Ugrás a tartalomhoz

Segesd (Magyarország)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a Somogy vármegyei településről szól. Hasonló címmel lásd még: Segesd (egyértelműsítő lap).
Segesd
Segesd címere
Segesd címere		 Segesd zászlaja
Segesd zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásNagyatádi
Jogállásközség
PolgármesterPékó Gábor (független)[1]
Irányítószám7562
Körzethívószám82
Népesség
Teljes népesség2176 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség33,56 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület73,09 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 20′ 36″, k. h. 17° 20′ 51″46.343400°N 17.347539°EKoordináták: é. sz. 46° 20′ 36″, k. h. 17° 20′ 51″46.343400°N 17.347539°E
Segesd (Somogy vármegye)
Segesd
Segesd
Pozíció Somogy vármegye térképén
Segesd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Segesd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Segesd község Somogy vármegyében, a Nagyatádi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Segesd Belső-Somogy egyik, több mint ezeréves történelmi múlttal rendelkező nagyközsége, Nagyatádtól 13 kilométerre északra. Itt ered a Drávát tápláló Rinya-patak egyik ága. A mai község központi részét Alsó- és Felsősegesd alkotja; különálló településrészek még Felsőbogátpuszta, a központtól keletre és Lászlómajor a település északkeleti széle közelében.

A közvetlenül határos települések: észak felől Böhönye, kelet felől Kutas, délkelet felől Beleg, dél felől Ötvöskónyi, délnyugat felől Somogyszob, északnyugat felől pedig Vése.

Megközelítése

[szerkesztés]

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Barcstól a Balatonig húzódó 68-as főút, ez Felsősegesden is végighalad annak főutcájaként, ezen érhető el a település északi és déli irányból is. Alsósegesden a főút régi (Nagyatádtól Somogyszobon át idáig vezető) nyomvonala, a jelenlegi 6814-es út halad végig; Felsőbogátpuszta felé a 66 145-ös számú mellékút ágazik ki a főútból, Lászlómajor irányába pedig a 66 165-ös (utóbbi már böhönyei területen csatlakozik a 68-ashoz).

A hazai vasútvonalak közül a MÁV 37-es számú Somogyszob–Balatonszentgyörgy-vasútvonala érinti, de a vonalon a személyszállítás 2009. december 13-án, a 2009/2010. évi menetrendváltással megszűnt. A vonalnak két megállója volt a határai között: Somogyszob vasútállomás felől sorrendben Segesd megállóhely, közvetlenül a 6814-es út vasúti keresztezése mellett, illetve Felsőbogátpuszta megállóhely, a névadó településrész közelében.

Története

[szerkesztés]

A feltárások szerint a kelta, illetve a római korban már lakott volt. A régészek több jó állapotban levő kelta cserépedényt találtak. Több száz római kori pénzérmét tártak fel, ami azt bizonyítja, hogy pénzverő hely volt. Találgatások szerint letelepedtek az avarok, de a honfoglaláskor valószínűleg elvesztek a bizonyítékok.

Régebben két település volt: Alsósegesd és Felsősegesd. Nevét 1193-ban említették először Sequest alakban írva, később Segest, Següsd formában is szerepelt. Királyi, királynéi birtok volt, élén az ispánnal. A vár és a város a királynék állandó udvartartásának székhelye volt, maga IV. Béla király is többször hosszabban időzött itt. 1241-ben a tatárok elől Dalmáciába menekülő IV. Béla feleségével és István fiával itt pihent meg. A vármegye legkorábbi ferences kolostorát is itt alapították 1294-ben. Segesd városi kiváltságait 1414-ben elveszítette, de jelentősége a 16. században is megmaradt: ezt bizonyítja, hogy a török adószedők 80 házat írtak össze. A törökök kiűzése után a Széchényi család birtoka volt.

Segesd kivilágított temploma kiváló útjelzője a dél-somogyi tájra igyekvőknek. Belső-Somogy nagy történelmi hagyományokkal rendelkező központja maga is ilyen szerepet tölt be a térségben, miután meghatározó gazdasági és kulturális szerepet tölt be Nagyatád vonzáskörzetében. Böhönyét elhagyva változatos tájon vezet az út Segesdre, erre a több mint ezeréves történelmi múlttal rendelkező nagyközségre, amelynek környéke pazar látnivalókat rejteget a kíváncsi turisták számára. Elérnek ide a Rinya patakok völgyei, és itt ered a Drávát tápláló Segesdi-Rinya. Segesd jelentős természetvédelmi értéke a kastélypark, a községet övező tájat pedig három lankás domb teszi változatossá.

