Somogy vármegye
| Somogy vármegye | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegyeszékhely | Kaposvár | ||
| Járások száma | 8 | ||
| Települések száma | 246 | ||
| megyei jogú városok | 1 | ||
| egyéb városok | 15 | ||
| nagyközségek | 2 | ||
| ISO 3166-2 | HU-SO | ||
| Főispán | Dr. Neszményi Zsolt | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 293 470 fő (2022. okt. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 48,39 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 6065,07 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Térkép | |||
 | |||
| Somogy vármegye elhelyezkedése Magyarországon | |||
| Somogy vármegye weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Somogy vármegye témájú médiaállományokat. | |||
Somogy vármegye, 1950 és 2022 között Somogy megye (németül: Komitat Schomodei, horvátul: Šomođska županija) közigazgatási egység Magyarországon, a Dunántúlon, a Dél-Dunántúli régió területén. Északról a Balaton és Veszprém vármegye, nyugatról Zala vármegye, délről Horvátország, keletről pedig Fejér, Tolna valamint Baranya vármegye határolja. A vármegyeszékhely a "virágok városa"ként is becézett Kaposvár, második legnagyobb települése pedig a Balaton fővárosának is számontartott Siófok. Hajdanán a területet Somogyországnak is nevezték. Lehetséges azonban, hogy az ez alatt a név alatt felfogott terület valamivel nagyobb volt, ugyanis kiterjedhetett a mai Szlavónia egy kisebb részére is.[2]
A vármegye 1950 előtti történetéről bővebb információ Somogy vármegye története cikkben található.
Földrajz
[szerkesztés]Természetes határai nyugaton a Zalai-dombság, keleten a Mezőföld és a Tolna-Baranyai-dombvidék, északon a Balaton és délen a Dráva.
Lásd még: Somogy vármegye védett természeti értékeinek listája
Somogy vármegye jellemző földrajzi pontjai
[szerkesztés]- Szélső települések égtájak szerint:
- legészakibb települése Balatonvilágos (Siófoki járás),
- legdélibb települése Szentborbás (Barcsi járás),
- legkeletibb települése Balatonvilágos (Siófoki járás),
- legnyugatibb települése Őrtilos (Csurgói járás).
- Tengerszint feletti magasság:
- legmagasabb pontja a Szólád, Kötcse és Kereki közötti Almán-tető (316 m).
Történelem
[szerkesztés]
Közigazgatási beosztás 1950–1990 között
[szerkesztés]
(1 Somogy megyétől Zala megyéhez, 2 Somogy megyétől Fejér megyéhez, 3 Somogy megyétől Baranya megyéhez, 4 Veszprém megyétől Somogy megyéhez, 5 Tolna megyétől Somogy megyéhez, 6 Veszprém megye, 7 Fejér megye, 8 Vas megye, 9 Zala megye 1950-től, 10 mai megyehatár, 11 megszűnt 1949-es megyehatár, 12 később megszűnt 1950-es megyehatár)
Járások 1950–1983 között
[szerkesztés]Somogy vármegyéhez az 1950-es megyerendezés előtt kilenc járás (Barcsi, Csurgói, Igali, Kaposvári, Lengyeltóti, Marcali, Nagyatádi, Szigetvári és Tabi) tartozott. A megyerendezéskor elcsatolták Baranya megyéhez a Szigetvári járást, így 1950. február 1-jétől nyolc járás volt Somogy megye területén.
Az 1950-es járásrendezés során, június 1-jén megszűnt az Igali járás, új Siófoki járás alakult, továbbá a Lengyeltóti járás helyét székhelyének áthelyezésével a Fonyódi járás vette át. Így a tanácsrendszer bevezetésekor Somogy megyében nyolc járás volt (Barcsi, Csurgói, Fonyódi, Kaposvári, Marcali, Nagyatádi, Siófoki és Tabi).
Ezt követően 1983-ig a nyolcból négy járás szűnt meg: a Tabi 1968-ban (egy községét a Fonyódi járáshoz csatolták, a többit a Siófokihoz), a Csurgói 1970-ben (beolvadt a Nagyatádi járásba), a Fonyódi 1974-ben (felosztották a Marcali és a Siófoki járás között), végül a Barcsi 1978-ban (teljes területével az egyidejűleg várossá nyilvánított Barcs városkörnyékévé alakult). A járások megszűnésekor, 1983 végén tehát a megyéhez négy járás tartozott (Kaposvári, Marcali, Nagyatádi és Siófoki).
