Veszprém vármegye
| Veszprém vármegye | |||
_3.jpg) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegyeszékhely | Veszprém | ||
| Járások száma | 10 | ||
| Települések száma | 217 | ||
| megyei jogú városok | 1 | ||
| egyéb városok | 14 | ||
| ISO 3166-2 | HU-VE | ||
| Főispán | Takács Szabolcs | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 335 361 fő (2022. okt. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 78,4 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 4463 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Térkép | |||
 | |||
| Veszprém vármegye elhelyezkedése Magyarországon | |||
| Veszprém vármegye weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Veszprém vármegye témájú médiaállományokat. | |||
Veszprém vármegye, 1950 és 2022 között Veszprém megye, közigazgatási egység a közép-dunántúli régióban. Északról Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom, keletről Fejér vármegye, délről a Balaton és Somogy vármegye, nyugatról pedig Vas és Zala vármegyék határolják. Az ország közepes nagyságú vármegyéihez tartozik. Területe három nagy tájegységre, a Kisalföld déli részére, a Bakony hegységre és a Balaton-felvidékre bontható. Székhelye a királynék városa, Veszprém. Veszprém vármegye területe 4463 km². Kb 4,5%-a Magyarország területének.
Földrajz
[szerkesztés]
Domborzat
A vármegye középső részét a Bakony hegység foglalja el, déli részén a Balaton-part és a Balaton-felvidék, majd a Keszthelyi-fennsík található, közte a mediterrán éghajlati jellemzőkkel is bíró Tapolcai- és Káli-medencével. Északi részére mélyen benyúlik a Kisalföld síksága. Legmagasabb pontja az Északi-Bakonyban található Kőris-hegy (709 m.)
Éghajlat Éghajlata kiegyenlített.
Geológia
Területének kőzeteit bazalt, tufa, mészkő, dolomit és márga alkotja. A terület ásványkincsekben gazdag. A Bakony hegységben gazdag karsztvízkészlet található.
Vízrajz
Legfontosabb természetes vize a Balaton.
Folyóvizei:
Élővilág, természetvédelem
Veszprém az ország harmadik legerdősebb megyéje (30%), így a természet kedvelőinek ideális terület. Területén található a Balaton-felvidéki Nemzeti Park.
Lásd még: Veszprém vármegye védett természeti értékeinek listája
Különleges földrajzi pontjai
[szerkesztés]- Legkisebb települések
- a megye legkisebb városa Badacsonytomaj (Tapolcai járás)
- a megye legkisebb községe Megyer (Sümegi járás)
- a megye legkisebb nagyközsége Révfülöp (Tapolcai járás)
- Legnépesebb települések:
- a megye legnépesebb községe Csabrendek (Sümegi járás)
- a megye legnépesebb nagyközsége Pétfürdő (Várpalotai járás)
- a megye legnépesebb városa Veszprém (Veszprémi járás)
- Szélső települések égtájak szerint:
- a megye legdélibb települése Badacsonytomaj (Tapolcai járás),
- a megye legészakibb települése Malomsok (Pápai járás),
- a megye legkeletibb települése Ősi (Várpalotai járás),
- a megye legnyugatibb települése Zalaerdőd (Sümegi járás).
Történelem
[szerkesztés]
Területe az idők folyamán többször is változott. A megyerendszer kialakulásakor hozzá tartozott Siófok és Tolna vármegye egy része is, viszont nem képezte részét a Balaton-part Káptalanfüredtől nyugatra eső része. Legnagyobb kiterjedését az 1970-es években érte el, amikor Keszthely és környéke is hozzá tartozott, ami mára (újra) Zala vármegye területére került. 1992 óta több hullámban váltak ki települések a megye északi és (gazdaságilag fejletlenebb) északnyugati részén, hogy csatlakozzanak Győr-Moson-Sopron megye területéhez.
Ezek a települések:
- Csikvánd, Gyarmat, Szerecseny (1992. január 1.)
- Lázi, Bakonypéterd (1999. június 30.) Zirci kistérségből a Tét-pannonhalmi kistérségbe
- Fenyőfő, Bakonygyirót, Bakonyszentlászló, Románd, Sikátor, Veszprémvarsány (2002. október 20.) Pápai és Zirci kistérségből a Pannonhalmai kistérségbe.
