Vinár

Vinár
Római katolikus templom
Vinár címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Veszprém
Járás	Pápai
Jogállás	község
Polgármester	Sipos Gabriella (független)
Irányítószám	9534
Körzethívószám	89
Népesség
Teljes népesség	199 fő (2024. jan. 1.)
Népsűrűség	51,3 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	4,6 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 18′ 40″, k. h. 17° 16′ 55″47.311230555556, 17.282069444444
Vinár Pozíció Veszprém vármegye térképén
Vinár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vinár témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Vinár község Veszprém vármegyében, a Pápai járásban.

Fekvése

Vinár Veszprém vármegye északnyugati részén fekszik, északi határa egybeesik a megyehatárral is: északi szomszédja, Szergény már Vas vármegyéhez tartozik. Pápától mintegy 23 kilométerre nyugatra, Celldömölktől hasonló távolságra keletre helyezkedik el, a Marcal folyó árterében. Határában éri el a Marcalt a Hajagos-patak.

A további szomszédos települések: kelet felől Mihályháza, dél felől Nemesszalók, nyugat felől pedig Marcalgergelyi, utóbbi községgel szinte összeépült. Közigazgatási területe északkeleten, pontszerűen érintkezik még Kemeneshőgyész határával is.

Megközelítése

A településen annak főutcájaként végighúzódik észak-déli irányban a 8411-es út, ezen érhető el Devecser térsége és északi szomszédai irányából is. Az ország távolabbi részei felől Pápa vagy Celldömölk érintésével közelíthető meg, a két várost összekötő 834-es főúton, amelyről Nemesszalók központjában kell letérni északnak a 8411-es útra.

A hazai vasútvonalak közül a települést a MÁV 10-es számú Győr–Celldömölk-vasútvonala érinti, amelynek egy megállási pontja van itt. Vinár vasútállomás a község déli szélén helyezkedik el, a 8411-es út mentén; Pápától számítva a harmadik megálló.

Története

1237-ben Huinár, 1324-ben Vynár néven említik a korabeli dokumentumok. Neve a szláv „vin”, azaz bor, „vinár”, bortermelő szóból ered. Nevéből arra lehet következtetni, hogy területén a középkorban szőlőműveléssel foglalkoztak. A török idők alatt elnéptelenedett. 1990-ig Nemesszalókhoz tartozott közigazgatásilag.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Kiss Lajos (független)
• 1994–1998: Kiss Lajos Kálmán (független)
• 1998–2002: Kiss Lajos (független)
• 2002–2006: Kiss Lajos Kálmán (független)
• 2006–2010: Kiss Lajos Kálmán (független)
• 2010–2014: Horváth Csaba (független)
• 2014–2019: Horváth Csaba (független)
• 2019–2024: Horváth Csaba (független)
• 2024– : Sipos Gabriella (független)

Híres emberek

• Ézsiás István szobrász-, festőművész (1943. augusztus 14. - )

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	240	232	233	205	217	210	199
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 99,1%-a magyarnak mondta magát (0,9% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 53,2%, református 9%, evangélikus 21,5%, felekezeten kívüli 3% (13,3% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 93,5%-a vallotta magát magyarnak, 0,5% bolgárnak, 0,5% németnek, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 47,5% volt római katolikus, 13,4% evangélikus, 8,3% református, 0,5% görög katolikus, 1,4% egyéb katolikus, 9,2% felekezeten kívüli (19,8% nem válaszolt).

Nevezetességei

• Turul-szobor
• Sarlós Boldogasszony-templom
• I. világháborús emlékmű (a község hősi halottai emlékére készült 2020-ban.)
• absztrakt stílusú szoborpark és skanzen (a falu szülötte és díszpolgára készítette 2021-ben)