1515
| 1515 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1515 |
| Ab urbe condita | 2268 |
| Bahái naptár | -329 – -328 |
| Berber naptár | 2465 |
| Bizánci naptár | 7023 – 7024 |
| Buddhista naptár | 2059 |
| Burmai naptár | 877 |
| Dzsucse-naptár | N/A |
| Etióp naptár | 1507 – 1508 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 1570 – 1571 |
| Shaka Samvat | 1437 – 1438 |
| Holocén naptár | 11515 |
| Iráni naptár | 893 – 894 |
| Japán naptár | 2175 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 4211–4212 |
| Kopt naptár | 1231 – 1232 |
| Koreai naptár | 3848 |
| Muszlim naptár | 920 – 921 |
| Szeleukida naptár | 1826–1827 |
| Örmény naptár | 964 ԹՎ ՋԿԴ |
| Thai szoláris naptár | 2058 |
| Zsidó naptár | 5275 – 5276 |
Évszázadok: 15. század – 16. század – 17. század
Évtizedek: 1460-as évek – 1470-es évek – 1480-as évek – 1490-es évek – 1500-as évek – 1510-es évek – 1520-as évek – 1530-as évek – 1540-es évek – 1550-es évek – 1560-as évek
Évek: 1510 – 1511 – 1512 – 1513 – 1514 – 1515 – 1516 – 1517 – 1518 – 1519 – 1520
Események
[szerkesztés]Határozott dátumú események
[szerkesztés]- július 19. – A bécsi királytalálkozón megerősítik a Habsburg–Jagelló házassági szerződést. (II. Ulászló magyar király gyermekei, Anna és Lajos Habsburg-házból házasodnak.[1] Ulászló és Miksa császár kölcsönös örökösödési szerződést kötnek.)[2]
- augusztus 23. – A csáldiráni csata. I. Iszmáíl perzsa sah vereséget szenved I. Szelim szultántól.
- szeptember 5. – Szelim serege ellenállás nélkül elfoglalja Perzsia fővárosát, Tebrizt, ám nem tudja megtartani.
- szeptember 13. – szeptember 14. – A marignanói csata: I. Ferenc francia király serege a velencei sereg segítségével legyőzi a svájciakat.
- október 8. – I. Ferenc újra elfoglalja Milánót és elűzi Massimiliano Sforza herceget.
- október 11. – I. Ferenc francia király felveszi a Milánó hercege címet. (1521-ben elűzik.)
Határozatlan dátumú események
[szerkesztés]- június – I. Szelim oszmán szultán serege megtámadja Perzsiát.
- az év folyamán –
- Károly, I. Miksa német-római császár unokája Németalföld kormányzója lesz (1516-ban I. Károly néven Kasztília és Aragónia királya, 1519-ben német király, 1530-tól császár).
- Svédország kinyilvánítja függetlenségét.
- Az Oszmán Birodalom meghódítja Kurdisztánt.
- Hormuz újra portugál kézen.[3]
- az év végén – A török fegyverszünetet ajánl Budán II. Ulászlónak.
Az év témái
[szerkesztés]Születések
[szerkesztés]- szeptember 22. – Klevei Anna hercegnő, később VIII. Henrik angol király negyedik felesége († 1557)
- október 4. – ifj. Lucas Cranach német festő († 1586)
- október 29. – Vincenzio Maria Borghini itáliai bencés szerzetes († 1580)
- november 20. – Lotaringiai Mária, később V. Jakab skót király felesége, régense lányának I. Mária skót királynőnek († 1560)
- az év folyamán –
- Cypriano de Rore flamand zeneszerző († 1565)
- Musztafa oszmán herceg, Manisa kormányzója, I. Szulejmán oszmán szultán első fia († 1553)
Halálozások
[szerkesztés]- január 1. – XII. Lajos francia király (* 1462)
- november 5. – Mariotto Albertinelli firenzei reneszánsz festő, Raffaello követője (* 1474)
- december 2. – Gonzalo Fernández de Córdoba spanyol hadvezér (* 1453)
- december 16. – Alfonso d’Albuquerque portugál admirális (* 1453)
- Nezahualpilli azték filozófus (* 1464)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ B. Szabó János: A mohácsi vész. In.: Csorba László: A magyar történelem rejtélyei. Kossuth Kiadó Zrt., [Budapest], 2016, 44. oldal, ISBN 978-963-09-8460-7
- ↑ Gerencsér Ferenc: Magyar történelmi kronológia. Ötezer év, a kezdetektől napjainkig. Tárogató Bt., [Budapest], 1998, 44. oldal, ISBN 963 9063 45 2
- ↑ Rákóczi István: A portugál gyarmatosítás kronológiája. In.: Rubicon. XXXIV. évf., 385-386. (2023/2-3.) szám, 56. oldal, ISSN 0865-6347
A Wikimédia Commons tartalmaz 1515 témájú médiaállományokat.