Közigazgatási beosztás 1950–1990 között
[szerkesztés]Járások 1950–1983 között
[szerkesztés]Veszprém megyéhez az 1950-es megyerendezés előtt hat járás (Devecseri, Enyingi, Pápai, Veszprémi, Zirci és a Zala megyétől 1946-ban ide csatolt Balatonfüredi) tartozott. A megyerendezéskor elcsatolták Fejér megyéhez az Enyingi járást, viszont Zalától ide került a Keszthelyi, a Sümegi és a Tapolcai járás, így 1950. március 16-ától nyolc járás volt Veszprém megye területén.
Az 1950-es járásrendezés során Veszprém megyében csupán a járáshatárok kisebb kiigazítására került sor, így a tanácsrendszer bevezetésekor nyolc járási tanács alakult a megyében (Balatonfüredi, Devecseri, Keszthelyi, Pápai, Sümegi, Tapolcai, Veszprémi és Zirci).
Ezt követően 1983-ig a nyolcból három járás szűnt meg: a Balatonfüredi 1956-ban (beolvadt a Veszprémi járásba), a Sümegi 1966-ban (felosztották a Devecseri, a Keszthelyi és a Tapolcai járás között), végül a Zirci 1970-ben (felosztották a Pápai és a Veszprémi járás között). 1971-ben a Devecseri járás székhelyét áthelyezték a már 1959 óta városi rangot viselő és továbbra is erősen fejlődő Ajkára, elnevezését ennek megfelelően Ajkai járásra változtatva. (A tanácsrendszer 40 éve alatt ez kivételes esemény volt, összesen csupán négy esetben helyeztek át járási székhelyet.) 1978 végén került sor a tanácsrendszer időszakának legnagyobb megyehatár-módosítására, amikor a Keszthelyi járást és Keszthely városát Veszprém megyétől átcsatolták Zala megyéhez. A járások megszűnésekor, 1983 végén tehát a megyéhez négy járás tartozott (Ajkai, Pápai, Tapolcai és Veszprémi).
Városok 1950–1983 között
[szerkesztés]Veszprém megye területén az 1950-es megyerendezés idején két megyei város volt, a megyeszékhely Veszprémen kívül Pápa. 1983-ig további öt település szerzett városi rangot: 1951-ben Várpalota, 1954-ben Keszthely, 1959-ben Ajka, 1966-ban Tapolca és 1971-ben Balatonfüred. Keszthelyt azonban 1978 végén a Keszthelyi járással együtt Zala megyéhez csatolták, így 1983 végén a megyében hat város volt.
A tanácsok megalakulásától 1954-ig Veszprém jogállása közvetlenül a megyei tanács alá rendelt város volt, és ez lett a rangja az 1951-ben várossá alakult Várpalotának is, míg Pápa közvetlenül a járási tanács alá rendelt városként a Pápai járáshoz tartozott. 1954-től a megye valamennyi városának rangja járási jogú város lett, majd 1971-től egyszerűen város.
Városkörnyékek 1970‑1983 között
[szerkesztés]Veszprém megyében már a járások megszűnése előtt mind a hat város városkörnyékközpont lett (Veszprém 1970-ben, Ajka, Tapolca és Várpalota 1977-ben, Pápa 1978-ban, Balatonfüred pedig 1981-ben). Balatonfüred 1956 óta, Várpalota pedig soha korábban nem volt járási székhely, a másik négy város viszont az maradt városkörnyékközpontként is.
Városok és városi jogú nagyközségek 1984‑1990 között
[szerkesztés]1984 elején az ország összes járása, így a Veszprém megyében található négy is (Ajkai, Pápai, Tapolcai és Veszprémi) megszűnt. A hat meglévő városhoz (Ajka, Balatonfüred, Pápa, Tapolca, Várpalota és Veszprém) csatlakozott Sümeg és Zirc, és mindegyik város egyben városkörnyékközpont is volt. Emellett városi jogú nagyközséggé és így nagyközségkörnyék-központtá alakult Balatonalmádi, mely 1989-ben kapott városi rangot, kilencedikként a megyében.