Városok 1950–1983 között
[szerkesztés]Somogy megye területén az 1950-es megyerendezés idején egyetlen város volt, a megyeszékhely Kaposvár, mely törvényhatósági jogú város volt, így nem tartozott a megyéhez, hanem külön közigazgatási egységet alkotott. Mivel a törvényhatósági jogú városi jogállás 1950. június 15-én megszűnt, Kaposvár attól kezdve a megyéhez tartozott, és jogállása 1954-ig közvetlenül a megyei tanács alá rendelt város, 1954-től járási jogú város, majd 1971-től egyszerűen város lett.
Egészen 1968-ig Kaposvár maradt a megye egyetlen városa. Ezután viszont 1983-ig további négy település kapta meg a városi rangot: Siófok (1968), Nagyatád (1971), Marcali (1977) és Barcs (1978).
Városkörnyékek 1971‑1983 között
[szerkesztés]Somogy megyében 1983-ig négy város körül alakult városkörnyék: Kaposvár (1973), Marcali és Siófok (1977), végül Barcs (1978) körül. Míg az előbbi három járásszékhely maradt városkörnyékközpontként is, addig a Barcsi járás Barcs várossá nyilvánításával egyidejűleg megszűnt és teljes területével átalakult a Barcsi városkörnyékké.
Városok és városi jogú nagyközségek 1984‑1990 között
[szerkesztés]1984 elején mind a négy járás (Kaposvári, Marcali, Nagyatádi és Siófoki) megszűnt, a négy meglévő városkörnyék (Barcsi, Kaposvári, Marcali és Siófoki) mellé ötödikként csatlakozott a Nagyatádi, emellett három városi jogú nagyközség is alakult (Boglárlelle, Csurgó és Tab), melyek nagyközségkörnyék-központok lettek. 1989-ig a városi jogú nagyközségek mindegyike városi rangot kapott: Boglárlelle 1986-ban, Csurgó és Tab pedig 1989-ben. Végül a megye kilencedik városa Fonyód lett, szintén 1989-ben, ez azonban már nem lett városkörnyék-központ.
Önkormányzat és közigazgatás
[szerkesztés]
Járások 2013-tól
[szerkesztés]Somogy vármegye járásainak főbb adatai a 2013. július 15-ei közigazgatási beosztás szerint az alábbiak:
| Sorszám | Járás neve | Székhely | Település | Ebből város | Népesség (2013. január 1.) |
Terület (km²) |
Népsűrűség (fő/km²) |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1 | Barcsi járás | Barcs | 26 |
1 |
23 817 |
696,47 |
34
|
| 2 | Csurgói járás | Csurgó | 18 |
1 |
16 807 |
496,19 |
34
|
| 3 | Fonyódi járás | Fonyód | 21 |
4 |
34 599 |
645,44 |
54
|
| 4 | Kaposvári járás | Kaposvár | 78 |
4 |
117 492 |
1 591,36 |
74
|
| 5 | Marcali járás | Marcali | 37 |
1 |
34 734 |
904,24 |
38
|
| 6 | Nagyatádi járás | Nagyatád | 18 |
1 |
26 100 |
647,07 |
40
|
| 7 | Siófoki járás | Siófok | 24 |
3 |
51 761 |
657,05 |
79
|
| 8 | Tabi járás | Tab | 24 |
1 |
12 786 |
427,24 |
30
|
Kistérségek 2014-ig
[szerkesztés]Somogy vármegye megszűnt kistérségeinek főbb adatai a 2013. július 15-ei beosztás szerint az alábbiak voltak:
| Kód | Kistérség neve | Központ | Település | Ebből város | Népesség (2013. január 1.) |
Terület (km²) |
Népsűrűség (fő/km²) |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 4410 | Balatonföldvári kistérség | Balatonföldvár | 13 |
1 |
11 475 |
241,73 |
47
|
| 4401 | Barcsi kistérség | Barcs | 26 |
1 |
23 817 |
696,47 |
34
|
| 4402 | Csurgói kistérség | Csurgó | 18 |
1 |
16 807 |
496,19 |
34
|
| 4403 | Fonyódi kistérség | Fonyód | 11 |
3 |
23 616 |
372,82 |
63
|
| 4411 | Kadarkúti kistérség | Kadarkút | 23 |
2 |
19 885 |
531,96 |
37
|
| 4404 | Kaposvári kistérség | Kaposvár | 54 |
2 |
97 040 |
1 041,14 |
93
|
| 4405 | Lengyeltóti kistérség | Lengyeltóti | 10 |
1 |
10 983 |
272,62 |
40
|
| 4406 | Marcali kistérség | Marcali | 38 |
1 |
35 301 |
922,5 |
38
|
| 4407 | Nagyatádi kistérség | Nagyatád | 18 |
1 |
26 100 |
647,07 |
40
|
| 4408 | Siófoki kistérség | Siófok | 11 |
2 |
40 286 |
415,32 |
97
|
| 4409 | Tabi kistérség | Tab | 24 |
1 |
12 786 |
427,24 |
30
|
Népesség
[szerkesztés]A vármegye lakossága a 2019-es mérések szerint 301 429 fő.[forrás?] A megye népessége 1960-ban volt a legmagasabb 368 183 fővel.[forrás?]
