Som (település)
| Som | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Somogy | ||
| Járás | Siófoki | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Kovács Szilveszter (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8655 | ||
| Körzethívószám | 84 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 685 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 28,52 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 23,35 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 48′ 20″, k. h. 18° 08′ 33″46.805600°N 18.142519°EKoordináták: é. sz. 46° 48′ 20″, k. h. 18° 08′ 33″46.805600°N 18.142519°E | |||
 Som
Pozíció Somogy vármegye térképén
| |||
| Som weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Som témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Som község Somogy vármegyében, a Siófoki járásban.
Fekvése
[szerkesztés]A vármegye északkeleti részén fekszik, Siófoktól 8 kilométerre délre. Fekvése miatt Siófok város háttértelepülésének tekinthető, szinte minden a városhoz köti. Földrajzilag a Kelet-Külső-Somogyi dombság északkeleti nyúlványainak területéhez tartozik. Területét a Kis-Koppány patak szeli ketté, melynek vize a Sión keresztül a Dunába jut.
A közvetlenül határos települések: észak felől Ádánd, kelet felől Nagyberény, délkelet felől Magyarkeszi, dél felől Iregszemcse, délnyugat felől Bábonymegyer, nyugat felől pedig Nyim. Északnyugat felől a legközelebbi település Ságvár, de a közigazgatási területeik nem érintkeznek.
A község lélekszáma körülbelül 700 fő, és nem csökken folyamatosan: vannak olyan évek, amikor – vélhetően a Balaton közelségének is köszönhetően – lassan gyarapszik. Az önkormányzat a szomszédos Somogy és Tolna vármegyei településekkel jó kapcsolatot alakított ki. Az óvodai, iskolai képzés elsősorban a Ságváron működő közös intézményekben történik, de járnak itteni diákok Nagyberénybe és Siófokra is.
A település külterületén található a Somi Nagytérségi Regionális Hulladékkezelő Központ, ami négy vármegye – Veszprém, Fejér, Somogy és Tolna – 76 településének szilárd hulladékát fogadja be.
Megközelítése
[szerkesztés]Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 65-ös főút, mely dél-északi irányban végighalad a központján. Nagyberénnyel és a Mezőföld településeivel a 6402-es út köti össze.
Két lakott külterületi településrésze közül Som-Daránypuszta a központtól délre helyezkedik el, a 65-ös főút és a Tabra vezető 6511-es út elágazásánál, Som-Simonmajor pedig szintén a 65-ös mentén, de még délebbre, a központtól mintegy 8 kilométer távolságra. (Nevezik a községet Somogy vármegye keleti kapujának is, mivel Tolna vármegye felől érkezve Som-Simonmajornál lép be az utazó a megyébe.)
A hazai vasútvonalak közül a Kaposvár–Siófok-vasútvonal érinti, melynek két megállója van itt: Som-Nagyberény megállóhely és Daránypuszta megállóhely.
Története
[szerkesztés]Az első írásos emlékek szerint a mai község területe a Tibold nemzetség ősi birtoka volt, melyet e nemzetségből származó Tibold és Kozma 1229-ben szereztek. Az 1294. évi osztályegyezség alkalmával Kozma fiai, Zerje és Demeter nyerték el, a közben elpusztult Kapurévvel együtt. A török megszállás előtti évtizedben már Hédervári István volt a földesura. Az 1571-72. évi török kincstári adólajstromba 21 adózó házzal lett felvéve a település. A következő időszakban a török portyázások és a rendszeressé váló végvári harcok színterévé vált ez a környék.
1703-ban Viczay Ádám volt a földesura; 1715-ben mindössze 10 itteni adózó házról készült összeírás. 1726-ban már az Apponyi család tulajdonához tartozott a község. Ebben az időszakban szőlőhegye tette híressé Somot: 33 család bérelt itt szőlőskertet. A bontakozó gazdasági jólétnek az 1731-es nagy kolerajárvány vetett véget. Bár a járvány viszonylag rövid ideig tartott, de az állatelhullások miatt a szántók megművelése lehetetlenné vált. Ebben az időben szerzett itt birtokot Kenessey István, aki főleg magyar telepesekkel kívánta munkaerő-szükségletét kielégíteni. 1766-tól ismételten a Viczay család volt a település többségi birtokosa, de a Pallavicini őrgrófságnak is jelentős birtokai voltak, amely az itteni földjeit bérbe adta és állítólag – korát megelőzve – már az ötös vetésforgót alkalmazta. 1853-ban a lakosság lélekszáma már 780 fő volt.
