harold Clayton Urey amerikai Nobel-díjas (1934) kémikus († 1981).
110 éve, 1898. május 3-án született Golda Meir politikus, izraeli miniszterelnök († 1978).
100 éve, 1908. április 28-án született Oskar Schindler német gyáros († 1974). A II. világháború idején végzett zsidómentő akcióit a "Schindler listája" c. film mutatja be.
100 éve, 1908. május 3-án hunyt el Türr István szabadsághős, olasz királyi altábornagy (* 1825).
92 éve, 1916. április 30-án született Claude Shannon amerikai matematikus, hírközlési mérnök, az információelmélet megalapítója († 2001).
90 éve, 1918. április 28-án hunyt el Gavrilo Princip szerb–bosnyák merénylő, 1914. június 28-án Szarajevóban lelőtte Habsburg Ferenc Ferdinánd osztrák–magyar trónörököst és feleségét (* 1918).
85 éve, 1923. április 28-án nyitották meg Londonban a Wembley Stadiont, ahol az angol nemzeti válogatott játssza mérkőzéseit, ezért gyakran nevezik A Futball Otthonának.
85 éve, 1923. május 2-án született Diószegi Vilmos etnográfus, az ázsiai népek kutatója († 1972).
80 éve, 1928. április 29-én megkezdte a műsorsugárzást a lakihegyi új nagy rádióadó, amely már képes volt Budapesten és környékén jó minőségű adást produkálni.
75 éve, 1933. május 3-án született Steven Weinberg amerikai fizikus, az 1979. évi fizikai Nobel-díj kitüntetettje, megosztva Sheldon L. Glashow-val és Abdus Salam-mal az elektromágnességet és a gyenge kölcsönhatást egyesítő elektrogyenge kölcsönhatás elméletének kidolgozásáért.
70 éve, 1938. május 4-én halt meg Carl von Ossietzky német pacifista újságíró, Nobel-békedíjas (* 1889).
15 éve, 1993. április 30-án a CERN bejelentette, hogy a "tripla-dupla-v", a World Wide Web, vagyis a Világháló mindenki számára szabad és ingyenes.

17. hét: április 21–27.

1150 éve, 858. április 24-én történt I. Nagy Miklós pápa megválasztása.
435 éve, 1573. április 26-án született Medici Mária francia királyné († 1642).
360 éve, 1648. április 24-én hunyt el Frölich Dávid geográfus, matematikus, csillagász, a XVII. század egyik legtermékenyebb kalendáriumszerzője (* 1595).
210 éve, 1798. április 26-án született Eugène Delacroix francia festő, a romantikus festészet egyik legnagyobb alakja mind a kortársak, mind az utókor számára († 1863).
175 éve, 1833. április 28-án született Hopp Ferenc utazó, a ma is nevét viselő múzeum megalapítója († 1919).
170 éve, 1838. április 27-én a Pesti Magyar Színházban Laborfalvy Róza elszavalta Vörösmarty Mihály Wesselényi Miklósról szóló, Az árvízi hajós című költeményét.
150 éve, 1858. április 23-án született Max Planck Nobel-díjas német fizikus, a kvantummechanika megalapítója († 1947).
120 éve, 1888. április 21-én halt meg Szamossy Elek festőművész, litográfus (* 1826).
115 éve, 1893. április 21-én halt meg Markusovszky Lajos orvos, egészségügyi reformer (* 1815).
100 éve, 1908. április 22-én született Aszlányi Károly író († 1938).
100 éve, 1908. április 21-én érte el Frederick A. Cook elsőként az Északi-sarkot.
100 éve, 1908. április 27-én kezdődtek el az október 29-éig tartó IV. Nyári Olimpiai Játékok a brit fővárosban, Londonban.
95 éve, 1913. április 24-én született Jékely Zoltán Baumgarten-díjas (1939), József Attila-díjas magyar író, költő, műfordító († 1982).
85 éve, 1923. április 21-én megalakult a magyar Tudományos Társulatok és Intézmények Országos Szövetsége; elnöke Klebelsberg Kunó, főtitkára Magyary Zoltán lett.
75 éve, 1933. április 26-án született Arno Allan Penzias amerikai fizikus, az 1978. évi fizikai Nobel-díj társnyertese R. W. Wilson-nal „a mikrohullámú kozmikus háttérsugárzás felfedezéséért”.

16. hét: április 14–20.

Zala György

430 éve, 1578. április 14-én született III. Fülöp spanyol király.
180 éve, 1828. április 17-én halt meg Francisco de Goya, spanyol festőművész (* 1746)
160 éve, 1848. április 14-én a polgári Magyarország első kormánya székhelyét az 1848. évi III. törvénycikkben meghatározott magyar fővárosba, Buda-Pestre helyezte át, továbbá megérkezett Batthyány Lajos, Kossuth Lajos, Széchenyi István, és az így teljessé vált kormány április 15-én megtartotta első munkanapját.
150 éve, 1858. április 16-án született Zala György szobrászművész, a Hősök terén lévő Millenniumi Emlékmű egyik fő alkotója († 1937).
90 éve, 1918. április 20-án hunyt el Karl Ferdinand Braun német fizikus, az 1909. évi fizikai Nobel-díj kitüntetettje megosztva G. Marconi-val, a „drótnélküli távíró kifejlesztésében való érdemeik elismeréséül” (* 1850).
90 éve, 1918. április 20-án született Kai Manne Börje Siegbahn svéd fizikus, az 1981. évi fizikai Nobel-díj kitüntetettje, megosztva Nicolaas Bloembergen-nel és Arthur Schawlow-val.
50 éve, 1958. április 17-én nyitották meg a brüsszeli világkiállítást (Expo 58).
25 éve, 1983. április 20-án hunyt el Mezey Mária színésznő (* 1909).
25 éve, 1983. április 15-én hunyt el Illyés Gyula Kossuth-díjas magyar költő, író, az MTA tagja (* 1902).

15. hét: április 7–13.

Vasarely-mű Pécsett

290 éve, 1718. április 7-én született Edinburgh-ban Hugh Blair skót pap, hittudós, szónok.
215 éve, 1793. április 12-én született Bugát Pál orvos, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, nyelvújító († 1865).
160 éve, 1848. április 11-én
150 éve, 1858. április 7-én hunyt el Anton Diabelli osztrák zeneszerző.
125 éve, 1883. április 8-án született Supka Géza régész, akadémikus, a magyar Ünnepi Könyvhét kezdeményezője († 1956).
100 éve, 1908. április 9-én született Pécsett Victor Vasarely (Vásárhelyi Győző) magyar, francia művész, az op art (optikai festészet) legjelentősebb képviselője († 1997).
90 éve, 1918. április 9-én kiáltották ki Lettország függetlenségét.
75 éve, 1933. április 9-én született Jean-Paul Belmondo, francia színész.
45 éve, 1963. április 7-én született Bogdán János tanár, Európa első cigány iskolaigazgatója, a pécsi Gandhi Gimnázium egyik alapítója († 1999).
45 éve, 1963. április 11-én adta ki XXIII. János pápa Pacem in terris („Békét a földön”) című bulláját Az egyetemes béke megteremtéséről, igazságban, igazságosságban, szeretetben és szabadságban.
35 éve, 1973. április 10-én hunyt el Kerényi Károly magyar származású svájci klasszika-filológus, vallástörténész, egyetemi tanár, akadémikus (* 1897).
30 éve, 1978. április 13-án született Carles Puyol, spanyol-katalán labdarúgó, az FC Barcelona csapatkapitánya.
10 éve, 1998. április 7-én elhunyt Broery Marantika, indonéziai énekesnő.
6 éve, 2002. április 10-én elhunyt Hofi Géza, magyar színész, humorista, előadóművész.

14. hét: március 31. – április 6.

Juhász Gyula

555 éve, 1453. április 6-án az I. Szulejmán szultán vezette török haderő megkezdte Konstantinápoly ostromát.
480 éve, 1528. április 6-án hunyt el Albrecht Dürer magyar származású német festő, grafikus és művészeti író (* 1471).
295 éve, 1713. április 1-jén Anglia és Németalföld megkötötték Franciaországgal az utrechti békét, mely lezárta a spanyol örökösödési háborút.
125 éve, 1883. április 4-én született Juhász Gyula költő († 1937).
100 éve, 1908. április 5-én született Herbert von Karajan osztrák karmester, aki a 20. század egyik jelentős zenei alakjaként 35 éven keresztül vezényelte a Berlini Filharmonikus Zenekart († 1989).
60 éve, 1948. április 6-án hunyt el Lósy-Schmidt Ede mérnök, a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet főkönyvtárosa, a Magyar Műszaki Múzeum megalapítója (* 1879).
40 éve, 1968. április 4-én Martin Luther King merénylet áldozata lett Memphisben (Tennessee állam).
40 éve, 1968. április 1-jén hunyt el Lev Davidovics Landau (Лев Давидович Ландау) szovjet Nobel-díjas (1962) fizikus (* 1908).
30 éve, 1978. április 1-jén halt meg Ignotus Pál, magyar író, újságíró (* 1901)
60 éve, 1948. április 3-án az Egyesült Államok meghirdette az Európai Újjáépítési Programot (Marshall-segély).
10 éve, 1998. március 31-én a Netscape közzétette böngészőjének forráskódját egy nyílt forráskódú licenc alapján.

13. hét: március 24–30.

Vincent van Gogh

395 éve, 1613. március 27-én halt meg Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem (* 1573).
160 éve, 1848. március 25-én Zágrábban Horvát Nemzeti Gyűlést tartottak. Nemzeti önállósági és polgári demokratikus követeléseket fogalmaznak meg a Magyar Királysággal szemben.
160 éve, 1848. március 30-án született Puskás Ferenc (ditrói) , az első budapesti telefonközpont megépítője és első igazgatója († 1884).
155 éve, 1853. március 30-án született Vincent van Gogh holland expresszionista festőművész († 1890).
110 éve, 1898. március 27-én született Zorkóczy Béla gépészmérnök, egyetemi tanár, a hegesztés és hőkezelés tudományának kiemlkedő művelője († 1975).
105 éve, 1903. március 24-én született Adolf Friedrich Johann Butenandt német Nobel-díjas (1939) biokémikus († 1995).
95 éve, 1913. március 26-án született Erdős Pál, a 20. század egyik kiemelkedő matematikusa, "A Prímember" († 1996).
75 éve, 1933. március 26-án hunyt el Kürschák József matematikus (* 1864).
70 éve, 1938. március 24-én született Ágh István, költő, író, műfordító.
60 éve, 1948. március 24-én született Debreczeni Ferenc, az Omega dobosa.
60 éve, 1948. március 25-én államosították Magyarországon a száznál több főt foglalkoztató üzemeket.
55 éve, 1953. március 28-án hunyt el Jacobus Franciscus „Jim” Thorpe (ejtsd: dzsim torp, meszkvaki nyelven: Wa-Tho-Huk) amerikai indián sportoló, a modern idők egyik legeredményesebb és legsokoldalúbb versenyzője, olimpiai aranyérmet nyert öt- és tízpróbában is (* 1888).
45 éve, 1963. március 27-én született Quentin Tarantino, amerikai filmrendező.
40 éve, 1968. március 27-én vesztette életét repülő-balesetben Jurij Gagarin (oroszul Юрий Алексеевич Гагарин), az első ember a világűrben, aki 1961. április 12-én a Vosztok-1 űrhajóval elhagyta a Föld légkörét, majd 108 perc repülés után szerencsésen földet ért (* 1934).
35 éve, 1973. március 26-án született Larry Page (teljes nevén Lawrence E. Page) amerikai üzletember, a Google egyik alapító társtulajdonosa.
20 éve, 1988. március 25-én született Erik Knudsen, kanadai színész.

12. hét: március 17–23.

Rudolf Diesel

520 éve, 1488. március 20-án Augsburgban és Brünnben Chronica Hungarorum címen megjelent Thuróczy Jánostól a Magyarok krónikája.
340 éve, 1668. március 20-án született Gróf Károlyi Sándor, kuruc tábornok, II. Rákóczi Ferenc főhadparancsoka († 1743).
323 éve, 1685. március 21-én megszületett Johann Sebastian Bach, német zeneszerző (Máté-passió).
260 éve, 1748. március 18-án született Kiss József vízépítő kincstári mérnök, aki öccsével, Kiss Gábor mérnökkari kapitánnyal megtervezte és irányította a Tiszát a Dunával összekötő Ferenc-csatorna létesítését († 1813).
240 éve, 1768. március 18-án halt meg Laurence Sterne angol író (* 1713).
160 éve, 1848. március 17-én V. Ferdinánd király nevezte ki Batthyány Lajost miniszterelnökké.
155 éve, 1853. március 21-én kelt az MTA Kisgyűlési jegyzőkönyvek azon bejegyzése, amely igazolja, hogy a Bolyai Farkas jeles professzor és akadémiai tag által küldött Kurzer Grundriss eines Versuchs... című történeti fontosságú matematikai művének tiszteletpéldánya megérkezett.
150 éve, 1858. március 18-án született Rudolf Diesel német mérnök, a róla elnevezett dízelmotor feltalálója († 1913).
140 éve, 1868. március 22-én született Robert Andrews Millikan amerikai kísérleti fizikus, aki 1923-ban elnyerte a fizikai Nobel-díjat az elektron töltésének megméréséért, és a fotoeffektussal kapcsolatos munkájáért; később a kozmikus sugárzást tanulmányozta († 1953).
125 éve, 1883. március 19-én született Sir Walter Norman Haworth angol Nobel-díjas (1937) szerves kémikus († 1950).
120 éve, 1888. március 21-én született Fitz József könyvtörténész, az Országos Széchényi Könyvtár egykori főigazgatója († 1964).
60 éve, 1948. március 20-án tartották az első választásokat Szingapúrban.
45 éve, 1963. március 21-én zárták be a San Franciscoi öböl szigetén álló, Alcatraz néven hírhedtté vált börtönt.
40 éve, 1968. március 22-én Franciaországban az egyetemisták elfoglalták a Nanterre-i Egyetem épületeit. Ez volt a 68-as párizsi diáklázadások kezdete.
25 éve, 1983. március 17-én született Vajda Attila Sándor magyar sportoló, kenuversenyző, aki a 2008. évi nyári olimpiai játékokon Pekingben kenu egyesben 1000 m-en kiharcolt győzelmével az első magyar aranyérmet szerezte, melyet célba érkezése után a 2008. július 15-én elhunyt olimpikon-társának, Kolonics Györgynek köszönt meg, és neki ajánlotta azt.

11. hét: március 10–16.

