Ugrás a tartalomhoz

Tiszabezdéd

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A „Tiszabezdéd” lehetséges további jelentéseiről lásd: Bezdéd (egyértelműsítő lap).
Tiszabezdéd
Tiszabezdéd címere
Tiszabezdéd címere		 Tiszabezdéd zászlaja
Tiszabezdéd zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásZáhonyi
Jogállásközség
PolgármesterDaku Attila (független)[1]
Irányítószám4624
Körzethívószám45
Népesség
Teljes népesség1725 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség101,45 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület18,64 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 22′, k. h. 22° 09′48.366667°N 22.150000°EKoordináták: é. sz. 48° 22′, k. h. 22° 09′48.366667°N 22.150000°E
Tiszabezdéd (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Tiszabezdéd
Tiszabezdéd
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Tiszabezdéd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszabezdéd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Tiszabezdéd község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Záhonyi járásban, 5 kilométerre a záhonyi magyar-ukrán határátkelőtől. A község nevezetes az ott talált honfoglalás kori tarsolylemez miatt. Egyedülálló módon a bőrtarsoly is viszonylag épen megmaradt.[3]

Fekvése

[szerkesztés]

A vármegye északi peremvidékén fekszik, a Tisza bal partján, a szlovák határ közvetlen közelében, és alig néhány kilométerre délre Magyarország, Szlovákia és Ukrajna hármashatárától.

A szomszédos települések: észak felől Győröcske, észak-északkelet felől Záhony, északkelet felől Zsurk, kelet felől Tiszaszentmárton, délkelet felől Eperjeske, dél-délkelet felől Mándok, dél felől Tuzsér, délnyugat felől (a Tisza túlpartján) pedig Zemplénagárd.

Északnyugat felől a Szlovákiához tartozó Kistárkány (Malé Trakany) és Nagytárkány (Veľké Trakany) a két legközelebb fekvő település (ugyancsak a Tisza túlsó partján), bár úgy tűnik, hogy csak utóbbi nevezhető ténylegesen szomszédjának is.

Megközelítése

[szerkesztés]

A település területén végighúzódik, dél-északi irányban a 4-es főút, ez a legfontosabb közúti megközelítési útvonala Nyíregyháza-Kisvárda, továbbá az ország távolabbi részei, illetve Záhony felől is. A főút mai nyomvonala azonban már nyugat felől elkerüli Tiszabezdéd lakott területeit, a korábban a belterületen is végigvezető nyomvonal jelenleg a 4147-es útszámozást viseli mellékútként. Érinti a települést még a 4145-ös út is.

A hazai vasútvonalak közül a települést a MÁV 100-as számú Budapest–Záhony-vasútvonala érinti, amelynek egy megállási pontja van itt. Tiszabezdéd megállóhely a belterület északnyugati szélén helyezkedik el, a 4147-es út és a vasút kereszteződésénél. A község keleti részében nagy számú ipari és rakodóvágány húzódik, melyek a MÁV 111-es számú Mátészalka–Záhony-vasútvonalához tartoznak, de maga a 111-es vonal nem lép be Tiszabezdéd területére.

Története

[szerkesztés]

Neve személynévi, szláv eredetű. Talán már a 13. században állott (H VIII. 14.), Zsurkkal szomszédos településként.

A 14. század elején a Tomaj nemzetség birtoka volt; az e nemzetségbeli Szentmártoni Dénes fiai bezdédi jobbágyai a Várdai család szomszédos Tuzsér és Kálonga birtokait pusztították. E viszálykodás több esztendeig tartott a 14. században, és felújult a 18. században is.

A per során 1406-ban egy Földvár nevű határrészt is említettek Bezdéd határán, s a család ekkor már a Bezdédi nevet viselte.

  • 1422-ben birtokosa még a Bezdédi család volt birtokosa.
  • 1423-ban viszont már a dadai Móré család volt földesura.
  • A 16. század folyamán a Losoncziak visszaszerezték, és állandóan perben állottak miatta a Csapi, a Báthori, A Homonnai és Várdai családokkal.
  • 1588-ban azonban csak Csapi Kristófot és Pétert mondják földesurának; 50 jobbágyháztartásával jelentékeny hely.
  • 1596-ban is lehetett mintegy 130-140 lakosa.
  • 1629-ben Melith Péter kisvárdai földesúr és szatmári vár-kapitányának katonái pusztították el. Pedig 1618-ban már részben Melith Péter – de mellette még hét más földesura is volt –, jelentékenyebb részét pedig 24 jobbággyal Kendi István bírta.
  • A Melith család 1703-ig bírta, akkor a család kihaltával a kincstárra szállott.

A 18. században királyi adomány és vétel címén tíz földesura volt a következő családokból: br. Ghillányi br. Dőry, Sághy , Jósa, Péczely, Ormos, Lónyay, Somlyódy, Uszkay.

A jobbágyfelszabadítás után nagyjából ugyane családok utódai bírták, 1839-ben 1257 lakosa volt.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Szőgyényi József (független)[4]
  • 1994–1998: Szőgyényi József (független)[5]
  • 1998–2002: Szőgyényi József (független)[6]
  • 2002–2006: Szőgyényi József (független)[7]
  • 2006–2010: Szőgyényi József (független)[8]
  • 2010–2014: Daku Attila (független)[9]
  • 2014–2019: Daku Attila Gyula (független)[10]
  • 2019–2024: Daku Attila (független)[11]
  • 2024– : Daku Attila (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1925
1889
1889
1700
1770
1741
1725
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 71%-a magyar, 29%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,7%-a magyarnak, 21,5% cigánynak, 0,2% románnak, 0,2% ukránnak mondta magát (8,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 14,1%, református 56,5%, görögkatolikus 7,2%, felekezeten kívüli 5% (15,7% nem válaszolt).[13]

2022-ben a lakosság 92,5%-a vallotta magát magyarnak, 10,4% cigánynak, 0,8% ukránnak, 0,1-0,1% bolgárnak, szlováknak, szerbnek, románnak és horvátnak, 0,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 8% volt római katolikus, 46,3% református, 5,4% görög katolikus, 0,3% egyéb keresztény, 0,1% evangélikus, 0,1% izraelita, 7,9% felekezeten kívüli (31,4% nem válaszolt).[14]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Római katolikus templom - 1845-ben készült.
  • Református templom - 1838-ban készült el.
  • 1896-ban, Tiszabezdéd, Harangláb-dűlőben egy honfoglalás kori sírban találták meg az első tarsolylemezt.
  • Görögkatolikus templom -2009-ben készült.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Tiszabezdéd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 28.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Sudár 2014 117-118. o.
  4. ↑ Tiszabezdéd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Tiszabezdéd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  6. ↑ Tiszabezdéd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  7. ↑ Tiszabezdéd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  8. ↑ Tiszabezdéd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  9. ↑ Tiszabezdéd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  10. ↑ Tiszabezdéd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  11. ↑ Tiszabezdéd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 14.)
  12. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  13. ↑ Tiszabezdéd Helységnévtár
  14. ↑ Tiszabezdéd Helységnévtár

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tiszabezdéd&oldid=27505022”