Ugrás a tartalomhoz

Tisza

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a folyóról szól. Hasonló címmel lásd még: Tisza (egyértelműsítő lap).
Tisza
A Tisza Szegednél
A Tisza Szegednél
Közigazgatás
Országok Ukrajna
 Románia
 Magyarország
 Szlovákia
 Szerbia
Földrajzi adatok
Hossz962 km
Vízhozam792-1050 m³/s
Vízgyűjtő terület157 000 km²
ForrásKeleti-Kárpátok, Ukrajna
é. sz. 48° 20′ 12″, k. h. 24° 09′ 38″48.336667°N 24.160556°E
é. sz. 48° 04′ 29″, k. h. 24° 14′ 40″48.074700°N 24.244400°E
TorkolatDuna (Rezsőházánál) → Fekete-tenger
é. sz. 45° 08′ 09″, k. h. 20° 16′ 20″45.135800°N 20.272200°E
Elhelyezkedése
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Tisza témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, szerbül Тиса / Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, Magyarország második legnagyobb folyója.

A Fekete-Tisza és a Fehér-Tisza összefolyásából keletkezik Ukrajnában, Kárpátalján, Rahó közelében, majd érinti Románia, Magyarország, Szlovákia és Szerbia területét. Ez a folyó képez határvonalat Bácska és Bánát között, mielőtt a Vajdaság közepén, Titelnél a Dunába ömlik.

Kelet-Magyarország területének jelentős része a Tisza vízgyűjtő területén helyezkedik el, Észak-Magyarország és az Alföld vízrajzának meghatározó eleme. A Tisza vízgyűjtő területe mintegy 157 000 km², vízállása erősen ingadozó. Átlagos vízhozama Szegednél 769-830 m³/s, de mértek már itt 97 m³/s-os legkisebb és 4700 m³/s-os legnagyobb vizet is. A torkolatnál ez az érték 792-1050 m³/s.

Történelem

[szerkesztés]

Néveredete

[szerkesztés]
Tiszavirág kérész az élete utolsó napján

A Tisza nevét az ókorban Παρισος [Pariszosz] (Sztrabón), Pathissus (Plinius), Parthiscus (Ammianus Marcellinus) stb. alakban rögzítették. A maihoz hasonló rövidebb névalak, pl. Τιγας [Tigasz] (Priszkosz rétor), Tisia (Iordanes), Τισσος [Tisszosz] (Theophülaktosz Szimokattész) a népvándorlás korában (i. sz. 5. század) jelent meg.

A folyó elnevezését próbálták már a kelták, a szkíták, a szlávok és a trákok nyelvéből levezetni, úgy tűnik, mind ez idáig sikertelenül. Olyan szófejtés, mely a hosszabb – az (alighanem trák) eredetihez közelebb álló – névalakot is hihetően megmagyarázná, egyelőre nem született. A kérdéssel részletesebben Szádeczky-Kardoss Samu tanulmányai foglalkoznak.

Maga Szádeczky-Kardoss „szkíta”, azaz iráni eredetűnek tekinti a Tisza nevét. (A tudomány képviselői általában iráni származásúnak, iráni nyelvűnek tartják a szkíta népeket. Részletesebben: Szkíta nyelv.) Szádeczky-Kardoss úgy véli, a Tisza nevének a gyökere az óiráni „tak” (fut, folyik) szóhoz hasonló szkíta kifejezés lehetett. Ez többszörös átalakuláson ment keresztül, míg a mai formáját felvette.[1][2]

A szőke jelző a Tisza színére utal, ami pedig a folyó vizében lebegő homok és iszap következménye.

A Tisza szabályozása

[szerkesztés]
A szabályozás után kialakult ártéri erdő a 184-es folyamkilométernél, Szeged-Algyő magasságában

A Tisza hossza valamikor 1419 km volt. Az Alföldön folyik keresztül, ami Közép-Európa legnagyobb síksága, s mint minden síkság, lelassítja a folyók futását. A Tisza is rengeteg kanyart és mellékágat alakított ki, így gyakoriak voltak az áradások.