Önkormányzat és közigazgatás
[szerkesztés]
Járások
[szerkesztés]Veszprém vármegye járásainak főbb adatai a 2013. július 15-ei közigazgatási beosztás szerint az alábbiak:
| Sorszám | Járás neve | Székhely | Település | Ebből város | Népesség (2019. január 1.) |
Terület (km²) |
Népsűrűség (fő/km²) |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1 | Ajkai járás | Ajka | 11 |
1 |
37 547 | 320,71 |
122
|
| 2 | Balatonalmádi járás | Balatonalmádi | 10 |
3 |
25 542 | 239,75 |
102
|
| 3 | Balatonfüredi járás | Balatonfüred | 22 |
1 |
24 091 | 357,75 |
68
|
| 4 | Devecseri járás | Devecser | 28 |
1 |
13 875 | 421,73 |
35
|
| 5 | Pápai járás | Pápa | 49 |
1 |
56 706 | 1 022,09 |
58
|
| 6 | Sümegi járás | Sümeg | 21 |
1 |
14 560 | 306,48 |
50
|
| 7 | Tapolcai járás | Tapolca | 33 |
2 |
32 767 | 540,3 |
64
|
| 8 | Várpalotai járás | Várpalota | 8 |
2 |
35 773 | 294,28 |
127
|
| 9 | Veszprémi járás | Veszprém | 19 |
2 |
81 577 | 629,61 |
131
|
| 10 | Zirci járás | Zirc | 15 |
1 |
18 879 | 331,02 |
59
|
Kistérségek 2014-ig
[szerkesztés]Veszprém megye megszűnt kistérségeinek főbb adatai a 2013. július 15-ei beosztás szerint az alábbiak:
| Kód | Kistérség neve | Központ | Település | Ebből város | Népesség (2013. január 1.) |
Terület (km²) |
Népsűrűség (fő/km²) |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 4910 | Ajkai kistérség | Ajka | 12 |
1 |
40 141 |
355,76 |
113
|
| 4902 | Balatonalmádi kistérség | Balatonalmádi | 10 |
3 |
25 988 |
264,17 |
98
|
| 4903 | Balatonfüredi kistérség | Balatonfüred | 21 |
1 |
22 664 |
324,41 |
70
|
| 4911 | Devecseri kistérség | Devecser | 27 |
1 |
13 966 |
387,67 |
36
|
| 4904 | Pápai kistérség | Pápa | 49 |
1 |
58 930 |
1 021,1 |
58
|
| 4905 | Sümegi kistérség | Sümeg | 21 |
1 |
15 390 |
306,48 |
50
|
| 4906 | Tapolcai kistérség | Tapolca | 33 |
2 |
34 689 |
540,3 |
64
|
| 4907 | Várpalotai kistérség | Várpalota | 7 |
2 |
36 814 |
280,78 |
131
|
| 4908 | Veszprémi kistérség | Veszprém | 20 |
2 |
82 551 |
643,75 |
128
|
| 4909 | Zirci kistérség | Zirc | 16 |
1 |
20 032 |
339,3 |
59
|
Gazdaság
[szerkesztés]A vármegye legnagyobb nyereségű cégei a 2006-os adózott eredmény szerint (zárójelben az országos toplistán elfoglalt helyezés)
1. Continental Teves Magyarország Kft. (42), 2. Nitrogénművek Zrt. (93), 3. Poppe & Potthoff Hungária Bt. (141).
Ipar
A megye az 1980-as években jelentősen iparosodott volt. A fellelhető ásványvagyon miatt egyes vidékeken meghatározó jelentőségű volt a barnaszén, bauxit és mangán bányászata. A várpalotai és ajkai szénvagyonra települt az inotai (jelenleg már nem üzemelő) és az ajkai hőerőmű. Az erőművek villamosenergia-termelésének és a megye bauxitvagyonának kihasználására mindkét helyen alumíniumkohó is működött. A vármegye vegyipara még ma is jelentős; Pétfürdőn, Peremartonban és Balatonfűzfőn ma is működő nagy vegyi üzemek találhatók (műtrágyák és növényvédő szerek gyártása). A vegyiparnak a megyében betöltött jelentős szerepét mutatja a megyeszékhelyen korábban működő Vegyipari Egyetem (ma: Pannon Egyetem), MÁFKI (Magyar Ásványolaj- és Földgázkísérleti Intézet) és Neviki (Nehézvegyipari Kutatóintézet). A vármegyében előállított további ipari termékek közé tartoznak az autóvillamossági cikkek, bútoripari termékek, építőanyagok és háztartási gépek.
