1479
| 1479 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1479 |
| Ab urbe condita | 2232 |
| Bahái naptár | -365 – -364 |
| Berber naptár | 2429 |
| Bizánci naptár | 6987 – 6988 |
| Buddhista naptár | 2023 |
| Burmai naptár | 841 |
| Dzsucse-naptár | N/A |
| Etióp naptár | 1471 – 1472 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 1534 – 1535 |
| Shaka Samvat | 1401 – 1402 |
| Holocén naptár | 11479 |
| Iráni naptár | 857 – 858 |
| Japán naptár | 2139 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 4175–4176 |
| Kopt naptár | 1195 – 1196 |
| Koreai naptár | 3812 |
| Muszlim naptár | 883 – 884 |
| Szeleukida naptár | 1790–1791 |
| Örmény naptár | 928 ԹՎ ՋԻԸ |
| Thai szoláris naptár | 2022 |
| Zsidó naptár | 5239 – 5240 |
Évszázadok: 14. század – 15. század – 16. század
Évtizedek: 1420-as évek – 1430-as évek – 1440-es évek – 1450-es évek – 1460-as évek – 1470-es évek – 1480-as évek – 1490-es évek – 1500-as évek – 1510-es évek – 1520-as évek
Évek: 1474 – 1475 – 1476 – 1477 – 1478 – 1479 – 1480 – 1481 – 1482 – 1483 – 1484
Események
[szerkesztés]Határozott dátumú események
[szerkesztés]- január 19. – II. Ferdinánd trónra lépése Aragóniában.
- január 19. – Navarrában I. Eleonóra lép trónra, aki I. Blanka navarrai királynő és II. János aragón és navarrai király lánya, de egy hónapos uralkodás után, február 12-én meghal.
- január 28. – I. Eleonóra navarrai királynőt Tudélában Navarra királyává koronázzák.
- február 12. – I. Ferenc Phoebus, Foix grófja, I. Eleonóra navarrai királynő unokája nagyanyja halála után trónra lép Navarrában (1483-ig uralkodik).
- február 14. – Mátyás Farkas László deákot Firenzébe küldi, hogy az udvar számára vásároljon.
- február 27. – Mátyás magyar király megtiltja, hogy idegen kereskedők az országból állatot vigyenek ki, és elrendeli, hogy áruikat Sopronban kötelesek lerakni.
- április 2. – Mátyás békét köt IV. Kázmér lengyel királlyal.
- július 21. – A ratifikált olmützi békében I. Mátyás magyar király és Jagelló Ulászló kölcsönösen elismerik egymást Csehország királyának, iiletve leszögezik, hogy Ulászló csak Mátyás halála után váltja vissza a magyarok által megszállt tartományokat.[1]
- augusztus 7. – A guinegate-i csata.[2] (A francia sereg vereséget szenved Habsburg I. Miksa seregétől, aki megvédi németalföldi birtokát.)
- október 9. – Haszán-oglu Isza bég vezetésével Havasalföld felől kb. 35-40 ezer főnyi török had tör be Erdélybe. (Az elkövetkező napokban feldúlja a Szászföldet és felgyújtja Szászvárost.)
- október 13. – A kenyérmezei csata. (Kinizsi Pál temesi ispán és Báthory István országbíró serege Alvinc és Szászváros között, a Maros bal partján megveri az Erdélyre törő török sereget.)
- október 21. – Mátyás király természetes fiának, a hatéves Corvin János liptói hercegnek és hunyadi grófnak három magvaszakadt erdélyi nemes jószágát adományozza.
Határozatlan dátumú események
[szerkesztés]- november – Rangoni Gábor bíboros, egri püspök, fő- és titkos kancellár Magyarországról végleg Rómába távozik, ahol a magyar király diplomáciai ügyeiben jár el.
- az év folyamán
- Kolumbusz Kristóf feleségül veszi a portugál Felipa Perstrelo Monizt.
- Albánia török fennhatóság alá kerül.
- Laki Thuz János, Mátyás tárnokmestere egységbe foglalja a tárnoki városok fellebbviteli fóruma, a tárnoki szék bíráskodásra vonatkozó jogelveit.
- Felépül a budavári királyi palota keleti szárnya.
- Elkészül a Dubnici krónika. (Ismeretlen szerzője a Képes krónika és a Budai krónika felhasználásával dolgozza fel a magyarok történetét a kezdetektől saját koráig.)
Születések
[szerkesztés]- március 12. – Giuliano de’ Medici, Nemours hercege, Firenze ura († 1516)
- november 6. – II. (Őrült) Johanna, Kasztília és Aragónia királynője († 1555).
Halálozások
[szerkesztés]- január 19. – II. János aragóniai király (* 1398)
- február 12. – I. Eleonóra navarrai királynő (* 1426)
Jegyzetek
[szerkesztés]
A Wikimédia Commons tartalmaz 1479 témájú médiaállományokat.