Wesselényi Miklós

2052 éve, Kr. e. 44. március 15-én gyilkolták meg Rómában Julius Caesar római hadvezért és politikust (* Kr. e. 100).
1975 éve, 33. március 15-én, Virágvasárnap vonult be Jézus Krisztus Jeruzsálembe.
1555 éve, 453. március 15-én hunyt el Attila hun király nászéjszakáján valószínűleg agyvérzésben.
1075 éve, 933. március 15-én Madarász Henrik német király a merseburgi csatában legyőzte a magyarokat.
515 éve, 1493. március 15-én érkezett meg a Niña fedélzetén Palosba az Amerikát felfedező hajóútjáról Kolumbusz Kristóf; Európa, ezáltal az Óvilág ezúton kapta meg az első információkat az Újvilág felfedezéséről, s az ezt követő negyedszázadban rajzolódtak ki e földrész körvonalai a térképeken.
505 éve, 1503. március 10-én született I. Ferdinánd Habsburg főherceg, német-római császár, magyar és cseh király († 1564)
275 éve, 1733. március 13-án született Joseph Priestley angol természetkutató, kémikus és unitárius teológus († 1804).
225 éve, 1783. március 12-én született Kőszeghi-Mártony Károly hadmérnök, tábornagy, kinek a sűrített levegős légzőkészüléktől a tábori főzőkészülékig ("gulyáságyú") ível találmányai sora († 1848).
182 éve, 1826. március 15-én tárgyalta és fogadta el a pozsonyi országgyűlés a Magyar Tudós Társaság alapítására vonatkozó tervezetet (1827. évi XI. törvénycikk).
170 éve, 1838. március 13-án pusztító árvíz öntötte el fővárosunkat; a mentési munkálatok hősei közül is kitűnt Wesselényi Miklós, "az árvízi hajós".
161 éve, 1847. március 15-én Batthyány Lajos vezetésével ellenzéki nagygyűlést tartanak Pesten, melyen meghirdetik az ellenzéki program alapelveit.
160 éve, 1848. március 15-én kezdődött az 1848-49-es forradalom és szabadságharc, amely a modern polgári Magyarország megszületésének napja és ezért a mai Magyar Köztársaság nemzeti ünnepe.
160 éve, 1848. március 15-én nyomatták ki a Petőfi Sándor vezette márciusi ifjak a Pesten kitört forradalom követeléseit összefoglaló 12 pontot és a Nemzeti dalt, mely nap ezzel a magyar szabad sajtó születésnapja lett.
125 éve, 1883. március 15-én született Egry József festőművész († 1951).
125 éve, 1883. március 14-én halt meg Karl Marx, német baloldali filozófus, közgazdász (* 1818).
115 éve, 1893. március 16-án hunyt el Puskás Tivadar mérnök, a Telefonhírmondó feltalálója (* 1844).
105 éve, 1903. március 15-ike nemzeti ünnepén Pécsett a hadapród-iskolásokat a Magyar Himnusz helyett az osztrák császári himnusz éneklésére akarták kényszeríteni, amely a Parlamentig érő vitákat váltott ki.
85 éve, 1923. március 10-én született Val Logsdon Fitch amerikai fizikus, az 1980. évi fizikai Nobel-díj kitüntetettje, megosztva J. W. Cronin-nal „az alapvető szimmetriaelvek semleges K-mezonok bomlásában történő megsérüléseinek felfedezéséért”.
80 éve, 1928. március 15-én ünnepelte meg a magyarság először - az 1927. november 25-én elfogadott, és december 28-án jogerőre emelt XXXI. törvénycikk által - államilag is elismert nemzeti ünnepként március 15-ét.
80 éve, 1928. március 15-én New York-ban felavatták a magyar kivándoroltak által emelt Kossuth-szobrot.
75 éve, 1933. március 16-án hunyt el Haar Alfréd matematikus (* 1885).
70 éve, 1938. március 13-án az osztrák államtanács kimondta Ausztria csatlakozását Németországhoz (Anschluss).
60 éve, 1948. március 14-én első alkalommal adták át az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 100. évfordulója alkalmából alapított Kossuth-díjakat.
55 éve, 1953. március 14-én halt meg Klement Gottwald kommunista politikus, Csehszlovákia elnöke (* 1896)
55 éve, 1953. március 16-án született Richard Stallman szabad szoftver aktivista, hacker és szoftverfejlesztő, a GNU projekt kezdeményezője, a szabad szoftver mozgalom elindítója, a Free Software Foundation (Szabad Szoftver Alapítvány) megalapítója.
5 éve, 2003. március 12-én gyilkolták meg Zoran Đinđić (Зоран Ђинђић) szerb miniszterelnököt.

10. hét: március 3–9.

Antonio Vivaldi

400 éve, 1608. március 7-én Báthory Gábor, hajdúi segítségével, az erdélyi fejedelmi trónra lépett, lemondatva elődjét, Rákóczi Zsigmondot.
330 éve, 1678. március 4-én született Antonio Vivaldi Itáliai zeneszerző († 1741)
175 éve, 1823. március 3-án született Gróf Andrássy Gyula (id.), osztrák–magyar külügyminiszter, magyar miniszterelnök († 1890)
160 éve, 1848. március 7-én született Kosutány Tamás agrárkémikus, mezőgazdasági szakíró († 1915).
160 éve, 1848. március 7-én született Zsigmondy Béla gépészmérnök, a hazai mélyfúrástechnika egyik úttörője († 1916).
155 éve, 1853. március 3-án halt mártírhalált Jubál Károly ipartanodai tanár, a magyar műszaki értelmiség egyik nagy nevelője és példaképe, az 1848–49-es forradalmat és szabadságharcot követő függetlenségi szervezkedések egyik vezetője és vértanúja (* 1817).
150 éve, 1858. március 3-án hunyt el Bajza József költő, színigazgató, kritikus (* 1804).
130 éve, 1878. március 3-án Bulgária elszakadt az Oszmán Birodalomtól és kikiáltotta a függetlenségét.
115 éve, 1893. március 9-én született Jacobi Roland négyszeres világbajnok asztaliteniszező († 1951)
100 éve, 1908. március 7-én született Anna Magnani olasz színésznő († 1973).
90 éve, 1918. március 3-án kötötték meg a breszt-litovszki békeszerződést Szovjet-Oroszország és a központi hatalmak (Németország és az Osztrák–Magyar Monarchia) között.
85 éve, 1923. március 8-án hunyt el Johannes Diderik van der Waals, az 1910. évi fizikai Nobel-díj kitüntetettje (* 1837).
70 éve, 1938. március 3-án meghalt Déri Miksa mérnök, feltaláló (* 1854)
60 éve, 1948. március 9-én született Lovász László magyar matematikus, az MTA tagja, a Nemzetközi Matematikai Unió elnöke, Wolf-díjas, Bolyai-díjas, Széchenyi-nagydíjas.
55 éve, 1953. március 5-én halt meg Joszif Visszarionovics Sztálin (er. Joszeb Dzsugasvili) grúz születésű bolsevik forradalmár, a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkára, diktátor (* 1878)
25 éve, 1983. március 3-án hunyt el Arthur Koestler író, újságíró, társadalomfilozófus (* 1905).
25 éve, 1983. március 7-én hunyt el Csanádi Árpád sportvezető, labdarúgó edző, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) főtitkára (1958-tól 1983-ig) és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tagja (1964-től 1983-ig) (* 1923).

9. hét: február 25. – március 2.

Honoré Daumier

350 éve, 1658. február 26-án írták alá Svédország és Dánia-Norvégia között a roskildei békeszerződést.
200 éve, 1808. február 26-án született Honoré Daumier francia grafikus, szobrász, festőművész és karikaturista († 1879).
160 éve, 1848. február 26-án jelent meg a Kommunista Kiáltvány.
135 éve, 1873. február 27-én állította ki gróf Károlyi István a ma Budapest IV. kerületének részét képező Istvántelek adománylevelét az Országos Magyar Gazdasági Egyesület számára.
105 éve, 1903. február 26-án született Giulio Natta olasz Nobel-díjas (1963) kémikus († 1979).
75 éve, 1933. február 27-én éjjel kigyulladt és leégett Berlinben a Reichstag, a német Birodalmi Gyűlés épülete. Erre hivatkozva építették ki a totális diktatúrát Németországban.
125 éve, 1883. február 28-án született Somlay Artúr, Kossuth-díjas magyar színész, színészpedagógus, Kiváló Művész († 1951)
85 éve, 1923. március 2-án Csepelen üzembe helyezték az első magyar rádiót.
65 éve, 1943. február 25-én megszületett George Harrison angol zenész, a Beatles együttes tagja († 2001)
60 éve, 1948. február 25-én Csehszlovákiában Klement Gottwald kommunista többségű kormányt alakított.
20 éve, 1988. február 28-án értek véget a február 13-án kezdődött XV. Téli Olimpiai Játékok a kanadai Calgary-ban.
15 éve, 1993. február 26-án terrorista bombamerénylet történt a New York-i Világkereskedelmi Központban (WTC).

8. hét: február 18–24.

Nikolaus Kopernikusz

565 éve, 1443. február 23-án született Hunyadi Mátyás király († 1490).
535 éve, 1473. február 19-én született Nikolaus Kopernikusz lengyel csillagász, matematikus, közgazdász, asztrológus († 1543)
180 éve, 1828. február 23-án hunyt el Fazekas Mihály botanikus, költő, a Ludas Matyi alkotója (* 1866).
160 éve, 1848. február 21-én (más forrásokban február 25-én, illetve február 26-án) Londonban nyomtatásban megjelent Engels Frigyes és Marx Károly közös írása, a Kommunista kiáltvány.
160 éve, 1848. február 23-án halt meg John Quincy Adams, az Amerikai Egyesült Államok 6. elnöke, hivatalban 1825–1829-ig (* 1764)
125 éve, 1883. február 23-án született Karl Jaspers német filozófus és pszichológus († 1969).
105 éve, 1903. február 23-án az Amerikai Egyesült Államok kormánya örökös bérleti szerződést köt a Guantánamo-öbölbeli katonai támaszpont használatáról Tomás Estrada Palmával, Kuba első elnökével.
100 éve, 1908. február 23-án született Sipos Anna tizenegyszeres világbajnok asztaliteniszező († 1988).
85 éve, 1923. február 23-án született Csanádi Árpád sportvezető, labdarúgó edző, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) főtitkára (1958-tól 1983-ig) és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tagja (1964-től 1983-ig) († 1983).
80 éve, 1928. február 19-én értek véget a február 11-én kezdődött II. Téli Olimpiai Játékok St. Moritz-ban.
70 éve, 1938. február 23-án született Jiří Menzel cseh filmrendező
70 éve, 1938. február 18-án született Szabó István, Oscar-díjas magyar filmrendező.
45 éve, 1963. február 18-án vette át Kármán Tódor magyar amerikai tudós és mérnök-géniusz legelsőként John F. Kennedy amerikai elnöktől a National Medal of Science-t, a legmagasabb amerikai tudományos kitüntetést.
40 éve, 1968. február 18-án értek véget a február 6-án kezdődött X. Téli olimpiai játékok a franciaországi Grenoble-ban.
40 éve, 1968. február 21-én hunyt el Howard Walter Florey ausztráliai származású angol vegyész és patológus, az 1945. évi orvosi Nobel-díj kitüntetettje, megosztva E. B. Chain-nel és A. Fleming-gel (* 1898).
35 éve, 1973. február 23-án hunyt el Dickinson Woodruff Richards amerikai Nobel-díjas (1956) orvos és fiziológus (* 1895).
20 éve, 1988. február 20-án születet Rihanna barbadosi énekesnő.
10 éve, 1998. február 22-én értek véget a február 7-én kezdődött XVIII. Téli Olimpiai Játékok a japán Nagano-ban.
7 éve, 2001. február 24-én hunyt el Claude Shannon amerikai matematikus, hírközlési mérnök, az információelmélet megalapítója (* 1916).

7. hét: február 11–17.

Katona József

335 éve, 1673. február 17-én hunyt el Molière francia drámaíró (* 1622).
175 éve, 1833. február 15-én volt az ősbemutatója Katona József Bánk bán c. drámájának Kassán.
155 éve, 1853. február 16-án kelt a "matematikusok fejedelme", Carl Friedrich Gauss azon átvételi elismervénye, mellyel igazolta, hogy kézhez kapta ifjúkori barátja, Bolyai Farkas búcsúlevelét és vele küldött Kurzer Grundriss... című "matematikai hattyúdalát".
135 éve, 1873. február 15-én született Hans Karl August Simon von Euler-Chelpin német származású svéd Nobel-díjas (1929) kémikus († 1964).
125 éve, 1883. február 13-án hunyt el Richard Wagner német zeneszerző (* 1813).
120 éve, 1888. február 17-én született Otto Stern német származású amerikai fizikus, az 1943. évi fizikai Nobel-díj kitüntetettje († 1969).
115 éve, 1893. február 15-én megkezdte adásait Budapesten Puskás Tivadar Telefonhírmondója.
90 éve, 1918. február 12-én született Julian Seymour Schwinger amerikai Nobel-díjas (1965) fizikus († 1994).
80 éve, 1928. február 11-én kezdődtek és február 19-én értek véget a II. Téli Olimpiai Játékok a svájci St. Moritz-ban.
35 éve, 1973. február 11-én hunyt el Johannes Hans Daniel Jensen német Nobel-díjas (1963) fizikus (* 1907).
25 éve, 1983. február 11-én, Thomas Alva Edison amerikai feltaláló születésnapján ünnepelték meg először az Egyesült Államokban a Nemzeti Feltalálók Napját (National Inventors' Day).
20 éve, 1988. február 13-án kezdődtek el és február 28-án értek véget a XV. Téli Olimpiai Játékok a kanadai Calgary-ben.
20 éve, 1988. február 15-én hunyt el Richard Phillips Feynman amerikai Nobel-díjas (1965) fizikus (* 1918).

6. hét: február 4–10.

Jules Verne

180 éve, 1828. február 8-án született Jules Verne francia író († 1905).
155 éve, 1853. február 10-én kezdték építeni a Budai Várhegy alatti alagutat, melynek ötletadója Széchenyi István volt.
125 éve, 1883. február 5-én született Nagy Lajos író, publicista († 1954).
90 éve, 1918. február 6-án halt meg Gustav Klimt osztrák festőművész, a szecesszió képviselője (* 1862).
85 éve, 1923. február 10-én halt meg Wilhelm Conrad Röntgen német Nobel-díjas fizikus (* 1845).
80 éve, 1928. február 4-én hunyt el Hendrik Antoon Lorentz holland fizikus, az 1902. évi Pieter Zeeman-nal megosztott fizikai Nobel-díj kitüntetettje (* 1853).
60 éve, 1948. február 8-án értek véget a január 20-án kezdődött V. Téli Olimpiai Játékok St. Moritz-ban.
40 éve, 1968. február 6-án kezdődtek el és február 18-án értek véget a X. Téli olimpiai játékok a franciaországi Grenoble-ban.
10 éve, 1998. február 7-én kezdődtek el és február 22-én értek véget a XVIII. Téli Olimpiai Játékok a japán Nagano-ban.

5. hét: január 28. – február 3.

A Columbia űrrepülőgép indítása

892 éve, 1116. február 3-án hunyt el Könyves Kálmán, legnevezetesebb Árpádházi királyaink egyike, aki kiemelkedő törvényalkotási tevékenységével és felvilágosodottságával messze felülmúlta korát (* kb. 1074).
540 éve, 1468. február 3-án halt meg Johannes Gutenberg, a fémből készített mozgatható betűelemekkel való könyvnyomtatás feltalálója, akinek nevéhez fűződik a Szent Biblia első nyomtatott változatának kiadása (* 1400).
355 éve, 1653. február 2-án alapították meg Nieuw Amsterdamot (a későbbi New York-ot).
165 éve, 1843. január 29-én megszületett William McKinley, az Amerikai Egyesült Államok 25. elnöke, hivatalban volt 1897–1901-ig († 1901).
160 éve, 1848. február 2-án kezdődött a kaliforniai aranyláz: San Franciscoba érkezett az első kínai emigránsokat szállító hajó.
150 éve, 1858. február 2-án született Komjáthy Jenő költő († 1895).
140 éve, 1868. január 31-én született Theodore William Richards amerikai Nobel-díjas (1914) kémikus († 1928).
130 éve, 1878. február 1-jén született Hajós Alfréd építész, az 1896-os legelső újkori olimpián kétszeresen győztes első magyar olimpiai bajnok, a nevét viselő Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda tervezője († 1955).
130 éve, 1878. február 2-án Görögország háborút indított az Oszmán Birodalom ellen.
100 éve, 1908. február 1-jén Elektrotechnika címmel megindul a Magyar Elektrotechnikai Egyesület új, azóta is megjelenő lapja.
80 éve, 1928. január 30-án hunyt el Johannes Andreas Grib Fibiger dán patológus, az 1926. évi orvostudományi Nobel-díjat 1927-ben kapta „a Spiroptera rákbetegség felfedezéséért (* 1867).
80 éve, 1928. február 3-án született Pavlics Ferenc mérnök, az 1971-ben a Hold felszínét kutató holdjármű (Lunar Roving Vehicle) tervezésének és kivitelezésének irányítója.
60 éve, 1948. január 28-án született Kern András, Jászai Mari-díjas, Kossuth-díjas színész.
60 éve, 1948. január 30-án hunyt el merénylet áldozataként Mahatma Gandhi jogász, India politikai es spirituális vezetője, az indiai függetlenségi mozgalom vezéralakja (* 1869).
50 éve, 1958. február 1-jén hunyt el Clinton Joseph Davisson amerikai fizikus, az 1937. évi fizikai Nobel-díj kitüntetettje megosztva George Paget Thomson-nal az elektrondiffrakció jelenségének felfedezéséért ( * 1881).
50 éve, 1958. január 28-án hunyt el Helbing Ferenc magyar festő, grafikus, plakát- és bélyegtervező, az Iparművészeti Főiskola egykori rektora, akire 15 éve, 1993-ban bélyegnapi blokkal emlékeztek (* 1870).
30 éve , 1978. január 30-án hunyt el Nagy László Kossuth-díjas magyar költő, műfordító.
25 éve, 1983. február 3-án Ronald Reagan amerikai elnök 5018/1983. sz. proklamációjával 1983-at a Biblia Évének nyilvánította.
20 éve , 1988. február 1-jén Magyarországon tüntetés zajlott a román nagykövetség előtt a román falurombolás miatt.
5 éve , 2003. február 1-jén lépett életbe a nizzai szerződés.
5 éve , 2003. február 1-jén a légkörbe lépve kigyulladt és darabokra hullott a Columbia űrrepülőgép; a legénység, hét űrhajós, (köztük az első izraeli űrhajós, Ilan Ramon) életét vesztette.