Bányászat
A vármegye ásványkincsekben gazdag, ezért az ország egyik legfontosabb alapanyag-szolgáltató területe. Az energiahordozók közül a barnaszén jelentős. Az oxidos és karbonátos mangánércet az országban egyedül csak itt bányásszák, azonban legjelentősebb ásványkincsének a bauxit tekinthető, amely a megye révén európai szempontból is az elsők közé sorolja Magyarországot. Különös a jelentősége a Bakony hegység gazdag karsztvízkészletének, mely a települések ivóvízszükségletének kielégítésében, valamint az ipar vízellátásában játszik szerepet.
Mezőgazdaság
A Balaton-part és a völgyek mikroklímája, valamint a vulkanikus altalaj kedvező feltételeket biztosít a szőlészet és borászat számára, ezért több borvidék is található a megyében. A felszín erős tagoltsága miatt a talajviszonyok – a vármegye északi részére mélyen benyúló Kisalföld kivételével – kedvezőtlenek a mezőgazdasági termelés többi ága számára.
Közlekedés, infrastruktúra
[szerkesztés]A gazdasági fejlődés ütemét nagymértékben befolyásoló infrastrukturális háttér az országosnál magasabb színvonalú. A vármegyét sűrű úthálózat jellemzi, mely fontos ipari csomópontokat, idegenforgalmi szempontból kiemelt üdülőkörzeteket köt össze. Legfontosabb közútja a kelet–nyugati irányú nemzetközi forgalmat is lebonyolító 8-as számú főút, amit a nyugati határ felé irányuló jelentős átmenő forgalom miatt fejleszteni kell. Éppen ezért az érintett három megye együttműködési megállapodása alapján az M8-as számú gyorsforgalmi út megépítése mind a gazdaság dinamikus fejlesztése, mind a közúti közlekedés problémáinak megoldása szempontjából kiemelt fontosságú. Az építés érdekében a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kezdeményezésére funkcionális területfejlesztési tanács is alakult.
A vármegye területén 250 km-es vasúti fővonal halad át, melyből a Budapest–Szombathely közötti a legnagyobb forgalmat lebonyolító. Ennek villamosítása révén 2000-ben a nyugati határ és a főváros elérésének lehetősége is egy órára csökkent.
A légiközlekedésben a korábban a honvédség által üzemeltetett pápai és szentkirályszabadjai repülőterek polgári hasznosításának lehetőségére már tervek készültek. Kidolgozták az AIR-PARK tervezetét is Veszprémben, ami egy önálló ipari, logisztikai és tudományos parkot kapcsolna a szentkirályszabadjai reptérhez.
Sokat fejlődött a megye közműellátottsága. A vezetékes víz minden településre eljut. A megye telefonellátottságában exponenciális fejlődés történt. Mindezt tovább javítja a mobiltelefon-szolgáltatások színvonalának és ügyfélkörének bővítése. Jelentős előrelépés, hogy az adatátviteli rendszerek fejlesztésébe, korszerűsítésébe, az ISDN-vonalak kiépítésébe a Matáv mellett a megyében működő külföldi érdekeltségű telefontársaságok is bekapcsolódtak.
Kultúra
[szerkesztés]- Lásd még: a Veszprém vármegyei múzeumok listája cikket
Veszprém vármegyében kerül megrendezésre a minden év július végén és augusztus elején, mintegy egy héten át tartó Művészetek Völgye fesztivál, amely hat település, Kapolcs, Vigántpetend, Taliándörögd, Monostorapáti, Öcs és Pula helyszínein zajlik. A rendezvények között színházi előadások, komoly-, népi- és világzenei koncertek, irodalmi estek és délutánok, kiállítások és mesterségek bemutatása szerepel.
