Kákics
Kákics | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Dél-Dunántúl |
Vármegye | Baranya |
Járás | Sellyei |
Jogállás | község |
Polgármester | Szekeresné Spang Lívia (független)[1] |
Irányítószám | 7958 |
Körzethívószám | 73 |
Népesség | |
Teljes népesség | 188 fő (2024. jan. 1.)[2] |
Népsűrűség | 13,23 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 14,89 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 54′ 15″, k. h. 17° 51′ 28″45.904167°N 17.857778°EKoordináták: é. sz. 45° 54′ 15″, k. h. 17° 51′ 28″45.904167°N 17.857778°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kákics témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kákics község Baranya vármegyében, a Sellyei járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Szigetvártól délkeletre, Sellye közvetlen északi szomszédságában fekvő település. Közúton a baranyai térség legjelentősebb főútjának számító 6-os főút felől legegyszerűbben Szentlőrincnél letérve, Királyegyházáig az 5805-ös, majd onnan Sumonyon és Okorágon át az 5806-os úton juthatunk el a településre, de megközelíthető Szigetvár felől is, Dencsháza, Szentegát és Okorág érintésével. A falu központjában ágazik ki a sellyei országútból a Kákicstól nyugatra fekvő zsákfaluba, Marócsára vezető 58 153-as számú mellékút. Kákics mindemellett vonattal is elérhető, a Sellye–Szentlőrinc-vasútvonalon, Kákics megállóhely a vasút és a marócsai országút kereszteződésénél található.
Távlatilag Kákics is az egyik nyertese lehet majd azoknak a regionális fejlesztési elképzeléseknek, melyek egyik célja a 67-es főút meghosszabbítása a horvát határig és a Révfalu térségében tervezett új Dráva-hídig. A lehetséges nyomvonalváltozatok egyike ugyanis közvetlenül Kákics keleti határánál húzódik, rövid szakaszon érintve a falu közigazgatási területét is, míg a B változat szerint a majdani új út a falutól néhány száz méterre nyugatra haladna el.[3]
Vízrajza
[szerkesztés]A település központi része a környezetéből csekély mértékben kiemelkedő, kevéssé vízjárta helyen fekszik, de a külterületet mindenhol árkok szabdalják. A falu legjelentősebb vízfolyása a Fekete-víz, amely központtól északkeleti irányban, néhány száz méteren keresztül Kákics közigazgatási területeit szeli keresztül.
Története
[szerkesztés]Kákics nevét az oklevelek 1410-ben említették először Kakych néven. A települést az ismert történelme során mindvégig magyarok lakták (akik közé csak elvétve költözött egy-egy német vagy horvát család), a falu a török időkben sem néptelenedett el. Birtokosai voltak többek között a pécsi káptalan, a Traun család és a Batthyány, majd 1848 után a Draskovichok birtoka lett.
A falu jelenlegi területén két kisebb, régészeti jelentőségű területet tartanak számon: az egyik az ótemető területe a faluközpont délkeleti részében (a jelenkori temető a központtól jóval messzebb, északnyugati irányban található a marócsai út mentén), a másik pedig a központtól mintegy másfél kilométerre nyugatra [Marócsától hasonló távolságra délre] fekvő Gilicze-dűlő, ahol a közelmúltig a falu kanászháza és erdészháza is állt.
Gilicze (máshol Gellice, Görice vagy Zsilice) a középkorban még önálló falu volt a mai Kákics területén, egyházi szempontból Marócsa alárendeltségében, és egy nagy méretű, erős kőtemplommal is rendelkezett. A lakók azonban idővel Kákicsra költöztek át, a templom köveit pedig a törökök a hódoltság idején elhordták, hogy a szigetvári vár védelmének megerősítésére használják fel azokat.[4] A Gilicze-dűlőben a múltban aranypénzeket, beomlott pincéket találtak, illetve egy kovácsműhely maradványai is előkerültek, a terület tényleges, érdemi régészeti feltárása azonban még várat magára.