Lakosságának 90%-a magyar, de jelentős a németek, a romák és némely településen a horvátok száma is.
Gazdaság
[szerkesztés]A vármegye mezőgazdaságában jelentős szerepet játszik a Balaton déli partja közelében található a kb. 3500 hektár területű dél-balatoni borvidék. Közel 4000 szőlősgazda 16 hegyközség területén termeli a szőlőt ezen a vidéken, ahol már a római korban is magas színvonalú szőlőtermesztés folyt.
A vármegye legnagyobb nyereségű cégei a 2006-os adózott eredmény szerint (zárójelben az országos toplistán elfoglalt helyezés) [forrás?]
- MOL Földgázszállító Zrt. (20)
- Törley Pezsgőpincészet Kft. (176)
- Agro-Centrál Bt. (486)
Turizmus
[szerkesztés],_Bakony_(ship,_1921)._Port_of_Si%C3%B3fok._Hungary_2005_032.jpg)
A vármegye fő turisztikai vonzerejét a Balaton déli partjának üdülőtelepülései, a Somogyi-dombság csendes, gondozott falvaiban gyakorolt falusi vendéglátás, a vármegyeszerte megtalálható gyógyfürdők és a vármegyeszékhely, Kaposvár épített öröksége és országos jelentőségű fesztiváljai jelentik. A természetjárók kedvelt célpontjai a vármegye nagy kiterjedésű erdői, valamint a Dunántúl egyik legszebb tája, a dél-balatoni borvidék.
Épített örökség: a kulturális turizmus lehetőségei
[szerkesztés]Nevezetességek Dél-Dunántúl turisztikai régióban:
- Egyetemi város, püspökségi központ, megyei jogú város, Somogy vármegye székhelye, a Dél-Dunántúl második legnépesebb települése. Figyelemre méltó létesítménye a Pannon Lovasakadémia. A Csiky Gergely Színház a Dunántúl egyik kivételes szépségű szecessziós épülete. Kaposvár belvárosa építészeti szempontból Európában egyedülálló, mert 220-nál is több eklektikus és szecessziós épület áll itt, sehol máshol nincs ennyi ilyen kis területen. A kaposszentjakabi városrészben állnak az 1061-ben alapított apátság romjai.
- A Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjteménynek, a népi építészetet bemutató falumúzeumnak köszönhetően 1982-ben Europa Nostra-díjat kapott település. A Zselici Természetvédelmi Terület része.
- A Kaposmérő és Bárdudvarnok közt található Kassai-völgy a lovasíjászat központja, ahol ahol a 9. századi harcmodort idézik fel korhű jelmezekben. Évente két alkalommal itt gyűlnek össze a világ lovasíjászai. A helyszínen 160 éves kazah jurtát állítottak ki. Az íjkészítés mellett lovasíjász bemutatókra, rendhagyó történelemórákra is sor kerül a völgyben.
- A 17. századtól búcsújáróhely. A jezsuita rendet követő Ferences rend 1721-ben kolostort épített a plébániatemplom mellett, amely két év múlva tűzvész áldozata lett. A ferences rendiek által megőrzött és a tűzvészt is túlélt 3 szobor ma is láthatóak a templom főoltárán. 1725-ben kezdték el építeni az új kolostort, amelyben megőrizték a középkori szentélyt. Az új kolostort és templomot 1747-ben szentelték fel. A zarándokhely legfontosabb elemét a Szűz Mária szobrot, Széchenyi Katalin grófnő díszes ruhába öltöztette. Innen számítható az a szokás, hogy a szobor hálaadásként újabb és újabb öltözékekkel gazdagodik. Ma már több mint 258 öltözéke van, amely a Mária múzeum kiállítási anyagaként megtekinthető.