Vallás
[szerkesztés]_6.jpg)
A 2001-es népszámlálás adatai szerint Veszprém megye 373 794 lakosának nagy többsége, 302 453 fő (80,9%) kereszténynek vallja magát, ez az adat 6,5%-kal haladja meg az országos átlagot. Ebből római katolikusnak 237 404 (63,5%), reformátusnak 42 499 (11,4%), evangélikusnak 19 102 (5,1%), görögkatolikusnak pedig 1212 fő (0,3%) vallotta magát. Ez összességében az országos átlaghoz viszonyítva a megyében nagyobb a római katolikusok és az evangélikusok aránya, de kisebb a reformátusoké és a görögkatolikusoké. Az országos adatokhoz képest kevesebben jelölték meg magukat nem vallásosként vagy tagadták meg a válaszadást. Veszprém vármegye területét katolikus egyházszervezeti szempontból a Veszprémi Főegyházmegye 6 esperesi kerülete fedi le, az érsekség központja a megyeszékhelyen, Veszprémben található. A református gyülekezeteket a pápai székhelyű Dunántúli Református Egyházkerület két egyházmegyéje fogja össze, a pápai és a veszprémi. A huszonhét evangélikus egyházközséget pedig a Nyugat-Dunántúli Evangélikus Egyházkerülethez tartozó Veszprémi Evangélikus Egyházmegye.
Turizmus
[szerkesztés]- Lásd még: a Veszprém vármegye turisztikai látnivalóinak listája cikket
Veszprém vármegye a magyarországi turisztikai régiók közül a Közép-Dunántúli- és a Balatoni régióba tartozik, fő turisztikai vonzerejét a Balaton partja, a gyógyvizek, a Balaton-felvidék népművészeti és természeti értékei, a Bakony erdőségei, a nagy történelmi múlttal rendelkező városok és falvak, és a híres arborétumok jelentik. A borkedvelőket Badacsony, Csopak és Somló mintegy 6000 hektáros szőlőültetvényei, számos borászati üzem és magánpincészet várja. A megye a vitorlázás, lovaglás és sárkányrepülés egyik fő magyarországi központja. Turisztikailag jelentős hagyományos termékek a herendi porcelán, az ajkai kristály és a pápai sonka.
Veszprém vármegye térségében – a régészeti kutatások tanúsága szerint – az őskőkortól kezdve településnyomok tanúskodnak az emberi közösségek jelenlétéről. Építészeti és tárgyi-, valamint változatos etnikai kultúrhagyatéka kiemelkedően gazdag. A megye kulturális intézményrendszere – mint a múzeumok és kiállítóhelyek, levéltár és könyvtárhálózat, a közművelődési szervezetek élő kapcsolatot tartanak fenn a történelmi múlt és napjaink oktatási-, művelődési szükségleteinek ápolásában. Különlegesen gazdag a vármegye építészeti (műemléki-, népi építészeti és ipartörténeti) emlékekben. A megye értékes kulturális hagyatékéval való gondos sáfárkodására jellemző, hogy az országban elsőként Veszprém megye hozott létre számítógépes műemléki nyilvántartási adatbázist és adatszolgáltatást. Országosan elsőként a megyében alkalmaztak informatikát a településfejlesztési/rendezési – később a környezetvédelmi – tervezésben. Országos elismerést váltott ki a Veszprémi Várnegyed megmentésére indított és végrehajtott, a folyamatos régészeti kutatással párhuzamosan végzett és egyúttal a legkorszerűbb technológiákat alkalmazó, összehangolt rekonstrukciós program.