4. hét: január 21–27.

I. (Hunyadi) Mátyás király

1910 éve, 98. január 25-én meghalt Nerva római császár (* 32 k.).
845 éve, 1163. január 27-én Mikó kalocsai érsek megkoronázta IV. István ellenkirályt.
550 éve, 1458. január 24-én a rendek egyhangúlag királlyá választották Hunyadi Mátyást.
480 éve, 1528. január 27-én I. Szulejmán szultán Isztambulban szövetséget kötött Szapolyai János királlyal.
225 éve, 1783. január 23-án született Stendhal, igazi nevén Marie-Henri Beyle francia író († 1842).
215 éve, 1793. január 21-én kivégezték XVI. Lajos francia királyt.
215 éve, 1793. január 23-án Poroszország és Oroszország Pétervárott másodszor osztotta fel Lengyelországot.
185 éve, 1823. január 21-én született Madách Imre író, drámaíró († 1864).
185 éve, 1823. január 22-én keltezte Kölcsey Ferenc a Hymnus, a' Magyar nép zivataros századaiból című költeményét, amely Erkel Ferenc megzenésítésében nemzeti imádságunk, a Magyar Himnusz lett.
160 éve, 1848. január 24-én megnyitották a közönség számára Pesten a Magyar Nemzeti Múzeumot.
*160 éve, 1848. január 27-én forradalom tört ki Nápolyban.
145 éve, 1863. január 22-én a januári felkelés leverése után megszűnt a lengyel állam.
110 éve, 1898. január 23-án született Szergej Mihajlovics Eisenstein orosz filmrendező.
105 éve, 1903. január 21-én döntött a városi közgyűlés a Fővárosi Könyvtár létrehozásáról, amely működését 1904-ben kezdte meg.
100 éve, 1908. január 22-én született Lev Davidovics Landau (Ле́в Дави́дович Ланда́у) szovjet Nobel-díjas (1962) fizikus († 1968).
90 éve, 1918. január 25-én a Munkás- és Katonaküldöttek III. Oroszországi Szovjetkongresszusa kikiáltotta az Oroszországi Föderatív Szocialista Szovjetköztársaságot.
65 éve, 1943. január 26-án Franklin D. Roosevelt, az Egyesült Államok elnöke és Winston Churchill brit miniszterelnök határozatot hozott az itáliai partraszállásról.
60 éve, 1948. január 24-én született Németh Miklós közgazdász, a rendszerváltás miszterelnöke.
50 éve, 1958. január 24-én rendszeres televízióadás indult Magyarországon.
45 éve, 1963. január 22-én Charles de Gaulle francia köztársasági elnök és Konrad Adenauer német szövetségi kancellár Párizsban francia-nyugatnémet együttműködési szerződést írt alá.
35 éve, 1973. január 27-én Párizsban az Egyesült Államok, Észak- és Dél-Vietnam, valamint a Dél-vietnami Ideiglenes Forradalmi Kormány képviselői megállapodást írtak alá a háború befejezéséről.
30 éve, 1978. január 23-án a svéd kormány a világon elsőként betiltotta a környezetkárosító aerosolos spray-k használatát.
25 éve, 1983. január 24-én meghalt George Cukor amerikai filmrendező (* 1899).

3. hét: január 14–20.

XVI. Lajos francia király

2035 éve, i. e. 27. január 16-án lépett a Római Birodalom trónjára Augustus császár.
515 éve, 1493. január 16-án tért vissza első útjáról Kolumbusz abban a hiszemben, hogy felfedezte az Indiába vezető utat.
215 éve, 1793. január 19-én nyilvánította árulónak és ítélte guillotine általi halálra a Konvent XVI. Lajost.
125 éve, 1884. január 20-án született Szilárd Béla gyógyszerészdoktor, vegyész, a párizsi Curie-laboratórium munkatársa, a radioaktív sugárzás biológiai hatásainak kutatója († 1926).
100 éve, 1908. január 15-én született Teller Ede magyar származású amerikai atomfizikus, a "hidrogénbomba atyja", († 2003).
75 éve, 1933. január 14-én született Rockenbauer Pál magyar felfedező, földrajztudós, filmrendező († 1987).
60 éve, 1948. január 20-án kezdődtek és február 8-án értek véget az V. Téli Olimpiai Játékok a svájci St. Moritz-ban.
55 éve, 1953. január 20-án járt le Harry S. Truman elnöki mandátuma, s még aznap beiktatták Dwight David Eisenhowert az USA 34. elnökének.
35 éve, 1973. január 15-én állította le Richard Nixon elnök az USA katonai offenzíváját Vietnamban.
7 éve, 2001. január 15-én kezdte meg világhódító útját Larry Sanger és Jimmy Wales kezdeményezésére az Információs Társadalom soknyelvű, nyílt tartalmú, és a wikitechnikával az interneten egy világközösség által szerkesztett közhasznú szabad Enciklopédiája, vagyis a WIKIPÉDIA.

2. hét: január 7–13.

160 éve, 1848. január 12-én a szicíliai Palermóban forradalom tört ki.
145 éve, 1863. január 10-én adták át Londonban a világ első földalatti vasútját, a londoni metrót.
100 éve, 1908. január 8-án született Wass Albert erdélyi magyar író, költő († 1998).
100 éve, 1908. január 9-én született Simone de Beauvoir francia írónő, filozófus († 1986).
100 éve, 1908. január 9-én született Berkes Zoltán meteorológus († 1993).
90 éve, 1918. január 8-án hirdette meg az Egyesült Államok nevében Woodrow Wilson 14 pontból álló békejavaslatát, amely részben a nemzetközi jog új alapelveit jelentette.
70 éve, 1938. január 10-én született Donald Ervin Knuth matematikus, a TeX betűszedő rendszer kifejlesztője, az informatikai alapműnek számító A számítógép-programozás művészete című könyv szerzője, az algoritmuselmélet „atyjaként” emlegetett tudós.
50 éve, 1958. január 9-én végezték ki Brusznyai Árpád középiskolai tanárt, az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírját, aki felakasztása közben Himnuszunkat énekelte (* 1924).
25 éve, 1983. január 12-én Ronald Reagan elnök 5013/1983. sz. proklamációjával február 11-ét, Thomas Alva Edison amerikai feltaláló születésnapját évről évre megünneplendő Nemzeti Feltalálók Napjának (National Inventors' Day) nyilvánította.
20 éve, 1988. január 11-én hunyt el Isidor Isaac Rabi amerikai fizikus, az 1944. évi fizikai Nobel-díj kitüntetettje „az atommagok mágneses tulajdonságainak vizsgálatára kidolgozott rezonancia-módszeréért” (* 1898).

1. hét: december 31. – január 6.

451 éve, 1557. január 1-jén született Bocskai István, Erdély protestáns fejedelme, akinek alakja a reformáció genfi emlékművén Kálvin és Cromwell mellett látható († 1606).
437 éve, 1571. január 6-án, Vízkereszt napján a Székelyvásárhelyen tartott erdélyi országgyűlésen az evangélikus, katolikus, református és unitárius felekezetek képviselői a világon elsőként rendelkeznek a különböző vallások szabad gyakorlásáról.
390 éve, 1617. december 31-én hunyt el Ludolph van Ceulen német származású holland matematikus, aki a Pi ( $\pi$ ) értékét 20 tizedesjegyre kiszámította (* 1524).
365 éve, 1643. január 4-én született Isaac Newton, angol fizikus, csillagász, matematikus, teológus, a Királyi Társaság tagja, majd elnöke († 1727).
348 éve, 1659. december 31-én hunyt el Apáczai Csere János, filozófus, pedagógus, iskolalateremtő, az első Magyar Enciklopédia alkotója és kiadója, magyar Akadémia felállításának kezdeményezője (* 1625).
260 éve, 1748. január 1-jén hunyt el Johann Bernoulli svájci matematikus (* 1667)
200 éve, 1808. január 1-jén tiltották be az Egyesült Államokban a rabszolgakereskedelmet.
185 éve, 1823. január 1-jén született Petőfi Sándor magyar költő, és forradalmár († 1849. július 31.).
180 éve, 1827. december 31-én helyezték üzembe Kolozsváron a közvilágítást.
150 éve, 1857. december 31-én tette meg Ottawát Kanada fővárosának Viktória angol királynő.
145 éve, 1863. január 1-jén született Pierre de Coubertin francia pedagógus, történész, sportvezető, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság egyik alapítója, első főtitkára, második elnöke, az olimpiai ötkarikás embléma kezdeményezője († 1937).
130 éve, 1877. december 31-én hunyt el Gustave Courbet francia festőművész (* 1819).
115 éve, 1893. január 1-jén fogadta el és vezette be Japán a Gergely-naptárt.
105 éve, 1903. január 5-én Polytechnikai Szemle címmel megjelenik a Magyar Elektrotechnikai Egyesület folyóirata.
100 éve, 1908. január 1-jére keltezett címlappal (ténylegesen 1907. karácsonyára) megjelent Ignotus szerkesztésében a Nyugat c. irodalmi folyóirat első száma.
100 éve, 1908. január 6-án született Tarján Rezső, a kibernetika egyik kiemelkedő magyarországi úttörője († 1978).
95 éve, 1913. január 5-én született Molnár István olimpiai bajnok vízilabdázó († 1983).
80 éve, 1928. január 4-én született Szántay Csaba vegyészmérnök professzor, akadémikus, feltaláló, a Magyar Feltalálók Egyesületének alapító elnöke.
80 éve, 1927. december 31-én született Ruttkai Éva Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő († 1986).
70 éve, 1937. december 31-én született Sir Anthony Hopkins Oscar-díjas brit-amerikai színész.
70 éve, 1937. december 31-én született Avram Hershko magyar származású, Nobel-díjas patológiaprofesszor.
65 éve, 1943. január 1-jén hunyt el a betegágyból háborús munkaszolgálatra elhurcolt Rejtő Jenő („P. Howard”), a magyar humor halhatatlan géniusza, egyik legolvasottabb írónk (* 1905).
50 éve, 1958. január 1-jén megkezdte működését az Európai Gazdasági Közösség (az Európai Unió elődje), amelyet Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Német Szövetségi Köztársaság és Olaszország az 1957. március 25-én aláírt Római szerződéssel alapított.
35 éve, 1973. január 1-től az Európai Gazdasági Közösség első bővítésével annak Dánia, az Egyesült Királyság és Írország is tagja lett.
35 éve, 1973. január 1-től bevezették Magyarországon a postai irányítószámok használatát.
30 éve, 1978. január 5-én a Magyar Szent Korona Amerikából különrepülőgépen visszatért Budapestre.
30 éve, 1978. január 6-án az Amerikai Nép képviselői az Országház kupolacsarnokában ünnepélyes keretek között visszaszolgáltatták a Magyar Nép képviselőinek a Magyar Szent Koronát és a Koronázási jelvényeket.
25 éve, 1983. január 1-jén az ARPANET hivatalosan átállt az Internet Protocol használatára, létrejött az internet.
25 éve, 1983. január 6-án, Vízkereszt ünnepén kelt apostoli bullájával II. János Pál pápa Aperite portas Redemptori címmel a Megváltás 1950. évfordulója alkalmából rendkívüli szentévet hirdetett.
25 éve, 1982. december 31-re hozta forgalomba Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1983 címmel sorozatnyitó kötetét a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége.
20 éve, 1988. január 1-jén hunyt el Sipos Anna tizenegyszeres világbajnok asztaliteniszező (* 1908).
15 éve, 1993. január 1-jén kiáltották ki a Szlovák Köztársaságot, mely nap ezóta Szlovákia nemzeti ünnepe.

Pontosan nem ismert naphoz kötődő évfordulók

200 éve, 1808-ban született Knezić Károly honvédtábornok, az aradi vértanúk egyike.
195 éve, 1813-ban született Poeltenberg Ernő honvédtábornok, az aradi vértanúk egyike.
100 éve, 1908-ban készült az Egyesült Metodista Egyház Szociális Hitvallása.

Lásd még

Wikipédia:Ünnepek

– *feridiák ^vita 2008. december 27., 16:28 (CET)

ÉVFORDULÓINK 2010

53. hét: 2010. december 27. – 2011. január 2.

840 éve, 1170. december 29-én szenvedett vértanúságot Thomas Becket (magyarosan Becket Tamás) canterburyi érsek, Anglia primása (* 1119. k.).

210 éve, 1801. január 1-jén fedezte fel Giuseppe Piazzi olasz csillagász az első kisbolygót, amelyet Ceresnek nevezett el.

52. hét: december 20–26.

635 éve, 1375. december 21-én hunyt el Giovanni Boccaccio olasz író, költő, humanista (* 1313).
270 éve, 1740. december 20-án született Benkő József (teológus) református lelkész, teológus, botanikus, történetíró († 1814).
220 éve, 1790. december 23-án született Jean-François Champollion francia klasszikafilológus, orientalista, az egyiptológia tudományának megalapítója, az ókori egyiptomi hieroglif írás megfejtője († 1832).
145 éve, 1865. december 26-án született Róth Miksa iparművész, üvegfestő, mozaikkészítő († 1944).
100 éve, 1910. december 24-én született Erdei Ferenc († 1971).

51. hét: december 13–19.

145 éve, 1865. december 15-én avatták fel a Magyar Tudományos Akadémia új székházát a Duna-parton, a Lánchíd pesti hídfőjénél (ma Roosevelt tér 9.).
70 éve, 1940. december 14-én születettKiss László úszó, edző, akinek szövetségi kapitányi munkája alatt lett olimpiai bajnok Egerszegi Krisztina, Kovács Ágnes, Czene Attila és szerzett három ezüstöt Pekingben Cseh László.
5 éve, 2005. december 15-én volt az ELTE TTK Pázmány Péter sétány 1/A alatti épületének Gömbaulájában Nobel-díjasaink és Nagyjaink 1994-ben készített emléktábláinak elhelyezése és felavatása, és programadó tanácskozás a dékáni tárgyalóteremben a Bolyai Nagydíjról és a hiányzó fővárosi Bolyai térről.

50. hét: december 6–12.

Luther elégeti a pápai bullát

490 éve, 1520. december 10-én Luther Márton nyilvánosan elégette Wittenbergben a kiközösítéséről szóló pápai bullát.
160 éve, 1850. december 10-én hunyt el Bem József, lengyel katonatiszt, az 1848-49-es magyar szabadságharc legendás hős tábornoka (* 1794).
135 éve, 1875. december 10-én hunyt el Toldy Ferenc irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, az MTA tagja, titkára, a Kisfaludy Társaság másodelnöke (*1805).

125 éve, 1885. december 11-én született Pattantyús-Ábrahám Géza gépészmérnök, egyetemi tanár, akadémikus, nemzetközileg elismert tudós, a gépészet egyik kiemelkedő személyisége († 1956).
110 éve, 1900. december 11-én született Tek Pista, vendvidéki mesemondó († 1973).
110 éve, 1900. december 12-én született Telkes Mária fizika professzor, feltaláló, az első Nap-ház (napenergiával fűtött ház) megalkotója († 1995).
95 éve, 1915. december 10-én elkészült a Galamb József tervezte tízmilliomodik Ford T-modell autó.

