Ugrás a tartalomhoz

Nagyatád

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagyatád
Ferences rendház (Nagyatád, Széchényi tér 6.)
Ferences rendház (Nagyatád, Széchényi tér 6.)
Nagyatád címere
Nagyatád címere		 Nagyatád zászlaja
Nagyatád zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásNagyatádi
Jogállásváros
PolgármesterDr. Ludas László (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám7500
Körzethívószám82
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség9333 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség148,27 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület70,6 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 13′ 46″, k. h. 17° 21′ 27″46.229444°N 17.357500°EKoordináták: é. sz. 46° 13′ 46″, k. h. 17° 21′ 27″46.229444°N 17.357500°E
Nagyatád (Somogy vármegye)
Nagyatád
Nagyatád
Pozíció Somogy vármegye térképén
Nagyatád weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyatád témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nagyatád város Somogy vármegyében, a Nagyatádi járás székhelye. A „parkok, szobrok és a fürdők városa”.

Fekvése

[szerkesztés]

A Belső-Somogy déli részén, a Balatontól mintegy 60 kilométerre, a Barcstól Balatonkeresztúrig húzódó 68-as főútvonal mentén, a Rinya-patak partján található. A főút az elmúlt évtizedek során többféle nyomvonalon érintette a várost: az 1970-es években még a centrum irányából Somogyszob felé folytatódott – az a nyomvonal ma Segesdig a 6814-es számozást viseli –, később a főút ezen szakaszát keletebbre helyezték át, azóta Ötvöskónyi területén halad keresztül. Ma már (2019-es állapot szerint) teljesen kikerüli a város lakott területeit: az elkerülő szakasz átadása óta az annak délkeleti kezdőpontjától a belvárosba (majd onnan tovább Berzence és a horvátországi Kapronca irányába) vezető útvonal a 681-es, a centrumból az elkerülő szakasz északi végpontjáig vezető út pedig a 6821-es számozást viseli.

Déli irányból, Babócsa felől a 6807-es út vezet a városba, ez halad keresztül Kivadár és Bodvica településrészeken; a belvárostól délnyugatra fekvő Tarany községbe pedig a 68 104-es út indul innen.

A várost a hazai vasútvonalak közül korábban a Somogyszob–Barcs-vasútvonal szolgálta ki, amely azonban ebben a formában 1976-ban megszűnt, csak a kezdőpontjától idáig tartó 8,6 kilométeres szakaszán maradt meg a forgalom, ez ma a MÁV 38-as számú Nagyatád–Somogyszob-vasútvonala. A vonal utasforgalmi végpontja Nagyatád vasútállomás, a megszűnt vonalszakasz az állomástól délre még Bodvica vasúti megállóhelyéig járható be. Az ebből szakaszból kiágazó saját célú vágányokat (iparvágány) már csak tehervonatok járják rendszeresen.

Története

[szerkesztés]

Nagyatádot a honfoglalás idején alapította a Horka nevű törzs, de a leletek tanúsága szerint a terület már az ókorban is lakott volt. A település neve a török eredetű ata (atya) szóból származik. Nagyatád első írásos említése 1190-ből való. A korai falu a mai város északi részén, a Kápolna utca környékén települt. Első okleveles említése 1382-ből való, ekkor Populi et cives in villa Athad néven hivatkoztak rá. Erzsébet királyné Segösd vármegyéjének részét képezte.

1382-ben Erzsébet királyné birtoka, később az Anthimi, majd 1405-től a Batthyány családé. Több későbbi tulajdonosa közül utóbbi birtokolta a leghosszabb ideig. 1395-ben a kővágóörsi Kis György tulajdonába került. 1403-ban Anthimi János tulajdonába került. 1475-ben kapott először mezővárosi jogokat – vásárjogot Mátyás királytól. 1475-ben birtokosai Batthyány Boldizsár és Alapi András voltak. 1550-ben Batthyány Kristóf birtokolta. Kedvező fekvésének köszönhetően élénk kereskedelem alakult ki a községben, amely aztán 1555-ben török uralom alá kerülve csaknem teljesen elnéptelenedett. Az 1554-ben kelt török kincstári adójegyzék mindössze 8 házról számolt be. 1565 és 1571-ben már 12 házat írtak össze a török kincstári adójegyzékekben.[3]

A törökök kiűzése után vendekkel és horvátokkal telepítették be újabb gazdái. 1573-ban Czindery Pál tulajdona volt. 1598–99-ben Pethő Kristóf birtoka volt. 1660-ban a pannonhalmi dézsma-váltság jegyzékben Atád és Kis-Atád néven szerepelt, melyek a székesfehérvári őrkanonokság tulajdonába tartoztak. 1697-ben rácok fosztogatták a települést. 1703-ban a kuruc háborúk idején elmenekültek innen a ferences rend tagjai. 1731-ben letelepedtek a ferencesek. Kis-Atád – ahogy akkor nevezték – gyors fejlődésnek indulva 1744-ben ismét kiérdemelte a mezővárosi rangot. Ezután többször cserélt gazdát, végül Lelbach Keresztély lett a földesura. 1870-ben járási és járásbírósági székhely lett, 1871-ben nagyközséggé alakult. Ettől kezdődően szinte töretlennek mondható a városiasodás folyamata: több termelőüzem, üzletek sora, fontos intézmények alakulása jelzi a változást. A település fejlődésében újabb lendületet hozott, hogy 1906-ban artézi kút fúrása közben 410 méter mélységből gyógyvíz tört fel.

