Magdeburg
| Magdeburg | |||
 | |||
| Klátás a Szent János-templomból a dómra | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Németország | ||
| Tartomány | Szász-Anhalt | ||
| Járás | Szász-Anhalt (1990–) | ||
| Rang | járási jogú város | ||
| Alapítás éve | 805 | ||
| Polgármester | Dr. Lutz Trümper (független | ||
| Irányítószám | 39104-39130 | ||
| Körzethívószám | 0391 | ||
| Rendszám | MD | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 240 114 fő (2023. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 1140 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 56 m | ||
| Terület | 200,94 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
 | |||
 é. sz. 52° 07′ 54″, k. h. 11° 38′ 24″52.131589°N 11.639961°EKoordináták: é. sz. 52° 07′ 54″, k. h. 11° 38′ 24″52.131589°N 11.639961°E | |||
 Magdeburg
Pozíció Szász-Anhalt térképén
| |||
 | |||
| Elhelyezkedése Szász-Anhalt térképén | |||
| Magdeburg weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Magdeburg témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Magdeburg város Németországban, Szász-Anhalt szövetségi tartomány fővárosa, a Magdeburgi egyházmegye püspöki székvárosa. Az Elba mentén fekszik.
Történelem
[szerkesztés]A város első ízben Nagy Károly frank császár egy rendelete említi 805-ben. 919-ben I. (Madarász) Henrik német király megerősíttette a várat a magyarok és a szlávok ellen. 929-ben itt tartották I. Henrik fiának, a későbbi I. (Nagy) Ottónak és I. Eduárd wessexi király lányának, Editnek az esküvőjét. Magdeburg első fénykorát is főként I. Ottó uralkodása idején érte el. 937-ben birodalmi gyűlés színhelye volt, ahol két érsek, nyolc püspök és számos világi méltóság vett részt, I. Ottó bencés kolostort alapított, ezt 968-ban érsekséggé emelték. 946-ban a kolostorba, később a dómba temették Edit királynét. 962-ben itt koronázták meg Nagy Ottót és 973-ban itt is temették el.
Magdeburg második virágkora a 12. század közepén következett be, melyet egyrészt nagyszerű építmények és olyan művészeti alkotások fémjeleztek, mint a Magdeburger Reiter (Magdeburgi lovas), másrészt a több német város szervezetének is mintájául szolgáló "magdeburgi jog" kialakítása és terjesztése volt.
Magdeburg a középkori Németország egyik legjelentősebb városa lett. Az egyházi hatalom mellett megjelent a polgárság is, amely a várost jómódú kereskedő és kézműves településsé alakította. A városnak az érsekséggel szemben sikerült is új városi alkotmányt kivívnia, mely a 13. században mint fontos tényező kapott szerepet a városi tanács élén a polgármesterrel. A polgárság, ha nem is tudta megdönteni az egyházi hatalmat, viszonylag önálló politikát folytatott.
Magdeburg a Hanza-szövetség szászországi csoportjának elővárosa volt. 1425-ben kereskedői egymás között pontosan felosztották a piacokat. A városi ülnökök pedig messze északon is terjesztették a magdeburgi jogot.
1524-ben a város fölvette a reformációt, midőn pedig az augsburgi interimet elvetette, birodalmi átok alá esett és Móric szász herceg 1551-ben elfoglalta, de kíméletesen bánt vele. A harmincéves háborúban 1629-ben Wallenstein sikertelenül ostromolta 28 hétig. 1631-ben Tilly újra ostrom alá fogta és május 10-én rohammal bevette. Ez ostrom után a város, 130 házat kivéve, elpusztult és lakói közül 30 000 ember odaveszett. Otto von Guericke volt ekkor polgármestere.[2] 1648-ban a magdeburgi érsekség mint világiasított fejedelemség, Brandenburgé lett.
A 17.-18. században fellendült a kulturális élet, ekkor többek között a természettudós Otto von Guericke és Georg Philipp Telemann, a kiváló zeneszerző is a város hírnevét öregbítette.
1806-ban a franciák minden ellenállás nélkül elfoglalták, 1814-ben azonban Poroszország visszakapta. A 19. század gazdasági fejlődése főként 1870-től vette kezdetét, ekkorra már nagyjából kirajzolódott a város jelenlegi arculata és rohamosan nőtt lakosságának száma is egyrészt bevándorlással, másrészt az elővárosok hozzácsatolásával.
1945 és 1990 között az NDK része és a hajdani magdeburgi kerület székhelye volt. Az 1990-es német újraegyesítés óta ismét Szász-Anhalt tartomány székhelye.
Kultúra
[szerkesztés]
Színházak
[szerkesztés]- Theater Magdeburg – Magdeburgi színház
- Städtisches Puppentheater Magdeburg – Bábszínház
- Theater an der Angel
- Improvisationstheater Hechtsprung
Múzeumok
[szerkesztés]- Kulturhistorisches Museum Magdeburg – Kultúrtörténeti múzeum
- Museum für Naturkunde Magdeburg – Természeti múzeum
- Technikmuseum Magdeburg – Technikai múzeum
- Kunstmuseum Magdeburg – Művészeti múzeum
- Otto-von-Guericke-Museum in der Lukasklause
- Galerie 1200
- Jahrtausendturm
- Schulmuseum Magdeburg – Iskolamúzeum
- Museumsschiff Württemberg mit Museum zur Geschichte der Elbschifffahrt
- Historische Schiffmühle am Petriförder
- Steinzeithaus Randau
- slawisches Dorf Pechau – Pechau szláv falu
Templomok
[szerkesztés]
- Magdeburgi dóm
- Szent János-templom
Közlekedés
[szerkesztés]Közúti közlekedés
[szerkesztés]A várost érinti az A2-es és az A14-es autópálya.
Vasúti közlekedés
[szerkesztés]
Vízi közlekedés
[szerkesztés]Magdeburg Németország keleti részének legnagyobb kikötője, itt található a Magdeburgi csatornahíd.
Polgármesterek
[szerkesztés]
|
|
Oktatás
[szerkesztés]- Otto-von-Guericke-Universität – Ottó von Guericke Egyetem
- Hochschule Magdeburg-Stendal – Stendal főiskola
Testvértelepülések
[szerkesztés]
Szarajevó, Bosznia-Hercegovina, 1972[3]
Braunschweig, Németország, 1987
Nashville, USA, 2003
Pernik, Bulgária, 2004
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2023 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2024. október 28. (Hozzáférés: 2024. november 16.)
- ↑ Volkholz: Die Zerstörung Magdeburgs, 1892.
- ↑ Gradovi pobratimi (bosnyák nyelven). sarajevo.ba. grad Sarajevo. [2017. október 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 1.)
Források
[szerkesztés]- NDK (Panoráma, 1980) ISBN 963 243 215 0
- Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
További információk
[szerkesztés]- Magdeburg a YouToubeon: [1]