49. hét: november 29. – december 5.

Mark Twain

310 éve, 1700. november 30-án született (Árva) Bethlen Kata erdélyi magyar földbirtokos, mecénás, írónő († 1759).
175 éve, 1835. november 30-án született Mark Twain amerikai író († 1910).
100 éve, 1910. november 29-én megalakult a Felső Oktatásügyi Egyesület.
70 éve, 1940. december 1-jén tartotta a Technológiai Könyvtár Barátainak Egyesülete ünnepi közgyűlését fennállása tíz éves jubileuma alkalmából.
65 éve, 1945. december 1-jén halt meg Kováts István, magyar születésű, de vendül alkotó történész és író (* 1866).
55 éve, 1955. december 4-én hunyt el Galamb József magyar amerikai konstruktőr, a Ford Motor Company tervezője, a Ford T-modell egyik megalkotója (* 1881).

25 éve, 1985. november 30-án hunyt el Gy. Szabó Béla, romániai magyar grafikus (* 1905).
15 éve, 1995. december 2-án hunyt el Telkes Mária fizikaprofessszor, feltaláló, az első Nap-ház (napenergiával fűtött ház) megalkotója (* 1900).

48. hét: november 22–28.

47. hét: november 15–21.

Lev Nyikolajevics Tolsztoj

180 éve, 1830. november 17-én a Magyar Tudós Társaság vezetősége Pozsonyban, a főrendek házában megtartotta első ülésciklusát, amelyen gróf Teleki Józsefet „elölülő”-nek, gróf Széchenyi Istvánt „másodelölülőnek” választották meg.
120 éve, 1890. november 21-én született Hevesi Gyula vegyészmérnök, akadémikus, a tudományos-műszaki tájékoztatás egyik úttörője († 1970).
100 éve, 1910. november 20-án hunyt el Lev Nyikolajevics Tolsztoj, az orosz irodalom és a világirodalom egyik legnagyobb alkotója, a Háború és béke, valamint az Anna Karenina című művek írója (* 1828).

46. hét: november 8–14.

245 éve, 1765. november 14-én született Robert Fulton amerikai feltaláló, a gőzhajó megalkotója († 1815).
150 éve, 1860. november 9-én hunyt el id. Markó Károly földmérő mérnök, festőművész (* 1791).
55 éve, 1955. november 12-én hunyt el Hajós Alfréd építész, az 1896-os legelső újkori olimpián kétszeresen győztes első magyar olimpiai bajnok, a nevét viselő Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda tervezője (*1878).

45. hét: november 1–7.

200 éve, 1810. november 7-én született Erkel Ferenc zeneszerző, karmester, zongoraművész, pedagógus, a Magyar Himnusz zeneszerzője († 1893).
185 éve, 1825. november 3-án Széchenyi István felajánlotta birtokainak évi jövedelmét a Magyar Tudós Társaság alapításának céljára, és ezzel lehetővé tette a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását.
100 éve, 1910. november 5. és november 8. között a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet vegyészmérnöki szakosztálya megrendezte az egyesület székházában a magyar vegyészek első országos kongresszusát.
60 éve, 1950. november 4-én kelt az Európa Tanács tagállamainak az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló Emberi Jogok Európai Egyezménye.
60 éve, 1950. november 7-én avatták fel Budapesten a honalapító Árpád fejedelem nevét viselő hidat (amelynek 1958-as, Árpád hídra történt visszakereszteléséig Sztálin híd volt a hivatalos neve).
10 éve, 2000. november 3-án tartották a „Magyar Tudomány Napja 2000” ünnepélyes megnyitóját a Magyar Tudományos Akadémia alapításának 175. évfordulóján, az MTA Roosevelt téri Székházának Dísztermében.
10 éve, 2000. november 1. és november 4. között a Matematika Nemzetközi Éve (International Mathematical Year) alkalmából az MTA Matematikai Tudományok Osztálya jubileumi rendezvényt tartott a Magyar Tudományos Akadémián, amelynek keretében – 90 évi szüneteltetés után – november 4-én átadták a Bolyai János Nemzetközi Matematikai Díjat (a kitüntetett Saharon Shelah izraeli professzor volt).

44. hét: október 25–31.

Tihanyi Lajos

125 éve, 1885. október 29-én született Tihanyi Lajos magyar avantgárd festőművész, a MIÉNK, a Nyolcak és a Ma műhely tagja († 1938).
65 éve, 1945. október 24-én kezdte meg működését az ENSZ.
55 éve, 1955. október 26. Ausztria örökös semlegessége törvénybe iktatásának napja, amely azóta az osztrákok nemzeti ünnepe.
55 éve, 1955. október 28-án született Bill Gates, a Microsoft alapítója.

43. hét: október 18–24.

220 éve, 1790. október 24-én született Teleki József gróf, Erdély főkormányzója, nyelvész, történész, a Magyar Tudományos Akadémia társalapítója és első elnöke, az Akadémiai Könyvtár megalapítója († 1855).
215 éve, 1795. október 24-én Oroszország, Poroszország és Ausztria uralkodói megállapodtak Lengyelország harmadik felosztásáról.
190 éve, 1820. október 23-án született Szelmár István, magyarországi szlovén író († 1877).
65 éve, 1945. október 24-én kezdte meg működését az ENSZ.
25 éve, 1985. október 22-én Szentágothai János elnökletével megalakult a Magyar Bibliofil Társaság.

42. hét: október 11–17.

Dwight D. Eisenhower

135 éve, 1875. október 12-én született Aleister Crowley a legjelentősebb 20. századi brit okkultista, író, költő, hegymászó, hedonista, és társadalomkritikus († 1947).
135 éve, 1875. október 12-én nyílt meg Simor János jóvoltából az esztergomi Keresztény Múzeum, az ország harmadik nyilvános múzeuma.
125 éve, 1885. október 11-én született Haar Alfréd matematikus, egyetemi tanár, akadémikus († 1933).
120 éve, 1890. október 14-én született Dwight D. Eisenhower, az Egyesült Államok 34. elnöke, aki Hruscsov mellett a másik szuperhatalom vezetőjeként döntő szerepet játszott az 1956-os forradalom és szabadságharc sorstörténetében († 1969).

41. hét: október 4–10.

40 éve, 1970. október 10-én alakult meg a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság (a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Ipargazdasági Bizottságából).
35 éve, 1970. október 7-én hunyt el Fülep Lajos Kossuth-díjas magyar művészettörténész, művészetfilozófus, református lelkész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (* 1885).

40. hét: szeptember 27. – október 3.

175 éve, 1835. szeptember 28-án született Balogh Kálmán orvos, fiziológus, farmakológus, egyetemi tanár, akadémikus, a kórszövettan hazai úttörője († 1888).
115 éve, 1895. szeptember 28-án adták át a Mária Valéria hidat Esztergom és Párkány között.
110 éve, 1900. szeptember 28-án született Törő Imre († 1993).
25 éve, 1985. szeptember 27-én jubileumi ünnepi közgyűlést tartottak az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, az egyetem fennállásának 350 éves évfordulója alkalmából.

39. hét: szeptember 20–26.

185 éve, 1825. szeptember 27-én nyitotta meg Robert Stephenson, George Stephenson fia, a személyközlekedés számára a világ első gőzvasútvonalát.
115 éve, 1895. szeptember 22-én megnyílt az Eötvös József Kollégium, amelyet báró Eötvös Loránd tanári pályára készülő, jó előmenetelű egyetemi hallgatók számára létesített (kezdetben Pesten egy Csillag utcai (ma Gönczi Pál u.) bérházban működött, majd 1910-ben átköltözött Budára, a Ménesi út 11. sz. alatti új épületébe, amely ma is otthona).
100 éve, 1910. szeptember 25-én Wolf Emil és Kereszty György vegyészmérnökök megalapították az ALKA Vegyészeti Gyárat a VI. ker. Petneházy u. 23. sz. alatti házban (a gyár 1912-ben Újpestre a Tó utcába költözött, 1913-ban Kóbor Tamás író javaslatára felvette a kinin szóból képzett ’Chinoin’ nevet, s lett ’Chinoin Gyógyszer és Vegyészeti Termékek Gyára’).
75 éve, 1935. szeptember 26-án hunyt el Persa Iván magyarországi szlovén író (* 1861)
80 éve, 1930. szeptember 22-én hunyt el Szakovics József, a magyarországi szlovének egyik írója, nyelvük védelmezője és ápolója (* 1874).
35 éve, 1975. szeptember 21-én hunyt el Réthly Antal meteorológus, az első magyar éghajlati atlasz készítője, a Kárpát-medencében megfigyelt időjárási jelenségek, földrengések és sarki fénytünemények régi feljegyzéseinek összegyűjtője (* 1879).
1 éve, 2009. szeptember 25-én hunyt el Bujtor István magyar színész (* 1942)

38. hét: szeptember 13–19.

305 éve, 1705. szeptember 12-én II. Rákóczi Ferenc Szécsényben (Nógrád vármegye) megynyitotta az eredetileg Rákosmezőre összehívott országgyűlést.
305 éve, 1705. szeptember 13-án hunyt el Thököly Imre, a kurucok szabadságharcának egyik vezére, erdélyi fejedelem, Zrínyi Ilona férje és II. Rákóczi Ferenc, az 1703-ban kezdett újabb szabadságharc vezérének nevelőapja (* 1657).
160 éve, 1850. szeptember 19-én a bölcsészkari Mérnöki Intézetet egybevonták a József Ipartanodával (az 1851/52. tanévben már mint egyesített technikai intézet folytatta működését a József Ipartanoda).
60 éve, 1950. szeptember 15-én vette fel Eötvös Loránd nevét a budapesti Tudományegyetem.

37. hét: szeptember 6–12.

260 éve, 1750. szeptember 9-én született Hajnóczy József kiváló jogász, királyi tanácsos, kamarai főtitkár, a magyar törvények egyik legjobb ismerője († 1795).
65 éve, 1945. szeptember 6-án tartották a július 30-án megalakult Magyar Természettudományi Akadémia ünnepi közgyűlését.

36. hét: augusztus 30. – szeptember 5.

275 éve, 1735. augusztus 30-án született Szily János, Szombathely első püspöke († 1799).
205 éve, 1805. szeptember 4-én született gróf Mikó Imre magyar történész, politikus, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (1859) és a Magyar Történelmi Társulat (1867) alapító elnöke, a kiegyezés utáni első közmunka- és közlekedésügyi miniszter († 1876).

35. hét: augusztus 23–29.

250 éve, 1760. augusztus 28-án született Ballér István szlovén író, somogyi szlovén vezető és evangélikus esperes († 1835)
150 éve, 1860. augusztus 26-án hunyt el Dancsecs József író, Sárvár esperese (* 1789).
105 éve, 1905. augusztus 26-án született Gy. Szabó Béla, romániai magyar grafikus († 1985).
95 éve, 1915. augusztus 28-án esett el a csehországi fronton Drávecz Alajos magyarországi szlovén néprajzi író (* 1866)
70 éve, 1940. augusztus 25-én hunyt el autóbalesetben Pethő Sándor magyar publicista, történész, a Magyar Nemzet alapító-főszerkesztője (* 1885).
60 éve, 1950. augusztus 27. – szeptember 2. között rendezték meg az I. Magyar Matematikai Kongresszust (a Bolyai János Matematikai Társulat szervezésében).
50 éve, 1960. augusztus 24. - augusztus 31. között tartották a II. Magyar Matematikai Kongresszust (a Bolyai János Matematikai Társulat szervezésében).

34. hét: augusztus 16–22.

540 éve, 1470. augusztus 20-án győzedelmeskedett III. István moldvai vajda az Arany Horda felett a lipniţi-i csatában.
200 éve, 1810. augusztus 20-án született Gruby Dávid orvos, a bakteriológia és a mikroszkópi fényképezés előfutára († 1898).
160 éve, 1850. augusztus 18-án hunyt el Honoré de Balzac, francia regényíró, a francia realista regény megteremtőinek egyike, neve a világirodalom legjelentősebb alakjai között szerepel (* 1799).
100 éve, 1910. augusztus 18-án született Turán Pál magyar matematikus, a számelmélet és a klasszikus analízis kiemelkedő kutatója († 1976).
75 éve, 1935. augusztus 19-én hunyt el Kner Izidor nyomdász, könyvkötő és könyvkiadó, a könyvterjesztés és a művészi könyvnyomtatás hazai úttörője (* 1860).
20 éve, 1990. augusztus 17-én hunyt el Abody Béla József Attila-díjas író, a Vidám Színpad igazgatója 1971 és 1975 között (* 1931).

33. hét: augusztus 9–15.

205 éve, 1805. augusztus 10-én született Toldy Ferenc irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, az MTA tagja, titkára, a Kisfaludy Társaság másodelnöke († 1875).
200 éve, 1810. augusztus 15-én született Sina Simon báró görög bankár, diplomata, az MTA igazgató tanácsának tagja, a magyar tudomány és kultúra bőkezű mecénása († 1876).
150 éve, 1860. augusztus 11-én született Bláthy Ottó Titusz gépészmérnök, akadémikus, az elektrotechnika egyik hazai úttörője, Déri Miksával és Zipernowsky Károllyal közösen a váltakozó áramú villamoserő-átvitel alapját jelentő transzformátor feltalálója († 1939).
10 éve, 2000. augusztus 9-én hunyt el Harsányi János magyar amerikai filozófus, szociológus, közgazdász, játékelméleti munkásságáért Nobel-díjjal kitüntetett tudós.(* 1920).

32. hét: augusztus 2–8.

Kölcsey Ferenc

470 éve, 1540. augusztus 5-én született Joseph Justus Scaliger († 1609).
220 éve, 1790. augusztus 8-án látott napvilágot Kölcsey Ferenc magyar író, jogász, politikus, akadémikus, nemzeti imádságunk, a Magyar Himnusz költője (* 1790).

31. hét: július 26. – augusztus 1.

980 éve, 1030. július 26-án született Szent Szaniszló lengyel püspök és vértanú, Lengyelország védőszentje († 1079).
185 éve, 1825. július 26-án született Sbüll Ferenc magyarországi szlovén költő († 1864).
125 éve, 1885. augusztus 1-jén született Hevesy György Nobel-díjas kémikus, a radioaktív izotópos nyomjelzés feltalálója († 1966).
65 éve, 1945. július 30-án megalakult a Magyar Természettudományi Akadémia Szent-Györgyi Albert és Bay Zoltán vezetésével, 40 taggal.

30. hét: július 19–25.

110 éve, 1900. július 24-én született Bay Zoltán, az első magyarországi atomfizika professzor, a radarcsillagászat atyja, a fényreszabott méterdefiníció megalkotója († 1992).
120 éve, 1880. július 21-én született Milan Rastislav Štefánik francia csillagász, tábornok, diplomata, Csehszlovákia egyik alapítója († 1919).
65 éve, 1945. július 19-én megalakult az Országos Köznevelési Tanács, elnöke az első magyar Nobel-díjas, Szent-Györgyi Albert.

29. hét: július 12–18.

240 éve, 1760. július 13-án született Pauli (Pável) István feltételezett szlovén irodalmár, aki Kousz György mellett az 1800. körül íródott ún. perestói énekeskönyv-et írhatta († 1829)
150 éve, 1860. július 17-én született Kemény Ferenc sportszervező, pedagógus, tanügyi író, békeharcos, az újkori olimpiai játékokat kezdeményező és megszervező Nemzetközi Olimpiai Bizottság magyar alapító tagja († 1944).

28. hét: július 5–11.

595 éve, 1415. július 6-án szenvedett hitéért máglyahalált Husz János (csehül Jan Hus) cseh pap, egyetemi tanár és vallásreformer, a huszitizmus alapítója (* 1369.
170 éve, 1840. július 9-én született Zsemlics István, magyarországi szlovén író († 1891).
160 éve, 1850. július 6-án tartották meg a Magyarhoni Földtani Társulat alakuló közgyűlését, „melyben a társulat magát megalakultnak nyilvánította”, 64 alapító taggal (a Társulat első elnöke Kubinyi Ágoston).
75 éve, 1935. július 6-án született Tenzin Gjaco, a 14. dalai láma.
65 éve, 1945. július 5-én a ’Kir. Magy. Természettudományi Társulat’ nevét a közgyűlés Magyar Természettudományi Társulatra változtatta.