1879-ben nagy tűzvész pusztított a községben, és a falu fele leégett, s csak lassan épült újjá, de 1890-ben már 908 lakosa volt a községnek. Közigazgatásilag abban az időszakban a nagyberényi körjegyzőséghez tartozott.
1914-ben polgári olvasókör alakult, de nem élte túl a forradalmak korát.
Az első és második világháborúban a munkaképes férfi lakosság jelentős része a fronton harcolt.
A szarvasmarhatartás elterjedésének tulajdonítható, hogy a tej értékesítésére 1925-ben megalakították a Somi Kisgazdák Tejszövetkezetét, mely 1932-ben beolvadt a Nagyberényi Tejszövetkezetbe. 1937-ben alakult meg a Somi Vadásztársaság.
A II. világháborút követően a településen 66 nincstelen és törpebirtokos igényelt földet, míg a közigazgatásilag hozzátartozó Daránypusztán állami gazdaság alakult. A szövetkezesítés a községet sem kerülte el. 1950-ben alakult a Béke Mgtsz., mely többször átalakult, s foglalkoztatta az itt élőket. A község mezőgazdasági jellege a 20. század második felében fokozatosan elhalványult, mára szinte teljesen meg is szűnt. A lakosság többsége Siófokra ingázik, illetve a környező városok és nagyobb települések ipari üzemeiben keres megélhetési lehetőséget.
1956. október 29-én megalakították a Községi Nemzeti Bizottságot, mely a rövid forradalmi időszak alatt érdemben intézkedni nem tudott.
1914-től 1949-ig működött a népiskola, amely ezt követően általános iskola lett, majd 1981-től megszűnt helyben az oktatás. A rendszerváltozás előtt a település elsorvasztásra volt ítélve, s innét kellett élni a megnyíló lehetőségekkel, ami sikerült is. 1991-ben vezetékes ivóvíz és intézményes szemétszállítás, 1993-94-ben gázfogadó és gázhálózat, 1998-ig új utak, hidak, járdák épültek. Csinosították a közterületeket, buszmegállók készültek társadalmi munkában. Kiemelten támogatták az iskolai tanulást minden szinten, a nyugdíjasokat és a nagycsaládosokat, de nem maradtak ki az egyházak sem. A környéken elsők között került a községi temető bekerítésre, illetve a víz bekötése locsolásra. 1999-től Falunap került megrendezésre minden év június utolsó szombatján.
2005-től a júniusi Falunapon megrendezésre került a „Somi Süti Fesztivál”, a fánkok és édes sütemények versenye.
2006. május 13-án a temetőben a II. világháborúban itt elesettek tiszteletére kopjafa került felállításra.
2007. szeptember 28-án a somi Közösségi házban ülésezett Somogy Megye Közgyűlése.
2009-ig a községben minden infrastruktúra kiépült: vezetékes ivóvíz, gáz, utak, hidak, járdák, kábeltévé és internet, szennyvízhálózat és -telep, illetve hulladékkezelő központ is létesült. 2014-ben a Közösségi ház udvara burkolva és virágosítva lett, illetve a 020 helyrajzi számú ingatlanon létesült 5 épületben bemutatásra kerültek a régi mesterségek szerszámai és tárgyai, amely beruházásra a „Som Községért” Alapítvány nyert 35 millió forintnyi pályázati támogatást. Ugyanebben az évben a Közösségi ház mellett található orvosi rendelő is felújításra és bővítésre került az önkormányzat saját kivitelezésében, ennek során háziorvosi és fogorvosi körzetközpont, illetve egy kiadható épületrész is létesült.
Eredményesen működik a Vöröskereszt szervezet és az Egységes Somért Alapítvány.
2020. szeptember 9-én elkészült a balatoni kerékpárúthoz kapcsolódó Ságvár-Som szakasz, így a 65-ös főút megnövekedett forgalma ellenére a tópartról a község biztonságosan elérhető gyalog, kerékpárral és kismotorral is.
Elpusztult települések
[szerkesztés]Kapurév
[szerkesztés]A határbeli úgynevezett Pusztai-dűlőn feküdt egykor Kapurév falu, mely a fennmaradt hagyományok szerint a török hódoltság alatt pusztult el.
