Bárdudvarnok
| Bárdudvarnok | |||
 | |||
| A Bárdudvarnokhoz tartozó Petörke-völgy látképe | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Somogy | ||
| Járás | Kaposvári | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Ferencz Tamás (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7478 | ||
| Körzethívószám | 82 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1136 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 22,86 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 48,56 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 19′ 42″, k. h. 17° 41′ 10″46.328319°N 17.686189°EKoordináták: é. sz. 46° 19′ 42″, k. h. 17° 41′ 10″46.328319°N 17.686189°E | |||
 Bárdudvarnok
Pozíció Somogy vármegye térképén
| |||
| Bárdudvarnok weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bárdudvarnok témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Bárdudvarnok község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban található.
Fekvése
[szerkesztés]Bárdudvarnok Kaposvártól alig tíz kilométerre délnyugati irányban a belső-somogyi dombok egyik legszebb részén, a Zselici Tájvédelmi Körzetben, illetve annak határán terül el. A település és környéke Somogy egyik legnagyobb közigazgatási területe, hiszen több négyzetkilométeren szétszóródó tizenhat településrész tartozik ide, amely országosan is egyedülálló.
A település közigazgatási területén, nagyjából északkelet-délnyugati irányban a Kaposfő–Kadarkút–Lábod közti 6616-os út halad végig, ez észak felől haladva érinti Mihálypuszta településrészt, a település központját és az azzal szinte összeépült Bárdibükk községrészt, majd tovább dél felé Olajhegy, Szendpuszta és Nagypuszta településrészeket. Kaposszentbenedek településrészre a központban délkeletnek kiágazó 66 152-es út, Lipótfa és Bánya településrészekre a 66 168-as út vezet. A község központja felől még Szenna irányában is vezet egy számozatlan, de szilárd burkolatú önkormányzati út.
Története
[szerkesztés]Bárdudvarnok Bárd, Lipótfa, Bánya és Szerászló egyesüléséből keletkezett 1851-ben. A Bárdudvarnok elnevezést 1908-tól használják.
Bárd
[szerkesztés]Bárd Árpád-kori település. Neve először 1229-ben a székesfehérvári káptalan birtokaként szerepelt az emlékiratokban. 1268-ban a királyi udvarnokoknak volt itt földterületük. Az 1332–37-es pápai tizedjegyzék szerint plébániája is volt már ekkortájt. A 15. században a Mérey, 1447-ben a Szákosfalvi család tart hozzá jogot, majd 1448-ban az Osztopáni Perneszi családot iktatták itt be. 1496-ban is a Perneszieké, ekkor Kwsthosbardya alakban fordult elő. 1526-ban II. Lajos király egy részét Perneszi Ferencnek és testvéreinek: Péternek és Balázsnak adta. 1536-ban a székesfehérvári őrkanonok, 1550-ben Dersffy Farkas birtokolta.
Saját körpecsétet az 1910-es évektől használtak az elöljárók.
Szerászló
[szerkesztés]Szerászlót első alkalommal 1411-ben említették iratok, ekkor az Illyemindszenti család tulajdona volt, majd 1421-ben a Tamási Vajdafiak nyerték adományul. Az 1554 évi török kincstári adólajstrom szerint 2, az 1571 évi szerint 9 házból állt. Később önállósult, s községbíró dolgozott itt.
Szentbenedek
[szerkesztés]
Szentbenedeket (ma Kaposszentbenedek) 1421-ben adományozta Zsigmond király a Gereczi családnak, 1492-ben az őseik által alapított bencés prépostság kegyúri jogát is megkapták. A községhez tartozik Kaposdada is: a jeruzsálemi Szent János lovagrend itteni rendházáról 1244-ből vannak oklevelek.
A 19. század közepétől Goszthony Mihály és családja volt a legnagyobb birtokos, bárdibükki uradalmi központtal. Az államosítás után birtokaikból alakult a Bárdibükki Állami Gazdaság, amely az 1993 évi felszámolásig működött. Jelenleg egy osztrák Kft. a tulajdonosa a maradék területnek, amelyet már nem művel, hanem bérbe ad.
Lipótfa
[szerkesztés]Lipótfa helység már a középkorban fennállott. 1456-ban Ipothfalwa alakban fordul elő; ekkor Ipoltfalvi Miklós nyeri adományul V. László magyar királytól. Később Ipoltfalua alakban említették. Saját víztározója van.
Zsippó
[szerkesztés]Eredetileg Zsippópusztának hívták. Két részből áll: Öregzsippó (eredetileg ez volt Zsippó) és Újzsippó, ezt később építették hozzá.
Szendpuszta
[szerkesztés]Szend-puszta 1403-ban Zend alakban fordul elő és ekkor Szilva Mihály és Rinyamelléki István kapják adományul. 1443–53-ban, valamint 1536-ban Kaposujvárhoz számították. 1726-ban a Lengyel és a Mérey családoké
Bánya
[szerkesztés]Periferikus településrész, mellette a dombon üdülőfalut alakítottak ki.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Forintos László (független)[3]
- 1994–1998: Forintos László (független)[4]
- 1998–2002: Forintos László (Somogyért Egyesület)[5]
- 2002–2006: Forintos László (független)[6]
- 2006–2008: Forintos László (független)[7]
- 2008–2010: Forintos László (független)[8]
- 2010–2014: Mester Balázs (Fidesz–KDNP)[9]
- 2014–2019: Mester Balázs (Fidesz–KDNP)[10]
- 2019–2024: Mester Balázs (Fidesz–KDNP)[11]
- 2024– : Ferencz Tamás (független)[1]
A településen 2008. április 27-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[12] A választás hat polgármesterjelöltje között a hivatalban lévő faluvezető is elindult, és meg is nyerte azt.[8]
Népessége
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1127 | 1105 | 1098 | 1102 | 1126 | 1119 | 1136 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,1%-a magyarnak, 2% németnek, 3,9% cigánynak, 0,4% románnak mondta magát (12,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 51,5%, református 12,8%, evangélikus 1,1%, izraelita 0,4%, görögkatolikus 0,2%, felekezet nélküli 14,8% (18,9% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 86,6%-a vallotta magát magyarnak, 3,5% németnek, 2% cigánynak, 0,2% románnak, 0,1-0,1% horvátnak, örménynek, ruszinnak és szlováknak, 6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 35,2% volt római katolikus, 9,8% református, 1,2% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,1% izraelita, 1,5% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 14,6% felekezeten kívüli (36,1% nem válaszolt).[14]
Nevezetességei
[szerkesztés]A kaposdadai településrészen található a Jeruzsálemi Szent János lovagrend emlékére állított máltai kereszt, valamint a Kaposszentbenedekhez tartozó Baráthegy lábánál Szent Benedek tölgyfaszobra, amit a millenniumi év emlékére a bárdudvarnoki önkormányzat állított.
