Ugrás a tartalomhoz

Kővágószőlős

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kővágószőlős
Kővágószőlős, római katolikus templom
Kővágószőlős, római katolikus templom
Kővágószőlős címere
Kővágószőlős címere		 Kővágószőlős zászlaja
Kővágószőlős zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásPécsi
Jogállásközség
PolgármesterNagy-József Katalin (független)[1]
Irányítószám7673
Körzethívószám72
Népesség
Teljes népesség1332 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség67,07 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület18,25 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 04′ 53″, k. h. 18° 07′ 26″46.081261°N 18.123881°EKoordináták: é. sz. 46° 04′ 53″, k. h. 18° 07′ 26″46.081261°N 18.123881°E
Kővágószőlős (Baranya vármegye)
Kővágószőlős
Kővágószőlős
Pozíció Baranya vármegye térképén
Kővágószőlős weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kővágószőlős témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kővágószőlős (horvátul: Kovasiluš[3]) község Baranya vármegyében, a Pécsi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Kővágószőlős Pécstől nyugatra, a Mecsekalján, a Jakab-hegy lábánál helyezkedik el. A 6-os főút vonalától a cserkúti dombok választják el. A hegy és a dombsor értékes természetvédelmi terület. A Jakab-hegyet felépítő permi vörös homokkő a falu feletti hegyoldalban sajátos sziklaformációkat alkot: a Babás-szerköveket, és a Zsongor-követ. A mélyebben található zöld homokkő uránt tartalmaz.

A község klímája szubmediterrán, ennek köszönhetően különleges, védett növénytársulások alakultak ki a területén (kapcsos korpafű, fekete kökörcsin, sárga kövirózsa, tőzegmoha stb.)

Megközelítése

[szerkesztés]

A település közigazgatási területén áthalad – központjától néhány kilométerre délre – a 6-os főút, amely kényelmes elérést biztosít számára Budapest-Szekszárd-Pécs és Szigetvár-Barcs irányából is, de a lakott területét csak a 6605-ös út érinti, központjába pedig csak a 66 107-es számú mellékút vezet. Cserkúttal a 6605-ös útból kiágazó 66 136-os út köti össze.

A hazai vasútvonalak közól a község közigazgatási területének déli szélét a Budapest–Pécs-vasútvonal és a Gyékényes–Pécs-vasútvonal közös szakasza érinti, de megállási pontja itt a vasútnak nincsen; a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség Mecsekalja-Cserkút vasútállomás, a település központjától légvonalban 3,5, közúton mintegy 6 kilométerre.

Története

[szerkesztés]
A Sarlós Boldogasszony római katolikus plébániatemplom homlokzatának középkori része

Kővágószőlős területéről már a kőkorból ismerünk régészeti leleteket. A bronzkorban és a vaskorban a falu fölé magasodó Jakab-hegyen a Kárpát-medence egyik legmonumentálisabb földvára emelkedett. A hegyi városhoz tartozó tanyák, falvak nyomai a mai község területén is felfedezhetőek.

A római korban a Jakab-hegyi vár szerepét Sopianae, a mai Pécs elődje vette át, Kővágószőlős területén pedig egy római villa és egy hozzá kapcsolódó település jött létre.

A 4. században a villa mellé ókeresztény temetőkápolna épült festett sírkamrával. Az 5. században a hunok elől elmenekülő római lakosság helyét osztrogótok vették át, akiknek temetője a római villa közelében került elő.

A 6. században longobárdok, majd avarok telepedtek a vidékre. Ez utóbbi nép több temetőjét is ismerjük Kővágószőlősről.

A magyarok a 10. században jelentek meg a mai falu helyén. A település a középkorban a pécsi székesegyház birtokába került. A Jakab-hegyen is egy falu jött létre. Ennek templomát azonban 1225-ben Bertalan püspök az általa összegyűjtött remetéknek adta, és mellé kolostort épített. Ez a rendház lett az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok első háza. A hegy alatti falvak lakói nagyrészt egyházi nemesek voltak, amint azt egy 1290 körül keletkezett oklevélből megtudjuk. Ez az irat említi először a falu Sceuleus (Szőlős) nevét.

