Szárász
| Szárász | |||
 | |||
| Petőfi utca | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Baranya | ||
| Járás | Komlói | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Simon Péter (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7184 | ||
| Körzethívószám | 72 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 38 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 5,85 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 5,98 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 21′ 00″, k. h. 18° 22′ 60″46.350000°N 18.383333°EKoordináták: é. sz. 46° 21′ 00″, k. h. 18° 22′ 60″46.350000°N 18.383333°E | |||
 Szárász
Pozíció Baranya vármegye térképén
| |||
| Szárász weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szárász témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Szárász (németül: Sarasposten) község Baranya vármegyében, a Komlói járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Baranya vármegye északi határán, Egyházaskozártól körülbelül 6 kilométerre keletre, a Tolna vármegyei Lengyeltől mintegy 3 kilométerre délre található. Az előbbivel (és a Bonyhád-Kaposszekcső közti 6534-es úttal) a 65 193-as számú mellékút köti össze, míg Lengyeltől csak egy alsóbbrendű önkormányzati út vezet idáig.
Története
[szerkesztés]Szárász nevét az oklevelek 1332-1337 között említették először egy adóösszeírásban. Ekkor a tolnai főesperességhez tartozott és Szárászt is a templomos falvak között sorolták fel. 1382-ben nevét Zaraz alakban írták.
A török időkben Szárász is lakott maradt, nem néptelenedett el teljesen, neve sem szerepelt az elnéptelenedett falvak között, tehát valószínűleg 1688-1703 között, a felszabadító harcok során, vagy azt követően fogyatkozott meg lakossága. A környék török igazgatási központja a szászi (szászvári) várban volt. Az 1554. évi török defterek szászi nahie összeírásakor Szárász is szerepelt a 188 felsorolt adózó falu neve között.
Baranya vármegye első 1695. évi megyei jellegű összeírásakor Máza és a tőle északra eső vidék Tolna-, míg az attól délre vagy nyugatra eső részek Baranya vármegyéhez kerültek, ezt megerősítette az 1696. március 12-i nádori döntés is. Így került Baranyához Szárász is. 1712 után a megfogyatkozott népesség pótlására német lakosság telepedett le a faluban.
A második világháború után a kitelepítésekkor őket is kitelepítették, később helyükre csángó magyarok telepedtek le Szárászon.
Szárász a 20. század elején Baranya vármegye Hegyháti járásához tartozott.
Az 1910-es összeíráskor 294 lakosa volt, ebből 44 magyar, 250 német volt, melyből 290 volt római katolikus.
A 2001-es népszámláláskor 92 lakosa volt, 2008. január 1-jén pedig 36 lakója volt a településnek.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Csabai Ferenc (független)[3]
- 1994–1998: Albert István (független)[4]
- 1998–2002: Albert István (független)[5]
- 2002–2006: Simon Péter (független)[6]
- 2006–2010: Simon Péter (független)[7]
- 2010–2014: Simon Péter (független)[8]
- 2014–2019: Simon Péter (független)[9]
- 2019–2024: Simon Péter (független)[10]
- 2024– : Simon Péter (független)[1]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 35 | 38 | 34 | 27 | 44 | 38 | 40 | 38 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak, 2,8% románnak mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 69,4%, református 13,9%, evangélikus 2,8%, felekezeten kívüli 5,6% (8,3% nem nyilatkozott).[11] A falu Baranya vármegye legkevesebb lakosú települése.
2022-ben a lakosság 65,8%-a vallotta magát magyarnak (34,2% nem nyilatkozott). Vallásuk szerint 26,3% volt római katolikus, 5,3% református, 13,2% felekezeten kívüli (55,3% nem válaszolt).[12]
Nevezetességei
[szerkesztés]
- Római katolikus templom
- Mátyás király kútja
- Horgász-tó
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Szárász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 25.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Szárász települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Szárász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
- ↑ Szárász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
- ↑ Szárász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
- ↑ Szárász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
- ↑ Szárász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 15.)
- ↑ Szárász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 5.)
- ↑ Szárász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 10.)
- ↑ Szárász Helységnévtár
- ↑ Szárász Helységnévtár
Források
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- Szárász Önkormányzatának honlapja Archiválva 2017. február 25-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Egy halálra ítélt, különleges magyar falu