Kaposszentbenedeken találjuk a falu egyetlen műemlék épületét, a református templomot, a helyi védettségű katolikus templomot és a Szent Benedek-rendi monostort, melyet 1994-ben szenteltek fel. A Baráthegyen azonban állt egy régi, premontrei monostor is: az 1252-ben alapított prépostsághoz tartozó építmény romjait a 21. században tárták fel részletesen.[15]
A Szenna felé vezető átkötő út mellett terül el a Petörke-völgy, ahol tavat és üdülőövezetet alakítottak ki.
Kadarkút felé van Bárdibükk, ahol idegenforgalmi látványosság a Goszthony-kastély és impozáns parkja. Vele szemben a Goszthony-kúria, a Nemzetközi Üveg Alkotótelep, ahol 1991 óta Nemzetközi Üveg Szimpozionokat rendeznek az augusztus 20-i héten. Itt látható Goszthony Mária festő- és keramikusművész (1893–1989) emlékkiállítása és az üvegszimpozionok kiállítása. 2008 óta az alkotótelep kapuin kilépve, a szimpozion programjait kibővítve kerül megrendezésre a Bárdudvarnoki Kulturális Hét a falu több településrészén. A kúria utcai homlokzatán 2005-ben lett felavatva a Goszthony Mária stílusában és az általa alkalmazott majolika technikával készült „Goszthony Kúria” kerámia falkép. Beiczer Judit keramikusművész alkotása a községben az egyetlen Képző- és Iparművészeti Lektorátus által zsűrizett köztéri műalkotás. A felállítás fő célja volt, hogy a kúriát az államra illetve a megyei önkormányzatra hagyó Goszthony Mária kívánsága szerint „a bárdibükki kerámiaművészet hagyományai tovább ápoltassanak” Goszthony Mária hamvai az általa 1923–24-ben építtetett bárdibükki kápolnában nyugszanak, ahol augusztus első vasárnapján tartják a Porcinkulai Búcsút.
A terület vonzerejét növeli az egykori Kaposvár–Barcs-vasútvonal nyomvonalán kialakított jelenlegi kerékpárút mellett a, Csákberekben kialakított íjászpálya és a kaposdadai dombokon elterülő arborétum, különleges fenyőfajtákkal és délszaki növényritkaságokkal.
A bárdi településrészről az egykori vasútvonal mentén, a mai kerékpárúton, illetve a főúttal párhuzamos belső úton Kadarkút irányában továbbhaladva hamarosan elhaladunk Olajhegy közelében, majd elérjük Zsippót (ahol egy madárpark tekinthető meg), ezután Lipótfát és Bányát, ahol egy üdülőfalu épült.
Bárdudvarnok térségének domborzatára a szelíd dombok és lankás völgyek váltakozása jellemző. Erdőségben gazdag a terület. A gyönyörű táj, a természetes és mesterséges tavak, tiszta vizű patakok ideális környezeti adottságokkal bírnak a felüdülésre vágyóknak.
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt (Kaposszentbenedeken) született Kovács Kálmán (1930–1983) irodalomtörténész, egyetemi tanár, az irodalomtudományok kandidátusa.
- Bárdibükkön született Goszthony Mária (1893–1989) festőművész, keramikus
- Bárdudvarnok szülötte, Cey-Bert Róbert, a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje, a Lazarita Rend lovagkeresztje, a Kínai konyhák és francia borok nemzetközi szimpóziumának aranydiplomája (Hongkong), a Gasztronómiai Nagyhatalmak Csúcstalálkozójának díja (Bangkok), a Gasztronómiai Világszövetség elnöki kitüntetése (Mexikóváros), a Pro Comitatu Somogy díj és a Pesti Srác 1956-díj mellett elnyerte a Bárdudvarnok díszpolgára címet.
Testvértelepülés
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]
- ↑ a b Bárdudvarnok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 9.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Bárdudvarnok települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Bárdudvarnok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
- ↑ Bárdudvarnok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
- ↑ Bárdudvarnok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
- ↑ Bárdudvarnok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
- ↑ a b Bárdudvarnok települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2008. április 27. (Hozzáférés: 2020. június 3.)
- ↑ Bárdudvarnok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 13.)
- ↑ Bárdudvarnok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 28.)
- ↑ Bárdudvarnok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 24.)
- ↑ 2008. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2008 (Hozzáférés: 2020. június 3.)
- ↑ Bárdudvarnok Helységnévtár
- ↑ Bárdudvarnok Helységnévtár
- ↑ M. Aradi Csilla, Molnár István: Premontrei monostor feltárása Bárdudvarnokon (PDF). archeologia.hu. (Hozzáférés: 2015. augusztus 7.)
