Ugrás a tartalomhoz

Hegyhátmaróc

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hegyhátmaróc
katolikus templom
katolikus templom
Hegyhátmaróc címere
Hegyhátmaróc címere		 Hegyhátmaróc zászlaja
Hegyhátmaróc zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásKomlói
Jogállásközség
PolgármesterHalmos Csaba (független)[1]
Irányítószám7348
Körzethívószám72
Népesség
Teljes népesség120 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség16,6 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület7,59 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Map
é. sz. 46° 18′ 35″, k. h. 18° 20′ 16″46.309730°N 18.337770°EKoordináták: é. sz. 46° 18′ 35″, k. h. 18° 20′ 16″46.309730°N 18.337770°E
Hegyhátmaróc (Baranya vármegye)
Hegyhátmaróc
Hegyhátmaróc
Pozíció Baranya vármegye térképén
Hegyhátmaróc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyhátmaróc témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Hegyhátmaróc (németül: Marotz) község Baranya vármegyében, a Komlói járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Baranya vármegye északi szélén, a Hegyhát egy völgyében fekvő zsáktelepülés. Mágocstól 11 km-re található. A környező települések Szászvár, Bikal, Egyházaskozár, Tófű, Vékény és Köblény. Közúton csak Egyházaskozár területéről érhető el, a Bonyhád-Kaposszekcső közti 6534-es útból kiágazó 65 186-os számú bekötőúton.

Története

[szerkesztés]

Hegyhátmaróc neve a morva jelentésű marót, maróc szóból ered.[3] A település első írásos említése 1328-ból származik, egy oklevélben ekkor Morouth néven szerepel, majd 1399-ben már Marócként említik. Az Egyházasmarócnak és Nagymarócnak is nevezett falu a szalatnaki uradalom része volt, földesurai a Treutel és a Lévai család voltak.[4][5][6]

Maróc 1542 után, a török hódoltság idején elnéptelenedett, majd a törökök kiűzése után rövid időre szerbek költöztek a pusztává vált településre, akik a népi emlékezet szerint templomot is építettek maguknak a Kálváriahegyen. A falu szerb lakói a Rákóczi-szabadságharc idején, Vak Bottyán kurucai elől a Dráván túlra menekültek, helyükre 1733-ban a Fekete-erdő környékéről tíz telepes sváb család érkezett. Nekik köszönhetően Maróc a 19. századra dohánytermesztéséről vált ismertté. Az ekkor a bikali uradalomhoz tartozó településen építették fel a földesúr Puchner család nyári rezidenciáját, báró Puchner Antal generális pedig a hegyhátmaróci temető kriptájában nyugszik. A 20. század során a falut megviselte a II. világháború utáni kitelepítés, majd a szocializmus időszakának kollektivizálása. Az 1860-1870-es évektől működő iskola felső tagozata az 1950-es években, az alsó tagozat az 1960-as években szűnt meg.[4][5][6]

A rendszerváltás után megvalósult a település közművesítése. A következő évtizedekben több német és holland család vásárolt házat a csendes faluban, ahol sok hagyományos stílusú, évszázados parasztház található, többet a közelmúltban újítottak fel.[4][5][6]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Borbély Lajos (független)[7]
  • 1994–1998: Borbély Lajos (független)[8]
  • 1998–2002: Czinege Sándor (független)[9]
  • 2002–2006: Czinege Sándor (független)[10]
  • 2006–2010: Czinege Sándor (független)[11]
  • 2010–2014: Varga Lívia (független)[12]
  • 2014–2019: Varga Lívia (független)[13]
  • 2019–2024: Halmos Csaba (független)[14]
  • 2024– : Halmos Csaba (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
140
142
134
129
118
123
122
120
20132014201520192021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben lakosságának 13,3%-a vallotta magát németnek.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,3%-a magyarnak, 0,7% cigánynak, 15,6% németnek mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 70,7%, református 4,1%, evangélikus 18,4%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 3,4% (2,7% nem nyilatkozott).[15]

2022-ben a lakosság 85,4%-a vallotta magát magyarnak, 2,4% cigánynak, 0,8% németnek, 4,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 31,7% volt római katolikus, 21,1% evangélikus, 4,9% református, 0,8% egyéb keresztény, 3,3% egyéb katolikus, 15,4% felekezeten kívüli (22,8% nem válaszolt).[16]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Római katolikus templom (1820)[17] és Szent Vendel-szobor[18]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Hegyhátmaróc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 5.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Mikesy Gábor (2022). „Kalandozás a földrajzi nevek között”. Geometodika 6. (1.), 5–24. o. (Hozzáférés: 2024. augusztus 24.) 
  4. ↑ a b c Hegyhátmaróc - Keleti-Mecsek Egyesület. www.keleti-mecsek.hu. (Hozzáférés: 2024. augusztus 24.)
  5. ↑ a b c Komló-Hegyhátmaróc | Komló Város Információs Portálja (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2024. augusztus 24.)
  6. ↑ a b c 1. INTÉZMÉNY FENNTARTÓ TÁRSULÁST LÉTREHOZÓ TELEPÜLÉSEK RÖVID TÖRTÉNETE. www.sulinet.hu. (Hozzáférés: 2024. augusztus 24.)
  7. ↑ Hegyhátmaróc települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  8. ↑ Hegyhátmaróc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
  9. ↑ Hegyhátmaróc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  10. ↑ Hegyhátmaróc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  11. ↑ Hegyhátmaróc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  12. ↑ Hegyhátmaróc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  13. ↑ Hegyhátmaróc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 12.)
  14. ↑ Hegyhátmaróc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. augusztus 3.)
  15. ↑ Hegyhátmaróc Helységnévtár
  16. ↑ Hegyhátmaróc Helységnévtár
  17. ↑ Hegyhátmaróc temploma a nagyvofely oldalon
  18. ↑ A templom és a szobor a muemlekem.hu oldalon. (Hozzáférés: 2014. december 16.)

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hegyhátmaróc&oldid=27392658”