Ugrás a tartalomhoz

Kaposkeresztúr

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kaposkeresztúr
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Kaposkeresztúr címere
Kaposkeresztúr címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásKaposvári
Jogállásközség
PolgármesterBudánné Simonfalvi Katalin (független)[1]
Irányítószám7258
Körzethívószám82
Népesség
Teljes népesség318 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség17,32 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület19,8 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 19′ 54″, k. h. 17° 57′ 56″46.331711°N 17.965489°EKoordináták: é. sz. 46° 19′ 54″, k. h. 17° 57′ 56″46.331711°N 17.965489°E
Kaposkeresztúr (Somogy vármegye)
Kaposkeresztúr
Kaposkeresztúr
Pozíció Somogy vármegye térképén
Kaposkeresztúr weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kaposkeresztúr témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kaposkeresztúr község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Kaposvártól keletre fekszik, légvonalban 13, közúton 17 kilométerre.

A közvetlenül határos települések: észak felől Baté, északkelet felől Mosdós, délkelet felől Gödre (Kiskeresztúr), délnyugat felől Hajmás, nyugat felől Szentbalázs, északnyugat felől pedig Kaposhomok.

Bár nincs túl közel a Balaton déli partjához, a település szőlő- és borgazdasági szempontból mégis a Balatonboglári borvidék részét képezi.[3]

Megközelítése

[szerkesztés]

Zsáktelepülésnek tekinthető, mivel a központja csak a 61-es főútból Baténál délre kiágazó, 65 106-os számú mellékúton érhető el. Közigazgatási területének déli szélét érinti a 66-os főút is, de az a lakott területeiről messze délnyugatra húzódik.

Vasútvonal közvetlenül nem érinti, de északi határszéle közelében húzódik a Dombóvár–Gyékényes-vasútvonal, melynek legközelebbi megállási pontja, Baté vasútállomás a faluba vezető bekötőút vasúti keresztezése közelében, attól pár száz méterre nyugatra található.

Története

[szerkesztés]

E település vélhetően azonos azzal a Szent-Kereszt nevű községgel, amely a középkorban a pannonhalmi apátság birtoka volt.

Nevét 1328-ban említették először az oklevelek, ekkor a zselicszentjakabi apát és a Dersfiak nyerték cserébe a pannonhalmi apáttól, 1364-ben azonban visszakerült a pannonhalmi apátság birtokába, miután Siegfried pannonhalmi apát 1358-ban azt állította, hogy még Szent István király adományozta azt az apátságnak. A középkorban Tolna vármegyéhez tartozott, és innen Szent Keresztről származott az 1463-as oklevélben szereplő Keresztúri Pál tolnavármegyei királyi ember is. Az 1660. évi pannonhalmi dézsmaváltságjegyzékben Csobánc várához tartozónak írták. Az 1700-1702. évekbeli összeírás szerint az egyik Keresztúr a Balogh család birtoka, a másik pedig Jankovics Istváné volt. 1715-ben csak 7 háztartást írtak benne össze és ekkor Jankovics István birtoka volt, majd 1726-ban a birtok egyik fele Jankovics Istváné, a másik fele pedig Csoknyay Péteré és Ansfelder Pálé volt, 1733-ban pedig a fele Jankovics István, fele pedig Gyulai Gaal Gábor birtoka volt. 1757-ben Niczky Kristóf és Gaal Gábor birtoka, 1776-ban azonban már az egész helység a gróf Niczky családé volt. A 19. század elején gróf Hugonnay Hugóé, akinek birtokai 1848 után Gyulai Gaal István kezére kerültek, majd az 1900-as évek elején özvegy Kund Béláné Gyulai Gaal Irma volt itt a nagyobb birtokos.

1843-ban egy nagy tűzvészben majdnem az egész község leégett.

A 20. század elején Somogy vármegye Kaposvári járásához tartozott.

1910-ben 1107 lakosából 1075 magyar volt. Ebből 1086 római katolikus, 16 izraelita volt.

A régi temető helyén állítólag egy kolostor állt, amely a vöröskeresztes barátoké volt.

A településhez tartozott: Rákó-puszta, melynek régi neve Hugomér volt, valamint Teke, vagy Tékes-puszta és Pusztamező-telep is.

Hugomér

[szerkesztés]

Rákó-puszta azelőtt Hugomér név alatt volt ismeretes. 1835-ben még önálló jobbágyfalu volt, 130 lakossal és a herceg Esterházy családé, majd 1856-ban már Gyulai Gaal István birtokának írták.

Tékles

[szerkesztés]

Tékes-puszta 1701-1703 között Balogh András, 1726-ban Jankovics István, Csoknyay Péter és Ansfelder Pál birtokaként volt említve.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Csima József (független)[4]
  • 1994–1998: Csima József (független)[5]
  • 1998–2002: Csima József (független)[6]
  • 2002–2006: Csima József (független)[7]
  • 2006–2010: Budánné Simonfalvi Katalin (független)[8]
  • 2010–2014: Budánné Simonfalvi Katalin (független)[9]
  • 2014–2019: Budánné Simonfalvi Katalin (független)[10]
  • 2019–2024: Budánné Simonfalvi Katalin (független)[11]
  • 2024– : Budánné Simonfalvi Katalin (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
342
341
339
314
316
321
318
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,2%-a magyarnak, 18,8% cigánynak, 0,3% horvátnak, 0,3% lengyelnek, 1,3% németnek, 1% románnak mondta magát (3,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 85%, református 1%, evangélikus 0,3%, felekezet nélküli 6,7% (6,7% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 84,5%-a vallotta magát magyarnak, 24,1% cigánynak, 1,3% németnek, 0,6% lengyelnek, 0,3% ukránnak, 0,3% örménynek, 2,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (13,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 56,6% volt római katolikus, 0,9% református, 0,3% izraelita, 0,3% ortodox, 2,2% egyéb keresztény, 1,9% egyéb katolikus, 11,7% felekezeten kívüli (25,9% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Római katolikus temploma - 1911-ben épült

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Kaposkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 8.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ A Balatonboglári borvidék hegyközségi tanácsának alapszabálya (PDF). Dél-Balatoni bor. [2016. április 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 27.)
  4. ↑ Kaposkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Kaposkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 29.)
  6. ↑ Kaposkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 8.)
  7. ↑ Kaposkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 8.)
  8. ↑ Kaposkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 8.)
  9. ↑ Kaposkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  10. ↑ Kaposkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 2.)
  11. ↑ Kaposkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 31.)
  12. ↑ Kaposkeresztúr Helységnévtár
  13. ↑ Kaposkeresztúr Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kaposkeresztúr&oldid=27597403”