Titelicum flórajárás
A Dél-Alföldet és a Dráva-síkot magába foglaló Titelicum flórajárás az Eupannonicum flóravidék déli pereme, illetve (a Dráva-sík) délnyugati, a Slavonicum flóravidék (Dél-, illetve Nyugat-Szlavónia) és a Praeilliricum flóravidék (Dél-Dunántúl) közé ékelődő nyúlványa. Ide tartozik a Dráva síkja, a Mohácsi-sziget, valamint az országhatáron túl Bácska, Bánát és Szlavónia területének nagy hányada egészen a Száva alsó folyásának árteréig, így területének nagy része Horvátországban található.
Egyes szerzők a Dráva-síkot nem tekintik a Titelicum részének, hanem Dravense néven önálló (Dráva-melléki) flórajárásként különítik el.
Délies fekvésénél fogva éghajlata, tehát növényzete is kissé szubmediterrán jellegű. Felszínének túlnyomó részét fiatal homokos, helyenként agyagos ártéri üledékek borítják, uralkodó genetikai talajtípusa az öntéstalaj. Eredeti vegetációja a töredékére zsugorodott. Egykor változatos növénytakarójának hírmondói:
- lápok és mocsarak töredékeiben:
- a ligeterdőkben
- pirítógyökér (Tamus communis),
- gyűszűvirág fajok (Digitalis ssp.),
- fekete galagonya (Crataegus nigra).
- A dél-alföldi gyertyános-tölgyesek (Carpesio abrotanoidis-Carpinetum) maradványfoltjaiban fordul elő:
- ezüst hárs (Tilia tomentosa),
- szúrós csodabogyó (Ruscus aculeatus)
- jerikói lonc (Lonicera caprifolium).
Magyarországi tájegységei
[szerkesztés]Dráva-sík
[szerkesztés]Természetföldrajzilag ez a Dráva ártere, de növényföldrajz ide sorolja a Mecsek és Baranyai-dombság közé ékelődő Pécsi-síkságot is. A felszínén főleg öntéshomokot találunk, de északi és keleti részét lösz fedi. Éghajlata egyfajta átmenet az Alföld, illetve a szomszédos hegy- és dombvidékek (Villányi-hegység, Baranyai-dombság, Zselic, Belső-Somogy) klímája között – ennek jele az Alföldön szokásosnál több csapadék, aminek köszönhetően több hegyvidéki faj is talált itt menedéket.
Jellegzetes élőhelyek és növényfajok:
- Gyertyános-tölgyesek montán elemei:
- bükk (Fagus sylvatica),
- árnyékvirág (Majanthemum bifolium),
- erdei madársóska (Oxalis acetosella),
- sárga árvacsalán (Galeobdolon luteum),
- kapotnyak (Asarum europaeum) stb.
- Gyertyános-tölgyesek szubmediterrán elemei:
- ezüst hárs (Tilia tomentosa) ,
- szúrós csodabogyó (Ruscus aculeatus),
- pirítógyökér (Tamus communis);
- kisvirágú hunyor (Helleborus dumetorum).
- tölgy-kőris-szil ligetek szubmediterrán növényei:
- ligeti szőlő (Vitis sylvestris),
- fürtös gyűrűvirág (Carpesium abrotanoides),
- borostás sás (Carex strigosa);
- Földutak melletti gyomnövényzetben:
- gyapjas gyűszűvirág (Digitalis lanata);
Mohácsi-sziget és Mohácsi-sík
[szerkesztés]A Duna alsó folyású szakaszának ártere, a felszínen elsősorban öntéshomokkal. Éghajlata a Dráva-síkénál kontinentálisabb, aminek legmarkánsabb jele a kevesebb csapadék. Az erdős sztyepp zóna része.
Jellegzetes élőhelyek és növényfajok:
- tölgy-kőris-szil ligetek szubmediterrán növényei:
- ezüst hárs (Tilia tomentosa),
- illatos hunyor (Helleborus odorus),
- ligeti szőlő (Vitis sylvestris),
- fürtös gyűrűvirág (Carpesium abrotanoides),
- borostás sás (Carex strigosa),
- fekete galagonya (Crataegus nigra) – endemikus faj;
- erdőszélek jellegzetes, szubmediterrán növénye:
- rozsdás gyűszűvirág (Digitalis ferruginea).
Források
[szerkesztés]- Az Alföld flóravidéke Archiválva 2008. május 31-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Növényföldrajz
- ÁTTEKINTÉS A DRÁVA ALSÓ VÍZGYŰJTŐJÉNEK TÁJHASZNÁLATÁRÓL