Veszprém, becenevén a „Királynék városa” a Séd patakot övező dombokon és völgyekben terül el, északról a Bakony hegyvonulata, délről a Balaton-felvidék, keletről pedig a sík Mezőföld északnyugati nyúlványa, a Veszprémi-fennsík határolja. A veszprémi vár a legnagyobb egységes lakott várnegyed a budai vár után. Látnivalói a Tűztorony, a Modern Képtár, a Csikász Galéria, a Piarista templom, a Téglagyűjtemény, a Dubniczay-ház – László Károly Gyűjtemény, és a Gizella Királyné Múzeum. Az érseki palota, Fellner Jakab tervei szerint épült, az 1700-as évekből származik. Freskói Johann Cymbal alkotásai. A Szent György-kápolna román kori, a Gizella-kápolna 13. századi gótikus műemlék. Az ősi Szent Mihály-székesegyház a 20. század eleji átépítés után neoromán stílust hordó építészeti emlék. Pápa városának legrégibb ma is álló épülete a 15. századi Korvin-ház. A belváros 19. századi, 20. század eleji polgárházainak nagy része mind fel van újítva, a Fő teret Közép-Európa egyik legszebb barokk terének tartják. A műemlék jellegű épületek megóvásáért, restaurációjáért Pápa 1989-ben Hild János-emlékérmet kapott. A várossal kapcsolatban gyakran említik a soktornyú jelzőt, bármely irányból közelít ugyanis az ember a városhoz, először a tornyait látja meg. Látható itt az Eszterházy-kastély, a Szent Anna-templom, a Bezerédy-ház és a Zichy-ház.
A Várpalotán található Thury vár ősét a 14. század második felében az itt birtokot szerző Újlakiak építették meg. 1566-ban kapitánya, Thury György védelmezte a töröktől, így később, 1593-ban került idegen kézre, majd 1687-ben véglegesen ismét keresztény csapatok birtokába. A 20. századra romossá lett építményt az 1960-as évek óta állítják helyre folyamatosan. A földszinten helytörténeti kiállítás illetve a palota épen fennmaradt részei tekinthetők meg. Itt kapott helyet a Gróf Sztáray Antal Bányászati Múzeum és a Magyar Vegyészeti Múzeum. A Zichy-kastély ad helyet az egyedülálló Trianon Múzeum gyűjteményének. Zirc város jelképe a ciszterci Bazilika minor, mely a középkori apátságtól nyugatra épült az 1700-as években, barokk stílusban. A templom tervezője ismeretlen, freskóit Wagmaister József, a Mária mennybevételét ábrázoló főoltárképet Franz Anton Maulbertsch készítette. A város központi részén elhelyezkedő ciszterci monostor jellegzetes épületének a templomhoz csatlakozó 18. századi szárnyait Witwer Márton karmelita szerzetes tervezte. Az épület 19. század közepi bővítéseknek köszönhetően az apátság még két látogatható intézményt fogad be: az ország egyetlen vidéki természettudományi múzeuma, a Bakonyi Természettudományi Múzeum kiállítása található meg a templomkertről nyíló épület első emeletén. Továbbá, az Országos Széchényi Könyvtár által üzemeltetett Reguly Antal Műemlékkönyvtár, mely a második emeleten található. A természettudományi múzeum 1972 óta működik, kiállításán diorámákban mutatják be a Bakony élővilágát, valamint a Kárpát-medence ásványait. A műemlékkönyvtár 65 000 kötetes állománya nagyrészt 18-19. századi, de találhatók egyedülálló ősnyomtatványok is. A város híres még a arborétumáról.
Csesznek egyik legfőbb látnivalója a cseszneki vár. Alaprajza egy téglalaphoz csatlakozó ötszöget formáz, középen belső udvarral. Déli oldalán alacsonyabb gazdasági épületek húzódtak, a többi fal a vár lakóépületeit rejtette. A déli oldalon egy félkör alaprajzú kis torony is állt. Az északnyugati bejáratot valószínűleg felvonóhidas kapu védte, melynek Garai-Cillei címeres szemöldökköve máig fennmaradt. Herend településen a porcelángyártás kőedény formájában 1826-ban indult, Stingl Vince alapításában. 1839-ben a hitelezője, Fischer Mór szerezte meg a manufaktúrát, aki felfejlesztette és dicsőségre vitte, nevéhez kötődik a művészi porcelángyártás bevezetése. 1964 óta működik Porcelánmúzeuma. Sümeg település található a sümegi vár, amely egyike a legnagyobb, újjáépített erődítménynek. A 14. századi műemlék egy 270 méter magas hegyen épült. A Vármúzeum az épület történetét eleveníti fel, udvarán nyaranta lovagi játékokat rendeznek. Nemzetközi mércével mérhető művészeti értéket képviselnek a plébániatemplomban levő Maulbertsch freskók, a késő barokk Püspöki palota és a Ferences templom szoboralkotásai. A már a Balatoni régióba tartozó Tapolca város egyik legfőbb nevezetessége a központjában található a Tavasbarlang, melynek teljes hossza 3280 méter, mélysége a bejárattól számítva 16 méter. A barlangot 1903-ban fedezték fel, majd 1912-ben elkészült a villanyvilágítás, ezáltal megnyithatták a látogatók előtt. Egy szakasza csónakkal bejárható, azonban nagy része víz alatt van. A katolikus templom a 13. században épült román stílusban. A karthauziak ezt egészítették ki egy gótikus szentéllyel. Padányi Biró Márton veszprémi püspök 1756–1757-ben barokk hajót, a 19. század végén, Ley József plébános két oratóriumot építtetett a templomhoz. A Fő téren áll a barokk Szentháromság-szobor, amit Padányi Biró Márton veszprémi püspök állíttatott 1757-ben.
