Magyarország régiói
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Magyarország hét tervezési-statisztikai régióra osztását 1999-ben végezték el az 1999. évi XCII. törvény értelmében, ami az 1996. évi XXI. törvény módosítása. A régiós felosztás elsősorban az Európai Unió statisztikai alapon (NUTS) nyugvó támogatási rendszere miatt jött létre. Bár a kormány kidolgozott egy törvényjavaslatot a megyerendszer régiókkal való felváltására 2006-ban, ennek hiányzott a szükséges országgyűlési támogatottsága.
A NUTS-rendszer régiói
[szerkesztés]A statisztikai célú NUTS besorolás legfelső szintjén Magyarország három nagyrégióra (NUTS 1 szint) oszlik, ezek a Dunántúl, Alföld és Észak, valamint Közép-Magyarország. Ez utóbbi nagyrégió korábban NUTS 2 szintű régió is volt, 2015-ben azonban kezdeményezték a régió kettéválasztását, mivel Budapest sokkal fejlettebb, mint a vármegye.[1] A kettéválasztás 2018. január 1-től hatályos, így Közép-Magyarország már csak NUTS 1 szinten értelmezett, NUTS 2 szinten a kettévált régiók neve: Pest és Budapest.
| Régió neve | Terület (km²) |
Népesség | Népsűrűség (fő/km²) |
Vármegyék | Régióközpont | Megyei jogú városok |
|---|---|---|---|---|---|---|
| Észak-Magyarország | 13 428 | 1 126 360 | 83 | Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád | Miskolc | Miskolc, Eger, Salgótarján |
| Észak-Alföld | 17 749 | 1 450 960 | 81 | Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg | Debrecen | Debrecen, Szolnok, Nyíregyháza |
| Dél-Alföld | 18 339 | 1 237 101 | 67 | Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád | Szeged | Kecskemét, Baja, Békéscsaba, Szeged, Hódmezővásárhely |
| Pest | 6 393 | 1 237 561 | 190 | Pest | Budapest[2] | Érd |
| Budapest | 525 | 1 752 286 | 3 347 | Budapest főváros | Budapest | n.a.[3] |
| Közép-Dunántúl | 11 237 | 1 058 236 | 94 | Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém | Székesfehérvár | Székesfehérvár, Dunaújváros, Tatabánya, Esztergom, Veszprém |
| Nyugat-Dunántúl | 11 209 | 989 343 | 88 | Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala | Győr | Győr, Sopron, Szombathely, Zalaegerszeg, Nagykanizsa |
| Dél-Dunántúl | 14 169 | 879 596 | 62 | Baranya, Somogy, Tolna | Pécs | Pécs, Kaposvár, Szekszárd |
Eurorégiók
[szerkesztés]A következő eurorégiókhoz tartoznak magyarországi területek:
- Kárpátok Eurorégió: Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Heves vármegyék[4]
- Nyugat-Pannónia Eurorégió: Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala
- Duna-Dráva-Száva: Baranya, Tolna, Somogy
- Duna-Körös-Maros-Tisza (DKMT): Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád, Jász-Nagykun-Szolnok
- Ister-Granum Eurorégió: Esztergom vonzáskörzetébe eső települések (Komárom-Esztergom, Nógrád, Pest vármegyék és a Nyitrai kerület területéről)
(A vármegyék határai nem mindig felelnek meg az eurorégiókénak, némi átfedés lehetséges.[forrás?])
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Pest megye kikiáltotta a függetlenségét. origo.hu, 2016. január 29. (Hozzáférés: 2016. január 30.)
- ↑ Pest vármegye székhelye Budapest, de az nem része a vármegyének vagy a régiónak.
- ↑ Budapest speciális jogállású: főváros, (nem megyei jogú).
- ↑ Bemutatkozás (magyar nyelven). Kárpátok Eurorégió interregionális szövetség. [2009. május 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 15.)
Források
[szerkesztés]- 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről
- http://www.ksh.hu/teruletiatlasz_regiok?lang=hu