Ugrás a tartalomhoz

Szőkedencs

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szőkedencs
Szőkedencs címere
Szőkedencs címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásMarcali
Jogállásközség
PolgármesterKomári József (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám8736
Körzethívószám85
Népesség
Teljes népesség267 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség13,11 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület18,69 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 33′ 28″, k. h. 17° 14′ 57″46.557778°N 17.249167°EKoordináták: é. sz. 46° 33′ 28″, k. h. 17° 14′ 57″46.557778°N 17.249167°E
Szőkedencs (Somogy vármegye)
Szőkedencs
Szőkedencs
Pozíció Somogy vármegye térképén
Szőkedencs weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szőkedencs témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szőkedencs község Somogy vármegyében, a Marcali járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Marcalitól nyugatra, Főnyed és Csákány közt, a 7-es főút mellett fekszik, Somogyzsitfa felől Csákányon át a 6812-es úton érhető el.

Története

[szerkesztés]

Szőkedencs (Dencs) nevét az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzék említette először Dencs néven. 1444-ben Budaváridencs néven (Budauaridencs írásmóddal) fordult elő az oklevelekben; ekkor az óbudai káptalan birtoka volt. Az 1550 évi adólajstromban Varga-Dencs alakban volt említve, ekkor Thorkos Péter, Véssey László és Sallér György, - Fazekas-Dencsnek pedig Nádasdy Tamás volt a földesura. Az 1573-1574 évi török kincstári adólajstromba Várag-Dencs néven 5 házzal volt felvéve. 1582-1583-ban Véssey Józsa és Horváth Sándor birtoka volt. 1703 körül már csak puszta és a Festetics családé, 1726-ban pedig Véssey István birtoka. 1733-ban ismét jobbágyfalu és ekkortól a Vésseyeké és az övék volt az 1900-as évek elején is; ekkor Véssey Ferencnek volt itt nagyobb birtoka és csinos kastélya, amely 1856-ban épült. 1893-ban a község háromnegyed része egy nagy tűzvészben elpusztult.

A település egykor nem a mai helyén, hanem a jelenlegi temető helyén állt, ahol egy közel hétszáz éves hársfa látható, melynek hatalmas törzse a ritkaságok közé tartozik. A község csak 1726 után települt a mai helyére.

A 20. század elején Somogy vármegye Marcali járásához tartozott.

1910-ben 856 magyar lakosa volt. Ebből 571 római katolikus, 257 evangélikus és 24 volt református.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Papp Sándor (FKgP)[3]
  • 1994–1997: Harmath István (független)[4]
  • 1997–1998: …
  • 1998–2002: Harmath István (független)[5]
  • 2002–2006: Ifj. Komári József (független)[6]
  • 2006–2010: Komári József (független)[7]
  • 2010–2014: Komári József (Fidesz-KDNP)[8]
  • 2014–2019: Komári József (Fidesz-KDNP)[9]
  • 2019–2024: Komári József (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2024– : Komári József (Fidesz-KDNP)[1]

A településen 1997. május 11-én időközi polgármester-választás zajlott.[11]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
249
258
253
224
250
265
267
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,6%-a magyarnak, 0,8% cigánynak, 2% németnek, 0,4% szlovénnek mondta magát (10,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 79,3%, református 0,8%, evangélikus 8,8%, felekezeten kívüli 1,6% (9,6% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 78%-a vallotta magát magyarnak, 12,4% németnek, 5,6% cigánynak, 0,4% szlováknak, 0,4% szlovénnek, 0,4% románnak, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 46% volt római katolikus, 5,6% evangélikus, 2% református, 0,4% görög katolikus, 0,4% egyéb keresztény, 1,6% egyéb katolikus, 7,2% felekezeten kívüli (36,8% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Evangélikus temploma 1861-ben épült.

Temetőjében áll egy 700 évesnek tartott hársfa, amelyet törzsének 1100 centiméteres körmérete alapján az egyik legnagyobbnak tartanak Magyarországon.[14]

700 éves hárs


Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Szőkedencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 27.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Szőkedencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Szőkedencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  5. ↑ Szőkedencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  6. ↑ Szőkedencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  7. ↑ Szőkedencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  8. ↑ Szőkedencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  9. ↑ Szőkedencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  10. ↑ Szőkedencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 11.)
  11. ↑ Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltára Helyhatósági választások iratai, 1990-2002 (2006, 2010) XXXIII. 6.
  12. ↑ Szőkedencs Helységnévtár
  13. ↑ Szőkedencs Helységnévtár
  14. ↑ Geoláda az öreg hársfánál. (Hozzáférés: 2014. december 9.)

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szőkedencs&oldid=27477605”