Báthory István (erdélyi vajda, 1477–1534)
| Báthory István | |
| a Magyar Királyság erdélyi vajdája | |
| Hivatali idő 1530 februárja – 1534. március 17. | |
| Előd | Perényi Péter |
| Utód | Majláth István |
| Született | 1477[1] nem ismert |
| Elhunyt | 1534 (56-57 évesen) Gyulafehérvár |
| Szülei | Bánffy Zsófia Báthory Miklós |
| Házastársa | Thelegdy Katalin |
| Gyermekei |
|
| Foglalkozás | arisztokrata |
| Vallás | római katolikus |
Somlyói Báthory István (1477 – 1534. március 17.) erdélyi vajda, Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király apja.[2]
Élete
[szerkesztés]Somlyói Báthori Szaniszlófi [3] Miklós (1462–1500) és losonci Bánffy Zsófia fiaként született, 2 fiú- és 4 lánytestvére volt.[2]
1519. november 26-án egy egyezséggel valamint törvénytelen foglalásokkal ágának tagjaival együtt megszerezte Szinyér várat, valamint Szinyérváralja mezőváros (oppidum) és uradalom felét a Bátoriak ecsedi ágától. Ekkor Szapolyai János familiárisa volt. 1520. október 22-én mint szabolcsi ispán kap parancsot, ispánságát valószínűleg erdélyi alvajdai tisztségének elnyeréséig töltötte be, amely tisztségben 1521. június 5-én szerepel először a forrásokban és 1522. november 28-án a tisztséget még viselte. [4]
1523. augusztus 3-án a rokonai – Bátori Szaniszlófi János fiai, Péter és Imre – által kibocsátott oklevél ismét szabolcsi ispánként említi. 1524. szeptember 13-án Mária királyné Ártándi Pállal együtt beregi ispánná és munkácsi várnaggyá nevezte ki, amely tisztségeket a mohácsi csatáig együtt viselték. [5] 1523–24-ben ecsedi Báthori Andrással együtt ismét szabolcsi ispán is volt. [6]
1530 februárjában Szapolyai János, már mint magyar király megtette őt erdélyi vajdának. Az erdélyi szászok I. Ferdinánd király hívei lettek, őket fegyverrel kényszerítette vissza Szapolyai hűségére. A hasonlóképpen Ferdinándhoz hű Torda városát pedig 1531-ben felégette.[2]
Családja
[szerkesztés]Felesége az előkelő nemesi Thelegdy családnak a sarja Telegdi Kata volt, akinek a szülei Telegdi István (†1514), királyi tárnokmester és pelsőczi Bebek Margit voltak. Báthory Istvánné Telegdi Katalin anyai nagyszülei pelsőczi Bebek György és Héderváry Fruzsina voltak.[7] Báthory István és Telegdi Katalin frigyéből négy fia és négy lánya született:
- Báthory Erzsébet (1528–1562) Pekry Lajos, majd Kerecsényi László felesége
- Báthory Miklós (?–?)
- Báthory András (?–1563) szatmári kapitány, Báthory András bíboros, Báthory Boldizsár és Báthory István krasznai főispán apja
- Báthory Kristóf (1530–1581) erdélyi vajda, Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem apja
- Báthory István (1533–1586) erdélyi fejedelem, lengyel király
- Báthory Zsófia (?–?) Csáky Demeter, majd Dóczy Kelemen felesége
- Báthory Anna (?–1560 után), Drugeth Antal özvegye, ecsedi Báthori György felesége, ecsedi Báthori Erzsébet anyja
- Báthory Katalin (?–?)
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ Genealogics (angol nyelven), 2003
- ↑ a b c Markó, László. A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig. Magyar Könyvklub, 282. o. (2000). ISBN 963-14-0582-6
- ↑ C. Tóth Norbert 460. o.
- ↑ C. Tóth Norbert 460. o.
- ↑ C. Tóth Norbert 460. o.
- ↑ C. Tóth Norbert 461. o.
- ↑ Turul 1883-1950. 1895. A CSANÁD NEMZETSÉG. (Harmadik közlemény.) A Thelegdy-család.
Források
[szerkesztés]- ↑ C. Tóth Norbert: C. Tóth Norbert. „Szapolyai János és ecsedi Bátori István viszonya 1526 előtt”. Századok – A Magyar Történelmi Társulat folyóirata 2012, 146. évfolyam (2. szám), 441-463. o.
.svg){kind=small}