Markóc
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
| Markóc | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Dél-Dunántúl |
| Vármegye | Baranya |
| Járás | Sellyei |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Kovács Sándor (független)[1] |
| Irányítószám | 7967 |
| Körzethívószám | 73 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 64 fő (2024. jan. 1.)[2] |
| Népsűrűség | 9,67 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 5,79 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 51′ 47″, k. h. 17° 46′ 04″45.862960°N 17.767890°EKoordináták: é. sz. 45° 51′ 47″, k. h. 17° 46′ 04″45.862960°N 17.767890°E | |
 Markóc
Pozíció Baranya vármegye térképén
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Markóc témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Markóc község Baranya vármegyében, a Sellyei járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Barcstól 25 kilométerre délkeletre, Szigetvártól 20 kilométerre délre, Sellyétől légvonalban nagyjából 5, közúton 7-8 kilométerre helyezkedik el; a déli (magyar-horvát) országhatártól és a Drávától ugyancsak mintegy 5 kilométerre fekszik északi irányban. Egyutcás kistelepülés.
Megközelítése
[szerkesztés]Csak közúton érhető el, Drávafoknál letérve a Harkány-Sellye-Darány közt húzódó 5804-es útról, az 5829-es úton; ugyanez köti össze déli szomszédjával, Drávakeresztúrral is.
Története
[szerkesztés]Markóc nevét az oklevelekben 1403-ban említették először Markochel néven, később 1492-ben Markowcz néven írták. A falu első ismert birtokosa a pécsi főesperes volt, majd a későbbiekben az Istvánffy, a Doby és a Somssich családoké volt. 1480 körül a Festetics család dégi ága volt a település birtokosa. A falu lakosai a török hódoltság kezdetén a mai falu mellett állt Mokárfa nevű falu, mely a törökök alatt elpusztult.
A lakosság a szomszédos Markocz nevű rétre költözött át, s később ez lett a falu neve is. A 20. század elején Somogy vármegye Szigetvári járásához tartozott. 1910-ben 229 lakosából 228 magyar volt. Ebből 21 római katolikus, 208 református volt.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Kovács Rózsa (független)[3]
- 1994–1998: Döme Julianna (független)[4]
- 1998–2002: Döme Julianna (független)[5]
- 2002–2006: Döme Julianna (független)[6]
- 2006–2010: Lantos Tamás Ferenc (független)[7]
- 2010–2014: Lantos Tamás Ferenc (független)[8]
- 2014–2016: Lantos Tamás Ferenc (független)[9]
- 2016–2019: Kovács Sándor (független)[10]
- 2019–2024: Kovács Sándor (független)[11]
- 2024– : Kovács Sándor (független)[12]
A településen 2016. november 27-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[13] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, de alulmaradt egyetlen kihívójával szemben.[10]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 72 | 63 | 63 | 51 | 61 | 62 | 59 | 64 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak, 1,6% bolgárnak, 23,4% cigánynak, 1,6% németnek mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 40,6%, református 42,2%, felekezeten kívüli 15,6% (1,6% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 82,3%-a vallotta magát magyarnak, 14,5% cigánynak, 1,6% horvátnak, 8,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 32,3% volt református, 12,9% római katolikus, 3,2% egyéb keresztény, 1,6% felekezeten kívüli (50% nem válaszolt).[15]
Nevezetességek
[szerkesztés]- Református temploma 1858-ban épült, műemléki védelem alatt álló épület.[16]
- A település határában három irányban is olyan, íves formában elhelyezkedő ártéri erdőfoltokat találhatunk, amelyek egykori Dráva-holtágak maradványai. Nyílt víznek már egyik erdőrészben sincs nyoma, de az egyik ilyen terület, a Markóci-rét 1996 óta helyi védettség alatt áll, a környék jellemző mocsári-réti növény- és állatfajaival.[17][18]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen
<ref>címke; nincs megadva szöveg a(z)24önkválnevű lábjegyzeteknek - ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Markóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Markóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
- ↑ Markóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
- ↑ Markóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
- ↑ Markóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
- ↑ Markóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
- ↑ Markóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. augusztus 1.)
- ↑ a b Markóc települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016. november 27. (Hozzáférés: 2020. június 23.)
- ↑ Markóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 29.)
- ↑ Markóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 29.)
- ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016 (Hozzáférés: 2020. június 23.)
- ↑ Markóc Helységnévtár
- ↑ Markóc Helységnévtár
- ↑ A templom a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2015. október 9.)
- ↑ Irány a Dráva! - Vadon élménye élő folyók mentén.. Duna-Dráva Nemzeti Park. [2015. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 5.)
- ↑ Bank László: Ökológiai állapot-felmérő lap a Markóci-rétről., 2013. augusztus 11. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 5.)