- A Krisna-völgy a Balatontól 30 km-re, Kaposvár irányában fekvő biofarm, vallási központ és idegenforgalmi látványosság mintegy 260 ha területen. Dísztavak, ligetek, arborétumok - több száz növény- és állatfajjal, biokertészet, méhészet és templom tekinthető meg. A Völgyben százötven Krisna-hívő szerzetes lakik, ők ökogazdálkodás révén, védikus életmóddal, önfenntartásra törekedve élnek itt.
- A falu határában a szántóföld közepén áll a híres Árpád-kori romtemplom, a Pusztatemplom.
- Irodalmi jelentőségű hely, mely Berzsenyi Dániel, a „niklai remete” emlékét őrzi. A Berzsenyi-kúria ma múzeum, a költő életét, munkásságát mutatja be. Az udvarban még áll az a gesztenyefa, melyet maga Berzsenyi Dániel ültetett. Berzsenyi sírhelye ugyancsak Niklán tekinthető meg.
- Ugyancsak irodalmi emlékhely, itt született 1900. január 25-én Fekete István író, akinek 2004. augusztus 14-én hamvait is itt temették újra felesége kezdeményezésére, mert – mint fia idézte – „…egyedül Göllén érezte jól magát…” Szülőháza ma emlékmúzeum.
A Zselic dombvidéke
Nevezetességek Balaton régióban:
- Fő látnivalója a bencés monostor. A történelmi hagyomány szerint Géza fejedelem halálakor Koppány vezérnek a mai Somogyvár területén vagy a közelében volt a vezéri szállása, és innen indultak lázadó csapatai Veszprém ostromára 997-ben. A Kupa-várhegyen végzett ásatások, amelyek során a vár teljes belső területét feltárták, azonban egyértelműen bizonyították, hogy a Kupa-várhegy nem lehetett Koppány székhelye. A feltárás során kiderült, hogy az 1091-ben Szent László király által felszentelt Szent Egyed bencés monostor körül valószínűleg csak a 12. században épült várfal. 1991-ben nyitották meg a látogatók előtt.
További műemlékek:
Múzeumok:
- Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár
- Zichy Mihály Emlékmúzeum, Zala
- Somogyfajszi Őskohó Múzeum
- Kunffy Lajos Emlékmúzeum, Somogytúr
- József Attila Emlékmúzeum, Balatonszárszó
- Latinovits Zoltán Emlékkiállítás, Balatonszemes
Egészségturizmus: gyógy- és wellnessturizmus
[szerkesztés]Gyógyfürdők a vármegyében:
- Nagyatádi Termál- és Gyógyfürdő - Nagyatád: A Széchenyi tér parkjában épült létesítmény, 1997-ben újították fel. A fedett térben 32, 38 és 42 fokos vizű gyógymedencék és kádfürdők használhatóak. A gyógyvíz reumatikus illetve ízületi panaszok kezelésére, törések utáni rehabilitációra, nőgyógyászati problémák gyógyítására szolgál.
- Kaposvári Uszoda és Gyógyfürdő - Kaposvár: „Virágfürdő” fantázianéven szerepel. 1960-ban találták meg vízét és 1969-ben nyitották meg a létesítményt. Alkáli-kloridos és hidrogén-karbonátos hévíz táplálja medencéit magas bróm, jód illetve fluorid-ion tartalommal, főleg mozgásszervi panaszokat, reumatikus betegségeket trombózis utáni állapotot, izomhúzódásokat, izomgyengeséget, csonttöréseket, porcsérüléseket kezelnek vele. Alkalmas baleseti sérülések utókezeléshez és nőgyógyászati bántalmak ápolásához is. [1] Archiválva 2009. február 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Barcsi Gyógyfürdő és Rekreációs Központ - Barcs: 55 fokos, nátrium-hidrogén-karbonátos víze 1317 m mélységből jut a felszínre, főleg mozgásszervi panaszok és gyulladások kezelésére alkalmas. [2]
- Igali Gyógyfürdő - Siófok- Igal: A fürdő 1964 óta működik, 2001-ben kapta meg a gyógyfürdő minősítést, alkáli-kloridos és hidrogén-karbonátos hévize jódos víz. Mozgásszervi betegségeket, sérülések után fennmaradt keringési zavarokat, ízületi és nőgyógyászati problémákat, urológiai betegségeket, időskorú potenciazavarokat ápolnak vele. [3]
- Csokonyavisontai Gyógy- és Strandfürdő - Csokonyavisonta: alkáli-hidrogén-karbonátos, magas jodid-, fluorid- és metakovasav-tartalmú vize 1943-ban olajkutatás során jutott a felszínre. A gyógyvizet savtúltengés, emésztési zavarok, funkcionális epebántalmak, székrekedés, elfajulásos gerincbántalmak, nőgyógyászati idült panaszok, vesebetegségek és mozgásszervi problémák kezelésére ajánlják.[3]
Lásd még:
- Dél-Dunántúl turisztikai régió, Balaton turisztikai régió
- Örökségünk – Somogyország Kincse
-
Kaposvár, a megyeszékhely -
Siófok, a Balaton fővárosa -
Balatonföldvár kikötője -
-
Rippl-Rónai József villája -
-
Hagyományos magyar parasztház Istvándin -
Panorámakilátó Balatonvilágoson
Települései
[szerkesztés]A megyére aprófalvas településszerkezet jellemző.