Több kisebb, sikertelen próbálkozás után gróf Széchenyi István szervezte meg a Tisza szabályozását, ami 1846. augusztus 27-én vette kezdetét, de a szabadságharc után csak jelentősen csökkentett költségvetéssel és számos kompromisszummal valósult meg. Pietro Paleocapa (a Pó folyót is szabályozó mérnök) irányította. Az eredményeként a folyó hossza 962 km lett, emellett született 136 km új, épített meder, valamint kialakítottak 589 km holtágat. A folyó esése kilométerenként 3,7 cm-ről 6 cm-re növekedett. Az ár a szabályozás előtt mintegy két hónap alatt ért le a Szamostól Szegedig, ma mindehhez 1-2 hét elegendő. A hajózható hossz 780 km lett.

A szabályozás nem volt minden tekintetben kielégítő, amire leginkább az 1879-es szegedi katasztrófa figyelmeztetett; a vízgyűjtő terület vízháztartása szintén romlott.[3]

A magyar országgyűlés 1884-ben elfogadta a Tiszáról szóló törvényt, amely összefoglalta a folyó szabályozásával összefüggő teendőket az 1879–1884 közötti időszakban. A törvény kimondta, hogy a Tisza és a vízgyűjtő területe a szabályozás és az ármentesítés tekintetében egységet képez. 1894-ben elfogadták Kvassay Jenő tiszai korrekciós programját, mely alapján tíz évig folytak a munkák; 1908-ban a Tisza újabb, immár húsz évre szóló fejlesztési programjáról határoztak; az 1937-es XX. törvénycikk célja pedig a folyamszabályozás, ármentesítés és lecsapolás negatív következményeinek a korrekciója volt.

A folyó szabályozását megtervező Vásárhelyi Pált (1795–1846) megörökítő szobor az ország első mérnökszobra (1905, ifj. Mátrai Lajos) Szegeden látható. A talapzaton emléktábla mutatja az addigi legnagyobb vízállást, ami 961 cm volt 1970. június 2-án. Ez 154 cm-rel több, mint a várost romba döntő 1879-es árvíznél volt. (Ezt 2006. április 21-én sikerült „felülmúlnia” a folyónak: 1009 cm-es vízállást mértek a Belvárosi híd lábánál lévő vízmércén.)

2006. május 23-án a Felső-Tisza hajózhatósági tervének az elkészítését jelentették be. A tanulmány a folyó 90 kilométeres részén határozta meg a hajóút kialakításához szükséges beruházásokat.[4]

Földrajz

[szerkesztés]

A Tisza magyarországi szakasza 597 km hosszú. Tiszabecsnél lép be az országba – Ukrajnával határfolyó Szatmárcsekéig, majd Tiszaszentmártontól Záhonyig ismét, onnan pedig Szlovákiával alkot rövid határvonalat Tiszabezdédig –, és a szegedi Gyálarétnél lép ki.

Forrásai

[szerkesztés]
A Fekete- és a Fehér-Tisza összefolyása Rahó fölött

A Tisza két forrásból ered a Keleti-Kárpátokban, Ukrajnában, Kárpátalján. A Fekete-Tisza és a Fehér-Tisza egymástól légvonalban 53 km-re található. A Tisza forrásának a Fekete-Tisza forrását tekintik, s innen mérik folyónk hosszát is.[5][6] A Fehér-Tisza forrását a szegedi székhelyű Geo-Environ Környezetvédő Egyesület [7] tagjai több évig kutatták, s 2000-ben felfedezték pontos helyét. Táblával látták el, és megtisztították a környékét.[8][9]

Ez a folyószakasz Rahótól kb. 1,5 km-re egyesül a Fekete-Tiszával.

Folyása

[szerkesztés]
A Tisza Husztnál
A Tisza és a Bodrog Tokajnál
A kiskörei duzzasztómű
A „szőke” Tisza Tiszapüspökinél
A Tisza Óbecsénél

A hegyvidéki jellegű Felső-Tisza a Szamos torkolatáig tart. A Közép-Tisza szakaszának a határait a Szamos, illetve a Maros torkolata adja, s a Maros beömlésétől a Dunáig terjed az Alsó-Tisza.