27. hét: június 28. – július 4.

100 éve, 1910. július 4-én hunyt el Giovanni Schiaparelli olasz csillagász és tudománytörténész, az Olasz királyság szenátora, a római Accademia dei Lincei professzora, emellett majd negyven éven át a milánói Brera Obszervatórium igazgatója (* 1835.
60 éve, 1950. június 29-én tartotta a Faipari Tudományos Egyesület (FATE) alakuló közgyűlését (az egyesület lapja, a Faipar 1951-től jelent meg).

26. hét: június 21–27.

175 éve, 1835. június 26-án született Herman Ottó természettudós, néprajzkutató, számos alapvető szakkönyv szerzője († 1914).
40 éve , 1970. június 23-án Budapesten elhunyt Fekete István író.

25. hét: június 14–20.

Ludwig von Welden

490 éve, 1520. június 15-én X. Leó pápa Exsurge Domine kezdetű pápai bullájában ítélte el Luther tanait, amelyet több városban is kihirdettek; a bullát Luther december 10-én nyilvánosan elégette Wittenberg főterén.
230 éve, 1780. június 16-án született Ludwig von Welden német születésű, osztrák táborszernagy, utásztiszt, az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban Windisch-Grätz utóda, Bécs polgári és katonai kormányzója, a Schlossberg parkjának megalkotója († 1853).
155 éve, 1855. június 18-án született Kollár Péter, magyarországi szlovén író († 1908).
70 éve, 1940. június 14-én a hitleri hadsereg bevonult Párizsba.
60 éve, 1950. június 17-én tartotta a Híradástechnikai, Finommechanikai és Optikai Tudományos Egyesület első közgyűlését, amelyen elnöknek Réti Józsefet, főtitkárnak Izsák Miklóst, a titkárság vezetőjének Valkó Iván Pétert választották meg.
5 éve, 2005. június 20-án hunyt el Jack S. Kilby, a „mikrochip atyja”, akit 2000-ben az integrált áramkör feltalálásában játszott szerepéért fizikai Nobel-díjjal tüntettek ki (* 1923).

24. hét: június 7–13.

385 éve, 1625. június 10-én született Apáczai Csere János, filozófus, pedagógus, iskolalateremtő, az első magyar enciklopédia alkotója és kiadója, magyar Akadémia felállításának kezdeményezője († 1659).
200 éve, 1810. június 7-én született Dreher Antal osztrák nagyiparos, a magyar sörgyártás egyik úttörője († 1863).
200 éve, 1810. június 8-án született Robert Schumann német zeneszerző († 1856).
75 éve, 1935. június 12-én született Finta József Kossuth-díjas magyar építész, az MTA rendes tagja, a Duna-parti szállodasort nyitó Duna Intercontinental tervezője.
55 éve, 1955. június 8-án született Tim Berners-Lee informatikus, a CERN keretében Robert Cailliau-val a Világháló (www) kifejlesztője, a World Wide Web Consortium (W3C) alapítója és igazgatója.

23. hét: május 31. – június 6.

110 éve, 1900. június 5-én született Gábor Dénes Nobel-díjas magyar fizikus, gépészmérnök, villamosmérnök, a holográfia feltalálója († 1979).
105 éve, 1905. május 31-én született Fellner Vilmos (Willlam John Fellner) magyar amerikai közgazdász, egyetemi tanár,Neumann János jó barátja, akivel együtt szerzett Zürichben vegyészmérnöki diplomát († 1983).

22. hét: május 24–30.

90 éve, 1920.május 29-én született Harsányi János magyar amerikai filozófus, szociológus, közgazdász, játékelméleti munkásságáért Nobel-díjjal kitüntetett tudós († 2000).
65 éve, 1945. május 29-én Romániában közzétették az 1945:407. törvényt, amely szerint Kolozsvárott 1945. június 1-i hatállyal „Bolyai Magyar Tannyelvű Állami Tudományegyetem” néven egyetem szervezendő jogi, közgazdasági, természettudományi, orvosi és gyógyszerészeti karokkal (az orvosi kar helyhiány miatt 1945 novemberében Kolozsvárról Marosvásárhelyre költözött).
30 éve, 1980. május 26. és június 3. közti űrutazására Farkas Bertalan magával vitte Nemzeti imádságunkat, a Himnuszt, Petőfi Sándor Nemzeti dalát, Bolyai János világhírű Appendix-ét és Bay Zoltán Hold-radarkísérletekről megjelent munkáját.

21. hét: május 17–23.

II. János Pál pápa

Szuvorov

Hajnóczyék sírja

300 éve, 1710. május 22-én hunyt el Széchenyi Pál pécsi püspök, majd kalocsai érsek, aki kortársaitól a "legnagyobb magyar" tiszteletnevet érdemelte ki (* 1642).
215 éve, 1795. május 20-án hunyt el (halt mártírhalált társaival a budai Vérmezőn) Hajnóczy József kiváló jogász, királyi tanácsos, kamarai főtitkár, a magyar törvények egyik legjobb ismerője (* 1750).
210 éve, 1800. május 18-án született Alekszandr Vasziljevics Szuvorov orosz hadvezér, tábornok, generalisszimus, az újkor egyik legnagyobb stratégája († 1730).
90 éve, 1920. május 18-án született Karol Józef Wojtyła, 1978-tól II. János Pál, az összes pápa közül az első szláv, a történelem eddig legismertebb és legközkedveltebb pápája, egyben a legismertebb lengyel a világon († 2005.
10 éve, 2000. május 18-án Kitüntetett alkotók, Magyar származású Nobel-díjasok címmel kiállítás nyílt a Magyar Nemzeti Múzeum Kupolatermében.
10 éve, 2000. május 22-23. között A XXI. század sikeres Magyarországáért, Tudóstalálkozó–2000 címmel tartották meg a magyar tudósok világtalálkozóját Budapesten a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Kossuth téri Konferencia-központjában.

20. hét: május 10–16.

1680 éve, 330. május 11-én avatták fel 40 napig tartó ünnepséggel az I. Constantinus római császár által a Büzantion (görögül: Bυζαντιον, latinosan Byzantium) görög gyarmatváros területén alapított új birodalmi fővárost, Konstantinápolyt.
375 éve, 1635. május 12-én adta ki Pázmány Péter esztergomi érsek nagyösszegű alapítványával egy Nagyszombat székhelyű kétkarú, bölcsészeti és teológiai fakultásból álló felsőoktatási intézmény, a mai ELTE és PPKE jogelődje, alapító levelét.
250 éve, 1760. május 11-én született Pálóczi Horváth Ádám földmérő mérnök, gazdálkodó, költő, népköltészeti gyűjtő († 1820).
190 éve, 1820. május 16-án a Szent Vendel téren, ünnepélyes keretek közt fogadta Esztergom népe Rudnay Sándort, aki közel 300 év után visszahelyezte az érseki székhelyt a városba. Ezen a helyen áll ma a Kerektemplom.
110 éve, 1900. május 13-án adták át a pesti Tudományegyetem központi épületének felújított kupolás neobarokk palotáját, amely Weber Antal és társai tervei alapján készült (az Egyetem tér 3. alatti épületben ma az ELTE rektori hivatala és az Állam- és Jogtudományi Kar működik).
85 éve, 1925. május 14-én született Nemeskürty István író, irodalom- és filmtörténész, egyetemi tanár, a 2000. évi millenniumi ünnepségek kormánybiztosa.
25 éve, 1985. május 12-én Budapesten megalakult a Közművelődési Információs Központ, amely az UNESCO támogatásával működik.

19. hét: május 3–9.

225 éve, 1785. május 4-én hunyt el Sajnovics János matematikus és csillagász, az összehasonlító nyelvtudomány és a finnugor nyelvkutatás egyik úttörője (* 1733).
205 éve, 1805. május 9-én hunyt el Friedrich Schiller német költő, drámaíró,történész, filozófus, aki 225 éve, 1785-ben alkotta meg An die Freude (Az örömhöz) című ódáját, amely Ludwig van Beethoven megzenésítésében csodálatos Örömóda lett, Európa (és az Emberiség) himnuszává emelkedett (* 1759).
60 éve, 1950. május 9-én Robert Schuman francia külügyminiszter deklarálta Franciaország és Nyugat-Németország megállapodását szén- és acéltermelésük összevonásáról, és csatlakozásra szólította fel az európai államokat földrészünk békés jövőjéért.
15 éve, 1995. május 5-én Harsányi János és Oláh György Nobel-díjas professzorok tiszteletére Nobel-díjasok Magyarországon címmel tudományos ülést rendezett a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Budapesten a Kossuth téri székházának nagy előadótermében.

18. hét: április 26. – május 2.

150 éve, 1860. május 1-jén született Zielinski Szilárd építészmérnök, műegyetemi tanár, a magyarországi vasbetonépítés úttörője († 1924).
140 éve, 1870. április 30-án született Lehár Ferenc zeneszerző, operettkomponista, karmester († 1948).
100 éve, 1910. április 29-én született Lux Géza építészmérnök, a középkori magyar építészet kutatója; számos nagyértékű műemlék feltárása, felmérése és konzerválása fűződik nevéhez († 1945).

17. hét: április 19–25.

450 éve, 1560. április 19-én hunyt el Philipp Melanchthon (eredeti nevén: Philipp Schwartzerdt) német teológus, reformátor, Luther munkatársa (* 1497).
80 éve, 1930. április 24-én tartották a Technológiai Könyvtár Barátainak Egyesülete alapító közgyűlését (az alapszabályokat a BM 1930. október 23-án kelt 258.164/1930. sz. rendeletével hagyta jóvá).
65 éve, 1945. április 24-én az iparügyi miniszter 51612/I/2. sz. rendeletével a Budapesti Mérnöki Kamara működését megszüntette, és ügyeinek vitelével a Magyar Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetét bízta meg (ekkor került a Kamara Szalay u. 4. sz. alatti székháza a Magyar Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete kezelésébe).

16. hét: április 12–18.

350 éve, 1660. április 18-án hunyt el Lorántffy Zsuzsanna (* 1600).
320 éve, 1690. április 15-én hunyt el I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem (* 1632).
245 éve, 1765. április 15-én hunyt el Mihail Vasziljevics Lomonoszov világhírű orosz fizikus, kémikus, költő, nevelő, az orosz felvilágosodás első képviselője (* 1711).
220 éve, 1790. április 17-én hunyt el Benjamin Franklin amerikai nyomdász, feltaláló, író, természettudós, filozófus, kiemelkedő államférfi, az "alapító atyák" egyike (* 1706).
145 éve, 1865. április 15-én vesztette életét az ellene április 14-én elkötvetett merénylet következtében Abraham Lincoln, az Amerikai Egyesült Államok 16. elnöke, hivatalban 1861–1865-ig (* 1809).
125 éve, 1885. április 13-án született Lukács György filozófus, esztéta, egyetemi tanár, akadémikus, marxista gondolkodó († 1971).
65 éve, 1945 április 12-én hunyt el Franklin Delano Roosevelt, az Amerikai Egyesült Államok 32. elnöke, hivatalban 1933–1945-ig (* 1882).

15. hét: április 5–11.

1125 éve, 885. április 6-án adta vissza lelkét teremtőjének Szent Metód (névváltozatok: Method, Methodiosz, Methodius, Metodij, Mefogyij) görög szerzetes, hittérítő, aki öccsével, Szent Cirill-lel együtt a szláv írásbeliség megteremtője és Európa társ-védőszentje (* 815 körül).
520 éve, 1490. április 6-án hunyt el Hunyadi Mátyás király, az UNESCO Memory of the World kitüntető keretébe felvett Bibliotheca Corviniana alapítója (* 1443).
300 éve, 1710. április 9-én született Klimó György pécsi püspök, a város és környéke kulturális és tudományos felemelkedésének egyik megalapozója, könyvtáralapító († 1777).
275 éve, 1735. április 8-án hunyt el II. Rákóczi Ferenc, a Rákóczi-szabadságharc vezetője, Magyarország vezérlő fejedelme, erdélyi fejedelem (* 1676).
230 éve, 1780. április 7-én született legnagyobb tudósunk, Bolyai János édesanyja, Árkosi Benkő Zsuzsanna, aki döntő szerepet játszott János erkölcsi-vallási nevelésében († 1821).
150 éve, 1860. április 8-án hunyt el Széchenyi István, a legnagyobb magyar mérnök, a polgári Magyarország megteremtésének géniusza (* 1791).
150 éve, 1860. április 9-én született Möller István építész, műegyetemi tanár, akadémikus, számos középkori épület helyreállításának, restaurálásának tervezője és irányítója († 1934).
140 éve, 1870. április 7-én Eötvös József vallás- és közoktatási miniszter törvényjavaslatot terjesztett a képviselőház elé a Műegyetem megszervezéséről.
140 éve, 1870. április 10-én a király szentesítette a Fővárosi Közmunkák Tanácsa felállítását elrendelő 1870:X. törvénycikket.
135 éve, 1875. április 11-én született Bassa Iván magyarországi szlovén író, politikus († 1931).
110 éve, 1900. április 11-én született Márai Sándor magyar költő, újságíró, író, aki műveiben a polgári értékvilágnak és életformának állított örök emléket († 1989).
105 éve, 1905. április 11-én született József Attila huszadik századi magyar költő, gondolkodó, géniusz, a magyar és egyetemes emberi költészet egyik legkiemelkedőbb alakja († 1937).

14. hét: március 29. – április 4.

300 éve, 1710. április 4-én született Klimó György római katolikus pécsi püspök, a korabeli tudomány és irodalom pártfogója, könyvtáralapító († 1777).
165 éve, 1835. április 2-án halt meg Ballér István magyarországi szlovén író, Somogy esperese, a somogyi szlovének vezetője (* 1760)
125 éve, 1885. április 1-jén született Bartucz Lajos antropológus, egyetemi tanár, Szegeden az Alföldi Tudományos Intézet megszervezője és első igazgatója († 1966).
50 éve, 1960. március 30-án hunyt el Nemes Tihamér gépészmérnök, postamérnök, a távközlés, a képátvitel és a televíziózás kiemelkedő kutatója (* 1895).
5 éve, 2005. április 2-án adta vissza lelkét Teremtőjének II. János Pál pápa, a történelem eddig legismertebb és legközkedveltebb pápája, egyben a legismertebb lengyel a világon (* 1920).

13. hét: március 22–28.

100 éve, 1910. március 23-án született Kuroszava Akira (nyugaton: Akira Kurosawa) japán filmproducer, forgatókönyvíró,Japán talán legismertebb filmrendezője († 1998).
65 éve, 1945. március 24-én hunyt el Magyary Zoltán, a magyar tudománypolitika alapvetője, a közigazgatás tudományának nemzetközi hírű művelője (* 1888).

12. hét: március 15–21.

100 éve, 1910. március 16-án született Gerevich Aladár magyar olimpiai bajnok vívó († 1991).
70 éve, 1940. március 16-án született Bernardo Bertolucci olasz filmrendező, író.
60 éve, 1950. március 16-án született Kate Nelligan (er. Patricia Colleen Nelligan) kanadai színésznő.
50 éve, 1960. március 21-én született Ayrton Senna da Silva, háromszoros Formula–1-es világbajnok brazil autóversenyző (†1994).
50 éve, 1960. március 16-án született Kaszás Attila magyar színész († 2007).
50 éve, 1960.március 17-én hunyt el Mattis Teutsch János magyar festőművész, szobrász, grafikus (* 1884).
45 éve, 1965. március 18-án tette meg az első űrsétát a szovjet Voszhod-2 űrhajósa, Alekszej Leonov, aki 12 percet töltött kint az űrben.
25 éve, 1985. március 15-én symbolics.com címen bejegyezték a világ első internetes domainnevét.
5 éve, 2005. március 17-én hunyt el Fejes Tóth László magyar matematikus, geométer, az MTA tagja (* 1915).
5 éve, 2005. március 18-án a Wikimedia Foundation bejelentette az 500 000-ik angol nyelvű szócikk elkészülését.

