1516
| 1516 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1516 |
| Ab urbe condita | 2269 |
| Bahái naptár | -328 – -327 |
| Berber naptár | 2466 |
| Bizánci naptár | 7024 – 7025 |
| Buddhista naptár | 2060 |
| Burmai naptár | 878 |
| Dzsucse-naptár | N/A |
| Etióp naptár | 1508 – 1509 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 1571 – 1572 |
| Shaka Samvat | 1438 – 1439 |
| Holocén naptár | 11516 |
| Iráni naptár | 894 – 895 |
| Japán naptár | 2176 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 4212–4213 |
| Kopt naptár | 1232 – 1233 |
| Koreai naptár | 3849 |
| Muszlim naptár | 921 – 922 |
| Szeleukida naptár | 1827–1828 |
| Örmény naptár | 965 ԹՎ ՋԿԵ |
| Thai szoláris naptár | 2059 |
| Zsidó naptár | 5276 – 5277 |
Évszázadok: 15. század – 16. század – 17. század
Évtizedek: 1460-as évek – 1470-es évek – 1480-as évek – 1490-es évek – 1500-as évek – 1510-es évek – 1520-as évek – 1530-as évek – 1540-es évek – 1550-es évek – 1560-as évek
Évek: 1511 – 1512 – 1513 – 1514 – 1515 – 1516 – 1517 – 1518 – 1519 – 1520 – 1521
Események
[szerkesztés]Határozott dátumú események
[szerkesztés]- január 25. – Őrült Johanna az apja, II. (Katolikus) Ferdinánd halálával az Aragón Korona országainak a királynője is lesz (1504-től Kasztília királynője), de mentális betegsége miatt a fiával, I. (Habsburg) Károllyal közösen uralkodik (később V. Károly néven német-római császár). (Johanna királynő 1555-ben meghal, Károly pedig 1556-ban lemond. Ettől az időponttól kerül véglegesen egy kézbe Hispania két nagy királysága, bár az egységes Spanyolország létrejötte még hosszú évszázadok folyamatainak a hozadéka, hiszen Kasztília és Aragónia a különállásuk formai megnyilvánulásait később is makacsul őrizték.)
- március 13. – Apja, II. Ulászló halálával a mindössze kilenc esztendős II. Lajos foglalja el a magyar trónt.[1] (Lajos 1526-ban elesik a mohácsi csatában.)
- március 19. – Székesfehérvárott eltemetik II. Ulászló magyar királyt az 1506-ban elhunyt – és kihantolt – feleségével, Candale-i Annával együtt.[1]
- március 17. – II. Lorenzo de’ Medici uralkodásának kezdete Firenzében. (A városállamot 1519-ig vezeti.)
- július – I. Szelim török szultán hadat üzen a mamelukoknak és meghódítja Szíriát.
- augusztus 13. – Békekötés Franciaország és Hispania királyságai, Kasztília és Aragónia között. (A franciák elismerik Károly jogát Nápolyra, a spanyolok cserébe elismerik a franciák uralmát Milánóban.)
- augusztus 24. – A rákosi országgyűlés Szapolyait választja kormányzóvá, erre az országgyűlést Budára rendelik át. A nemesség megostromolja a várat, Tomori Pál azonban szétkergeti az ostromlókat.
- október 28. – A Yaunis Khan-i csata. A Szinán pasa nagyvezír vezette török sereg Gáza mellett győzelmet arat a mamelukok felett.
- december 4. – A brüsszeli béke Franciaország és a Német-római Birodalom között.
Határozatlan dátumú események
[szerkesztés]- április – A rákosi országgyűlés teljes jogú uralkodóvá nyilvánítja II. Ulászló fiát, II. Lajost.[2]
- az év folyamán –
- A Merdzs-Dabiki csata. A törökök legyőzik a mamelukokat, akik elhagyják Szíriát.
- Juan Díaz de Solís felfedezi a La Plata folyót Dél-Amerikában.
- Rotterdami Erasmus kiadja az Újszövetség eredeti görög szövegét.
Az év témái
[szerkesztés]Születések
[szerkesztés]- február 18. – I. Mária angol királynő († 1558)
- március 26. – Conrad Gessner svájci természettudós, zoológus, botanikus († 1565)
Halálozások
[szerkesztés]- január 25. – II. Ferdinánd aragóniai király (* 1452)
- március 13. – II. Ulászló magyar király (* 1456)
- március 17. – Giuliano de’ Medici, Nemours hercege, Firenze ura (* 1479)
- május 17. – III. János navarrai király (* 1469 k.)
- augusztus 9. – Hieronymus Bosch németalföldi festő (* 1450 körül)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Szende László: Jagelló II. Ulászló. A kompromisszumok embere vagy a főurak bábja? In.: Rubicon. XXVII. évf., 294-295. (2016/5-6.) sz., 32. oldal, ISSN 0865-6347
- ↑ B. Szabó János: A mohácsi vész. In.: Csorba László: A magyar történelem rejtélyei. Kossuth Kiadó Zrt., [Budapest], 2016, 44. oldal, ISBN 978-963-09-8460-7
A Wikimédia Commons tartalmaz 1516 témájú médiaállományokat.