Ugrás a tartalomhoz

Nagyhajmás

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagyhajmás
Műemlék római katolikus templom
Műemlék római katolikus templom
Nagyhajmás címere
Nagyhajmás címere
Nagyhajmás zászlaja
Nagyhajmás zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásHegyháti
Jogállásközség
PolgármesterMolnár Norbert (független)[1]
Irányítószám7343
Körzethívószám72
Népesség
Teljes népesség272 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség17,27 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület18,01 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 22′ 22″, k. h. 18° 17′ 20″46.372880°N 18.288830°EKoordináták: é. sz. 46° 22′ 22″, k. h. 18° 17′ 20″46.372880°N 18.288830°E
Nagyhajmás (Baranya vármegye)
Nagyhajmás
Nagyhajmás
Pozíció Baranya vármegye térképén
Nagyhajmás weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyhajmás témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Nagyhajmás (németül: Heimasch, horvátul: Hajmaš[3]) község Baranya vármegyében, a Hegyháti járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Komlótól északra, Mekényes és Mágocs közt fekszik, mindkettő irányából a 6538-as és 6534-es utakat összekötő 6539-es úton érhető el.

Története

[szerkesztés]

A község területe I. Szent István uralkodása idején a Szentemágócs nemzetség tulajdona volt. A települést először Hagmas néven Károly Róbert uralkodása alatt keletkezett oklevél említi.

A középkorban még Tolna vármegyéhez tartozott a település, tulajdonosai részben az Anyavári birtokosok voltak, részben a györgyéni kolostor. Az akkori falu magyar lakossága a török hódoltság ideje alatt teljesen kicserélődött. A 17. század végén lakói rácok voltak- az 1695-ös országos összeírás Ráchajmás néven vették számba, amelynek földesura Karanchich N., török földesura Koczi Zada Achmed. 1720 körül jelent meg újra a faluban a magyar lakosság, hivatalosan ettől az időtől tartozik Baranyához. A település ekkor a pécsi pálosok tulajdonában volt. Az 1720-as években a faluba római katolikus horvát[4][5][6][7] családok költöztek a településre.

Bizonyíthatóan az 1730-as években jelennek meg itt a német telepesek. 1862-ben 1039 lakosából 363 volt német ajkú, egy 1880-as tanulmány viszont már 808 német, 160 szerb és 80 magyar lakost említ. 1933-ban 1300 lakosa volt a településen vendéglő, bolt és számos iparos működött. A háború, a kitelepítések alaposan csökkentették a lakosságot az időközbeni visszatelepítés ellenére. A körzetesítés is hátrányosan érintette. A község elnevezése a lakosság szerint a hagyma szóval van kapcsolatba, ugyanis egykoron sok vadhagyma nőtt a környékén.

2001-ben lakosságának 3,7%-a német, 3,9%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Kürtös Csaba (független)[8]
  • 1994–1998: Kürtös Csaba (független)[9]
  • 1998–2002: Kürtös Csaba (független)[10]
  • 2002–2006: Molnár Norbert András (független)[11]
  • 2006–2010: Molnár Norbert András (független)[12]
  • 2010–2014: Molnár Norbert András (független)[13]
  • 2014–2019: Molnár Norbert András (független)[14]
  • 2019–2024: Molnár Norbert András (független)[15]
  • 2024– : Molnár Norbert (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
338
320
314
278
253
275
278
272
20132014201520192021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,2%-a magyarnak, 15,9% cigánynak, 8,5% németnek, 0,3% szerbnek mondta magát (3,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 41,8%, református 2,9%, evangélikus 11,2%, izraelita 0,3%, felekezeten kívüli 26,8% (16,5% nem nyilatkozott).[16]

2022-ben a lakosság 64%-a vallotta magát magyarnak, 11,3% cigánynak, 4,7% németnek, 2,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (32,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 24% volt római katolikus, 6,5% evangélikus, 1,8% református, 2,2% egyéb katolikus, 8,4% felekezeten kívüli (57,1% nem válaszolt).[17]

Nevezetességei

[szerkesztés]
A római katolikus templom
az evangélikus templom
  • Az evangélikus templomot 1928-ban építették. A környéken ez az egyetlen olyan templom, melynek oltárképén Jézus feltámadása látható. A szép, egyszerű belsővel rendelkező templom éke, a még ma is jól működő Angster-orgona.
  • A katolikus templom mostani sekrestyéje a XII. században épült, amikor temetőkápolna lehetett. Majd 1836-ban Nepomuki Szent János tiszteletére építették hozzá a templomot, így nyerte el mai formáját. A templom oltárképe id. Dorfmeister István egyik utolsó alkotása, amelyet a művész a halála miatt már nem is láthatott készen, befejezése a fiára maradt, a szignó is az övé.[18]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Nagyhajmás települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 14.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 24.)
  4. Croatian Scientific Bibliography Sanja Vulić: Govor Hrvata u Mađarskoj koji su podrijetlom iz ogulinskoga kraja ( Local idioms of Croats in Hungary whose origin is from around Ogulin )
  5. Modruš 1/2004. Archiválva 2011. november 23-i dátummal a Wayback Machine-ben Modruški govor u okviru govora s čakavskom osnovicom u kontinentalnoj Hrvatskoj, str. 20
  6. Hrvatski glasnik 22/2007. Archiválva 2007. június 6-i dátummal a Wayback Machine-ben Sanja Vulić: Jezik i književnost Hrvata u Mađarskoj, str. 8
  7. Ankica Čilaš Šimpraga: Najistočniji čakavski govor - Hajmaš (Nagyhajmás) u:
    Mijo Lončarić: Kajkaviana & Alia: ogledi o kajkavskom i drugim hrvatskim govorima, suautori: (ur.: Josip Lisac) ISBN 953-155-086-7
  8. Nagyhajmás települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  9. Nagyhajmás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 13.)
  10. Nagyhajmás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  11. Nagyhajmás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  12. Nagyhajmás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  13. Nagyhajmás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  14. Nagyhajmás települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 22.)
  15. Nagyhajmás települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 3.)
  16. Nagyhajmás Helységnévtár
  17. Nagyhajmás Helységnévtár
  18. „Stephan Dorffmaister pinxit”. Dorffmaister István emlékkiállítása (Zalaegerszeg, 1997) - katalógus. Hungaricana, hozzáférés dátuma: 2020-03-29

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]