Ugrás a tartalomhoz

Felsőszentmárton

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Felsőszentmárton
Felsőszentmárton címere
Felsőszentmárton címere		 Felsőszentmárton zászlaja
Felsőszentmárton zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásSellyei
Jogállásközség
PolgármesterKovácsevics István (független)[1]
Irányítószám7968
Körzethívószám73
Népesség
Teljes népesség705 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség46,15 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület19,46 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 51′ 07″, k. h. 17° 42′ 16″45.851810°N 17.704550°EKoordináták: é. sz. 45° 51′ 07″, k. h. 17° 42′ 16″45.851810°N 17.704550°E
Felsőszentmárton (Baranya vármegye)
Felsőszentmárton
Felsőszentmárton
Pozíció Baranya vármegye térképén
Felsőszentmárton weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőszentmárton témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Felsőszentmárton község (horvátul: Martinci, Martince[3]) Baranya vármegyében, a Sellyei járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A Drávától északra, mintegy 1,5 kilométerre fekszik, közvetlenül a déli országhatár mellett; ez az Ormánság legnyugatibb települése.

A szomszédos települések a határ magyar oldalán: észak felől Lakócsa, északkelet felől Drávafok, kelet felől Markóc, délkelet felől Drávakeresztúr, északnyugat felől pedig Szentborbás. A határ túlsó oldalán a két legközelebbi falu Vaska (Vaška) és Kapinci (Kapinci), közigazgatásilag mindkettő Szópiához (Sopje) tartozik.

Megközelítése

[szerkesztés]

Közúton a Harkány-Sellye-Darány közt húzódó 5804-es út felől közelíthető meg a legegyszerűbben, Drávafoknál vagy Lakócsánál letérve az 5825-ös úton. Drávakeresztúrral az 5829-es út kapcsolja össze.

A településen áthalad az EuroVelo nemzetközi kerékpárút-hálózat 13. számú, „Vasfüggöny” útvonalának horvát-magyar határ menti szakasza, amelynek a Drávatamási és Drávasztára közti 3. számú etapja érinti a falut.[4]

Története

[szerkesztés]
Magyarország második katonai felmérése alkalmával készített térképen jól látható az akkor Drávaszentmártonnak nevezett településnek a Dráva jobb partjára eső területe

A helység neve, a Szentmárton, a falu templomának védőszentjére utal. A településről a legrégebbi írásos emlék 1235-ből származik mikor felbukkan Szent Mártonról elnevezett püspöki birtok és udvarház és a hozzá tartozó 17 majorság. Ezt megelőzően nevezetes történelmi emléke a falunak, hogy a község mellett a Dráván lévő gázlón kelt át Szent László király hadserege, hogy a horvát területeket elfoglalják. A zágrábi, Szent Istvánról elnevezett székesegyházat László király építette, horvát történészek szerint 1093-ban.

A középkorban ezen vidéken magyarok éltek. Közben hívták Vaskaszentmártonnak, Tótszentmártonnak, Drávaszentmártonnak, végül Felsőszentmártonnak.

1532. július 24. napján Szulejmán szultán tábort vert a faluban, amikor a Dráva mentén vonult Bécs felé. A törökdúlás idején horvát népesség lakta, a lakosság a 17. század végén és a 18. század elején több ízben elhagyta, majd 1712-ben ismét benépesült a falu Boszniából és Szlavóniából érkező horvátokkal.[5][6] A faluban ekkor néhány magyar nyelvű család élt itt. A magyar lakosok száma az évszázadok során is gyér maradt, 1970. évben 27 magyar és 1707 horvát lakosa volt. A pécsi püspök joghatósága alá tartozik.[5]

1550. április 20-án, az akkoriban Vaskaszentmártonnak nevezett faluban tartották a környékbeli reformátusok első szinódusát.[7]

Gazdasági életére a legnagyobb csapást a trianoni döntés hozta, mert elcsatolták a korábban a községhez tartozó területet, mely a Dráva jobb partján terült el közel olyan nagyságban, mint a község jelenlegi kiterjedése.

A II. világháború után az ellenséges országnak tartott Jugoszlávia közelsége miatt belügyileg ellenőrzött határsávba esett, mely évtizedekig tartott. Ezért a gazdasági és társadalmi fejlődés megállt, ehhez hozzájárult az Ormánsággal szembeni rossz településpolitika. Felsőszentmártonban nem volt egykézés néven ismert társadalmi jelenség. A kilencvenes években zajló szerb-horvát háború a területet még zártabbá tette, így magyarázható, hogy lakossága az 1970-es évi adatokhoz képest 2011-ben gyakorlatilag a felére, 928 emberre csökkent.