2012-ben felújították a Sellye-Királyegyháza utat, ennek keretében Kákics területén, 700 méter hosszan a MOL Nyrt.-től származó gumibitument alkalmaztak a kopóréteg terítésekor.[5]
2018-ban 20,13 százalékos volt a munkanélküliségi ráta.[6]
Nevének eredete
[szerkesztés]A Kákics településnév eredete bizonytalan, de feltételezések szerint a terület növényzetére utalhat: eszerint vagy a káka, vagy a gyermekláncfű egyik népi elnevezése lehet a név eredete. A szomszéd településeknek a kákicsiakra vonatkozó csúfolóiban felbukkan még a hasonló hangalak okán a kukac és a kánya is, a falunév eredetéhez azonban ezeknek nyilvánvalóan nincs közük.[4]
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Bódis János (független)[7]
- 1994–1998: Bódis János (független)[8]
- 1998–2002: Bódis János (független)[9]
- 2002–2006: Bódis János (független)[10]
- 2006–2010: Szekeresné Spang Lívia Katalin (független)[11]
- 2010–2014: Szekeresné Spang Lívia Katalin (független)[12]
- 2014–2019: Szekeresné Spang Lívia Katalin (független)[13]
- 2019–2024: Szekeresné Spang Lívia (független)[14]
- 2024– : Szekeresné Spang Lívia (független)[1]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
Lakosok száma | 224 | 211 | 210 | 192 | 182 | 188 | 192 | 188 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,6%-a magyarnak, 18,8% cigánynak, 0,9% horvátnak, 0,9% németnek mondta magát (1,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49,5%, református 17,9%, felekezeten kívüli 5,5% (25,2% nem nyilatkozott).[15]
2022-ben a lakosság 92,6%-a vallotta magát magyarnak, 22,3% cigánynak, 3,2% horvátnak (7,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 28,7% volt római katolikus, 16,5% református, 2,1% egyéb keresztény, 8,5% felekezeten kívüli (44,1% nem válaszolt).[16]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Református templom – a falu legmagasabb pontján emelt, 1836-ban klasszicista stílusban épült istenháza országos védettség alatt áll.
- Pásztorház – a marócsai és az okorági országutak szétágazásánál álló földszintes építmény szintén országos védettségű építmény, mint az Ormánság népi építészetének egyik jellegzetes emléke.
- Egykori parókia épülete – az ormánsági fejfagyűjteménynek otthont adó egykori parókiai épület (utcai homlokzatán Kiss Géza emléktáblájával) országos védelemre javasolt épület.
- Népi építészeti értékek – a felsoroltakon felül a településközpontban összesen hat épület áll helyi védettség alatt.
Híres szülöttei
[szerkesztés]- Kiss Géza református lelkész, író az Ormánság népművészetének, néprajzának, nyelvjárásának kutatója itt született a faluban.
Gazdasága
[szerkesztés]Kákics lakossága a múltban leginkább mezőgazdasági tevékenységekből élt, amihez a falu külterületi határai, bár nem nagy kiterjedésűek, de a lakosság nagyságához mérten elegendő lehetőséget biztosítottak. Mezőgazdasági termény hasznosítására létesült a falu hajdani egyetlen ipari létesítménye, a mónosokori határban, de még kákicsi területen működött kendergyár is. A kendergyár megszűnése után az épület egy ideig lakóház volt, de ma már annak is csak romjai találhatók meg a faluközponttól északkeletre, a Fekete-víz túlpartján fekvő, részben beerdősült területen; ugyanígy már csak romjai találhatók meg a községtől délre létesített egykori szarvasmarha-telepnek is.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Kákics települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 6.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Kokas és Társa Tervező Kft.: Kákics és Marócsa településrendezési tervei. Szabályozási terv (pdf). sellye.hu, 2008. április 1. [2016. március 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 9.)
- ↑ a b Kákics. Magyar Névarchívum. (Hozzáférés: 2015. augusztus 9.)[halott link]
- ↑ Kétmilliárdos útfelújítás Baranyában
- ↑ Megjött a magyar települések feketelistája - térképen a kettészakadt ország
- ↑ Kákics települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Kákics települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 26.)
- ↑ Kákics települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
- ↑ Kákics települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
- ↑ Kákics települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
- ↑ Kákics települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
- ↑ Kákics települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. augusztus 1.)
- ↑ Kákics települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 22.)
- ↑ Kákics Helységnévtár
- ↑ Kákics Helységnévtár