Ugrás a tartalomhoz

Bóly (Magyarország)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hasonló cikkcímek és megnevezések: Boly (egyértelműsítő lap)
Bóly
Batthyány-Montenuovo-kastély
Batthyány-Montenuovo-kastély
Bóly címere
Bóly címere		 Bóly zászlaja
Bóly zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásBólyi
Jogállásváros
PolgármesterDr. Fehérvári Dávid (független)[1]
Irányítószám7754
Körzethívószám69
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség3707 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség152,64 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület25,44 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 58′ 02″, k. h. 18° 31′ 05″45.967222°N 18.518056°EKoordináták: é. sz. 45° 58′ 02″, k. h. 18° 31′ 05″45.967222°N 18.518056°E
Bóly (Baranya vármegye)
Bóly
Bóly
Pozíció Baranya vármegye térképén
Bóly weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bóly témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bóly (németül: Bohl, horvátul: Boja[3][4]) város Baranya vármegyében, a Bólyi járás székhelye.

Fekvése

[szerkesztés]

Bóly, régi nevén Németbóly Pécstől körülbelül 30 kilométerre kelet-délkeletre, Mohácstól mintegy 15 kilométerre nyugatra fekszik. A környék gazdasági központja.

A szomszédos települések: észak felől Versend, északkelet felől Szajk, délkelet felől Nagynyárád, dél felől Töttös, délnyugat felől Borjád, északnyugat felől pedig Szederkény és Monyoród.

A mezőgazdasági termelés szempontjából az átlagos hőmérséklet és a csapadékmennyiség kedvező, amely jó termőtalajjal párosul. Talaja mészben, humuszban gazdag, mélyrétegű, középkötött vályogtalaj. A kenyérgabona, a takarmány- és az ipari növények jól megteremnek itt, így a háziállatok tenyésztésének is megvannak a feltételei.

A város sík területen fekszik. Csupán kétszer három domb látható a település északi és déli határában. A várostól északra magasodik a Temető-domb, a Mária-hegy (Marienberg) és a Tukar. Az utóbbi két dombon vannak a szőlőterületek, az előbbin a Batthyány-Montenuovo mauzóleum és a temető tűnik szembe. A város déli területén emelkedik a Trischler-domb, a Szamárdomb és a Falu-dombja. Az utóbbi kettőn lakóházak vannak.

A város keleti határán egy kis patak, az úgynevezett Malom-patak folyik keresztül. Ha száraz az időjárás, víz alig-alig csörgedezik benne. Ma gazdasági szempontból teljesen jelentéktelen. A régi időktől kezdve a múlt század végéig viszont gazdasági szempontból is értékes lehetett. 1953-ban a pataktól nyugatra, régészeti leletmentés kapcsán egy Árpád-kori edényégető kemence került ki a földből. A kemence belsejét kitöltő földben rengeteg vízicsigaházat találtak. A kemence 38 méterre van a patak jelenlegi medrétől, tehát valamikor bővízűbb volt: hal, rák, egyaránt tanyázott benne és gyakran kiöntött, partján egykor malmok működhettek.

Megközelítése

[szerkesztés]

Két legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Mohács–Pécs közt húzódó 57-es főút és az M60-as autópálya, ezeken könnyen megközelíthető az ország távolabbi részei, illetve a két említett város felől is, habár a területét egyik út sem érinti, mindkettő az északi határszéle közelében halad el; az 57-esről Szajknál, az M60-asról a versendi csomópontnál letérve érhető el.

A város központján az 5704-es és az 5714-es út halad keresztül, belterületét érinti még az 5703-as út is, az 5701-es út pedig lakott területeit elkerülve biztosít közúti kapcsolatokat Villány, Siklós és Harkány térsége irányában.

A hazai vasútvonalak közül a várost a Villány–Mohács-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt; Bóly vasútállomás a településtől mintegy 3,5 kilométerre délre található, közúti elérését az 5704-es útból kiágazó 57 301-es számú mellékút teszi lehetővé.

Története

[szerkesztés]

A település neve korábban Németbóly volt, 1950 óta Bóly.

Régészeti leletek bizonyítják, hogy ez a hely már a kőkorszakban is lakott volt. Az első írásos emlék 1093-ból, Szent László idejéből származik. Az adománylevél Bolok néven említi a települést, mely akkoriban egyházi birtok volt. A török uralom alatt a település szinte teljesen kihalt, majd a törökök kiűzése után újraindult az élet. 1703-ban Bóly Batthyány (II.) Ádám gróf, országbíró (1662–1703) tulajdonába került. Mária Terézia uralkodása alatt német jobbágyok népesítették be. A mai lakosok nagyrészt a betelepülő németek leszármazottai. A 19. század végétől egészen 1945-ig a falu a Montenuovo hercegi család birtokában volt. Erre az időre tehető a település mai arculatának kialakulása. A hercegi család 1770-ben svájci tehenészetet létesített. 1792-től a környező pusztákon „nagyüzemi” gazdálkodást vezettek be, és fejlesztették a szőlőművelést is. Fejlődésnek indult a kézműipar is.

