Dél-Dunántúl
| Dél-Dunántúl | |
 | |
| Központ | Pécs |
| Vármegyék | Baranya vármegye Somogy vármegye Tolna vármegye |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 879 596 fő (2019. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 61,95 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 14 197,86 km² |
| Legmagasabb pont | Zengő 680 m |
Dél-Dunántúl a nyolc magyarországi statisztikai régió egyike, az ország délnyugati részében helyezkedik el. Három vármegye, Baranya, Somogy és Tolna alkotja ezt a régiót, melynek központja Pécs.
Közigazgatás
[szerkesztés]A dél-dunántúli régió járásai
Baranya vármegye
- Bólyi járás
- Hegyháti járás
- Komlói járás
- Mohácsi járás
- Pécsi járás
- Pécsváradi járás
- Sellyei járás
- Siklósi járás
- Szentlőrinci járás
- Szigetvári járás
Somogy vármegye
- Barcsi járás
- Csurgói járás
- Fonyódi járás
- Kaposvári járás
- Marcali járás
- Nagyatádi járás
- Siófoki járás
- Tabi járás
Tolna vármegye
Területi beosztás
[szerkesztés]| Címer | Vármegye | Terület (km²) |
Lakó (fő) |
Járás | Település | Székhely | Térkép | |||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| össz. | város | 10e+ | MJV. | |||||||
|
Baranya | 4 430 | 363 721 | 10 | 301 | 14 | 4 | 1 | Pécs | 
|
|
Somogy | 6 065 | 303 802 | 8 | 246 | 16 | 5 | 1 | Kaposvár | |
|
Tolna | 3 703 | 219 317 | 6 | 109 | 11 | 5 | 1 | Szekszárd | |
| Összesen | 14 198 | 886 840 | 24 | 656 | 41 | 14 | 3 | |||
Legnépesebb települések
[szerkesztés]A megyeszékhelyek vastag betűkkel vannak jelölve.
| Város | Lélekszám | Vármegye |
|---|---|---|
| Pécs | 140 330 | Baranya |
| Kaposvár | 58 830 | Somogy |
| Szekszárd | 29 707 | Tolna |
| Siófok | 24 021 | Somogy |
| Komló | 21 695 | Baranya |
| Paks | 17 917 | Tolna |
| Dombóvár | 17 041 | Tolna |
| Mohács | 17 200 | Baranya |
| Bonyhád | 12 031 | Tolna |
| Marcali | 10 502 | Somogy |
| Tolna | 10 640 | Tolna |
| Szigetvár | 9 496 | Baranya |
| Barcs | 9 672 | Somogy |
| Nagyatád | 9 333 | Somogy |
_-_l%C3%A9gi_felv%C3%A9tel.jpg)
Népesség
[szerkesztés]- Lakosság: 879 596 fő (2019)
- 0-14 éves korig terjedő lakosság: 14%
- 15-64 éves korig terjedő lakosság: 69%
- 65-X éves korig terjedő lakosság: 17%
- A KSH adatai alapján.
Növényzete
[szerkesztés]
A teljes terület a Praeillyricum flóravidék része. A négy kivétel:
- a Villányi-hegység és a Zákány-őrtilosi dombság, mint a Nyugat-balkáni flóratartomány szigetei,
- a Drávamenti-síkság, ami az Eupannonicum flóravidék Titelicum flórajárásának része (más szerzők szerint a önálló, Dravense flórajárása), valamint
- a Duna völgye, ami a ugyancsak az Eupannonicum flóravidék Colocense flórajárásának része.
Turizmus
[szerkesztés]A dél-dunántúli régió területe megegyezik az Dél-Dunántúl turisztikai régióval, kivéve Somogy északi, Balatonmenti területét, amely a Balaton turisztikai régióhoz tartozik.
Baranya vármegye
Baranya vármegye legfőbb látnivalóját Pécs városa jelenti mediterrán hangulatú utcáival, a világörökség részét képező ókeresztény sírkamráival, középkori és török kori emlékeivel, valamint különleges múzeumaival (Victor Vasarely Múzeum, Csontváry Múzeum, Zsolnay Múzeum). A megye látványos történelmi emléke még a mohács történelmi emlékhely, Szigetvár történelmi központja és a szigetvári vár, a siklósi vár, a pécsváradi vár és a magyaregregyi Márévár. A vármegye számos védett természeti értéket rejt (abaligeti cseppkőbarlang, szársomlyói természetvédelmi terület a villányi kőbánya őslénybemutatója). A Kelet-Mecsek erdői között megbújó aprófalvak a múltat idéző érintetlen faluképet mutatnak (Kisújbánya, Óbánya, Püspökszentlászló). Kedvelt üdülőhelyek a vármegye tavai közül az Abaligeti-tó, az orfűi tavak és a pécsváradi Dombay-tó. A gyógyturizmus központjai a harkányi, sikondai és szigetvári gyógyfürdők. A vármegye legjelentősebb kulturális eseménye a mohácsi busójárás, melyen a hagyományos maszkás busók felvonulása, közönség szórakoztatása mellett láthatóak a helyi sokác (horvát) közösség szokásai (néptánc, népdal éneklés, tambura zenekarok előadásai) és számos hagyományos ugyanakkor látványos attrakció. A turisztikai programjai között említésre méltóak még az októberben tartott villányi borfesztivál és pécsváradi leányvásár. Az ökoturizmus kedvelőinek érdemes ellátogatniuk Gyűrűfű településre.
Lásd még: Baranya vármegye turisztikai látnivalóinak listája
Somogy vármegye
Somogy fő turisztikai vonzerejét a Balaton déli partjának üdülőtelepülései, Kaposvár, a megyeszékhely látnivalói, a Somogyi-dombság csendes, gondozott falvaiban gyakorolt falusi vendéglátás, a megyeszerte megtalálható gyógyfürdők jelentik. A természetjárók kedvelt célpontjai a megye nagy kiterjedésű erdői, valamint a Dunántúl egyik legszebb tája, a dél-balatoni borvidék. Különleges élményt kínál a szántódi uradalmi majorság, a kaposmérői Kassai-völgy (ősmagyar jurta és lovasíjász-bemutató), a somogyvámosi Krisna-falu és a vármegye három kisvasútja (mesztegnyői erdei vasút, a kaszói kisvasút, Balatonfenyvesi Gazdasági Vasút). A megye múzeumai közül megemlíthető például a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum, a Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény, a niklai Berzsenyi-kúria vagy a göllei Fekete István Emlékház.
Lásd még: Somogy vármegye turisztikai látnivalóinak listája
Tolna vármegye
Turisztikai szempontból a fő vonzerőt a Duna, az erdők (Gemenc, Gyulaj), a Sárköz vidékének népművészete és a Szekszárdi-dombság történelmi borvidéke jelentik. Sok érdeklődőt vonzanak a szüreti népszokásokat bemutató Szekszárdi Szüreti Fesztivál rendezvényei.
Lásd még: Tolna vármegye turisztikai látnivalóinak listája
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Központi Statisztikai Hivatal
- ↑ a b Magyarország közigazgatási helynévkönyve. Központi Statisztikai Hivatal (KSH). (Hozzáférés: 2019. március 20.)
