Udvar (település)
Udvar | |||
római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Járás | Mohácsi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Frischmann József (független)[1] | ||
Irányítószám | 7718 | ||
Körzethívószám | 69 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 117 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 24,09 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 4,4 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 45° 54′ 15″, k. h. 18° 39′ 35″45.904290°N 18.659720°EKoordináták: é. sz. 45° 54′ 15″, k. h. 18° 39′ 35″45.904290°N 18.659720°E | |||
Udvar weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Udvar témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Udvar (horvátul: Dvor,[3] németül: Udwo[4]) község Baranya vármegyében, a Mohácsi járásban, Mohácstól délre, 10 km-re az 56-os főút végén. Határátkelő Horvátországba.
Története
[szerkesztés]Udvar környéke már a római korban is lakott volt, itt ment keresztül a régi Aquincum és Mursa közötti római hadiút. Nevét 1448-ban Wdwarth formában írták. A falu helyén egykor kastély vagy udvarház állhatott, valószínűleg onnan kaphatta nevét. A település a török időket nem vészelte át, elpusztult.
A 18. században német lakosokkal települt újra a falu. Ekkor a bellyei uradalomhoz tartozó főhercegi birtok volt.
Udvar a 20. század elején Baranya vármegye Mohácsi járásához tartozott.
A trianoni békeszerződésben az új magyar határt a falu mellett húzták meg, így tulajdonképpen a házakhoz tartozó kertek végén húzódik a határ. Ez az délszláv háborúkor veszélyforrás okozója lett. Ugyanis a taposóaknák egy része valószínűleg a magyar oldalra került, emiatt a helyiek saját kertjeikbe sem mertek kimenni. 2012-ben megtörtént a teljes aknamentesítés.[5]
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Fischer Antalné (KDNP)[6]
- 1994–1998: Fischer Antalné (független)[7]
- 1999–2002: Dr. Schnalm Mária (független német kisebbségi)[8]
- 2002–2006: Fischer Antalné (független német kisebbségi)[9]
- 2006–2010: Fischer Antalné (független)[10]
- 2010–2014: Fischer Antalné (független)[11]
- 2014–2019: Frischmann József (független)[12]
- 2019–2024: Frischmann József (független)[13]
- 2024– : Frischmann József (független)[1]
A településen az 1998. október 18-i önkormányzati választás keretében nem lehetett polgármester-választást tartani, mert a posztra egyetlen ember sem jelöltette magát.[14] Az emiatt szükségessé vált időközi polgármester-választást 1999. május 9-én tartották meg, három jelölt részvételével.[8]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
Lakosok száma | 132 | 120 | 113 | 103 | 97 | 127 | 122 | 117 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
Az 1910-es népszámláláskor 408 lakosa volt, ebből 17 magyar, 381 német, 9 szerb nemzetiségű. Vallás szerinti megoszlásuk: 392 római katolikus, 9 görög ortodox.
A 2001-es népszámláláskor 197 lakosa volt, melyből 41,8% német, 5,1%-a horvát, a többi magyar volt. 2008. január 1-én 159 volt a lakosság lélekszáma.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 99,3%-a magyarnak, 0,7% cigánynak, 3,5% horvátnak, 55,3% németnek mondta magát (0,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 89,4%, református 5%, evangélikus 0,7%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 0,7% (2,8% nem nyilatkozott).[15]
2022-ben a lakosság 92,1%-a vallotta magát magyarnak, 34,6% németnek, 0,8% cigánynak, 0,8% lengyelnek, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 76,4% volt római katolikus, 3,1% református, 5,5% felekezeten kívüli (14,2% nem válaszolt).[16]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Római katolikus temploma
- Német Tájház
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Udvar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 1.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)
- ↑ http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf Archiválva 2014. június 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés 2013 augusztus 15)
- ↑ Tudják hol lehet akna. Bama.hu. [2019. november 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 24.)
- ↑ Udvar települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Udvar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
- ↑ a b Udvar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1999. május 9. (Hozzáférés: 2020. május 19.)
- ↑ Udvar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
- ↑ Udvar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
- ↑ Udvar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 15.)
- ↑ Udvar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
- ↑ Udvar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 8.)
- ↑ Udvar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
- ↑ Udvar Helységnévtár
- ↑ Udvar Helységnévtár
Források
[szerkesztés]- A Magyar Köztársaság Helységnévtára
- Dunántúli Napló.
- Kiss Mária Magdolna: Együtt a Duna-Dráva közén. Eszék 2007. Archiválva 2016. március 13-i dátummal a Wayback Machine-ben