Erdélyi vajda
| Erdélyi vajda | |
.svg) | |
| A Magyar Királyság címere | |
 | |
Báthory Zsigmond vajda 1581 – 1586 | |
| Adatok | |
| Megszólítás | Őfensége |
| Regnálás kezdete | 1003 |
| Regnálás vége | 1586 |
| Utód | Erdélyi fejedelem |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az erdélyi vajda a középkori Magyarország különleges területi hatalommal felruházott tisztségviselője volt. Erdély felett a királyt helyettesítő széles jogkörrel rendelkezett. Szélesebbel mint a nádor, akinek az ő területe felett nem is volt hatásköre.[forrás?] Hadat is gyűjthetett veszély esetén előzetes királyi engedély nélkül, amit területének a központtól való távolsága indokolt. Magyarországon minden megyés ispán gyűjthetett hadat, sőt kötelezettségei közé tartozott. Területén az ispánok neki tartoztak engedelmességgel, nem a királynak.[forrás?] Nagy Károly közigazgatási rendszerében az őrgróf feleltethető meg neki. Magyarországon még a bánok rendelkeztek hasonló jogkörrel.
A tisztség kialakulásában azonban minden bizonnyal szerepet játszott az államalapítás előtti gyula méltóság, különös tekintettel annak hadvezéri szerepére, aminek szláv fordítása a vajda/vojevod szó.[1]
Az erdélyi vajda cím azonban valószínűleg közvetlenül a gyulafehérvári ispán címéből alakult ki. A 13. század elején feltűnnek az oklevelekben Fehér, Torda, Küküllő és Hunyad megyék, de ispánjaikról nincs szó bennük. Ezeket a megyéket feltehetőleg a gyulafehérvári ispán igazgatta. A vajda cím (princeps) formában (amely azonos a későbbi erdélyi fejedelem címével) először 1111-ben, Könyves Kálmán egyik oklevelében tűnik fel, Mercurius princeps Ultrasilvanus alakban. Makkai László szerint ez kapcsolatba hozható egy 1097-es oklevéllel, melyben Vincurius comes Bellegratae szerepel. „A vajda és a gyulafehérvári ispán egyszerre, mint két külön személy nem fordulnak elő, a két tisztség azonossága tehát ebben is igazolást nyer.” A „vajda” szó csak egy 1199-es oklevélben tűnik fel először.[2] Az erdélyi vajda a 13. századig csak Délerdélyt kormányozta, hatásköre csak e század végére terjedt ki a teljes földrajzi Erdélyre, az Anjou-korban már jóval túlterjed Erdély földrajzi határain. Laczkfi Dénes vajda hatásköre 1366-ban túlnyúlt a Tiszán, északon Zemplénig terjedt. A vajda tisztségnek önmagában azonban volt hatásköre a fontosabb erdélyi városokban, az erdélyi adószedés és annak megállapításában, valamint a vámok és illetékek ügyében sem, mivel ezeket királyi tisztviselők a vajdától függetlenül intézték. A székely és szász területek felett sem rendelkezett hatalommal, mivel a közvetlenül a király alá rendelt székelyek grófja tisztség független volt a vajdák tisztségétől, valamint a szászok erős önkormányzatisága miatt Szászföldre sem terjedt ki hatásköre.
Árpád-kori erdélyi vajdák
[szerkesztés]| Név | Vajdaság ideje | Vajdasága alatt uralkodó | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| Erdőelvi Zoltán | 1003 | I. (Szent) István | |
| Vincurius(?) | 1097 | Könyves Kálmán | Vincurius comes Bellegratae (gyulafehérvári ispán) |
| Mercurius | 1111 | Mercurius princeps ultrasilvanius („erdőntúl” hercege) | |
| Rátót nembeli Leusták /Eustachius (Lesták) | 1176 | III. Béla | Rátót nembeli |
| Legforus | 1199–1200 | Imre | |
| Geregye Écs | 1200 | ||
| Gyula | 1201 | Kán nembeli | |
| Benedek | 1202–1203 | ||
| Benedek | 1206 | II. András | Korlát fia (először) |
| Smaragd | 1206 | ||
| Benedek | 1208–1209 | Korlát fia (másodszor) | |
| Mihály | 1209–1212 | Kacsics nembeli | |
| Bertold | 1212–1213 | andechs-meráni, Gertrudis királyné öccse | |
| Miklós | 1213 | ||
| Gyula | 1214 | Kán nembeli | |
| Simon | 1215 | ||
| Ipoch | 1216–1217 | Bogátradvány nembeli | |
| Rafain | 1217 | ||
| Neuka | 1219–1221 | ||
| Pál | 1221–1222 | Péter fia | |
| Pósa | 1226–1229 | Sólyom fia | |
| Gyula | 1230–1231 | Rátót nembeli | |
| Dénes | 1233–1234 | Tomaj nembeli | |
| András | 1235 | Szerafin fia | |
| Pósa | 1235–1241 | IV. Béla | Sólyom fia |
| Lőrinc | 1242–1252 | ||
| Ákos Ernye | 1252–1260 | Ákos nembeli | |
| László | 1260–1267 | Kán nembeli | |
| Miklós | 1267–1270 | Gut-Keled nembeli | |
| Csák Máté | 1270–1272 | V. István | Csák nembeli |
