Húsvéthétfő

Húsvéthétfő (vízbevető hétfő^[1]) a húsvét vasárnapi főünnepét követő hét első napja. Az ünnepnek a keresztény egyházban nincs különösebb jelentősége, elsősorban népszokásairól híres. Magyarországon munkaszüneti nap, legkorábbi lehetséges dátuma március 23., legkésőbbi április 26.

Népszokások

Bővebben: Locsolkodás

A naphoz kötődő népszokás a locsolkodás, ezért néhol vízbevető hétfő néven is ismerték ezt a napot. Egykor vidéken a lányokat a kúthoz, vályúhoz vitték, és vödörrel leöntötték, de a népszokás ma is, városi környezetben is tovább él. Eredetére nézve termékenységvarázsló célzatú, illetve a víz tisztító hatására is utal. A legények a locsolásért piros vagy hímes tojást kapnak a lányoktól. Sok országban meghonosodott a húsvéti tojásdíszítés, a tojások héjának különféle módszerekkel történő díszítésének művészete.

A tojáshoz kapcsolódó másik hagyomány a tojást hozó húsvéti nyúl, amely valószínűleg német nyelvterületről terjedt el Magyarországon. (A húsvét eredete: az egyik germán istennő a tavaszi nap-éj egyenlőség napján az egyik madarat átvarázsolta egy nyúllá, aki így tojásokat tojt, hogy a gyerekeket boldoggá tegye. Ezek egy idő után színesek lettek.)

Egy legenda szerint mikor Jézus a keresztfán függött, előtte egy asszony egy nagy kosár tojással állt meg imádkozni, és Jézus vére rácseppent a tojásokra. Ezért szokás a húsvéti tojást pirosra festeni. A vallásos magyarázaton túl a piros szín nemcsak a vért, az életet, hanem a szerelmet is jelképezi, és ezért a piros tojás szerelmi ajándék, szerelmi szimbólum is lehet húsvétkor.

Munkácsy Mihály: Húsvéti locsolkodás
Markó András: Húsvéti locsolkodás