Tótújfalu
Tótújfalu | |||
Szabadság utca | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Somogy | ||
Járás | Barcsi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Varjuné Kazinczi Szilvia (független)[1] | ||
Irányítószám | 7918 | ||
Körzethívószám | 82 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 209 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 14,47 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 101 m | ||
Terület | 13,27 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 45° 54′ 07″, k. h. 17° 38′ 42″45.902069°N 17.645111°EKoordináták: é. sz. 45° 54′ 07″, k. h. 17° 38′ 42″45.902069°N 17.645111°E | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Tótújfalu témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Tótújfalu (horvátul: Novo Selo[3]) község Somogy vármegyében, a Barcsi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Somogy vármegye déli részén, Barcstól délkeletre, Szentborbástól északra, Lakócsától nyugatra, a Dráva folyó és a horvát határ mellett fekszik. A szomszédos települések a határ magyar oldalán: északnyugat felől Drávagárdony, észak felől Potony, kelet felől Lakócsa, délkelet felől pedig Szentborbás. A határ túloldalán a legközelebbi település a horvátországi Detkovac (Detkovac).
Megközelítése
[szerkesztés]Zsáktelepülésnek tekinthető, mivel közúton csak egy útvonalon közelíthető meg, az 5804-es útról Potony központjában leágazó 58 163-as számú mellékúton. Egy rövid szakaszon a határszélét követve húzódik az 5825-ös út Szentborbás és Lakócsa közti szakasza, de a községhez tartozó lakott helyeket nem érint.
A településen áthalad az EuroVelo nemzetközi kerékpárút-hálózat 13. számú, „Vasfüggöny” útvonalának horvát-magyar határ menti szakasza, amelynek a Drávatamási és Drávasztára közti 3. számú etapja érinti a falut.[4]
Története
[szerkesztés]A település területe a középkorban Barcs tartozéka volt; a mai települést a pannonhalmi főapátsági dézsmajegyzékben, 1660-ban említették először, mint a székesfehérvári őrkanonokság (custodiatus) és az Istvánffy család birtokát.
1715 előtt elpusztult, 1715-ben is csak öt háztartást írtak itt össze. 1715 után tótokat telepítettek ide, akik újból felépítették a falut. 1726-tól a zselicszentjakabi apátság birtoka lett.
A falu lakott hely volt a középkorban is, erre utal többek között, hogy katolikus temploma a 15. századból való. Ezt a gótikus templomot építették át 1750-ben barokk stílusban. Az 1772. évi megyei összeírás már úgy említette, hogy a lakosság a horvát nyelvet beszéli. Az itt élő horvátság nemzetiségi kultúráját a szomszéd faluban, Lakócsán a tájház mutatja be.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Bunyevácz Gyula (független)[5]
- 1994–1998: Schutzmann István (független)[6]
- 1998–2002: Iliásics János (független)[7]
- 2002–2006: Iliásics János (független horvát kisebbségi)[8]
- 2006–2010: Iliásics János (független)[9]
- 2010–2014: Varga Zoltán (független)[10]
- 2014–2019: Varga Zoltán (független)[11]
- 2019–2024: Varga Zoltán (független)[12]
- 2024– : Varjuné Kazinczi Szilvia (független)[1]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
Lakosok száma | 201 | 193 | 196 | 200 | 234 | 206 | 209 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,1%-a magyarnak, 4,1% cigánynak, 58,5% horvátnak, 2,1% németnek, 1,5% románnak mondta magát (5,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 77,4%, református 3,6%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 5,1% (9,7% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 44%-a vallotta magát magyarnak, 57,7% horvátnak, 2,1% németnek, 0,4% lengyelnek, 0,4% görögnek, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 56,8% volt római katolikus, 3% református, 0,4% ortodox, 1,7% egyéb keresztény, 2,1% egyéb katolikus, 13,2% felekezeten kívüli (22,6% nem válaszolt).[14]
A lakosság horvát részének nyelvjárására jellemző, névmás szerint az ún. „kaj” nyelvjárást beszélik, tehát ezért nevezik őket kajkávácoknak. A mellette lévő Szentborbáson és Lakócsán élő horvát kisebbség is a kájkávácok közé tartozik.[15]
Nevezetességei
[szerkesztés]Nevezetes személyek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Borovszky Samu: Somogy vármegye
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Tótújfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 29.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. augusztus 1.)
- ↑ Archivált másolat. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 29.)
- ↑ Tótújfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Tótújfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
- ↑ Tótújfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
- ↑ Tótújfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
- ↑ Tótújfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
- ↑ Tótújfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
- ↑ Tótújfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 12.)
- ↑ Tótújfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 14.)
- ↑ Tótújfalu Helységnévtár
- ↑ Tótújfalu Helységnévtár
- ↑ KANIZSAI MÁRIA: SZEMÉLYNÉVVIZSGÁLATOK A ZALAI KAJ-HORVÁTOK KÖRÉBEN