A második világháború után a Németországba kitelepített lakosok pótlására a Csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében felvidéki és bihari magyarokkal népesítették be a falut. A magyar–sváb falu 1997. augusztus 31-én kapta meg a városi rangot. A városban élők megélhetését a föld biztosítja, Magyarország egyik leghíresebb történelmi borvidéke itt található. Ezen kívül jelentősek a mezőgazdasági üzemek, a gabona- és vetőmagtermelés. Az 1980-as években uránércet kutatva termálvízre bukkantak 1300-1400 méter mélységben. A 2000-es évek elején elhatározták, hogy geotermikus energiával fogják fűteni a közintézményeket, amelyet 2005-re fejeztek be.[5]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Hárs József (SZDSZ-MDF-Kolping-Községvédők-...)[6][7]
  • 1994–1998: Hárs József (Kulturális Egyesület)[8]
  • 1998–2002: Hárs József (Bólyi Kulturális Egyesület)[9]
  • 2002–2006: Hárs József (Bólyi Kulturális Egyesület)[10]
  • 2006–2010: Hárs József (független)[11]
  • 2010–2014: Hárs József (független)[12]
  • 2014–2019: Hárs József (független)[13]
  • 2019–2024: Hárs József (független)[14]
  • 2024– : Dr. Fehérvári Dávid (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

2011-ben lakosságának 82,4%-a magyar, 22,5%-a német, 0,8%-a horvát, 0,3%-a cigány, 0,1%-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát (17,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56,7%, református 7,6%, evangélikus 1,1%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 5,9% (27,5% nem nyilatkozott).[15]

2022-ben a lakosság 89,5%-a vallotta magát magyarnak, 16,6% németnek, 0,8% horvátnak, 0,3% cigánynak, 0,1-0,1% lengyelnek, görögnek, szerbnek és ukránnak, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 44,6% volt római katolikus, 7,4% református, 1,1% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,1% ortodox, 0,5% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 7,9% felekezeten kívüli (37,2% nem válaszolt).[16]

A népesség alakulása 2005 és 2024 között
Lakosok száma
3851
3974
3915
3823
3824
3828
3721
3713
3707
200520132014201820192021202220232024
Adatok: Wikidata
A népesség alakulása
  • 1990.01.01.: 3748 fő
  • 1991.01.01.: 3801 fő
  • 1992.01.01.: 3803 fő
  • 1993.01.01.: 3815 fő
  • 1994.01.01.: 3828 fő
  • 1995.01.01.: 3939 fő
  • 1996.01.01.: 3953 fő
  • 1997.01.01.: 3980 fő
  • 1998.01.01.: 3957 fő
  • 1999.01.01.: 3982 fő
  • 2000.01.01.: 3958 fő
  • 2001.02.01.: 3712 fő
  • 2002.01.01.: 3715 fő
  • 2003.01.01.: 3770 fő
  • 2004.01.01.: 3809 fő
  • 2005.01.01.: 3851 fő
  • 2006.01.01.: 3840 fő
  • 2007.01.01.: 3885 fő
  • 2008.01.01.: 3954 fő
  • 2009.01.01.: 3970 fő
  • 2010.01.01.: 4002 fő
  • 2011.10.01.: 3992 fő
  • 2012.01.01.: 4009 fő
  • 2013.01.01.: 3974 fő

Nevezetességei

[szerkesztés]
A Batthyány-Montenuovo Mauzóleum. Épült 1879 és 1894 között Carl Gangolf Kayser (1837–1895) osztrák építész tervei szerint
  • 1744-ben épült késő barokk stílusú katolikus templom (plébánosai: 1851-1887 Kubinyi Elek, 1887-1898 Streicher József, 1898-1923 Plank Emil, 1923-1948 Bok József, 1948-1968 Éberhardt József, 1968-1970 Pataki István, 1970-1979 Régert József, 1979-1996 Funk Gusztáv, 1996-2011 Pekker Mátyás, 2011-2012 Bognár Attila, 2012-2022 dr Takács Gábor, 2022- Kutas Attila)
  • Szent Vendel-kápolna 1771-ből

Egyéb látnivalók

[szerkesztés]
  • Csikós-rét, Karasica patak
  • Uradalmi Magtár
  • 42 000 kötetes Városi Könyvtár
  • Helytörténeti Múzeum
  • A városközpontban 11 hektáros kastélypark (természetvédelmi terület)
  • Bólytól 1,5 km-re, Békás-pusztán Agrártörténeti Múzeum
  • 34 000 hektáros vadászterület és vadászpanzió
  • Zsidó temető

Hagyományok

[szerkesztés]
  • Emmausz-járás (húsvéthétfő)
  • Motoros találkozó (június)
  • Szüreti Csirkepaprikás-főző Fesztivál (szeptember)
  • Márton-napi újborünnep (november)

Híres emberek

[szerkesztés]

Testvérvárosai

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Bóly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ horvát név 1
  4. ↑ horvát név 2
  5. ↑ Termálvíz hasznosítása fűtési célra Bólyban. [2010. augusztus 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 24.)
  6. ↑ Bóly települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. ↑ A hivatkozott forrásból nem állapítható meg az összes jelölő szervezet teljes neve.
  8. ↑ Bóly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  9. ↑ Bóly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
  10. ↑ Bóly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
  11. ↑ Bóly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
  12. ↑ Bóly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  13. ↑ Bóly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 6.)
  14. ↑ Bóly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 26.)
  15. ↑ Bóly Helységnévtár
  16. ↑ Bóly Helységnévtár
  17. ↑ Rózsás József Áldás, békesség! Molnár Nyomda és Kiadó Kft. Bóly. 2017. ISBN 978-963-12-9624-2

Források

[szerkesztés]
  • ↑ horvát név 1: Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)
  • ↑ horvát név 2: Hrvatski Glasnik (pdf). Hrvatski glasnik br.15/2008., 2008. április 10. [2012. február 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)
  • Bóly

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bóly_(Magyarország)&oldid=27489092”