A Római villa és mauzóleum

A falu a középkorban a templom körül terült el. Védett elhelyezkedésének köszönhetően épségben átvészelte a török kor háborúit, középkori eredetű magyar katolikus lakossága megmaradt.

Lakóinak fontos megélhetési forrása volt a szőlőtermesztés, aminek a település 19. századi felvirágzását is köszönheti.

A falu felett emelkedő Jakab-hegy vörös homokkövét már a középkorban is fejtették, de ez igazán nagy jelentőséget az újkorban kapott. Ekkor, 1773-ban, kapcsolódott a település nevéhez a Kővágó előtag.

1949. november 14-én Kővágószőlős határában, a Jakab-hegyen zuhant le a Maszovlet légitársaság utasszállító repülőgépe, megölve a fedélzeten tartózkodó hét emberből hatot. Ez volt a második világháború után az első magyar polgári légikatasztrófa.[4]

Az ötvenes évek végén megindult a környéken az uránércbányászat. Ezután épült fel a bányászok és családjaik elhelyezésére szánt új településrész. Az uránbányászat megszűnése után a kilencvenes évek végétől az egykori bányatelepek és meddőhányók rekultivációja folyik. Itt kapott helyet a Mecseki Bányászati Múzeum Uránérc Bányászati Kiállítása is.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Maurer Péter (SZDSZ)[5]
  • 1994–1998: Bátor József (Zsongorkő Baráti Kör)[6]
  • 1998–2002: Bátor József (Zsongorkő Baráti Kör)[7]
  • 2002–2006: Sándor Tibor (Zsongorkő Baráti Kör)[8]
  • 2006–2010: Sándor Tibor Antal (Zsongorkő Baráti Kör-Polgárőr Egyesület-Sportegyesület)[9]
  • 2010–2014: Sándor Tibor Antal (független)[10]
  • 2014–2019: Sándor Tibor Antal (független)[11]
  • 2019–2024: Sándor Tibor Antal (független)[12]
  • 2024– : Nagy-József Katalin (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1255
1227
1232
1256
1245
1311
1327
1332
20132014201520192021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,3%-a magyarnak, 12,4% cigánynak, 0,2% horvátnak, 0,2% lengyelnek, 0,8% németnek mondta magát (15,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49,7%, református 4,1%, evangélikus 1%, görögkatolikus 0,8%, felekezeten kívüli 17,9% (26,1% nem nyilatkozott).[4]

2022-ben a lakosság 85,2%-a vallotta magát magyarnak, 10% cigánynak, 6,6% németnek, 0,3% szlovénnek, 0,3% horvátnak, 0,2% lengyelnek, 0,1-0,1% szlováknak, ukránnak és bolgárnak, 3,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (13,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 35,4% volt római katolikus, 2,9% református, 1% evangélikus, 0,8% görög katolikus, 0,3% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 18,8% felekezeten kívüli (40% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Kővágószőlős, Szerk.: Füzes Miklós, Kővágószőlős 2001.
  • Timár György: A Nyugat-Mecsek középkori templomai, Tájak Korok Múzeumok Kiskönyvtára, 651.
  • Nagy Levente: Római kori villa és késő római sírkamra Kővágószőlősön, Régészeti Értékeink, é.n.
  • Buzás Gergely: A Jakab-hegyi pálos kolostor, Várak, Kastélyok, Templomok, III/4. 2007. augusztus, 8-11.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Kővágószőlős települési választás eredményei (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 13.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 24.)
  4. ↑ a b Kővágószőlős Helységnévtár
  5. ↑ Kővágószőlős települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Kővágószőlős települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 6.)
  7. ↑ Kővágószőlős települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  8. ↑ Kővágószőlős települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  9. ↑ Kővágószőlős települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  10. ↑ Kővágószőlős települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  11. ↑ Kővágószőlős települési választás eredményei (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 20.)
  12. ↑ Kővágószőlős települési választás eredményei (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 26.)
  13. ↑ Kővágószőlős Helységnévtár
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kővágószőlős&oldid=27565985”