1928, Nagyatád, Széchenyi tér, Benyák János (1875-1942) nyomdász munkája

1874-ben Berta Gábor (Cirák, 1845 – Nagyatád, 1916), a felsőőri Bertha család leszármazottja megnyitotta Arany Bárány nevű éttermét a Széchenyi tér 266. szám alatt. Pár évre rá, 1881. április 14-én a Nagyatádi járás szolgabírája, Tallián Gyula 50 forint pénzbírságot szabott ki Gáborra iparkihágásért, mert a vendéglőben illegálisan, engedély nélkül űzte az ipart egy Orloff Lina nevű hölgy. Az akkor súlyos összegnek számító pénzbüntetést már a másodfokon eljáró alispán, Csépán Antal is hegyben hagyta, ám a tulajdonos nem hagyta magát és felkereste a belügyminisztériumot. Végül mivel 1881 júniusában Prónay József államtitkár felszólítására Somogy vármegye nem tudott bordély- vagy kéjelgésügyi szabályrendeletet bemutatni, ezért az ítéleteket megsemmisítették és vendéglősnek adtak igazat, de tekintélyük megtartása végett 25 forint pénzbírságot azért kiszabtak rá, mert a hölgynek nem volt cselédkönyve. Ezzel a fiaskóval kezdődött a somogyi bordélyügy szabályozásának folyamata.[4][5] Egy keddi napon, 1912. június 11-én déli 12 órakor az éttermet hatalmas villámcsapás érte, sérülés nem történt, de az ablak- és ajtóvasak megolvadtak.[6][7] A vendéglőt a családtagok üzemeltették: Gábor felesége pincérnő volt, négy fiuk közül pedig hárman is vendéglősök voltak. Végül kettőjük vitte tovább az éttermet: Viktor (Nagyatád, 1877 – Budapest, 1917) és ifjabb Gábor (Püspökmolnári, 1874 – Nagyatád, 1947), akik 1913. szeptember 19-én átvették, és a közönség kényelme érdekében felújították és új szállószobákkal bővítették ki.[8][9] Viktor volt az első a településen, aki "hangverseny automatát" rendezett be a helyiségben. Édesapjuk 1916-ban, Viktor pedig 1917-ben hunyt el, így a vendéglőt valószínűleg Gábor, aki szíjgyártómester is volt, és Gyula (Szigetvár, 1872 – Nagyatád, 1934) vitte tovább. 1941 áprilisában végül Gyula özvegye, Klaisz Gizella (Marcali, 1877 – Nagyatád, 1945) újságban kínálta eladásra a berendezéseket a városban.[10]

1941-ben Nagyatádhoz csatolták Bodvica, Henész és Kivadár községeket, ezzel közigazgatási területe közel háromszorosára, népessége pedig közel másfélszeresére nőtt.

A második világháború idején súlyos károkat szenvedett a község a négy hónapig zajló harcok során. A viszonylag gyors újjáépítés után az 1960-as évektől ismét dinamikus, tervszerű településfejlesztés indult meg, melynek elismeréseként 1971. április 25-én ünnepelhette a lakosság a nagyközség várossá nyilvánítását.

1983-ban és 2006-ban Hild-érmet kapott a település.

1984 és 1994 között Nagyatád része volt Ötvöskónyi is.

2015 novemberében készült el a Nagyatádot, Bakházát, Görgeteget, Háromfát, Kutast, Lábodot, Ötvöskónyit, Rinyaszentkirályt, valamint Taranyt érintő szennyvíz-beruházás.[11]

Gazdaság

[szerkesztés]

A város második legtöbb főt foglalkoztató vállalkozása a magyar tulajdonú, műanyag fröccsöntő- és lemezalakító présszerszámok elemeit, szerszámlapjait gyártó Büttner Kft., ahol 2017-ben 248 főt foglalkoztattak.[12]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
10 921
10 761
10 212
9798
9647
9508
9333
2013201420182021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,9%-a magyarnak, 0,7% németnek, 1,1% cigánynak, 0,6% horvátnak mondta magát (15,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49,3%, református 5,5%, evangélikus 0,8%, görög katolikus 0,2%, felekezet nélküli 15,6% (27,8% nem nyilatkozott).[13]

2022-ben a lakosság 91,6%-a vallotta magát magyarnak, 0,9% cigánynak, 0,9% horvátnak, 0,8% németnek, 0,1-0,1% szerbnek, lengyelnek, ukránnak és románnak, 1,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 40% volt római katolikus, 4,9% református, 0,8% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 1% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 12,6% felekezeten kívüli (39,2% nem válaszolt).[14]

