Ugrás a tartalomhoz

Gerényes

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gerényes
volt templom helye, orvosi rendelő
volt templom helye, orvosi rendelő
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásHegyháti
Jogállásközség
PolgármesterKiss Árpád (független)[1]
Irányítószám7362
Körzethívószám72
Népesség
Teljes népesség219 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség19,61 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület12,34 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 18′ 00″, k. h. 18° 10′ 60″46.300000°N 18.183333°EKoordináták: é. sz. 46° 18′ 00″, k. h. 18° 10′ 60″46.300000°N 18.183333°E
Gerényes (Baranya vármegye)
Gerényes
Gerényes
Pozíció Baranya vármegye térképén
Gerényes weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gerényes témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Gerényes (németül: Gerienisch, horvátul: Grenjiš) község Baranya vármegyében, a Hegyháti járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Komlótól északra, Kisvaszar, Ág, Tékes és Vásárosdombó között fekvő település. Közigazgatási területén áthalad a Mecsekjánosi-Vásárosdombó közti 6546-os út, de központjába csak az abból kiágazó 65 176-os út vezet (amely Gerényes utolsó házait elhagyva még továbbhalad kelet felé, a zsákfalunak tekinthető Ág községbe).

Története

[szerkesztés]

Gerényes és környéke ősidők óta lakott hely volt, a falu határában, a Csákó és Sásos nevű dűlőkben szántás közben máig sok cseréptöredék kerül felszínre. Nevét az oklevelek 1296-ban említették először, Guerenesként. Első ismert birtokosa Dombó Pál volt, majd később az Esterházy család lett a település birtokosa. A török hódoltság alatt is magyarok lakta település volt.

A 18. században a megfogyatkozott lakosság közé Rottenburgból, Romenshaizenből és Ulmból érkezett evangélikus németek telepedtek le.

1945 utáni kitelepítések miatt a német lakosság létszáma megfogyatkozott.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Jónás István (független)[3]
  • 1994–1998: Jónás István (független)[4]
  • 1998–2001: Jónás István (független)[5]
  • 2001–2002: Léder Szilveszter (független)[6][7]
  • 2002–2006: Léder Szilveszter (független)[8]
  • 2006–2010: Léder Szilveszter (független)[9]
  • 2010–2014: Kiss Árpád (független)[10]
  • 2014–2017: Kiss Árpád (független)[11]
  • 2018–2019: Kiss Árpád (független)[12]
  • 2019–2024: Kiss Árpád (független)[13]
  • 2024– : Kiss Árpád (független)[1]

A településen 2001. december 2-án időközi polgármester-választást tartottak,[6] az előző polgármester lemondása miatt.[14]

2018. január 21-én ismét időközi polgármester-választást kellett tartani a községben,[12] az előző polgármester lemondása okán.[15]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
240
253
256
235
235
224
242
219
20132014201520192021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,8%-a magyarnak, 34,7% cigánynak, 1,2% németnek mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 43,5%, református 1,2%, evangélikus 0,8%, felekezeten kívüli 51,2% (2,4% nem nyilatkozott).[16]

2022-ben a lakosság 92,4%-a vallotta magát magyarnak, 4,9% cigánynak, 1,3% németnek, 2,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 53,1% volt római katolikus, 2,7% evangélikus, 2,2% református, 0,4% görög katolikus, 0,4% izraelita, 30,8% felekezeten kívüli (10,3% nem válaszolt).[17]

Nevezetességei

[szerkesztés]
a falu nyugati vége

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Gerényes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 5.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. Gerényes települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Gerényes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  5. Gerényes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 1.)
  6. a b A 2001. december 2-án tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001. december 2. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  7. A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
  8. Gerényes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 1.)
  9. Gerényes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 1.)
  10. Gerényes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 12.)
  11. Gerényes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 1.)
  12. a b Gerényes települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2018. január 21. (Hozzáférés: 2020. június 24.)
  13. Gerényes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 30.)
  14. Időközi önkormányzati választások 2001-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001 (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  15. Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2018 (Hozzáférés: 2020. június 24.)
  16. Gerényes Helységnévtár
  17. Gerényes Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]