-
-
Tapolca városának központjában található Malom-tó és annak szökőkútja -
Tájkép Öcs felől szemlélve, háttérben az Űrtávközlési Földi Állomás épületei -
-
A Kinizsi-vár maradványai Nagyvázsony községnél -
A sümegi vár, ami az egyik legnagyobb és legépebbnek fennmaradt középkori erőd az országban -
A Szigligetnél, egy vulkanikus hegy csúcsán magasodó szigligeti vár és panorámája a Balatonra -
Egy egykori templom középkori romjai Taliándörögd községnél -
_11.jpg)
_5.jpg)
.jpg)
_5.jpg)
Települései
[szerkesztés]A megyére aprófalvas településszerkezet jellemző, a települések közel felének népessége nem éri el az 500 főt. A megye legkevesebb lakosú települése, Megyer egyben a régió legkisebb népességű települése is.
Városok
[szerkesztés]
(Népesség szerinti sorrendben, 2019. január 1-jén a KSH adatai alapján)[2]
| Sorsz. | Település | Lakónépesség | Kistérség |
|---|---|---|---|
| 1. |  Veszprém |
59 738  |
Veszprémi kistérség |
| 2. |  Pápa |
30 492  |
Pápai kistérség |
| 3. |  Ajka |
27 736 |
Ajkai kistérség |
| 4. |  Várpalota |
19 436 |
Várpalotai kistérség |
| 5. |  Tapolca |
14 988 |
Tapolcai kistérség |
| 6. |  Balatonfüred |
12 800 |
Balatonfüredi kistérség |
| 7. |  Balatonalmádi |
9 060 |
Balatonalmádi kistérség |
| 8. |  Zirc |
6 831 |
Zirci kistérség |
| 9. |  Sümeg |
6 024 |
Sümegi kistérség |
| 10. |  Berhida |
5 613 |
Várpalotai kistérség |
| 11. |  Balatonfűzfő |
4 453 |
Balatonalmádi kistérség |
| 12. |  Devecser |
4 167 |
Devecseri kistérség |
| 13. |  Herend |
3 349 |
Veszprémi kistérség |
| 14. |  Balatonkenese |
2 632 |
Balatonalmádi kistérség |
| 15. |  Badacsonytomaj |
2 067 |
Tapolcai kistérség |
Községek, nagyközségek
[szerkesztés]Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A népesség adatai településenként (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 26. (Hozzáférés: 2023. október 7.)
- ↑ http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/regiok/veszpremnep/vesznep0703.pdf
Források
[szerkesztés]- Bándi László Emlékhelyek Veszprém megyében. Veszprém, 1996. (a megye településein felállított emléktáblák, szobrok stb. fekete-fehér fényképes albuma a hely szöveges megjelölésével és az emlékművek és emléktáblák szövegének másolatával)
- Kiss Tamás: Az urbanizáció főbb jellegzetességei Veszprém megyében – tanulmány a Magyarország megyéi 19.(Veszprém megye) kötethez 1998. – ISBN 963 9089 00 1 Ö
- Közép-Dunántúl hivatalos portál
További információk
[szerkesztés]
- Veszprém vármegye hivatalos oldala
- Veszprém megye lap
- Veszprém megyei cég lap
- Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság
- Veszprém vármegyei nevezetességek – Wikitravel
- Az 500 legnagyobb nyereségű hazai cég, HVG 2008 01 12.