A Tisza magyarországi szakaszát is három – az előbbiekkel azonos névvel illetett – részre tagolják. A Felső-Tisza megnevezés az országhatár és Tokaj közötti szakaszra vonatkozik, a Közép-Tisza Tokaj és Tiszaug közöttire, az Alsó-Tisza pedig Tiszaug és a déli országhatár közöttire.

A Tisza a Szatmári-síkságon lépi át az országhatárt, s a medrét heves árvizeivel töltögeti, bár eközben kanyarog is. A hasonlóan kanyarogva feltöltő Szamos betorkollásától a Tokajig terjedő szakaszon – mesterségesen megrövidített medrében – jelentős esésnövekedést nyert: itt már kanyarogva bevágódó jelleggel, élénkebben erodálja a partjait. A kanyarulatképződés üteme e szakaszon eléri a Dunáét. A kis esésű Bodrog felvétele után a Tisza ismét módosítja a szakaszjellegét, újra feltöltő lesz, egészen Kisköréig. Bár a szabályozásokkal e szakaszon is jelentősen csökkent a hossza, az esése pedig növekedett, csak fokozatosan tudja feldolgozni a Sajó és a Hernád által szállított durvább hordalékot. A kiskörei duzzasztómű eséstörő hatása tovább fokozza feltöltő tevékenységét.

Kiskörétől lefelé Szegedig a Tisza újra kanyarogva bevágódó jellegű. Ez azért van, mert noha e szakaszon az esése a jelentős rövidítések ellenére sem növekedett számottevően, egészen a Maros torkolatáig nem kap érdemi hordalék-utánpótlást. (A saját energiájával a mederből kitermelt anyag többnyire finomszemcsés, amit még a lassú folyású víz is könnyen magával visz.) Így a medre itt fokozatosan kimélyül, és a kisvízszintje is csökken (például Csongrádnál több mint 330 cm-rel).

Középvízi mederszélessége 191–236 m között változik. Árvízi víztükre Szegednél mindössze 350 m széles, Tiszadorogmánál viszont eléri a 6,7 km-t.

Torkolata

[szerkesztés]
A Tisza torkolata Titelnél

A Tisza torkolata Szerbiában van, Titel közelében (itt az átlagos vízhozama 792 és 1050 m3/s között alakul – vízbőség tekintetében a Száva után a második). A Duna legnagyobb mellékfolyója, mivel a leghosszabb és legnagyobb vízgyűjtő területtel rendelkezik.

Keletkezésekor, a miocén elején a Tisza torkolata 117 km-rel lejjebb volt. Mai helyére a természetes mederváltozások miatt került, s emiatt a folyó öt nagy mellékfolyót veszített.

Mellékfolyói

[szerkesztés]

A Tisza a 962 km-es hosszán számos mellékfolyó vizével gazdagodik. Ezek közül a legnagyobb mellékfolyói, azok torkolatának az országa szerint:

Ukrajna Tarac, Talabor, Nagy-ág, Borzsa
Románia Visó, Iza
Szlovákia -
Magyarország Sajó, Bodrog, Túr, Szamos, Kraszna, Lónyai-főcsatorna, Keleti-főcsatorna, Eger, Zagyva, Körösök, Maros
Szerbia Béga

Jelentősebb mellékvizei (zárójelben a torkolattól mért távolság):

Jelentősebb holtágai

[szerkesztés]

A Tisza-tó

[szerkesztés]
Bővebben: Tisza-tó

Az 1975-ben átadott Kiskörei-víztározó (Kisköre honlapja) nemcsak a vízszint szabályozására szolgál, hanem az aszályos időben igényelt vízpótlást is szolgáltatja. Ezen túl a keletkezett Tisza-tó egyike lett Magyarország legnépszerűbb turistacélpontjainak, mivel a hasonló jellegű Balatonnál lényegesen olcsóbb, és a zsúfoltság is kisebb. A hossza 27 km, a területe 127 km², az átlagos vízmélysége 1,3 m, a legmélyebb pontja 17 m. Mintegy 43 km²-nyi sziget is található a tóban.

