1520
| 1520 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1520 |
| Ab urbe condita | 2273 |
| Bahái naptár | -324 – -323 |
| Berber naptár | 2470 |
| Bizánci naptár | 7028 – 7029 |
| Buddhista naptár | 2064 |
| Burmai naptár | 882 |
| Dzsucse-naptár | N/A |
| Etióp naptár | 1512 – 1513 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 1575 – 1576 |
| Shaka Samvat | 1442 – 1443 |
| Holocén naptár | 11520 |
| Iráni naptár | 898 – 899 |
| Japán naptár | 2180 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 4216–4217 |
| Kopt naptár | 1236 – 1237 |
| Koreai naptár | 3853 |
| Muszlim naptár | 926 – 927 |
| Szeleukida naptár | 1831–1832 |
| Örmény naptár | 969 ԹՎ ՋԿԹ |
| Thai szoláris naptár | 2063 |
| Zsidó naptár | 5280 – 5281 |
Évszázadok: 15. század – 16. század – 17. század
Évtizedek: 1470-es évek – 1480-as évek – 1490-es évek – 1500-as évek – 1510-es évek – 1520-as évek – 1530-as évek – 1540-es évek – 1550-es évek – 1560-as évek – 1570-es évek
Évek: 1515 – 1516 – 1517 – 1518 – 1519 – 1520 – 1521 – 1522 – 1523 – 1524 – 1525
Események
[szerkesztés]Határozott dátumú események
[szerkesztés]- február 6. – Országgyűlés Budán.
- május 20. – A török betörés feltartóztatása közben – a Korenica pataknál – elesik a törökverő horvát-szlavón-dalmát bán és püspök, graborjai Beriszló Péter.[1]
- június 15. – X. Leó pápa kiadja Exsurge, Domine („Ébredj fől, Uram”) kezdetű bulláját Luther ellen, melyben elrendeli, hogy Luther írásait nyilvánosan égessék el, és kiközösítéssel fenyegeti meg a szerzőt, ha 60 napon belül vissza nem vonja tételeit.[2]
- szeptember 22. – Meghal I. Szelim szultán, akit fia, Szulejmán követ az Oszmán Birodalom élén.[3]
- november 7. – II. Keresztély dán király kivégezteti a svéd nemességet a stockholmi vérfürdőben.
- november 28. – Ferdinand Magellan portugál hajós elsőként éri el a Csendes-óceánt, miután áthajózott Dél-Amerikában, az azóta róla elnevezett szoroson.
- december 10. – Luther Márton nyilvánosan elégeti a kiközösítéséről szóló pápai rendeletet.[2]
Határozatlan dátumú események
[szerkesztés]- május – Török sereg tör be Dalmáciába és Boszniába, elfoglalja Szrebreniket és felgyújtja Knint.
- december – Oszmán követ érkezik Budára a török trónváltozás hírével.[3]
Az év témái
[szerkesztés]Születések
[szerkesztés]- március 3. – Matthias Flacius horvát származású német evangélikus hittudós és egyháztörténész († 1575)
- október 5. – Alessandro Farnese bíboros († 1589)
- Haseki Fatma szultána, Mustafa herceg első asszonya
- Bekes Gáspár erdélyi politikus és hadvezér, akit a róla elnevezett Bekes-halmon temetnek el Vilniusban († 1579)
Halálozások
[szerkesztés]- április 6. – Raffaello (Raffaello Santi) olasz festő és építész (* 1483)
- május 20. – Beriszló Péter horvát bán, veszprémi püspök, az oszmán-törökök elleni harcok egyik jeles hadvezére (* 1475)
- június 30. – II. Moctezuma azték uralkodó (* 1466 körül)
- szeptember 3. – Estei Hippolit volt esztergomi érsek, utóbb egri püspök és bíbornok (* 1482)
- szeptember 15. – Ilija Crijević raguzai horvát humanista költő (* 1463)
- szeptember 22. – I. Szelim, az Oszmán Birodalom kilencedik szultánja (* 1470)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Kubinyi András: Nándorfehérvártól Mohácsig: A Mátyás- és a Jagelló-kor hadtörténete. Budapest: Argumentum. 2007. 170. o. = A Hadtörténeti Intézet és Múzeum Könyvtára, ISBN 978-963-446-415-0
- ↑ a b Birkás-Sztrókay Edit: Luther Márton. Rubicon, XXVIII. évf. 314. sz. (2017) 12. o. ISSN 0865-6347
- ↑ a b B. Szabó János: A mohácsi vész. [Budapest]: Kossuth. 2016. 44. o. = A magyar történelem rejtélyei, ISBN 978-963-09-8460-7
A Wikimédia Commons tartalmaz 1520 témájú médiaállományokat.