| Miklós | 1272–1273 | IV. (Kun) László | Geregye nembeli |
| János | 1273 | ||
| Miklós | 1273–1274 | Geregye nembeli | |
| Csák Máté | 1274 | Csák nembeli | |
| Miklós | 1274 | Geregye nembeli | |
| Csák Máté | 1274–1275 | Csák nembeli | |
| Ugrin | 1275 | Csák nembeli | |
| László | 1275–1276 | Kán nembeli | |
| Ugrin | 1276 | Csák nembeli | |
| Csák Máté | 1276–1277 | Csák nembeli | |
| Miklós | 1277–1278 | Pok nembeli | |
| Finta | 1278–1280 | Aba nembeli | |
| István | 1280 | Tekus fia | |
| Lóránd | 1282 | Borsa nembeli | |
| Apor | 1283 | Péc nembeli | |
| Lóránd | 1284–1285 | Borsa nembeli, Borsa Kopasz öccse | |
| Mojs | 1287–1288 | ||
| Lóránd | 1288–1297 | III. (Endre) András | Borsa nembeli |
Anjou-kori erdélyi vajdák
[szerkesztés]| Név | Vajdaság ideje | Vajdasága alatt uralkodó | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| Kán László | 1297–1315 | "Interregnum" | Kán nembeli |
| Meggyesi Miklós | 1315–1316 | Károly Róbert | |
| Pok nembeli Miklós | 1315–1318 | Pok nemzetség | |
| Debreceni Dózsa | 1318–1321[3] | ||
| Szécsényi Tamás | 1321–1342 | ||
| Sirokai Miklós | 1342–1344 | I. Nagy Lajos (Anjou) | |
| Lackfi István | 1344–1350 | ||
| Gönyüi Tamás | 1350–1351 | Csór nemzetség[4] | |
| Kont Miklós | 1351–1356 | ||
| Lackfi András | 1356–1359 | ||
| Lackfi Dénes | 1359–1367 | ||
| ifj. Lackfi Miklós | 1367–1369 v. 1367–1368[5] | ||
| Lackfi Imre | 1369–1372 (1367–1372[6]) | ||
| Lackfi István | 1372–1376 | csáktornyai (először) | |
| Losonci László | 1376–1385 | (először) | |
| Lackfi István | 1385–1386 | csáktornyai (másodszor) | |
| Losonci László | 1386–1392 | (másodszor) |
Vegyesházi királyok vajdái
[szerkesztés]Vajdák a fejedelemség kialakulásáig
[szerkesztés]| Név | Vajdaság ideje | Vajdasága alatt uralkodó | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| Perényi Péter | 1526–1529 | I. (Habsburg) Ferdinánd, Szapolyai János | |
| Báthory István | 1530–1534 | somlyói | |
| Laszky Jeromos | 1530–1534 | ||
| Majláth István | 1534–1541 | ||
| Balassa Imre | 1538–1540 | ||
| Martinuzzi Fráter György | 1551 | ||
| Báthori András | 1552–1553 | ||
| Dobó István és Kendy Ferenc | 1553–1556 | ||
| Báthory István | 1571–1576 | Báthory István | 1576-tól fejedelem és lengyel király |
| Báthory Kristóf | 1576–1581 | Báthory István bátyja | |
| Báthory Zsigmond | 1581–1588 | Báthory Kristóf fia |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Györffy György: István király és műve. 2. kiadás. Budapest: Gondolat. 1983. ISBN 963 281 221 2
- ↑ Fügedi, Erik. Ispánok, bárók, kiskirályok. Magvető Könyvkiadó, 52. o. (1986). ISBN 963-14-0582-6
- ↑ Markó, László. A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig. Magyar Könyvklub (2000). ISBN 963 547 085 1
- ↑ Fügedi, Erik. Ispánok, bárók, kiskirályok. Magvető Könyvkiadó, 206. o. (1986). ISBN 963-14-0582-6
- ↑ szerk.: Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc: Lackfi, Korai magyar történeti lexikon (9-14- század). Akadémiai Kiadó, Budapest (1994). ISBN 963-05-6722-9
- ↑ Bertényi Iván. A nemesség. Egyházi társadalom., Magyarország az Anjouk korában. Gondolat, Budapest 1987 (1987). ISBN 963-281-776-1
Források
[szerkesztés]- Korai magyar történeti lexikon : 9–14. század. Főszerk. Kristó Gyula. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1994. 193. o. ISBN 963 05 6722 9
- Fügedi Erik: Ispánok, bárók, kiskirályok Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1986 ISBN 963-14-0582-6
- Makkai László: Erdély története, Renessaince Kiadó, 1944.
- Pór Antal (1893). „Az erdélyi vajdák sorozata a XIV. század végéig” (pdf). Erdélyi Múzeum 10 (1), 1–22. o. (Hozzáférés: 2009. augusztus 27.)
- http://lexikon.katolikus.hu
- http://www.freeweb.hu/gyurkovics/vajdak_h.htm[halott link]
- https://web.archive.org/web/20061012015112/http://www.e-scoala.ro/istorie/voievozi_translivania.html
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]- Árpád-ház
- Erdélyi fejedelmek listája 1526 – 1711 között
- Magyarország uralkodóinak listája
- Horvát bán
- Magyarország államfőinek listája (Itt található a kormányzók listája is.)
- Magyarország kormányfőinek listája
.svg){kind=small}
