1840
Megjelenés
1840 más naptárakban | |
Gergely-naptár | 1840 |
Ab urbe condita | 2593 |
Bahái naptár | -4 – -3 |
Berber naptár | 2790 |
Bizánci naptár | 7348 – 7349 |
Buddhista naptár | 2384 |
Burmai naptár | 1202 |
Dzsucse-naptár | N/A |
Etióp naptár | 1832 – 1833 |
Hindu naptárak | |
Vikram Samvat | 1895 – 1896 |
Shaka Samvat | 1762 – 1763 |
Holocén naptár | 11840 |
Iráni naptár | 1218 – 1219 |
Japán naptár | 2500 (Jimmu-korszak) |
Kínai naptár | 4536–4537 |
Kopt naptár | 1556 – 1557 |
Koreai naptár | 4173 |
Muszlim naptár | 1255 – 1256 |
Szeleukida naptár | 2151–2152 |
Örmény naptár | 1289 ԹՎ ՌՄՁԹ |
Thai szoláris naptár | 2383 |
Zsidó naptár | 5600 – 5601 |
Évszázadok: 18. század – 19. század – 20. század
Évtizedek: 1790-es évek – 1800-as évek – 1810-es évek – 1820-as évek – 1830-as évek – 1840-es évek – 1850-es évek – 1860-as évek – 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek
Évek: 1835 – 1836 – 1837 – 1838 – 1839 – 1840 – 1841 – 1842 – 1843 – 1844 – 1845
Események
[szerkesztés]Határozott dátumú események
[szerkesztés]- január 11. – Megkezdi működését a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület.
- január 17. – Három mexikói szövetségi állam (Új-León, Coahuila, Tamaulipas) szeparatista formációi megalakítják a Rio Grande-i Köztársaságot.
- május 1. – Baja mezővárost egy tűzvész néhány óra alatt teljesen elpusztítja, alig néhány ház marad épen. (A 15 000 lakosból 78-an életüket vesztették.)
- május 6. – Nagy-Britanniában kiadják a fekete egypennyst, a világ első bélyegét.
- július 23. – A régensi kormányzat alatt regnáló Brazília ifjú császárát, II. Pétert nagykorúvá nyilvánítják. (Koronázására csak a következő évben került sor.)[1]
- augusztus 8. – Bemutatják Erkel Ferenc első operáját, a Bátori Máriát. (Az ősbemutatót hirdetve jelent először meg színlapon az 1840. évi XLIV. törvénycikkel országos intézménnyé lett Pesti Magyar Színház új neve, a Nemzeti Színház.)[2][3]
- szeptember 14. – Medgyesen megtartja alakuló ülését a Verein für siebenbürgische Landeskunde, az erdélyi szászok honismereti egyesülete.[4]
- október 12. – Lemond „kormányzó királynői” címéről Mária Krisztina spanyol királyné és Franciaországba menekül, Baldomero Esparteróra hagyva a régensséget.[5]
- november 6. – A mexikói hadsereg sikeres hadműveletei következtében a Rio Grande-i Köztársaság fegyveres erőinek parancsnoka kapitulál és az állam megszűnik.
- november 19. – Kossuth Lajos Pest vármegye közgyűlésén tartott beszédében gróf Széchenyi Istvánt a „legnagyobb magyarnak” nevezi.
Határozatlan dátumú események
[szerkesztés]- Először jelenik meg a Magyar Tudomány.
Az év témái
[szerkesztés]Születések
[szerkesztés]- január 8. – Bagáry József, magyarországi szlovén író († 1919)
- február 5. – John Boyd Dunlop, a pneumatikus gumiabroncs feltalálója († 1921)
- február 11. – Abafi Lajos († 1909)
- március 17. – Bezerédj Pál mezőgazdász († 1918)
- április 1. – Szilágyi Dezső, jogász, politikus az MTA tagja († 1901)
- április 2. – Émile Zola, francia regényíró († 1902)
- május 7. – Pjotr Iljics Csajkovszkij, orosz romantikus zeneszerző († 1893)
- június 7. – Sarolta mexikói császárné, I. Lipót belga király lánya († 1927)
- június 23. – Kolosváry Sándor, jogász, egyetemi tanár († 1922)
- július 9. – Zsemlics István, magyarországi szlovén író († 1891)
- augusztus 18. – Zsutai János, költő, lantos († 1871)
- szeptember 1. – Balás Árpád, egyetemi tanár, mezőgazdász, szakíró († 1905)
- szeptember 21. – V. Murád, az Oszmán Birodalom 34. szultánja († 1904)
- november 12. – Auguste Rodin, francia szobrászművész († 1917)
- november 14. – Claude Monet, francia impresszionista festő († 1926)
Halálozások
[szerkesztés]- február 23. – Esterházy Nepomuk János, Veszprém vármegye főispánja, mecénás és gyűjtő (* 1754)
- március 2. – Heinrich Wilhelm Olbers, német orvos és csillagász (* 1758)
- június 7. – III. Frigyes Vilmos, porosz király, brandenburgi választófejedelem (* 1770)
- szeptember 2. – Étienne Jacques Joseph Macdonald, Taranto hercege, francia hadvezér (* 1765)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Fodor Ágnes, A. et al.: Uralkodók és dinasztiák. Magyar Világ Kiadó, [Budapest], 2001. 537. oldal, ISBN 963 9075 12 4
- ↑ Sz. Suján Andrea (szerk.): A színház a 19. századi képzőművészetben, Kapuvár, library.hungaricana.hu - 1983.
- ↑ Kerényi Ferenc: Pest vármegye irodalmi élete (1790-1867) - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 3. (1. Pest vármegye irodalomszervező- és pártoló tevékenysége; 1.5. A pártolási formák egymásra épülése: Pest vármegye és a színházügy), library.hungaricana.hu - 2002.
- ↑ Erdély rövid története. Főszerk. Köpeczi Béla. Budapest: Akadémiai. 1993. 2. kiadás. 511. o. ISBN 963 05 5959 5
- ↑ Isabelle Bricard: Európai uralkodócsaládok. [Budapest]: Gabo. 2001. 105. o. ISBN 963-9237-86-8
A Wikimédia Commons tartalmaz 1840 témájú médiaállományokat.