Lúzsok
| Lúzsok | |
 | |
| Talpasház a településen | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Dél-Dunántúl |
| Vármegye | Baranya |
| Járás | Sellyei |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Danóczi János (független)[1] |
| Irányítószám | 7838 |
| Körzethívószám | 73 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 196 fő (2024. jan. 1.)[2] |
| Népsűrűség | 36,2 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 6,52 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 50′ 22″, k. h. 17° 56′ 47″45.839511°N 17.946331°EKoordináták: é. sz. 45° 50′ 22″, k. h. 17° 56′ 47″45.839511°N 17.946331°E | |
 Lúzsok
Pozíció Baranya vármegye térképén
| |
| Lúzsok weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lúzsok témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Lúzsok község Baranya vármegye déli részén, a Sellyei járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Az Ormánságban fekszik, a Drávától északra, Vajszló szomszédságában, tőle mintegy 4 kilométerre délnyugatra.
Megközelítése
[szerkesztés]Csak közúton közelíthető meg, legegyszerűbben Vajszlón keresztül, az 5823-as úton. Déli szomszédjával, Piskóval az 5822-es út köti össze, déli határszélét pedig egy rövid szakaszon az 5821-es út is érinti.
Története
[szerkesztés]Az oklevelek 1346-ban említették először, Lusok módon írva. Az Ormánság közepén fekvő piciny település a tájegység körülbelül 45 falucskájának egyike. E vidék falvai a Dráva árteréből kiemelkedő dombhátakra épültek, egymáshoz közel, általában nem több, mint 3–5 kilométerre. A környék erdőkben, tavacskákban rendkívül gazdag.
A tájegység különlegességei voltak a talpasházak, melyeket a környék lakossága a gyakori árvizek miatt épített a térségre jellemző, különleges megoldással. Az ilyen épületek jellemző építési metódusa az volt, hogy a ház alapjaként gerendákat fektettek a földre, ezekre építették függőleges faoszlopokkal a ház vázát. Így nem forgott fenn az a veszély, hogy a falak egyes részei megsüllyedjenek az altalaj elnedvesedése miatt, sőt az így épített házakat árvízveszély esetén állítólag (megemelve és görgőkre helyezve) arrébb is tudták vontatni, biztonságosabb helyre.[3]
Híres volt egykor az Ormánságra jellemző népviselet a bikla is, mely fehér, térdig érő bő szoknya volt. A 20. század eleji gazdasági válság után a környéken a súlyos gazdasági kényszer hatására alakult ki az „egykézés” szokása.
A település környéke valamikor híres lótenyésztő hely volt, erre utal (egyes, valószínűleg népetimológián alapuló, vitatott szómagyarázatok szerint) a neve is: Lusok a régi magyar beszéd szerint sok ló.[4]
2018-ban 20,5 százalékos volt a munkanélküliségi ráta.[5]
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Simon László (független)[6]
- 1994–1998: Farkas Mihály (független)[7]
- 1998–2002: Farkas Mihály (független)[8]
- 2002–2006: Farkas Mihály (független)[9]
- 2006–2010: Farkas Mihály (független)[10]
- 2010–2014: Farkas Mihály (független)[11]
- 2014–2019: Farkas Mihály (független)[12]
- 2019–2024: Farkas Mihály (független)[13]
- 2024– : Danóczi János (független)[1]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 232 | 245 | 257 | 221 | 207 | 198 | 198 | 196 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,5%-a magyarnak, 12,3% cigánynak, 0,5% németnek, 0,9% románnak mondta magát (4,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 60,9%, református 12,3%, felekezeten kívüli 22,7% (4,1% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 92,4%-a vallotta magát magyarnak, 3% cigánynak (7,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 51% volt római katolikus, 9,1% református, 0,5% egyéb keresztény, 1,5% egyéb katolikus, 17,7% felekezeten kívüli (19,7% nem válaszolt).[15]
Nevezetességei
[szerkesztés].jpg)
- Református templom
- Talpasház, melyben tájházat rendeztek be
- Tó
Természeti értékei
[szerkesztés]A falu környéki tavak: Nagy-Zászlós, Kis-Zászlós és László-tó, melyek közül a Kis-Zászlós tó közelében matuzsálemi korú öreg hárs-, fűz- és kőrisfa vonzza az idelátogató kirándulókat.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Lúzsok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 27.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ http://vendegvaro.utazom.com/talpashaz-sellye[halott link]
- ↑ mna.unideb.hu/pdf/288luzsok-sorhu.doc
- ↑ Megjött a magyar települések feketelistája - térképen a kettészakadt ország
- ↑ Lúzsok települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Lúzsok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 6.)
- ↑ Lúzsok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
- ↑ Lúzsok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
- ↑ Lúzsok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
- ↑ Lúzsok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
- ↑ Lúzsok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. november 18. (Hozzáférés: 2015. augusztus 1.)
- ↑ Lúzsok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 28.)
- ↑ Lúzsok Helységnévtár
- ↑ Lúzsok Helységnévtár