11. hét: március 8–14.

175 éve, 1835. március 13-án született Haggenmacher Károly gépész, a malomiparban az egész világon használt síkszita feltalálója († 1921).
175 éve, 1835. március 14-én született Giovanni Schiaparelli olasz csillagász és tudojmánytörténész, az Olasz királyság szenátora, a római Accademia dei Lincei professzora, emellett majd negyven éven át a milánói Brera Obszervatórium igazgatója († 1910.
150 éve, 1860. március 9-én hunyt el Lányi Sámuel földmérő és vízépítő mérnök, festőművész, a reformkor egyik kiemelkedő térképező mérnöke (* 1792).
125 éve, 1885. március 13-án született Mező Ferenc görög-latin tanár, sporttörténész, olimpiai bajnok, a Szellemi Olimpia első magyar győztese, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja, az ókori és újkori olimpiák történetének megírója († 1961).
5 éve, 2005. március 14-én nyitották meg a közönség számára a Művészetek Palotáját (MŰPA), Budapest legfiatalabb, a 21. század eleji igényeknek maradéktalanul megfelelő, többfunkciós kulturális létesítményét.

10. hét: március 1–7.

200 éve, 1810. március 1-jén született Frédéric Chopin lengyel zeneszerző († 1849).
125 éve, 1885. március 1-jén született Pethő Sándor magyar publicista, történész, a Magyar Nemzet alapító-főszerkesztője († 1940).
125 éve, 1885. március 1-jén született Vadász Elemér geológus, egyetemi tanár, akadémikus, tudományszervező († 1970).
90 éve, 1920. március 7-én hunyt el Fabinyi Rudolf, a kolozsvári egyetem vegyészprofesszora, majd rektora, az MTA tagja, tudományszervező, az első magyar nyelvű kémiai szakfolyóirat – a Vegytani Lapok – alapítója, a Magyar Kémikusok Egyesületének első elnöke (* 1849).
75 éve, 1935. március 6-án a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet gondozásában megnyílt a Magyar Műszaki Múzeum a Déli pályaudvar egyik Mészáros utcai épületében, Lósy-Schmidt Ede vezetésével (a múzeum 1939-ben Kassára települt át).

9. hét: február 22–28.

475 éve, 1535. február 22-én született Bornemissza Péter író, evangélikus prédikátor és nyomdász, művelődéstörténetünk kimagasló alakja († 1585).
200 éve, 1810. február 27-én halt meg Küzmics György, az Őrség esperese (* 1752).
195 éve, 1815. február 24-én hunyt el Robert Fulton amerikai feltaláló, a gőzhajó megalkotója (* 1765).
150 éve, 1860. február 24-én született Révay Mór János, Révai Sámuel, a Révai Testvérek egyik alapítójának fia; könyvkiadó, író és országgyűlési képviselő († 1926).
150 éve, 1860. február 29-én született Herman Hollerith amerikai mérnök, feltaláló († 1929).
145 éve, 1865. február 24-én tartották az Akadémia szabadságharc utáni első nyilvános ülését.
80 éve, 1930. február 26-án született Csapody István magyar botanikus, természetvédelmi szakember, a 20. századi magyar növénytan kiemelkedő személyisége, a Fertő-Hanság Nemzeti Park egyik létrehozója és első botanikusa († 2002).
75 éve, 1935. február 26-án hunyt el Fináczy Ernő pedagógus, egyetemi tanár, az MTA tagja, a magyar neveléstudomány kiemelkedő alakja (* 1860).
65 éve, 1945. február 27-én hunyt el Mágócsy-Dietz Sándor botanikus, az MTA tagja (* 1855).
65 éve, 1945. február 28-án hunyt el Unger Emil zoológus, hidrobiológus, az első magyar halhatározó szerzője (* 1883).
50 éve, 1960. február 27-én hunyt el Asboth Oszkár magyar mérnök, helikopter konstruktőr (* 1891).
45 éve, 1965. február 26-án hunyt el Sébor János erdőmérnök, egyetemi tanár, a műszaki tudományok kandidátusa (* 1890).
40 éve, 1970. február 25-én hunyt el Hevesi Gyula vegyészmérnök, akadémikus, a tudományos-műszaki tájékoztatás egyik úttörője (* 1890).
40 éve, 1970. február 27-én hunyt el Csapody István szemészorvos; nevéhez fűződik az élő szem megmintázásának gyakorlati kimunkálása, ezzel a kontaktszemüveg gyártási lehetőségének megteremtése (* 1892).

8. hét: február 15–21.

410 éve, 1600. február 17-én szenvedett az inkviziciótól máglyahalált Giordano Bruno itáliai tudós, filozófus, csillagász, a reneszánsz kor egyik legeredetibb és legkiemelkedőbb alakja (* 1548).
405 éve, 1605. február 21-én választották Erdély fejedelmévé Bocskai Istvánt, a reformáció egyik nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő alakját.
270 éve, 1740. február 16-án született Giambattista Bodoni olasz nyomdász és betűmetsző, ő alkotta meg a ma is ismert Bodoni betűtípust († 1813).
225 éve, 1785. február 19-én született Szemere Pál költő, író, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság tagja, Kölcsey Ferenc legjobb barátja, a Kölcsey-himnusz első szöveghű kiadója († 1861).
220 éve, 1790. február 20-án hunyt el II. József német-római császár, magyar király, a "kalapos király" (* 1741).
185 éve, 1825. február 18-án született Jókai Mór regényíró, a „nagy magyar mesemondó”, a Magyar Tudományos Akadémia tagja († 1904).
165 éve, 1845. február 20-án megalakult a Magyar Iparegyesület mechanikai szakosztálya, amelynek elnökévé Jedlik Ányost választották.
155 éve, 1855. február 15-én hunyt el Teleki József gróf nyelvész, történész, jogász, az MTA társalapítója, első elnöke, az MTA Könyvtárának megalapítója, Erdélyország főkormányzója, a Hunyadiak, s így a reneszánsz korának kiemelkedő történetírója, a Hunyadiak kora Magyarországon című kötet-sorozat szerzője (* 1790).
155 éve, 1855. február 16-án született Latabár Kálmán Árpád színész, rendező, 1898-tól halálig a Színészakadémia titkára († 1924).
140 éve, 1870. február 16-án született Krompecher Ödön magyar orvos, patológus, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja († 1926).
130 éve, 1880. február 15-én hunyt el Fischer Mór porcelánfestő, porcelángyáros; a herendi porcelángyártás felvirágoztatója (* 1799).
120 éve, 1890. február 18-án hunyt el Andrássy Gyula államférfi, magyar miniszterelnök, osztrák-magyar külügyminiszter, az MTA tagja (* 1823).
115 éve, 1895. február 17-én az Antarktiszra lépett az első ember, Carsten Eggeberg Borchgrevink norvég természettudós.
105 éve, 1905. február 17-én született Péter Rózsa magyar matematikus, az MTA levelező tagja († 1977).
90 éve, 1920. február 20-án hunyt el Robert Edwin Peary amerikai kutató, aki 1909. április 6-án elsőként érte el az Északi-sarkot (* 1856).
85 éve, 1925. február 17-én született Peterdi Pál magyar sportoló, edző, sportújságíró, humorista, író († 2000).
80 éve, 1930. február 18-án Clyde W. Tombaugh amerikai csillagász felfedezte a Plútót.
70 éve, 1940. február 16-án hunyt el Hollós László botanikus, mikológus, a magyar mikológia (gombatan) egyik jelentős alakja, a magyarországi gombaflóra fáradhatatlan kutatója, az MTA levelező tagja (* 1859).
70 éve, 1940 február 16-án mérték Magyarországon a valaha mért legalacsonyabb hőmérsékletet (–35 °C-ot).
65 éve, 1945. február 15-én ért véget Drezda háromnapos szőnyegbombázása; a város központja teljesen megsemmisült, a foszforos bombákkal előidézett tűzvészben védtelen polgárok tízezrei vesztették életüket.
55 éve, 1955. február 16-án hunyt el Fehér Dániel erdőmérnök, mikrobiológus, növényfiziológus, botanikus, az MTA levelező tagja (* 1890).
50 éve, 1960. február 20-án hunyt el Sir Leonard Woolley brit régész, az ókori Ur város (Sumér és Akkád királyságok) feltárója (* 1880).
40 éve, 1970. február 21-én hunyt el Erdey László Kossuth-díjas egyetemi tanár, akadémikus, a Műegyetem Általános és Analitikai Kémiai Tanszékének vezetője, az analitikai kémia nemzetközi hírű tudósa (* 1910).
10 éve, 2000. február 19-én hunyt el Friedensreich Hundertwasser (er. Friedrich Stowasser) osztrák festőművész, műépítész (* 1928).

7. hét: február 8–14.

[[Fájl:Ernő Dohnányi.png|jobbra|120px|bélyegkép|Dohnányi Ernő

310 éve, 1700. február 8-án született Daniel Bernoulli holland-svájci fizikus, matematikus és orvos, a világnak sok matematikust és tudóst adó svájci Bernoulli-család egyik kiemelkedő képviselője († 1782).
285 éve, 1725. február 8-án hunyt el I. (Nagy) Péter cár, az Orosz Birodalom első Imperátora, az Orosz Tudományos Akadémia alapítója. (* 1672)
210 éve, 1800. február 13-án született Brassai Sámuel nyelvész, filozófus, természettudós, az „utolsó erdélyi polihisztor”, az MTA tagja († 1897).
170 éve, 1840. február 11-én született Abafi Lajos irodalomtörténész, könyvkiadó, bibliográfus, lepkész († 1909).
160 éve, 1850. február 9-én hunyt el az aradi börtönben Lenkey János honvédtábornok, akinek nevét hőstettei és Petőfi költeménye tették halhatatlanná (* 1807).
85 éve, 1925. február 8-án született Jack Lemmon, kétszeres Oscar-díjas és többszörös Golden Globe-díjas amerikai színész, rendező, a filmtörténelem egyik legjobb és legsikeresebb művésze († 2001).
50 éve, 1960. február 9-én hunyt el Dohnányi Ernő zeneszerző, karmester, zongoraművész, pedagógus. (* 1877).

[[Kép:Charles Montesquieu.jpg|bélyegkép|120px|right|Montesquieu]]

360 éve, 1650. február 11-én hunyt el René Descartes francia filozófus, természetkutató és matematikus, az analitikus geometria egyik megalapítója; műveiben az egzakt természettudományok eredményeit és a matematika módszereit alkalmazta (* 1596).
255 éve, 1755. február 10-én hunyt el Montesquieu, a francia felvilágosodás kiemelkedő alakja, "A törvények szelleme" című alapmű szerzője, a népek tanítómestere az alkotmányozásban (* 1689).
235 éve, 1775. február 9-én született Bolyai Farkas magyar matematikus, fizikus, polihisztor, professzor, akadémikus, a Tentamen és más jelentős művek szerzője, kiadója, a világhírűvé lett Bolyai János apja és nevelője († 1856).
210 éve, 1800. február 13-án született Brassai Sámuel nyelvész, filozófus, természettudós, az „utolsó erdélyi polihisztor”, az MTA tagja († 1897).
200 éve, 1810. február 10-én született Barabás Miklós festőművész, a magyar biedermeier festészet legkiválóbb mestere, az MTA levelező tagja († 1898).
145 éve, 1865. február 13-án született Csók István Kossuth-díjas magyar festő, kiváló művész († 1961).
130 éve, 1880. február 9-én született Fejér Lipót, iskolateremtő magyar matematikus, az MTA tagja († 1959).
120 éve, 1890. február 10-én született Borisz Leonyidovics Paszternak Nobel-díjas orosz költő, esszéíró, műfordító, író († 1960).
100 éve, 1910. február 9-én született Jacques Monod francia biokémikus, az 1965. évi orvosi Nobel-díj kitüntetettje, megosztva F. Jacobbal és A. Lwoff-fal "a többi gént irányító öröklődéshordozó gén felfedezéséért" († 1976).
100 éve, 1910. február 12-én született Erdey László Kossuth-díjas egyetemi tanár, akadémikus, a Műegyetem Általános és Analitikai Kémiai Tanszékének vezetője, az analitikai kémia nemzetközi hírű tudósa († 1970).
80 éve, 1930. február 11-én hunyt el Bartoniek Géza pedagógus, fizikus, 1895-től az akkori kultuszminiszter, Eötvös Loránd megbízásából az Eötvös József-kollégium szervezője, 1897-től pedig igazgatója (* 1854).
80 éve, 1930. február 12-én született Soós Imre magyar szinész, akinek számos filmben játszott alakítása őrzi emlékét, mint például a Lúdas Matyi, a Föltámadott a tenger, vagy a Körhinta († 1957).
65 éve, 1945. február 11-én ért véget Roosevelt, Sztálin és Churchill vezetésével, az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Nagy-Britannia részvételével a Jaltai konferencia, melyen döntöttek a Második világháború befejezéséről, Európa háború utáni rendezéséről és az Egyesült Nemzetek Szervezete megalapításáról.
65 éve, 1945. február 11-én tartották meg a Budapest ostroma utáni első előadást (Kodály: Missa Brevis-e) a Magyar Állami Operaházban, az épület földszinti alsó ruhatárában.
65 éve, 1945. február 13-án ért véget Budapest ostroma a szovjet csapatok győzelmével.
65 éve, 1945. február 13-án a brit és az amerikai légierő megkezdte a menekültekkel zsúfolt Drezda háromnapos szőnyegbombázását.
35 éve, 1975. február 14-én hunyt el Julian Huxley angol biológus, zoológus, szakíró, harcos humanista (* 1887).
35 éve, 1975. február 14-én hunyt el P. G. Wodehouse brit vígjátékíró, az angol próza elismert mestere (* 1881).
20 éve, 1990. február 8-án hunyt el Karády Katalin magyar színésznő, énekesnő, „a végzet asszonya”, a II. világháborúban a frontra vittek lelki támasza, az üldözöttek bujtatója (* 1910).
20 éve, 1990. február 11-én kiszabadult 27 évi fogságából Nelson Mandela, dél-afrikai fekete aktivista (később Nobel-békedíjas, dél-afrikai elnök).
5 éve, 2005. február 10-én hunyt el Arthur Miller amerikai drámaíró és esszéista, egyike a 20. század legjobb színműíróinak, elsősorban Az ügynök halála és a Salemi boszorkányok című színdarabjai tették ismertté (* 1915).

130 éve, 1880. február 8-án született Franz Marc, a német expresszionizmus egyik legjelentősebb festője, a spirituális absztrakt művészet úttörője († 1916).
100 éve, 1910. február 8-án alakult meg az Amerikai Cserkészszövetség (angolul: Boy Scouts of America vagy röviden BSA), az Egyesült Államok legnagyobb ifjúsági szervezete, melynek eddig több mint 100 millió amerikai volt a tagja.
95 éve, 1915. február 8-án mutatták be az Egy nemzet születése (The Birth of a Nation) című történelmi filmeposzt Amerika hőskora alcímmel; a fekete-fehér amerikai némafilmet D. W. Griffith rendezte.
65 éve, 1945. február 11-én vesztette életét Budapest ostromában Gerhard Schmidhuber német tábornok, Pest parancsnoka, aki számos zsidó embertársunk életét mentette meg a pesti gettó védelmével (* 1894).
30 éve, 1980. február 10-én hunyt el Soó Rezső Kossuth-díjas magyar botanikus, egyetemi tanár, az MTA tagja (* 1903).

6. hét: február 1–7.

