Ugrás a tartalomhoz

Péterhida

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Péterhida
A 214 éves vízimalom
A 214 éves vízimalom
Péterhida címere
Péterhida címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásBarcsi
Jogállásközség
PolgármesterKáló Tímea (független)[1]
Irányítószám7582
Körzethívószám82
Népesség
Teljes népesség139 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség12,65 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület11,62 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 00′ 38″, k. h. 17° 21′ 37″46.010531°N 17.360319°EKoordináták: é. sz. 46° 00′ 38″, k. h. 17° 21′ 37″46.010531°N 17.360319°E
Péterhida (Somogy vármegye)
Péterhida
Péterhida
Pozíció Somogy vármegye térképén
Péterhida weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Péterhida témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Péterhida egy község Somogy vármegyében, a Barcsi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Barcstól északnyugatra, a Gyékényes–Pécs-vasútvonal mellett fekszik, néhány kilométerre a Drávától. Közigazgatási területét súrolja ugyan a Barcs-Berzence közti 6801-es út is, de központjába csak az abból Komlósdnál leágazó 68 109-es számú mellékút vezet. vasúti megállóhelye is Komlósddal közös.

Története

[szerkesztés]

Péterhida a Tibold nemzetség ősi birtoka volt, később II. Ulászló a Báthoriaknak adományozta. 1536 és 1550 az ezen családból származó Báthori András mellett a babócsai plébános is a falu földesura volt. 1660-ban az akkor Péter-hídja néven említett település Szent-György várának tartozéka volt, majd 1677-ben a Széchenyiek tulajdonába került, és egészen a 20. századig az övék is maradt.[3]

1848 őszén egy Jelacsics hadához tartozó granicsárcsapat megtámadta a falut, de a helyi nemzetőrök és népfelkelők sikeresen visszaverték a támadást. Az első világháborúban 25, a másodikban 16 péterhidai lakos halt hősi halált.[3]

Péterhida a Drávának és holtágainak köszönhetően ősi halásztelepülés: története során szinte mindig élt itt legalább 8–10 halász, sőt, újabb kori történetéhez hozzátartozik, hogy egy ideig a Földművelésügyi Minisztériumnak is volt itt halászati kísérleti telepe. A helyi halleves jellegzetessége az volt, hogy mindig nagy haldarabok kerültek bele. Az 1960-as évek elején azonban a Rinyát szabályozták, az Ó-Dráva elmocsarasodott, így az addig eresztőhálókat és varsákat használó halászat hanyatlani kezdett. Egyúttal az 1810-ben épült vízimalom, amely addig több környékbeli falu (köztük horvátországi falvak) őröltetését is ellátta, beszüntette tevékenységét.[3]

Az 1950-es téeszesítésig virágzott a helyi gazdaság: a halászat mellett sokan marhát és lovat tartottak. 1956-ig több szövetkezet működött itt: a Dolgozó Nép Alkotmánya, majd a Kossuth és a Drávamenti mgtsz. A termelési eredmények azonban egyre csökkentek, hasonlóan a lakossághoz: 1960-ban 540-en, öt év múlva már csak 470-en éltek Péterhidán. A 20. század végére, 21. század elejére a népesség igen elöregedett, a fiatalok közül sokan elvándoroltak, mivel a településen kevés a munkalehetőség. Az infrastruktúra viszont jól kiépített: van korszerű vízmű, kábeltelevízió és gázvezeték is, emellett működik a faluban művelődési ház, könyvtár és falugondnoki szolgálat is. A helyi iskolát azonban, amelynek alsó és felső tagozata is volt, be kellett zárni, a gyerekek Barcsra járnak tanulni.[3]

Idegen elnevezései

[szerkesztés]

A bolhói horvátok Petridának, a barcsi horvátok Petricának hívták a települést.[4]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Buzási Tamás (független)[5]
  • 1994–1998: Buzási Tamás (független)[6]
  • 1998–2002: Buzási Tamás (független)[7]
  • 2002–2006: Buzási Tamás (független)[8]
  • 2006–2010: Buzási Péter Tamás (független)[9]
  • 2010–2014: Gyurkáné Bihari Brigitta (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2014-2019: Káló Tímea (független)[11]
  • 2019–2024: Káló Tímea (független)[12]
  • 2024– : Káló Tímea (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
162
165
147
156
146
149
139
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,5%-a magyarnak, 1,4% cigánynak, 0,7% horvátnak, 5,6% németnek mondta magát (11,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 67,4%, református 4,9%, felekezet nélküli 8,3% (18,8% nem nyilatkozott).[13]

2022-ben a lakosság 90,4%-a vallotta magát magyarnak, 3,4% cigánynak, 0,7% németnek, 0,7% horvátnak, 3,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 30,1% volt római katolikus, 2,7% református, 0,7% görög katolikus, 1,4% egyéb katolikus, 28,1% felekezeten kívüli (37% nem válaszolt).[14]

Nevezetességei

[szerkesztés]

A faluban négy országos védettségű műemlék épület található: egy harangtorony, egy népi lakóház (a hozzá tartozó góréval együtt), egy kúria és egy 1810-ben épült, klasszicista stílusú vízimalom. 2017-es állapotfelmérések szerint sajnos a kúria igen romos,[15] de a 21. század elejére szintén romossá vált vízimalmot teljesen felújították.

A település mellett egy fás legelő is található, ahol néhány óriási méretű tölgyfa is áll, valamint olyan ritka növények is előfordulnak, mint a tőzikék, a liliomfélék és az orchideafélék.[3]

Képek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Péterhida települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 20.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. a b c d e Péterhida az egykori Barcsi kistérség honlapján. (Hozzáférés: 2017. március 16.)
  4. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 31.)
  5. Péterhida települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. Péterhida települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
  7. Péterhida települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  8. Péterhida települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  9. Péterhida települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  10. Péterhida települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  11. Péterhida települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
  12. Péterhida települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 2.)
  13. Péterhida Helységnévtár
  14. Péterhida Helységnévtár
  15. Péterhida műemlékei. (Hozzáférés: 2017. március 15.)

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]