Közélete

[szerkesztés]
Bővebben: 1990-es önkormányzati választások Nagyatádon és 1994-es önkormányzati választások Nagyatádon

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Varga Vince[15] (MDF)[16] (1990-ben még a képviselő-testület tagjai, és nem közvetlenül a választópolgárok dönthettek a polgármester személyéről)
  • 1994–1998: Ormai István (Nagyatádért Egyesület)[17]
  • 1998–2002: Ormai István (Nagyatádért Egyesület)[18]
  • 2002–2006: Ormai István (Nagyatádért Egyesület)[19]
  • 2006–2010: Ormai István (Nagyatádért Egyesület)[20]
  • 2010–2014: Ormai István (Nagyatádért Egyesület)[21]
  • 2014–2019: Ormai István (Nagyatádért Egyesület)[22]
  • 2019–2024: Ormai István (Nagyatádért Egyesület)[23]
  • 2024– : Dr. Ludas László (Fidesz-KDNP)[1]
Polgármesterek 1990 óta[24]
1990–'94 1994–'98 1998–'02 2002–'06 2006–'10 2010–'14 2014–'19 2019–'24 2024-
Varga
Vince 		Ormai István Dr. Ludas László[1]
MDF Nagyatádért Egyesület Fidesz-KDNP

Sportélete

[szerkesztés]
  • A település labdarúgócsapata a Nagyatádi FC.
  • Minden évben, augusztus elején Nagyatádon rendezik az eXtremeMan Nagyatád hosszú távú triatlonversenyt.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Ferences kolostor
  • Szent Kereszt-plébániatemplom
  • Szent Rókus-kápolna
  • Mándl-kastély
  • Szoborpark
  • Nagyatádi Városi Múzeum
  • Hadipark
  • Nagyatádi Termál- és Gyógyfürdő: a Széchenyi tér parkjában épült létesítmény, 2007-ben újították fel. A fedett térben 32, 38 és 42 fokos vizű gyógymedencék és kádfürdők használhatóak. A gyógyvíz reumatikus, illetve ízületi panaszok kezelésére, törések utáni rehabilitációra, nőgyógyászati problémák gyógyítására szolgál.
  • Nagyatádi Városi Termál Strandfürdő és Kemping

Testvérvárosai

[szerkesztés]

Ismert személyek

[szerkesztés]

A település az irodalomban

[szerkesztés]
  • Érintőlegesen szerepel a település Bödőcs Tibor humorista első regényében, a zalai vidéki helyszínek sokaságát felvillantó Meg se kínáltak című kötetben (a 13. fejezetben).

Képek

[szerkesztés]
  • Ferences rendház
    Ferences rendház
  • Székelykapu a város egyik parkjában
    Székelykapu a város egyik parkjában
  • Trianon-emlékmű
    Trianon-emlékmű
  • Henészi kápolna
    Henészi kápolna

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b c Nagyatád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Nagyatád. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2017. június 14.)
  4. ↑ Récsei Balázs, A prostitúció és a polgári ethosz konfliktusai Somogy vármegyében az 1860-as évektől a 20. század közepéig, Kaposvár, 2021 - Magyar Nemzeti Levéltár
  5. ↑ MNL SML IV. 405. b. 159/1881. Gyűjtőszám: 25150/1921
  6. ↑ Az Ujság, 1912. június/1 (10. évfolyam, 130-142. szám)1912-06-13 / 140. szám
  7. ↑ Somogy vármegye, 1912. április-június (8. évfolyam, 75/2036-145/2106. szám)1912-06-18 / 135. (2096.) szám
  8. ↑ 1913, Vendéglősök Lapja, 29. évfolyam
  9. ↑ Somogy vármegye, 1913. július-szeptember (9. évfolyam, 149/2407-224/2482. szám) 1913-07-01 / 149. (2407.) szám
  10. ↑ Somogyi Ujság, 23. évfolyam, 75-98. szám, 1941.04.12.
  11. ↑ Ünnepélyes átadás. nagyatad.csatornaprogram.hu. (Hozzáférés: 2017. június 16.)
  12. ↑ Egymiliárdos beruházás Nagyatádon. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2017. november 24.)
  13. ↑ Nagyatád Helységnévtár
  14. ↑ Nagyatád Helységnévtár
  15. ↑ Nagyatád települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  16. ↑ Nagyatád polgármestere Varga Vince. Alpolgármester: Magyar Vince. Megalakult a város helyhatósága.. Somogyi Hírlap, 1990. október 30. (Hozzáférés: 2018. június 14.)
  17. ↑ Nagyatád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 13.)
  18. ↑ Nagyatád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  19. ↑ Nagyatád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  20. ↑ Nagyatád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  21. ↑ >Nagyatád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 13.)
  22. ↑ Nagyatád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 26.)
  23. ↑ Nagyatád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 3.)
  24. ↑ Választástörténet. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2018. június 14.)
  25. ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/ évszáma: 35352/1893. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1893. év 11. oldal 50. sor

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nagyatád&oldid=27581317”