Ocsmánd, Ocsmány
Daránypusztán a Sötét-hegy oldalában helyezkedett el, a 60-as évek végéig 1-2 család lakta.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Lenkey Tibor (független)[3]
- 1994–1998: Lenkey Tibor (független)[4]
- 1998–2002: Lenkey Tibor (független)[5]
- 2002–2006: Lenkey Tibor (független)[6]
- 2006–2010: Lenkey Tibor (független)[7]
- 2010–2014: Lenkey Tibor (független)[8]
- 2014–2019: Lenkey Tibor (független)[9]
- 2019–2024: Kovács Szilveszter (független)[10]
- 2024– : Kovács Szilveszter (független)[1]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 701 | 705 | 691 | 649 | 691 | 678 | 685 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,2%-a magyarnak, 8,3% cigánynak, 0,4% horvátnak, 2,8% németnek, 0,8% románnak mondta magát (9,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 41,3%, református 17,3%, evangélikus 1,6%, felekezet nélküli 16,5% (21,4% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 92,3%-a vallotta magát magyarnak, 1,7% cigánynak, 0,7% németnek, 0,4% ruszinnak, 0,1% románnak, 0,1% örménynek, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 33,4% volt római katolikus, 13,9% református, 2,3% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 1% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 14% felekezeten kívüli (33,7% nem válaszolt).[12]
Nevezetességei
[szerkesztés]- A község külterületén, egy dombon található a híres somogyi betyárokról elnevezett Patkó-fa. 2020 elején még állt az eredeti fa, de már pusztuló állapotban volt. Korábban egy új fát ültetettek mellé utódjául, 2001-ben pedig kopjafát állítottak mellette.
- 2005 óta minden június végén megrendezik a somi sütifesztivált.[13][14]
- Barokk műemlék római katolikus templom, mely 1757-ben lett felavatva (fatornyos). Oltárképét Dorfmeister tanítványa, Schalter készítette.
Híres somiak
[szerkesztés]- Somban született Iványi-Grünwald Béla festőművész 1867. május 16-án.
Képek
[szerkesztés]-
Katolikus templom -
Református templom -
-
A Patkó-fa és utódja -
Iványi-Grünwald Béla és Nemzetőr emléktáblák -
II. Világháborús hősök kopjafája a temetőben -
Somi Süti Fesztivál -
Som Közösségi ház
Források
[szerkesztés]- Somogy vármegye. Magyarország vármegyéi és városai. (Szerk. Csánki Dezső) Bp. é.n.
- Somogy megye múltjából. 1985. (Szerk. Kanyar József) Kaposvár. 1985.
- Somogy megye múltjából. 1986. (Szerk. Kanyar József) Kaposvár. 1986.
- Somogy megye múltjából. 1988. (Szerk. Kanyar József) Kaposvár.1988.
- Somogy megye múltjából. 1989. (Szerk. Kanyar József) Kaposvár. 1989.
- Somogy megye múltjából 2003-2004. (Szerk. Bősze Sándor) Kaposvár. 2004.
- Somogy megye múltjából 2005. (Szerk. Bősze Sándor) Kaposvár. 2005.
- Somogy megye a II. világháborúban. (Szerk. Szabó Péter, Szili Ferenc.) Kaposvár. 1993.
- Papp Árpád-Szili Ferenc: Kapostól a Donig. Bp. 1990.
- Siófok. Várostörténeti tanulmányok. (Szerk. Kanyar József) Kaposvár, 1989.
- Bolevácz József: A mezővárostól a városig. Tab, 1989.
- Somogy megyei Levéltár anyagai (tabi járási főszolgabíró)
- Lenkey Tibor: Iványi-Grünwald Béla. Som, 2019. Kiadó: Lenkey Tibor. 111 lap. Kk. ISBN 978-615-00-5510-7
- Lenkey Tibor: Som község története. Som, 2019. Kiadó: Lenkey Tibor. 187 lap. Kk. ISBN 978-615-00-5882-5
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Som települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Som települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Som települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
- ↑ Som települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
- ↑ Som települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
- ↑ Som települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
- ↑ Som települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
- ↑ Som települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 2.)
- ↑ Som települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 8.)
- ↑ Som Helységnévtár
- ↑ Som Helységnévtár
- ↑ Vendégoldal. Som honlapja. [2017. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 15.)
- ↑ Fókuszban Somogyország gasztronómiája. Kaposvár Most, 2017. május 15. (Hozzáférés: 2017. május 15.)
