Ugrás a tartalomhoz

Hidas

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a Baranya vármegyei településről szól. Hasonló címmel lásd még: Hidas (egyértelműsítő lap).
Hidas
Kossuth utca, evangélikus templom
Kossuth utca, evangélikus templom
Hidas címere
Hidas címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásPécsváradi
Jogállásközség
PolgármesterBerg Csaba (független)[1]
Irányítószám7696
Körzethívószám72
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség1827 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség106,51 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület19,06 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 15′ 23″, k. h. 18° 29′ 30″46.256400°N 18.491789°EKoordináták: é. sz. 46° 15′ 23″, k. h. 18° 29′ 30″46.256400°N 18.491789°E
Hidas (Baranya vármegye)
Hidas
Hidas
Pozíció Baranya vármegye térképén
Hidas weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hidas témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Hidas (németül: Hidasch[3]) község Baranya vármegyében, a Pécsváradi járásban, Bonyhád és Mecseknádasd között.

Fekvése

[szerkesztés]

Baranya vármegye északkeleti szélén helyezkedik el, északi szomszédja, Bonyhád város már Tolna vármegyében található.

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 6-os főút, amely a belterülete közelében halad el; főutcája a főút régi nyomvonala, mely ma már alsóbbrendű útként az 5605-ös útszámozást viseli. Külterületeit érinti a főúttól Szászváron át Kaposszekcsőig vezető 6534-es út, sőt északi határszélén Majos főutcája, a 6529-es út is.

A hazai vasútvonalak közül a települést a MÁV 50-es számú Dombóvár–Bátaszék-vasútvonala érinti, közös állomása van Bonyháddal, Hidas-Bonyhád vasútállomás néven. Az állomás Nagymányok megállóhely és Cikó megállóhely között található, közúti megközelítését a 6-os főút és a 6534-es út kereszteződésében, az ellenkező irányban kiágazó 65 362-es számú mellékút biztosítja.

Nevének eredete

[szerkesztés]

A település nevét a település melletti Völgységi-patakon átívelő hídjáról kapta.

Története

[szerkesztés]

Hidas és környéke már a csiszolt kőkorszakban lakott volt. Később kelták, majd rómaiak éltek itt. A honfoglalás után pedig Ete telepedett le itt.

A település nevét az 1333–1335 évi pápai tizedlajstrom említette először Hydus néven. A 14. század végén a pécsi püspök volt Hidas birtokosa.

1541-ben a falu török megszállás alá került, lakosai ekkor a közeli erdőkben kerestek menedéket. Az 1551. évi török adóösszeíráskor csupán öt házat írtak össze a faluban, tiszta magyar lakosokkal. 1564-ben a település birtokosa a pécsi püspök volt.

1686 októberében szabadult fel a török megszállás alól Baranya és Tolna vármegye, s egyúttal Hidas is. 1695-ben, kilenc évvel később az összeíráskor a faluban még mindig csak négy magyar családot találtak.

A törökök kiűzése után a megfogyatkozott magyar lakosság közé ortodox vallású szerbek telepedtek le, a Ráchidas nevű részen, majd a 18. század első éveiben katolikus délszlávok is megtelepedtek itt, de az évszázad végén el is hagyták a falut. 1720 és 1750 között helyükre Württembergből, Hessenből és Elzász-Lotaringiából származó németek települtek ide. A három nemzetség a falu három külön részén élt.

A második világháború után, több más környékbeli településhez hasonlóan a német nemzetiségű lakosokat itt is pár nap leforgása alatt, erőszakkal kitelepítették és helyükre református vallású bukovinai székelyeket telepítettek. Az aktus főszervezője a ma is ellentmondásos megítélésű Bodor György székely származású jogász, önjelölt kormánybiztos volt.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Vajda Péterné (független)[4]
  • 1994–1998: Vajda Péterné (független)[5]
  • 1998–2002: Vajda Péterné (független)[6]
  • 2002–2006: Vajda Péterné (független)[7]
  • 2006–2010: Dr. Szelle Tibor (független)[8]
  • 2010–2014: Berg Csaba (független)[9]
  • 2014–2019: Berg Csaba (független)[10]
  • 2019–2024: Berg Csaba (független)[11]
  • 2024– : Berg Csaba (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
2092
2065
2046
2035
1990
1920
1834
1827
20132014201520192021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben lakosságának 7,2%-a németnek vallotta magát, 2,8%-a cigánynak.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,2%-a magyarnak, 3,7% cigánynak, 7,6% németnek mondta magát (16,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 34,8%, református 22%, evangélikus 5,2%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 4,7% (30,8% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 91,7%-a vallotta magát magyarnak, 6,3% németnek, 3,5% cigánynak, 0,2% románnak, 0,1-0,1% szerbnek, horvátnak, lengyelnek és szlováknak, 2,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 29% volt római katolikus, 18,8% református, 4,3% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 1,6% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 6,8% felekezeten kívüli (37,9% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei

[szerkesztés]
Kossuth utca, katolikus templom
  • Kajdacsy-kastély, más néven Kardoss-kastély (1820 körül, klasszicista)
  • Katolikus templom (1784, copf)
  • Evangélikus templom (1793, késő barokk)
  • Tájház
  • Református templom (2008)

Ismert személyek

[szerkesztés]
  • Itt született és itteni birtokán is halt meg vaszkai és kardosfalvai, illetve kardosvaszkai Kardos Kálmán (névváltozata Kardoss, Hidas, 1839. június 5. – Hidas, 1916. június 1.) ügyvéd, főispán, országgyűlési képviselő.
  • Itt élt 1945-től haláláig Adorján Imre (1884–1971) csíki földbirtokos, erdélyi közéleti szereplő, lapszerkesztő, magyarországi országgyűlési képviselő.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Hidas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 6.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf Archiválva 2014. június 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés 2013 május 26)
  4. ↑ Hidas települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Hidas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
  6. ↑ Hidas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  7. ↑ Hidas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  8. ↑ Hidas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  9. ↑ Hidas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  10. ↑ Hidas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2014. december 18.)
  11. ↑ Hidas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. augusztus 4.)
  12. ↑ Hidas Helységnévtár
  13. ↑ Hidas Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hidas&oldid=27673457”