Közlekedés

[szerkesztés]
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Szennyezés

[szerkesztés]

A kétezres évek elején több komoly vízszennyezés fordult elő, melyek romániai ipari balesetekhez köthetők. Leginkább cián, ólom és réz került a vízbe, ami a vízi élővilág nagyarányú pusztulásához vezetett. A 2010-évektől kezdve a az ukrajnai és romániai lakossági hulladékkezelési hiányosságok okoznak jelentősebb szennyezést.[10][11] A szennyezés fokozódott, miután 2022 februárjában az orosz hadsereg megtámadta Ukrajnát.[12] A szeméttel teli árvízi uszadék felfogására épült Vásárosnaménynál a hulladékfogó és válogató úszó géplánc. 2013 óta a vízügyi és civil szervezetek kezdeményezésére a helyi önkéntesek mozgósításával rendszeresen szervezett PET Kupa versenyeken gyűjtik össze a folyón évente érkező, átlagosan 60-70 tonnányi szilárd hulladékot.[13]

Kultúra

[szerkesztés]

A magyarság a Tiszához erősebben kötődik, mint a többi folyóhoz; erre utal, hogy ez a népdalokban és versekben legtöbbször megénekelt folyónk. Gyakran illetik különböző jelzőkkel (pl. szőke, vad, zavaros, kanyargós), és általában egy szeszélyes, de szeretett folyónak tekintik. 1920-ig a „legmagyarabb folyónak” is nevezték, mivel teljes hosszában a történelmi Magyarország területén folyt.[14]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Szádeczky-Kardoss Samu (1954): The Name of the River Tisza, and Problems Connected with Them. Acta Antiqua Academiae Scientiarum Hungaricae 2 (1–2): 77–115.
  2. ↑ Szádeczky-Kardoss Samu (1954): A Tisza legrégibb elnevezéseire vonatkozó megjegyzések. Magyar Nyelv 50: 105–110.
  3. ↑ Guelmino János: Tisza-parti jegyzetek - Vége nincs Tisza-szabályozás
  4. ↑ Hajózási terv a Felső-Tiszán Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben Greenfo.hu, 2006. május 23.
  5. ↑ [1] Archiválva 2010. július 29-i dátummal a Wayback Machine-ben tisza-forras.hu A Tisza forrásának magyar nyelvű honlapja
  6. ↑ Képek a Fekete-Tisza forrásáról, 2008 (magyarorszag-szep.hu, Hozzáférés: 2020. június 3.)
  7. ↑ Geo-Environ Környezetvédõ Egyesület, Szeged. [2007. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. július 24.)
  8. ↑ Feltérképezték a Tisza forrásvidékét Archiválva 2017. augusztus 29-i dátummal a Wayback Machine-ben Délmagyar.hu, 2009. augusztus 24.
  9. ↑ Sztohovec patak - струмок Стоговець - Stohovets' stream forrása (é. sz. 47° 57′ 50″, k. h. 24° 32′ 59″47.963889°N 24.549722°E) (www.tisza-forras.hu)
  10. ↑ A Tisza nevében - dokumentumfilm Ljasuk Dimitry Youtube csatornáján, 2021.03.21.
  11. ↑ A szemét útja a Tiszán: Ukrajnától Magyarországig - Telex.hu youtube csatorna, 2021.03.24.
  12. ↑ Megállíthatatlanul ömlik a szemét a Tiszába - Szabad Európa Youtube csatorna, 2024.04.22.
  13. ↑ Tiszai PET Kupa hivatalos honlap
  14. ↑ Süli-Zakar István: Az élő Tisza (magyar nyelven). Múlt-kor, 2002. november 11. (Hozzáférés: 2010. december 12.)

További információk

[szerkesztés]
A témához kapcsolódó idézetek a Wikidézetben:
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tisza&oldid=27612869”