Ugrás a tartalomhoz

Beremend

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Beremend
Beremend északi vége az 5708-as út bevezető szakaszával
Beremend északi vége az 5708-as út bevezető szakaszával
Beremend címere
Beremend címere		 Beremend zászlaja
Beremend zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásSiklósi
Jogállásnagyközség
PolgármesterTheisz Ferenc (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám7827
Körzethívószám72
Népesség
Teljes népesség2110 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség49,71 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület48,26 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 47′ 02″, k. h. 18° 25′ 56″45.783839°N 18.432331°EKoordináták: é. sz. 45° 47′ 02″, k. h. 18° 25′ 56″45.783839°N 18.432331°E
Beremend (Baranya vármegye)
Beremend
Beremend
Pozíció Baranya vármegye térképén
Beremend weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Beremend témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Beremend (németül: Behrend) nagyközség Baranya vármegyében, a Siklósi járásban, közigazgatási területén fekszik Magyarország legdélibb pontja.[3] Határátkelőhely.

Fekvése

[szerkesztés]

Beremend a Nyárád-Harkányi-síkon fekszik, a Drávától 10 kilométerre északra, közel Magyarország legdélibb pontjához, közvetlenül a horvát határ mentén (é. sz. 45° 44′ 13″, k. h. 18° 26′ 48″45.736944°N 18.446667°E).

Az 5708-as út beremendi határátkelője

2006 decemberében adták át az új beremendi határátkelőt, amely megfelel az uniós normáknak.[4]

Megközelítése

[szerkesztés]

A település Baranya vármegye legdélebbi részén fekszik, közúton így csak Villány vagy Siklós felől érhető el: az előbbi város irányából Magyarbóly érintésével, az 5706-os úton, míg az utóbbi felől Nagyharsányon keresztül, az 5708-as úton. Ez utóbbi az, ami elvezet Beremend központjától egészen az országhatárig és a határátkelőhelyig; a határ túloldalán a legközelebbi szomszéd község a horvátországi Petárda, régebbi nevén Peterd, mai nevén Baranjsko Petrovo Selo.

A környező kisebb települések közül Kásáddal az 57 121-es számú mellékút köti össze.

Személyforgalmat bonyolító vasútvonal nem érinti, de cementgyárát kiszolgálja a Barcs–Villány-vasútvonal egy rövid szárnyvonala, amelynek végállomása a mai Magyarország legdélebbi fekvésű, működő vasútállomása is egyben.

Története

[szerkesztés]

Már az újkőkorban lakott terület volt, ez régészeti leletek bizonyítják. Az első okleveles forrás, 1281-ben említi, amikor a névadó Beremeni Péter 7 ekényi földjét eladta rokonának. Ennek emlékét őrzi a beremendi csücskös talpú címer, amelyben hasított szalagban a „BEREMEND1281” felirat olvasható. Más források szerint Berman, vagy Bermann névből eredhet az 1200-as évekből.[5]

Beremend virágkorát a Hunyadiak alatt élte: a 15. században mezővárosi ranggal bírt, vásártartási joggal rendelkezett. Az 1687. augusztus 12-i nagyharsányi csata után a falu elnéptelenedett, csak az 1700-as évek elején kezdődött meg újra a falu benépesedése. 1769-ben már volt a faluban iskola.

1918 novemberétől 1921 augusztusig szerb megszállás alatt volt, 1921 nyarán a Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság nevű szerb bábállam része, szerepelt a szerb királyság minimális területi követeléseit bemutató 1919 májusi memorandumban is.[6]

Beremendhez tartozó egykori puszta Püspökbóly (1933-ig Rácbóly, horvátul: Pišpek[7]) amely a község központjától északkeletre található. A 19. század közepén Beremend egészéhez hasonlóan szerbek alkották népességének nagy részét. Az 1910-es évekre Beremend már német többségű lett, Püspökbóly azonban szerb többségű maradt. A puszta neve 1933-ig Rácbóly volt, amikor nevét az országban található Rác- kezdetű településnevek többségével együtt megváltoztatták. Itt született Manninger Jenő sebészprofesszor.

Idegen elnevezései

[szerkesztés]

Horvátul a hivatalos neve Breme, de a Brime alakot a versendi horvátok, a Bremen alakot az átai horvátok használták.[8]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]

Oktatás

[szerkesztés]

A helyi általános iskolába a 2019/2020 tanévben 161 diák járt.[17]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
2509
2467
2428
2306
2247
2163
2151
2110
20132014201520192021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 75,2%-a magyarnak, 1% cigánynak, 1,4% horvátnak, 0,2% lengyelnek, 3,5% németnek, 0,2% szerbnek mondta magát (24,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 46,7%, református 9%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 11,3% (31,6% nem nyilatkozott).[18]

2022-ben a lakosság 93,8%-a vallotta magát magyarnak, 2,4% németnek, 2,1% cigánynak, 1,2% horvátnak, 0,2% szerbnek, 0,2% lengyelnek, 0,1% bolgárnak, 0,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 39,8% volt római katolikus, 8,3% református, 0,4% evangélikus, 0,3% ortodox, 0,1% görög katolikus, 0,1% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 14,6% felekezeten kívüli (35,5% nem válaszolt).[19]

Nevezetességei

[szerkesztés]
Beremend központi tere

Gazdaság

[szerkesztés]

Híres szülöttei

[szerkesztés]

A település a filmekben, irodalomban

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Beremend települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ A szomszédos Kásád lakott településrészének déli határa délebbre fekszik mint Beremendé, így az tekinthető az ország legdélibb településének.
  4. ↑ megnyílt az új határátkelő. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 18.)
  5. ↑ Pécs melletti települések honnan a név?
  6. ↑ [https://web.archive.org/web/20150830134625/http://www.historia.hu/userfiles/files/2010-0910/Hornyak.pdf A szerb megszállás Baranyában] (PDF). historia.hu. História. [2015. augusztus 30-i dátummal az eredetiből archiválva].
  7. ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 25.)
  8. ↑ horvát név
  9. ↑ Beremend települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  10. ↑ Beremend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  11. ↑ Beremend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  12. ↑ Beremend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  13. ↑ Beremend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  14. ↑ Beremend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  15. ↑ Beremend települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. március 17.)
  16. ↑ Beremend települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 25.)
  17. ↑ helyi iskola diáknévsora 2019/2020
  18. ↑ Beremend Helységnévtár
  19. ↑ Beremend Helységnévtár

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Beremend&oldid=27488472”