Városok
[szerkesztés](Népesség szerinti sorrendben, a KSH adatai alapján)[4]
| Sorsz. | Település | Lakónépesség | Járás |
|---|---|---|---|
| 1. |  Kaposvár |
58 830 fő (2024. jan. 1.)[5] +/- |
Kaposvári járás |
| 2. |  Siófok |
24 021 fő (2024. jan. 1.)[6] +/- |
Siófoki járás |
| 3. |  Marcali |
10 502 fő (2024. jan. 1.)[7] +/- |
Marcali járás |
| 4. |  Barcs |
9672 fő (2024. jan. 1.)[8] +/- |
Barcsi járás |
| 5. |  Nagyatád |
9333 fő (2024. jan. 1.)[9] +/- |
Nagyatádi járás |
| 6. |  Balatonboglár |
5390 fő (2024. jan. 1.)[10] +/- | Fonyódi járás |
| 7. |  Csurgó |
4295 fő (2024. jan. 1.)[11] +/- |
Csurgói járás |
| 8. |  Fonyód |
5065 fő (2024. jan. 1.)[12] +/- |
Fonyódi járás |
| 9. |  Balatonlelle |
4904 fő (2024. jan. 1.)[13] +/- |
Fonyódi járás |
| 10. |  Tab |
4063 fő (2024. jan. 1.)[14] +/- |
Tabi járás |
| 11. |  Nagybajom |
3176 fő (2024. jan. 1.)[15] +/- |
Kaposvári járás |
| 12. |  Lengyeltóti |
2915 fő (2024. jan. 1.)[16] +/- |
Fonyódi járás |
| 13. |  Zamárdi |
2741 fő (2024. jan. 1.)[17] +/- |
Siófoki járás |
| 14. |  Kadarkút |
2303 fő (2024. jan. 1.)[18] +/- |
Kaposvári járás |
| 15. |  Balatonföldvár |
2251 fő (2024. jan. 1.)[19] +/- |
Siófoki járás |
| 16. |  Igal |
1396 fő (2024. jan. 1.)[20] +/- |
Kaposvári járás |
Községek, nagyközségek
[szerkesztés]Testvérmegye
[szerkesztés]Somogy vármegye 1997-ben kötött „testvérmegyei” megállapodást a kínai Kanszu tartománnyal, az együttműködést 2016-ban megújították.[21]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A népesség adatai településenként (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 26. (Hozzáférés: 2023. október 7.)
- ↑ Csorba Csaba: Árpád örökében, Magyar Könyvklub – Helikon 1996. ISBN 963 548 415 1, 8. old.
- ↑ A csokonyavisontai fürdő honlapja. [2009. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 9.)
- ↑ Magyarország Helységnévtára, 2012 (magyar nyelven) (PHP). KSH, 2012. január 1. (Hozzáférés: 2013. szeptember 28.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ További lehetőségeket keres Somogy és Gansu. Kaposvár Most, 2016. július 2. (Hozzáférés: 2016. július 2.)
Források
[szerkesztés]- Dél-Dunántúl turisztikai régió hivatalos portál Archiválva 2006. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Falvak.hu - Szenna
- Krisna-völgy
További információk
[szerkesztés]
- A Somogy Vármegyei Önkormányzat honlapja
- Somogy megyei információs portál
- 2007-es KSH-adatok[halott link]
- Szentiványi Árpád: Somogyország - fényképek - Hetedhéthatár
- Somogy.lap.hu - linkgyűjtemény