200 éve, 1810. február 5-én hunyt el Rát Mátyás evangélikus lelkész, az első magyar nyelvű hírlap, a Magyar Hírmondó szerkesztője (* 1749).
150 éve, 1860. február 4-én született Czakó Adolf mérnök, műegyetemi tanár, a vas- és vasbetonépítés, valamint a műszaki anyagvizsgálat kiváló hazai művelője († 1942).
150 éve, 1860. február 5-én született Kner Izidor nyomdász, könyvkötő és könyvkiadó, a könyvterjesztés és a művészi könyvnyomtatás hazai úttörője († 1935).
145 éve, 1865. február 1-jén írta alá Abraham Lincoln USA elnök az Egyesült Államok Alkotmánya 13. módosítását a rabszolgaság tilalmáról.
130 éve, 1880. február 4-én született Káplány Géza, a magyar könyvtáros szakma korszakos alakja, a Technológiai Könyvtár igazgatója, az Egyetemes Tizedes Osztályozás (ETO) hazai meghonosítója, a műszaki szakbibliográfia atyja, a könyvtáros-képzés iskolateremtő egyénisége († 1952).
120 éve, 1890. február 3-án született Kner Imre könyvművész, Kner Izidor fia, a magyar könyvkiadás és nyomdászat kimagaslóan művelt és széles látókörű egyénisége, akit az embertelenség pusztított el († 1945).
115 éve, 1895. február 6-án született Dési Huber István magyar festőművész, grafikus († 1944).
100 éve, 1910. február 3-án Lóczy Lajos indítványára a Magyarhoni Földtani Társulat választmányi ülésén megalakult a barlangkutató bizottság, a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat elődszervezete.
95 éve, 1915. február 2-án hunyt el Zalai Béla matematikus, filozófus, a rendszerek általános elméletének és az általános rendszerelméletnek egyik útörője, az egész magyar gondolkodástörténet egyik kiemelkedő alakja (* 1882).
90 éve, 1920. február 2-án hunyt el Szinyei Merse Pál magyar festő (* 1845).
80 éve, 1930. február 3-án született Csoóri Sándor magyar költő, esszéíró, prózaíró, nemzetpolitikus, nevéhez fűződik a Magyarok Világszövetségének újjászervezése, melynek 1991 és 2000 között ő volt az elnöke.
65 éve, 1945. február 4-11. között tartották meg Roosevelt, Sztálin és Churchill vezetésével az Egyesült Államok, Szovjetunió és Nagy-Britannia a Jaltai konferenciát a Második világháború befejezéséről, a háború utáni rendezésről és az Egyesült Nemzetek Szervezete megalapításáról.
65 éve, 1945. február 6-án született Bob Marley jamaicai énekes, gitáros, dalszerző és emberi jogi aktivista. († 1981).
50 éve,1960. február 2-án) hunyt el Huszka Jenő zeneszerző, a magyar operettmuzsika klasszikusa(* 1875).
40 éve, 1970. február 1-jén hunyt el Rényi Alfréd, iskolateremtő magyar matematikus, aki megalapította és haláláig vezette az MTA Alkalmazott Matematikai Intézetét, amely ma Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetként a ő nevét viseli (* 1921).
40 éve, 1970. február 2-án hunyt el Bertrand Russell matematikus, logikus, filozófus és szociológus, Nobel-díjas közéleti személyiség (* 1872).
40 éve, 1970. február 4-én) hunyt el Manninger Rezső állatorvos, egyetemi tanár (* 1890).
40 éve, 1970. február 5-én született Khaled Nashwan, jemeni származású, Pécsett végzett és jelenleg is ott dolgozó feltaláló-sebész szakorvos, aki az érszűkület nem-sebészi kezelését szolgáló Nashwan-Parasound nevű készülékével nívós nemzetközi díjak sorát nyerte el.
10 éve, 2000. február 1-jén érte el a Tiszát a romániai Aurul vállalat okozta ciánszennyezés, mely óriási környezeti katasztrófához vezetett. 2000 júniusa óta február 1. a Tisza élővilágának emléknapja.

5. hét: január 25–31.

470 éve, 1540. január 28-án született Ludolph van Ceulen német származású holland mérnök, vívómester és matematikus; harmincöt tizedesjegyig számította ki a Pi értékét, amit róla ma is gyakran Ludolph-féle számnak neveznek († 1610).
220 éve, 1790. január 28-án II. József magyar "kalapos" király - a türelmi, a jobbágyrendelet és az alsópapság fizetését biztosító rendelet kivételével - visszavonja Magyarországot érintő összes rendeletét.
155 éve, 1855. január 25-én született Vályi Gyula matematikus, a kolozsvári tudományegyetem professzora, az MTA tagja († 1913).
155 éve, 1855. január 26-án hunyt el Gérard de Nerval francia író, költő, műfordító (* 1808).
110 éve, 1900. január 28-án hunyt el Feszty Adolf építész, neves budapesti palota-, üzlet- és bérháztervező, feltaláló (* 1846).
110 éve, 1900. január 25-én Göllében született Fekete István a Kele, a Lutra, a Tüskevár közismert írója, az ifjúsági irodalom kiemelkedő alakja († 1970).
105 éve, 1905. január 28-án született Kulin György magyar csillagász, számos kisbolygó és egy üstökös felfedezője, a csillagászat fáradhatatlan népszerűsítője, a magyar amatőrcsillagászat atyja († 1989).
100 éve, 1910. január 26-án született Major Tamás magyar színész, rendező, színházigazgató († 1986).
90 éve, 1920. január 30-án született Járdányi Pál, a huszadik századi zeneélet kiemelkedő alakja, Bartók és Kodály tanítványa, akinek népzenekutatói, zeneszerzői és pedagógusi tevékenysége példás harmóniát alkotott († 1966).
85 éve, 1925. január 25-én megalakult a Magyar Meteorológiai Társaság.
85 éve, 1925. január 25-én megalakult a Magyar Társadalomtudományi Társulat.
85 éve, 1925. január 26-án született Paul Newman Oscar-díjas amerikai színész, rendező († 2008).
70 éve, 1940. január 27-én hunyt el Iszaak Emmanuilovics Babel orosz író, drámaíró, újságíró (* 1894).
70 éve, 1940. január 28-án hunyt el Kaán Károly erdőmérnök, gazdaságpolitikus, az országos erdőgazdálkodás újjászervezője, az MTA levelező tagja (* 1867).
65 éve, 1945. január 27-én a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Reáltanoda u. 13-15. sz. alatti székházába költözött a Magyar Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete.

255 éve, 1755. január 25-én írta alá Erzsébet cárnő (Mihail Lomonoszov fizikus-kémikus javaslatára a ma nevét viselő) Moszkvai Állami Egyetem alapításáról döntő rendeletét, és április 26-án rendezték a megnyitó-ünnepséget.
240 éve, 1770. január 30-án született Köteles Sámuel filozófus, államtudós, akadémikus, a felvilágosodás korának neves, kantiánus alapokra helyezkedő erdélyi filozófusa; fontos szerepet játszott a magyar filozófiai szaknyelv megteremtésében, Bolyai János tanára († 1831).
205 éve, 1805. január 28-án hunyt el Csokonai Vitéz Mihály, a magyar irodalom egyik legjelentősebb költője, egész felvilágosodásunk egyik legkiemelkedőbb alakja (* 1773) .
190 éve, 1820. január 28-án hunyt el Pálóczi Horváth Ádám földmérő mérnök, gazdálkodó, költő, népköltészeti gyűjtő (* 1760).
180 éve, 1830. január 25-én hunyt el Virág Benedek tanár, költő, műfordító, történetíró, a magyar ódaköltészet első mestere, aki 205 éve, 1805-ben elsőként fordította magyarra az Aranybullát (* 1752 k.).
180 éve, 1830. január 28-án jelentette meg Széchenyi István Hitel című művét, a magyar gazdasági szakirodalom egyik első képviselőjeként, s egyben a Hitel-Világ-Stádium "trilógiájának" sorozatnyitó köteteként.
165 éve, 1845. január 29-én jelent meg először Edgar Allan Poe amerikai író A holló című verse a New York Evening Mirror nevű lapban.
150 éve, 1860. január 27-én hunyt el Bolyai János, világhírű matematikus, a magyar Euklides, a legnagyobb magyar tudós; (képünkön az UNESCO Világemlékezet listájára felvett remekművének címlapja Bolyai kézírásával (* 1802).
150 éve, 1860. január 29-én született Anton Pavlovics Csehov orosz író, drámaíró, az orosz realizmus képviselője († 1904).
105 éve, 1905. január 29-én született Szigeti György magyar fizikus, az MTA tagja († 1978).
95 éve, 1915. január 31-én született Thomas Merton amerikai trappista szerzetes, lelkiségi író, költő († 1968).
75 éve, 1935. január 31-én született Óe Kendzaburó a kortárs japán irodalom jelentős alakja, aki 1994-ben elnyerte az irodalmi Nobel-díjat.
70 éve, 1940. január 29-én született Vedres András kémikus, feltaláló, a Magyar Feltalálók Egyesületének alapító főtitkára, a Feltalálók Egyesületei Nemzetközi Szövetsége (IFIA) jelenlegi elnöke.
65 éve, 1945. január 27-én szabadította fel a szovjet hadsereg az Auschwitz-Birkenau Koncentrációs Tábort, a legnagyobb német megsemmisítő tábort, amelynek emlékére e napot 5 éve, 2005-ben az ENSZ közgyűlése a holokauszt világnapjává nyilvánította.
65 éve, 1945. január 27-én hunyt el munkaszolgálatosként embertelen körülmények között Szerb Antal magyar író, irodalomtörténész, nemzetközileg népszerű regények szerzője (* 1901).
65 éve, 1945. január 30-án a Margit híd budai szakaszát is fölrobbantották a németek (a pesti szakasz hiba folytán, idő előtt, 1944. november 4-én robbant fel, teljes forgalom mellett, számos emberéletet követelve).
60 éve, 1950. január 26-án lépett érvénybe a függetlenségét kiharcolt Indiai Köztársaság alkotmánya, Rajendra Prasad lett első elnöke.
55 éve, 1955. január 28-án hunyt el Török Sophie, Baumgarten-díjas író, költő, Babits Mihály felesége és múzsája (* 1895).
50 éve, 1960. január 31-én hunyt el Láng Gusztáv gépészmérnök, gyáros, a gőzturbinagyártás hazai bevezetője és a dízelmotor-gyártás fejlesztője (* 1873).
35 éve, 1975. január 26-án hunyt el Máriássy Félix Kossuth-díjas magyar filmrendező (* 1915).
35 éve, 1975. január 30-án született Storcz Botond a magyar kajaksport történetének egyik legsikeresebb versenyzője, háromszoros olimpiai bajnok.
20 éve, 1990.január 25-én fogadta el (és február 14-én léptette hatályba) az Országgyűlés az 1990. évi XII. törvényt a Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról (mellyel a Kossuth vagy Széchenyi vitától a Kossuth és Széchenyi kiegyezéshez emelkedtünk).
20 éve, 1990. január 27-én hunyt el Borsos Miklós magyar szobrász, éremművész, grafikus, a (25 éve felavatott) 0. kilométerkő alkotója (* 1906).
15 éve, 1995. január 30-án hunyt el Gerald Durrell brit zoológus, író (* 1925).
5 éve, 2005. január 29-én hunyt el Efrájim Kishon magyar származású izraeli író, humorista (* 1924).

4. hét: január 18–24.

740 éve, 1270. január 20-án hunyt el Boldog Özséb, a pálos rend megalapítója (* 1200 körül).
740 éve, 1270. január 18-án hunyt el Árpád-házi Szent Margit, IV. Béla magyar király leánya, a Margit-sziget névadója (* 1242).
255 éve, 1755. január 19-én született Nagyváthy János, az első magyar nyelvű rendszeres mezőgazdasági munka szerzője († 1819).
235 éve, 1775. január 22-én született André-Marie Ampère francia fizikus, az elektromágnesség jelentős kutatója, az amper áram(erősség) SI-mértékegysége névadója († 1836).
205 éve, 1805. január 23-án hunyt el Claude Chappe francia feltaláló, aki 1792-ben mutatta be a társaival közösen kifejlesztett, a gyakorlatban is jól használható szemafor rendszerét, amely hamarosan behálózta egész Franciaországot (* 1763).
170 éve, 1840. január 23-án született Ernst Karl Abbe német matematikus, fizikus, egyetemi tanár; nevét leginkább optikai munkássága tette ismertté († 1905).
135 éve, 1875. január 20-án hunyt el Jean-François Millet francia festőművész, a 19. századi realizmus nagy mestere, a hagyományos francia paraszti élet mindennapjainak megörökítője (* 1814).
130 éve, 1880. január 22-én született Riesz Frigyes matematikus, egyetemi tanár, az MTA tagja, a funkcionálanalízis, a modern valós függvénytan és a topologikus terek elméletének egyik megalapozója († 1956).
125 éve, 1885. január 23-án született Fülep Lajos Kossuth-díjas magyar művészettörténész, művészetfilozófus, református lelkész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja († 1970).
125 éve, 1885. január 19-én Eötvös Loránd az akadémián előterjesztette a folyadékok felületi feszültségére vonatkozó első vizsgálatát.
120 éve, 1890. január 18-án Pasteur-intézetet alapítottak, amelyet az egyetem Általános kór- és gyógytani intézetéhez kapcsolódva Hőgyes Endre létesített Budapesten, az Üllői út 26. sz. alatti orvoskar központi épület földszintjén (1904-ben átköltöztek az egykori Rákos, ma Hőgyes Endre utca 7-9. sz. alatti épületbe, ahol kórházi részleggel bővült az intézet).
115 éve, 1895. január 23-án Carsten Egeberg Borchgrevink norvég természettudós, sarkkutató elsőként lépett az Antarktisz-i kontinens földjére.
110 éve, 1900. január 22-én hunyt el (a walesi származású brit-amerikai) David Edward Hughes, a mikrofon társfeltalálójakén közismert kísérleti fizikus és feltaláló, muzsikus és a zene professzora (* 1831).
105 éve, 1905. január 21-én született Christian Dior francia divattervező († 1957).
100 éve, 1910. január 23-án született Django Reinhardt roma származású dzsessz-gitáros, az európai dzsessz kiemelkedő alakja, műfajteremtő újítója († 1953).
95 éve, 1915. január 19-én hunyt el Kosutány Tamás agrokémikus, mezőgazdasági szakíró, a mezőgazdasági ipar műszaki fejlesztésének egyik első hazai kezdeményezője, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (* 1848).
90 éve, 1920. január 20-án született Federico Fellini Oscar-díjas olasz filmrendező és forgatókönyvíró († 1993).
90 éve, 1920. január 24-én hunyt el Amedeo Modigliani olasz szobrász és festő (* 1884).
65 éve, 1945. január 18-án a szovjet Vörös Hadsereg megszállta Pestet, eközben felszabadította a pesti gettót.
65 éve, 1945. január 18-án a németek a Vörös Hadsereg támadása elől, a Dunántúl védelmében a Duna jobbpartjára visszahúzódván, maguk mögött felrobbantották a budapesti Lánchidat, a Margit-hidat és az Erzsébet-hidat.
65 éve, 1945. január 18-án megalakult a Magyar Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete (MMTSzSz) a Budapest IX. ker., Ferenc körút 41. sz. alatt.
60 éve, 1950. január 21-én hunyt el George Orwell angol író, kritikus, újságíró (* 1903).
55 éve, 1955. január 22-én Budapesten megnyitották a Kossuth Klubot, amely az 1956-os forradalom szellemi műhelyévé vált.
50 éve, 1960. január 23-án Jacques Piccard francia tudós mélytengeri búvárhajóval 12 000 méter mélyre ereszkedett a Csendes-óceáni Mariana-árokban, a világ legmélyebb pontján.
45 éve, 1965. január 24-én hunyt el Sir Winston Churchill brit politikus, miniszterelnök 1940–1945 és 1951–1955 között, kiemelkedő képességű államférfi, történelmi tárgyú írásainak elismeréseként az 1953. évi irodalmi Nobel-díj birtokosa (* 1874).
25 éve, 1985. január 20-án hunyt el Balogh Tamás (Thomas, Lord B. of Hampstead), a magyar születésű angol közgazdász, gazdaságpolitikus, az MTA tiszteleti tagja († 1905).
20 éve, 1990. január 19-én megalakult a Magyar Mérnök Akadémia.
15 éve, 1995. január 19-én hunyt el Gerő László építésztörténész, a hazai műemlékvédelem egyik kiemelkedő szakértője (* 1909).
15 éve, 1995. január 18-án hunyt el Csaba László magyar építész, a II. világháború utáni magyar modern templomépítészet legjelentősebb alkotója (* 1924).
10 éve, 2000. január 19-én hunyt el Hedy Lamarr amerikai színésznő, feltaláló (* 1913).
5 éve, 2005. január 19-én hunyt el Kulcsár Anita magyar válogatott kézilabdázó (* 1976).

