Ugrás a tartalomhoz

Sásd

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sásd
Sásd központja
Sásd központja
Sásd címere
Sásd címere		 Sásd zászlaja
Sásd zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásHegyháti
Jogállásváros
PolgármesterDr. Jusztinger János (független)[1]
JegyzőKoszorus Tímea
Irányítószám7370
Körzethívószám72
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség2810 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség205,17 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület14,88 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 15′ 16″, k. h. 18° 06′ 21″46.254444°N 18.105833°EKoordináták: é. sz. 46° 15′ 16″, k. h. 18° 06′ 21″46.254444°N 18.105833°E
Sásd (Baranya vármegye)
Sásd
Sásd
Pozíció Baranya vármegye térképén
Sásd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sásd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sásd (horvátul: Šardin,[3] németül: Schaschd[4]) város Baranya vármegyében. A megye Hegyháti járásának a székhelye.

Fekvése

[szerkesztés]

A város egy napsütötte, nyitott medencében fekszik, nagyjából félúton Pécs és Kaposvár között, mindkettőtől körülbelül 32 kilométerre, a 66-os főút mentén. Dombóvártól 15 kilométerre délre helyezkedik el, azzal a 611-es főút köti össze. Komlótól 19 kilométerre található.

A környező kisebb települések (jobbára zsákfalvak) közül Vázsnokra a 611-esből kelet felé kiágazó, másfél kilométer hosszú 65 192-es számú mellékút vezet; Vargára és Felsőegerszegre a város déli határszélén a 66-osból keletnek kiágazó 65 189-es (illetve utóbbi az abból északnak kanyarodó 65 191-es) úton juthatunk el, Palét pedig csak egy önkormányzati út köti össze a 66-ossal, Sásd északnyugati peremén.

Áthalad a városon a Budapest–Pécs-vasútvonalon és a Godisa–Komló-vasútvonal is, közös állomásuk, Sásd vasútállomás a belvárostól északra található, közúti megközelítését a 611-esből nyugat felé a 65 366-os számú mellékút biztosítja.

Közigazgatási területén keresztülfolyik a Baranya-csatorna, a város belterületétől keletre.

Története

[szerkesztés]

Sásd és környéke már a bronzkorban lakott hely volt, területén bronzkori hamvasztásos sírokat tártak fel. A római korban kereskedelmi útvonal haladt át rajta.

A település neve már 1332-ben említve volt a pápai tizedjegyzékben. A 14. században a Dombai család birtoka volt, később a Werbőczyek is birtokosok voltak itt.

A hódoltság idején a törökök palánkvárat építettek itt. A hódoltság utáni időkben vámhely volt, később Eszterházy Pál nádor birtoka lett, mint a dombóvári uradalom része.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Kovács Sándorné (független)[5]
  • 1994–1998: Kovács Sándorné (SZDSZ)[6]
  • 1998–2002: Kovács Sándorné (SZDSZ)[7]
  • 2002–2003: Kovács Sándorné (SZDSZ)[8]
  • 2003–2006: Fodor István (független)[9]
  • 2006–2010: Székely Szilárd (MSZP)[10]
  • 2010–2014: Székely Szilárd (MSZP)[11]
  • 2014–2019: Rabb Győzőné (független)[12]
  • 2019–2024: Dr. Jusztinger János (független)[13]
  • 2024– : Dr. Jusztinger János (független)[1]

A településen 2003. május 18-án[9][14] időközi polgármester-választást tartottak,[9] az előző polgármester lemondása miatt.[15]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
3165
3124
2964
2934
2949
2841
2817
2810
20132014201820192021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben lakosságának 1,6%-a német, 2,5%-a pedig cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,5%-a magyarnak, 6,1% cigánynak, 0,2% horvátnak, 6,8% németnek mondta magát (13,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 62,1%, református 2,6%, evangélikus 1%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 9,7% (23,4% nem nyilatkozott).[16]

2022-ben a lakosság 90,6%-a vallotta magát magyarnak, 3,9% cigánynak, 3,7% németnek, 0,1-0,1% románnak, ruszinnak és lengyelnek, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 42% volt római katolikus, 1,9% református, 0,6% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 1,3% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 14% felekezeten kívüli (38,6% nem válaszolt).[17]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Híres sásdiak

[szerkesztés]

Testvérvárosok

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Sásd települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 22.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 25.)
  4. ↑ http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf Archiválva 2014. június 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés 2013 augusztus 15)
  5. ↑ Sásd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Sásd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  7. ↑ Sásd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
  8. ↑ Sásd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
  9. ↑ a b c Sásd települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2003. május 18. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
  10. ↑ Sásd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
  11. ↑ Sásd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  12. ↑ Sásd települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  13. ↑ Sásd települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 9.)
  14. ↑ MTI: Fodor István lett Sásd polgármestere (HTML). Index.hu. Index.hu Zrt., 2003. május 18. (Hozzáférés: 2022. február 7.)
  15. ↑ Időközi önkormányzati választások 2003-ban (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2003 (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  16. ↑ Sásd Helységnévtár
  17. ↑ Sásd Helységnévtár
  18. ↑ Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.
  19. ↑ Sásd Város Önkormányzata. www.sasd.hu. (Hozzáférés: 2020. január 29.)

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sásd&oldid=27466493”