Engel Adolf
Engel Adolf | |
Született | 1820. február 6. Pécs[1] |
Elhunyt | 1903. január 10. (82 évesen) Bécs[2] |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Sírhelye | Döblingi temető |
A Wikimédia Commons tartalmaz Engel Adolf témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Jánosi Engel Adolf (Pécs, 1820. február 6.[3] – Bécs,[4] 1903. január 10.[5]) zsidó származású magyar gyáros, nagybirtokos, Engel József nagyiparos édesapja.
Élete
[szerkesztés]Hatalmas vagyonát úgyszólván semmiből teremtette meg. Pályáját 11 éves korában kezdte ceruza, majd gyújtómasina-házalással. Nagy nélkülözések árán egy kevés pénzt összekuporgatott, amelyből ócska ruha és bútoros üzletet nyitott. Az 1848–49-es szabadságharc után, amelyet mint nemzetőr küzdött végig, fával kezdett kereskedni: üzlete fényesen bevált. Ettől kezdve rohamosan nőtt a vagyona, amelyet különböző vállalkozásokba fektetett. Építkezéseket vállalt, fürdőintézetet, gőzfűrészt állított fel, majd parkettagyárat alapított. Erdőket vásárolt és nagyarányú faszállításokat bonyolított le bel- és külföldön. Az 1878-iki párisi világkiállításon nagy aranyérmet nyert, a királytól koronás arany érdemkeresztet kapott. 1880-ban Montenuovo hercegtől megvette a jánosii birtokot, amelyen tágas béreslakásokat és iskolát építtetett. 1884-ben Oberdöblingben parkettagyárat vett, egy év múlva pedig gróf Draskovichtól megvásárolta az Écsárd-pázdányi birtokot. 1886-ban «jánosi» predikátummal magyar nemességet kapott. Már 72 éves volt, amikor 1892-ben megalapította a komlói kőbányát és a Bakóca-felsőmindszenti helyiérdekű vasutat. Engel idős korára Bécsbe költözött, 1903-ban hunyt el.
Filantrópként is érdemes tevékenységet fejtett ki. Sokáig volt elnöke a pécsi izraelita hitközségnek, és nagyobb alapítványt tett a hitközség részére. Pécs városának fejlődését nagyban előmozdította, ezért utcát nevezett el róla. Nagyszabású vállalatait fiai vezették tovább halála után.
Művei
[szerkesztés]- János Engel Adolf: Életemből; sajtó alá rend. Jakab Józsefné, Molnár Tamás, Udvardiné Gajdos Ildikó, ford. Ábel János, Gritsch Mátyás, Gritsch Mátyásné; Pro Pannonia, Pécs, 2009 (Pannónia könyvek), helytelen ISBN kód: 9639893146
A könyv közli Engel Adolf Életemből című, német nyelvű visszaemlékezésének magyar fordítását; két élő leszármazott (a Franciaországban élő Stein Anna és az Amerikai Egyesült Államokban élő Engel Péter) írását; továbbá Jakab Józsefné, Krisztián Béla és Szirtes Gábor tanulmányait. A könyv 70 illusztrációjának többsége most kerül először közlésre.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 15.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
- ↑ http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/szocikk/11227.htm
- ↑ Archivált másolat. [2020. szeptember 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
- ↑ https://pecsizsidosag.wordpress.com/2011/08/25/janosi-engel-adolf/
Források
[szerkesztés]- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. [1]
További információk
[szerkesztés]- A pécsi aranyember, a földönfutóból lett nemes. Írta: Gyimesi Viktor – 2018. 02. 20.
- http://www.magyarszemle.hu/online-cikk/20200129_ketszaz_eve_szuletett_janosi_engel_adolf Archiválva 2020. július 12-i dátummal a Wayback Machine-ben
- https://core.ac.uk/download/pdf/95642954.pdf
- https://yerushaonline.com/content/?v=ea84cbe047
- Zsidó származású magyarok
- 1820-ban született személyek
- 1903-ban elhunyt személyek
- Magyarországi technikatörténet
- Az 1848–49-es szabadságharc katonái
- Magyar kereskedők
- Magyar gyáralapítók, gyártulajdonosok
- Magyar földbirtokosok
- Közlekedési vállalatok tulajdonosai, vezetői
- Magyar filantrópok
- A Döblingi temetőben eltemetett személyek
- Emlékírók