3. hét: január 11–17.

345 éve, 1665. január 12-én hunyt el Pierre de Fermat francia matematikus és jogász, a (Toulouse-i Parlament tagja) (* 1601).
210 éve, 1800. január 11-én született Jedlik Ányos István magyar természettudós, feltaláló, bencés szerzetes, egyetemi professzor, az elektrotechnika úttörője († 1895).
185 éve, 1825. január 14-én (más források szerint június 18-án) született Czipott Rudolf magyarországi szlovén író († 1901)
185 éve, 1825. január 16-án született Finály Henrik magyar nyelvész († 1898).
160 éve, 1850. január 15-én született Mihai Eminescu, a legismertebb román költő († 1889).
160 éve, 1850. január 15-én született Szofja Vasziljevna Kovalevszkaja orosz matematikus († 1891).
155 éve, 1855. január 17-én született Alpár Ignác magyar műépítész, a késő eklektika kiváló mestere († 1928).
135 éve, 1875. január 11-én hunyt el Luppis János az osztrák-magyar haditengerészet tisztje, az önálló hajtással rendelkező torpedó feltalálója (* 1813).
135 éve, 1875. január 14-én született Albert Schweitzer elzászi orvos, lelkész, Nobel-békedíjas († 1965).
115 éve, 1895. január 11-én született Laurens Hammond amerikai mérnök és feltaláló, a Hammond-orgona és a Hammond-óra konstruktőre († 1973).
115 éve, 1895. január 13-án a belügyminiszter hozzájárult Esztergom, Szenttamás, Szentgyörgymező és az Érseki Víziváros egyesítéséhez, ezzel létrejött a mai értelemben vett Esztergom.
115 éve, 1895. január 15-én megindult a Magyar Chemiai Folyóirat, a K. M. Természettudományi Társulat Kémia-ásványtani Szakosztálya kiadásában.
115 éve, 1895. január 15-én született Artturi Ilmari Virtanen Nobel-díjas finn kémikus († 1973).
110 éve, 1900. január 14-én született Barcsay Jenő Kossuth-díjas grafikus, festőművész († 1988).
110 éve, 1900. január 14-én mutatták be Giacomo Puccini háromfelvonásos operáját, a Toscát.
100 éve, 1910. január 15-én jelent meg először a Magyar Chemikusok Lapja, a Magyar Kémikusok Egyesülete hivatalos közlönye.
95 éve, 1915. január 17-én született Benedek István magyar orvos, író, művelődéstörténész, polihisztor († 1996).
90 éve, 1920. január 16-án hunyt el Krenner József Sándor mineralógus, műegyetemi tanár, akadémikus, számos új ásvány felfedezője (* 1839).
65 éve, 1945. január 12-én hunyt el Kúnos Ignác nyelvész, turkológus, folklorista, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (* 1860).
65 éve, 1945. január 14-én a második világháborúban Budapesten a visszavonuló német csapatok felrobbantották a Horthy hidat, a mai Petőfi hidat.
65 éve, 1945. január 16-án hunyt el Gombocz Endre botanikus, tudománytörténész, bibliográfus (* 1882).
65 éve, 1945. január 16-án a visszavonuló német hadsereg felrobbantotta a budapesti Ferencz József hidat (ma: Szabadság híd).
60 éve, 1950. január 14-én szállt fel először a MiG–17, a Szovjetunióban a Mikojan–Gurjevics-tervezőirodában kifejlesztett első generációs sugárhajtású vadászrepülőgép prototípusa.
40 éve, 1970. január 11-én hunyt el Latabár Kálmán színművész, ahogy rajongói nevezték: Latyi, talán a legnépszerűbb magyar komikus volt a 20. században; híres színészdinasztia leszármazottja: dédapja Latabár Endre, nagyapja Latabár Kálmán Árpád, apja id. Latabár Árpád, mindannyian neves színészek voltak (* 1902).
5 éve, 2005. január 12-én indították el a Deep Impact űrszondát, a Discovery-program harmadik üstökösszondáját Cape Canaveralból a Tempel 1 üstökös tanulmányozása céljából, amelynek eredménye magyarázatot adhat a Naprendszer keletkezésének a körülményeire.
5 éve, 2005. január 14-én a Cassini űrszonda Huygens leszállóegysége sikeresen leszállt a Szaturnusz Titán holdjára.

2. hét: január 4–10.

400 éve, 1610. január 7-én Galileo Galilei először figyelte meg és nevezte el a Jupiter holdjait (Galilei-holdak).
390 éve, 1620. január 9-én a pozsonyi országgyűlés felajánlotta Bethlen Gábornak a királyi címet, de ő csak a Magyarország fejedelme titulust fogadta el.
350 éve, 1660. január 9-én helyezték végső nyugalomra a házsongárdi temetőben Apáczai Csere Jánost; felemelő üzenete: „azok közül, akik tanulmányaikban elő tudják segíteni a magyar ifjúságot, én a legkisebb, de azok közül, akik elő akarják segíteni, a legnagyobb vagyok”.
265 éve, 1745. január 4-én született Benkő Ferenc református lelkész, mineralógus († 1816).
225 éve, 1785. január 4-én született Jacob Grimm, az idősebbik Grimm fivér, aki testvérével, Wilhelm Grimm-mel mesegyűjtőként és nyelvtudósként ismert († 1863).
225 éve, 1785. január 7-én a francia Jean-Pierre Blanchard és az amerikai John Jeffries átkelt Doverből (Anglia) Calais-be (Franciaország) egy gáz hajtotta hőlégballonon, elsőként szelve át a La Manche csatornát a levegőben.
220 éve, 1790. január 8-án tartotta meg George Washington elnök (az USA ideiglenes fővárosában, New York City-ben) az Unió helyzetéről hagyományteremtő évértékelő üzenetét. (Az első State of the Union kéziratát lásd képünkön).
170 éve, 1840. január 8-án született Bagáry József magyarországi szlovén író († 1919).
165 éve, 1845. január 8-án született Fényi Gyula jezsuita szerzetes, tanár, csillagász, az MTA tagja; a Nap, és ezen belül a protuberanciák megfigyelésével nemzetközi hírnevet szerzett, nevét egy kráter őrzi a Holdon († 1927).
145 éve, 1865. január 8-án született Magyary-Kossa Gyula farmakológus, orvosdoktor, egyetemi tanár, az MTA tagja († 1944)
125 éve, 1885. január 4-én hajtották végre az első sikeres vakbélműtétet az Amerikai Egyesült Államok Iowa államában.
120 éve, 1890. január 9-én született Karel Čapek cseh regényíró, drámaíró, elbeszélő publicista, műfordító, filozófus, az egyik legbefolyásosabb cseh író a 20. században († 1938).
120 éve, 1890. január 9-én született Kurt Tucholsky német író, újságíró († 1935).
110 éve, 1900. január 10-én született Magyari Endre gépészmérnök, postamérnök, a hazai rádiós műsorsugárzás elindítója († 1968).
105 éve, 1905. január 7-én született Dallos József szemorvos, a szem alakjához idomuló kontaktüveg kifejlesztője († 1979).
100 éve, 1910. január 10-én szállt fel először az Örs vezér terén egy magyar gyártmányú repülőgép magyar pilótával, Adorján János gépészmérnökkel a fedélzetén.
100 éve, 1910. január 8-án mutatták be a bécsi Carl-Theaterben Lehár Ferenc Cigányszerelem című operettjét.
90 éve, 1920. január 10-én született Csanádi Imre magyar költő, író, műfordító, szerkesztő († 1991).
85 éve, 1925. január 7-én született Gerald Malcolm Durrel brit zoológus, író († 1995).
75 éve, 1935. január 7-én született Valerij Nyikolajevics Kubaszov szovjet kozmonauta, akit Farkas Bertalan űrhajós társaként ismerhettünk meg 1980-ban.
75 éve, 1935. január 8-án született Elvis Presley amerikai rock-énekes, zenész († 1977)
65 éve, 1945. január 5-én hunyt el Szabó Dezső magyar író, kritikus, publicista (* 1879).
50 éve, 1960. január 4-én hunyt el Albert Camus Nobel-díjas francia író, filozófus (* 1913)
45 éve, 1965. január 4-én hunyt el T. S. Eliot amerikai költő (* 1888)
40 éve, 1970. január 5-én hunyt el Max Born német fizikus, 1954-ben nyerte el a fizikai Nobel-díjat a német Walther Bothe társaságában, a szubatomi részecskék viselkedésének statisztikai leírásáért (* 1882).
35 éve, 1975. január 8-án hunyt el Botond-Bolics György mérnök, szakíró, népszerű-tudományos művek szerzője, a Mikrobi szellemi atyja (* 1913).
20 éve, 1990. január 6-án hunyt el Pavel Alekszejevics Cserenkov Nobel-díjas orosz fizikus (* 1904).
20 éve, 1990. január 9-én megalakult a Magyar Tudományos-, Üzemi- és Szaklapok Újságíróinak Egyesülete.
15 éve, 1995. január 4-én hunyt el Wigner Jenő Nobel-díjas magyar–amerikai fizikus (* 1902).

1. hét: 2009. december 28. – 2010. január 3.

2065 éve, Kr. e. 45. január 1-jén vezette be Julius Caesar a - róla elnevezett - Julián-naptárt.
625 éve, 1384. december 31-én hunyt el John Wycliffe angol teológus, reformátor, a reformáció előtti vallásújítók (előreformátorok) egyik legnagyobb alakja (* 1324 k.).
495 éve, 1514. december 31-én született Andreas Vesalius németalföldi születésű orvos, a modern anatómia megteremtője († 1564).
350 éve, 1659. december 31-én hunyt el Apáczai Csere János erdélyi székely-magyar filozófus, pedagógus, iskolateremtő, az első magyar enciklopédia megalkotója és kiadója, valamint magyar akadémia felállításának kezdeményezője (* 1625).
310 éve, 1700. január 1-jén vezették be a Julián-naptárt Oroszországban.
260 éve, 1749. december 30-án kelt alapítólevelével Mária Terézia Bécsben megalapította a Collegium Theresianumot.
255 éve, 1755. január 1-jén született Festetics György gróf, mezőgazdász, a keszthelyi Georgikon alapítója, Festetics Julianna testvére, s így gróf Széchényi Ferenc sógora.
230 éve, 1780. január 1-jén jelent meg Pozsonyban a Magyar Hírmondó, az első magyar nyelvű hírlap, alapítója Rát Mátyás evangélikus lelkész volt, a hírlap Patzkó Ferenc nyomdájában készült.
200 éve, 1809. december 29-én született William Ewart Gladstone liberális politikus, az Egyesült Királyság négyszeres miniszterelnöke († 1898).
195 éve, 1814. december 28-án hunyt el Benkő József (teológus) református lelkész, teológus, botanikus, történetíró (* 1740).
160 éve, 1850. január 1-jén Óbuda Pest vármegye fennhatósága alól Buda szabad királyi főváros hatósága alá került és Óbuda városi jegyzővé (későbbi első polgármesterét) Harrer Pált választották.
135 éve, 1875. január 3-án hunyt el Pierre Larousse francia nyelvész, tanár, lexikológus, a Larousse Könyvkiadó megalapítója (* 1817).
125 éve, 1885. január 1-jén született Ortvay Rudolf fizikus, egyetemi tanár, akadémikus, az európai szintű modern elméleti fizika oktatásának és kutatásának hazai megteremtője († 1945).
125 éve, 1885. január 3-án született Lesznai Anna magyar író, grafikus, iparművész, a Nyolcak vendégtagja († 1966).
120 éve, 1889. december 31-én született Greguss Pál biológus, egyetemi tanár, a növényanatómia és -paleontológia nemzetközileg ismert kutatója († 1984).
110 éve, 1900. január 1-jén jelent meg a Huszadik Század című folyóirat első száma.
100 éve, 1909. december 28-án a Massachusetts állambeli Clark Egyetemen Robert Goddard fizikus és mérnök nyilvánosságra hozta a rakéta-hajtóművekről szóló első munkáit. („Többször bebizonyosodott már, hogy a tegnap álmai a ma reményeivé válnak, hogy holnap már realitássá legyenek.”– Goddard.)
100 éve, 1909. december 30-án nyitotta meg első kiállítását a magyar avantgard művészeket tömörítő Nyolcak művészcsoport.
100 éve, 1909. december 31-én nyitották meg a forgalom előtt a Ralph Modjeski lengyel amerikai kultúrmérnök által tervezett és vezetésével épített New York-i Manhattan hidat; a Manhattan híd a legutoljára megépült függőhidak egyike és legforgalmasabb átkelőhely az East River-en.
95 éve, 1915. január 2-án hunyt el Goldmark Károly zeneszerző, a Sába királynője című nagy sikerű opera alkotója (* 1830).
90 éve, 1920. január 2-án született Isaac Asimov orosz származású amerikai író és biokémikus, akit tudományos-fantasztikus és tudománynépszerűsítő művei tettek ismertté rendkívül sikeres és kivételesen termékeny írói pályafutása során († 1992).
70 éve, 1939. december 30-án született Kajdi János magyar ökölvívó († 1992).
65 éve, 1944. december 30-án lett a második világháborúban a nyilasok áldozata Richter Gedeon magyar vegyész, nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő jelentőségű gyáralapító gyógyszerész (* 1872).
65 éve, 1944. december 30-án hunyt el Romain Rolland Nobel-díjas francia író (* 1866).
65 éve, 1945. január 1-jén a történelmi Miskolc, Diósgyőr és Hejőcsaba létesítésével létrejött Nagy-Miskolc.
65 éve, 1945. január 2-án hunyt el Ortvay Rudolf fizikus, egyetemi tanár, akadémikus, az európai szintű modern elméleti fizika oktatásának és kutatásának hazai megteremtője (* 1885).
60 éve, 1950. január 1-jén lépett hatályba a Budapest főváros területének új megállapításáról címmel hozott és 1949. december 20-án kihirdetett 1949. évi XXVI. törvény, amellyel létrejött Nagy-Budapest.
60 éve, 1950. január 1-jével Miskolchoz csatoltak több környékbeli települést: Görömböly (Tapolcával), Alsó- és Felsőhámor, valamint Szirma.
40 éve, 1969. december 28-án született Linus Benedict Torvalds, a népszerű, Unix-szerű operációs rendszer, a Linux fejlesztésének elindítója és jelenleg is egyik fő fejlesztője.
40 éve, 1969. december 31-én megnyílt a budapesti Duna Intercontinental Szálló, amely Finta József tervei szerint épült, és a háború utáni szállodaépítési program első megvalósult létesítménye.
40 éve, 1970. január 1-jén megkezdődött a Unix-korszak (epoch) 00:00:00 UTC időpontban.
20 éve, 1989. december 28-án hunyt el (az erdélyi Nagyszebenben született) Hermann Oberth szász-német fizikus, az űrkutatás egyik úttörője (* 1894).
20 éve, 1989. december 31-én hunyt el Lantos Mihály olimpiai bajnok és világbajnoki ezüstérmes magyar labdarúgó, edző, az Aranycsapat kiemelkedő hátvédje (* 1928).
20 éve, 1990. január 1-jén kezdte meg működését az (1989. évi XXXII. törvény rendelkezése alapján a rendszerváltó alkotmány által létesített) első magyar Alkotmánybíróság.
10 éve, 2000. január 1-jén lett kihirdetve és lépett hatályba a 2000. évi I. törvény Szent István államalapításának emlékéről és a Szent Koronáról.
10 éve, 2000. január 1-jén lépett hatályba az 1999. évi LII. törvény a felsőoktatási intézményhálózat átalakításáról, továbbá a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról, amely mérföldkő a magyar felsőoktatásban.

Lásd még