2011. június 4-én felavatták a település rovásos helynévtábláját.[3]

A helyi vasútvonalon 2009. december 13-án megszűnt a személyszállítás. A vasútvonal a Böhönye-Segesd-Somogyszob közötti szakaszán a 2020. július 25-én hirtelen lezúduló nagy mennyiségű eső miatt kialakult villámárvíz miatt járhatatlanná vált.[4]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Dr. Mohr Tamás (független)[5]
  • 1994–1998: Dr. Mohr Tamás (független)[6]
  • 1998–2002: Dr. Mohr Tamás (Somogyért Egyesület-Fidesz)[7]
  • 2002–2006: Dr. Mohr Tamás (Somogyért Egyesület)[8]
  • 2006–2010: Bencze Imre (független)[9]
  • 2010–2014: Péntek László (független)[10]
  • 2014–2019: Péntek László (független)[11]
  • 2019–2021: Péntek László (független)[12]
  • 2022–2023: Bencze Imre (független)[13]
  • 2023–2024: Pékó Gábor (független)[14]
  • 2024– : Pékó Gábor (független)[1]

A településen 2022. július 10-én időközi polgármester-választást kellett tartani, mert az előző polgármester 2021. február 21-én, alig több mint két héttel 70. születésnapja után, váratlanul elhunyt.[15] A két időpont közti szokatlanul nagy időtávot a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások okozták, a járványhelyzet fennállásának idején ugyanis nem lehetett választásokat tartani Magyarországon; ebben a közel másfél évben a települést ügyvezető polgármesterként az addigi alpolgármester irányíthatta. A 2022-ben megválasztott polgármester azonban néhány hónap elteltével, december 1-jén lemondott posztjáról,[16] emiatt 2023. március 19-én újabb időközi választást kellett tartani a községben.

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
2528
2499
2502
2191
2232
2190
2176
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93%-a magyarnak, 6,5% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 68,2%, református 5,8%, evangélikus 0,3%, felekezet nélküli 11,6% (13,5% nem nyilatkozott).[17]

2022-ben a lakosság 87,8%-a vallotta magát magyarnak, 5,9% cigánynak, 0,5% németnek, 0,2% bolgárnak, 0,1% románnak, 0,1% horvátnak, 0,1% ukránnak, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 46,8% volt római katolikus, 4,3% református, 0,4% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,4% egyéb keresztény, 1,3% egyéb katolikus, 10,4% felekezeten kívüli (36% nem válaszolt).[18]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • A település gyönyörű látványossága az 1777-ben épült ferences templom és a kolostor, amelyben idősebb Dorfmeister István munkája is látható, a 280 éve épült kegykápolna és a fésűs beépítésű Felsőhegy. A kegykápolna a szent forrás mellé épült, ma is neves zarándokhely.
  • A 19. században épült a Széchenyi-kastély. Ma a kastélyban szociális otthon működik. Jelentős természetvédelmi érték a kastélypark.
  • Árpád-házi Szent Margit Helytörténeti Múzeum és Könyvtár (egykori malom)

Képek

[szerkesztés]
  • A kastély
    A kastély
  • A kastély
    A kastély
  • Szentháromság-szobor
    Szentháromság-szobor
  • Harangtorony
    Harangtorony
  • Régi malom, ma múzeum
    Régi malom, ma múzeum
  • Szentkút és kápolna
    Szentkút és kápolna
  • A templom
    A templom

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Segesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 22.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Trianon - táblaavatás összefoglaló. Rovás Info.. [2014. november 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 8.)
  4. ↑ Meghaladja a 300 millió forintot a Rinya part rekonstrukciója Nagyatád, 2021.aug.02., atadhir.hu
  5. ↑ Segesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Segesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  7. ↑ Segesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
  8. ↑ Segesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
  9. ↑ Segesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
  10. ↑ Segesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  11. ↑ Segesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  12. ↑ Segesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 9.)
  13. ↑ Segesd időközi polgármester-választás. valasztas.hu, 2022. július 10. (Hozzáférés: 2022. július 11.)
  14. ↑ Segesd települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2023. március 19. (Hozzáférés: 2023. március 21.)
  15. ↑ Herr Dávid: Elhunyt Segesd polgármestere, Péntek László. atádhír.hu, 2021. február 23. (Hozzáférés: 2022. július 11.)
  16. ↑ Lemondott a segesdi polgármester. frisshirek.hu (2022. december 5.)
  17. ↑ Segesd Helységnévtár
  18. ↑ Segesd Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Segesd_(Magyarország)&oldid=27608972”