1530
| 1530 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1530 |
| Ab urbe condita | 2283 |
| Bahái naptár | -314 – -313 |
| Berber naptár | 2480 |
| Bizánci naptár | 7038 – 7039 |
| Buddhista naptár | 2074 |
| Burmai naptár | 892 |
| Dzsucse-naptár | N/A |
| Etióp naptár | 1522 – 1523 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 1585 – 1586 |
| Shaka Samvat | 1452 – 1453 |
| Holocén naptár | 11530 |
| Iráni naptár | 908 – 909 |
| Japán naptár | 2190 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 4226–4227 |
| Kopt naptár | 1246 – 1247 |
| Koreai naptár | 3863 |
| Muszlim naptár | 936 – 937 |
| Szeleukida naptár | 1841–1842 |
| Örmény naptár | 979 ԹՎ ՋՀԹ |
| Thai szoláris naptár | 2073 |
| Zsidó naptár | 5290 – 5291 |
Évszázadok: 15. század – 16. század – 17. század
Évtizedek: 1480-as évek – 1490-es évek – 1500-as évek – 1510-es évek – 1520-as évek – 1530-as évek – 1540-es évek – 1550-es évek – 1560-as évek – 1570-es évek – 1580-as évek
Évek: 1525 – 1526 – 1527 – 1528 – 1529 – 1530 – 1531 – 1532 – 1533 – 1534 – 1535
Események
[szerkesztés]Határozott dátumú események
[szerkesztés]- február 14. – I. János magyar király budai országgyűlésén csak az általa uralt területek képviseltetik magukat, s ahol Bánffy Jánost nádorrá,[1] somlyói Báthory Istvánt pedig erdélyi vajdává választják.
- május 8. – A nyugat-magyarországi rendek Pozsonyban részgyűlést tartanak.[1]
- június 25. – Az ágostai hitvallás felolvasása V. Károly német-római császár előtt.
- október 26. – V. Károly német-római császár Málta szigetét a 8 évvel azelőtt Rodoszról elűzött Jeruzsálemi Szent János lovagrendnek adományozza.
- december 24. – Somlyói Báthory István mellett Laski Jeromost nevezik ki erdélyi vajdának.
- december 26. – Buda novemberi osztrák ostromát követően János király kinevezi Magyarország kormányzójává a velencei politikai kalandort Gritti Alajost.[1]
Határozatlan dátumú események
[szerkesztés]- az év folyamán –
- Szapolyai János hadai megostromolják és elfoglalják a Ferdinánd pártjára állt gyulai várat. (A vár tulajdonosa a támadást vezető Czibak Imre lett.)[2]
- Goa lesz a Portugálok Indiai Államának székhelye.[3]
Az év témái
[szerkesztés]Születések
[szerkesztés]- Báthory Kristóf erdélyi vajda († 1581)
- május 7. – I. Louis de Bourbon-Condé, a Condé-ház alapítója, a hugenotta tábor vezetője a francia vallásháborúkban († 1569)
- július 17. – François de Montmorency, Montmorency hercege, Franciaország marsallja, a francia vallásháborúk mérsékelt katolikus (ún. „politikus”) pártjának vezetője († 1579)
- október 21. – Jacques Jonghelinck flamand szobrász és éremművész († 1606)
Halálozások
[szerkesztés]- május 4. – Idősebb Niklas Salm, Salm-Neuburg grófja, német-római császári hadvezér (* 1459)
- május 8. – Ecsedi Báthori István nádor (* 1477 körül)
- június 3. más források szerint október 10. – Podmaniczky István nyitrai püspök (* 1480 előtt)
- november 11. – Balbus Jeromos (Girolamo Balbi) itáliai humanista, váci prépost, egri őrkanonok és gurki érsek (* 1465 körül)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c Buskó András: Ezeréves kapcsolatok. Magyarország-Lengyelország kapcsolatai egy ezredéven keresztül. Lengyel-Magyar Baráti Kör, Budapest, 2002, 215. p.
- ↑ Rácz Tünde: Gyulai vitézek. In.: Magyar Honvéd. XXI. évf., 2010. 3. sz., 79. p.
- ↑ Rákóczi István: A portugál gyarmatosítás kronológiája. In.: Rubicon. XXXIV. évf., 385-386. (2023/2-3.) szám, 56. oldal, ISSN 0865-6347
A Wikimédia Commons tartalmaz 1530 témájú médiaállományokat.