Az 1950-es megyerendezéssel a korábban a Somogy vármegye Barcsi járásához tartozó települést Baranyához csatolták.

A 2001-es népszámlálás idején a lakosság 69,3%-a vallotta magát horvát nemzetiségűnek. A lakosság nyelvjárására jellemző, névmás szerint az ún. „što” nyelvjárást beszélik, tehát ezért nevezik őket štokávácoknak, míg a mellette alig 3–10 km-re lévő falvakban, Lakócsán, Szentborbáson, Tótújfaluban, kájkávácok élnek, akik a „mi=kaj” névmást használják.[8]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Lantos Mihály (független)[9]
  • 1994–1998: Gulyás Pál (független horvát kisebbségi)[10]
  • 1998–2002: Gulyás Pál (független horvát kisebbségi)[11]
  • 2002–2006: Gulyás Pál (független horvát kisebbségi)[12]
  • 2006–2010: Gulyás Pál (MSZP)[13]
  • 2010–2011: Ronta Róbert (független)[14]
  • 2011–2014: Várnai Levente (független)[15]
  • 2014–2019: Várnai Levente (független)[16]
  • 2019–2024: Várnai Levente (független)[17]
  • 2024– : Kovácsevics István (független)[1]

A településen 2011. július 24-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[15] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[18] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, de öt jelölt közül, a győzteshez képest tíz szavazatnyi különbséggel csak a második helyet érte el.[15]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
950
950
914
820
795
762
754
705
20132014201520192021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 55%-a magyarnak, 0,7% cigánynak, 75,1% horvátnak, 0,3% németnek mondta magát (14,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 77,5%, református 1,7%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 2% (17,1% nem nyilatkozott).[19]

2022-ben a lakosság 82,5%-a vallotta magát magyarnak, 54,1% horvátnak, 2,6% németnek, 0,7% cigánynak, 0,3% görögnek, 0,3% szlováknak, 0,1% szerbnek és 0,1% örménynek, 3,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 57,9% volt római katolikus, 2,2% református, 0,1% evangélikus, 0,9% egyéb keresztény, 1,8% egyéb katolikus, 9,1% felekezeten kívüli (28% nem válaszolt).[20]

Nevezetességek

[szerkesztés]
  • Szent Márton-templom – épült 1727-ben, bővítették 1852-ben. Oltárképét Maureiter Lajos festette. Témája: Szent László király átkelése a szentmártoni Dráva-gázlón.
  • A falutól délre elterülő horgásztó, a Mrtvica a magyarországi Dráva-szakasz legnagyobb, máig megmaradt holtágainak egyike, a körülbelül 16 hektáros vízfelületű tavon jelentős horgászélet van.[21]

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Felsőszentmárton település választási eredménye (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 23.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 24.)
  4. ↑ Archivált másolat. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 29.)
  5. ↑ a b Baranya megye földrajzi nevei. II.kötet. Baranya megyei Levéltár (1982). ISBN 963 01 4362 3 
  6. ↑ Katolikus lexikon
  7. ↑ Bučanovića, Branimir. Reformacija u Hrvatskoj [archivált változat] (horvát nyelven). ISBN 978-953-59035-1-2. Hozzáférés ideje: 2017. december 10. [archiválás ideje: 2017. december 10.] 
  8. ↑ KANIZSAI MÁRIA: SZEMÉLYNÉVVIZSGÁLATOK A ZALAI KAJ-HORVÁTOK KÖRÉBEN
  9. ↑ Felsőszentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  10. ↑ Felsőszentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  11. ↑ Felsőszentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 8.)
  12. ↑ Felsőszentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 8.)
  13. ↑ Felsőszentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 8.)
  14. ↑ Felsőszentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. április 8.)
  15. ↑ a b c Felsőszentmárton települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011. július 24. (Hozzáférés: 2020. június 8.)
  16. ↑ Felsőszentmárton település választási eredménye (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. augusztus 1.)
  17. ↑ Felsőszentmárton település választási eredménye (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 29.)
  18. ↑ 2011. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011 (Hozzáférés: 2020. június 8.)
  19. ↑ Felsőszentmárton Helységnévtár
  20. ↑ Felsőszentmárton Helységnévtár
  21. ↑ http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/tudomany_es_ismeretterjesztes/Magyarorszag_holtagai/pages/008_drava.htm

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Felsőszentmárton&oldid=27391226”