Uzsa
| Uzsa | |||
 | |||
| Uzsa község és a bánya látképe | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Veszprém | ||
| Járás | Tapolcai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Táborosi László (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8321 | ||
| Körzethívószám | 87 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 304 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 26,17 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 11,5 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 53′ 45″, k. h. 17° 20′ 00″46.895761°N 17.333419°EKoordináták: é. sz. 46° 53′ 45″, k. h. 17° 20′ 00″46.895761°N 17.333419°E | |||
 Uzsa
Pozíció Veszprém vármegye térképén
| |||
| Uzsa weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Uzsa témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Uzsa község Veszprém vármegyében, a Tapolcai járásban. A település eredetileg Szent István magyar király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.
Fekvése
[szerkesztés]A Bakony és a Keszthelyi-fennsík között fekszik, a Lesence-patak völgyében, a Balatontól 13 kilométerre északra.
Különálló településrészei Erdésztelep és Vasútastelep, előbbi a központjától 1,5, utóbbi 3 kilométerre északra.
Mindössze három településsel határos közvetlenül: a szomszédai észak felől Sümeg, dél felől Lesenceistvánd, nyugat felől pedig Várvölgy (kelet felől lesenceistvándi külterületek határolják). Csak nagyon kevés híja van annak, hogy nem határos délkelet felől még Lesencetomajjal is.
A legközelebbi város a járási székhely Tapolca, 9 kilométerre kelet-délkeletre, de Sümeg is alig van távolabb tőle, északi irányban.
Megközelítése
[szerkesztés]Közigazgatási területén végighúzódik dél-északi irányban a Balatontól Sopron térségéig vezető 84-es főút, ez a legfontosabb közúti megközelítési útvonala; központja arról letérve egy rövid bekötőúton érhető el.
A hazai vasútvonalak közül a 84-es főúttal itt végig párhuzamosan húzódó Balatonszentgyörgy–Tapolca–Ukk-vasútvonal érinti, melynek két megállási pontja van a területén: Uzsabánya alsó megállóhely, a faluba vezető bekötőút vasúti keresztezésénél, illetve Uzsa vasútállomás a község északi határában; ez leginkább a falu nyugati határában (nagyrészt várvölgyi területen) elterülő bazaltbányát szolgálja ki.
Története
[szerkesztés]Uzsa Árpád-kori település. Nevét már 1287-ben említette oklevél az Uzsaiak osztozkodásakor, amikor a település Uzsai Csejkátnak (Csajkad) jutott, akiről Csajkaduzsának nevezték el a falut. 1304-ben Szent György tiszteletére emelt templomát említik, majd papját is említette az 1333 évi pápai tizedjegyzék. 1333-ban említették az Uzsa melletti, a Szentlélek tiszteletére emelt pálos monostort is, melynek alapítójául Csejkát Lőrinc volt megnevezve. 1455-ben azonban az itteni pálos monostort már lakatlanként említették, majd a törökök lerombolták. A monostor romjai a közeli erdőben találhatók.
Csankaduzsa neve később még 1451-ben, majd 1516-ban is szerepelt az oklevelekben, de az 1500-as évek közepétől többé ilyen néven nem fordult elő. 1478-ban Felsőuzsa is szerepelt egy oklevélben, amely szerint a települést Mátyás király enyingi Török Ambrusnak adományozta. 1536-tól a település Szentlélekuzsája és Szentlélek Uzsa néven volt említve az itteni pálos monostorról. 1564-ben Csoron János birtoka volt. A 15. század második felétől a település birtokosa a Hosszútóti család lett, mely a falu egyedüli birtokosa volt egészen a 17. század végéig. 1538-ban Uzsa lakossága a pálos barátokkal Kecsethy Márton veszprémi kanonok fosztogató serege elől Tátika várába menekült.
1564-től a török kezén volt. Neve a török adóösszeírásokban több néven is szerepelt. 1572–1573-ra lakossága megfogyatkozott, csupán egyetlen menekült nemes lakott a faluban. Uzsát a 17. század közepéig még lakott helynek írták, kevés népességgel, 1635-re azonban már csak mint puszta helyet említették, többé nem népesült be. Később rétjeit, legelőit a környező falvak lakói használták. 1785-ben a fennmaradt leírások szerint Uzsa pusztájában 3 urasági malom állt a Lesence-patak vizén és 2 erdőőri ház. Nevét az 1792. évi térkép is feltüntette. A 17. század végén a Madocsányiak, majd az Esterházyak birtokába került, akik a pusztát devecseri uradalmukhoz csatolták.
1995-ig Lesenceistvándhoz tartozott.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1995–1998: Szántói Imre (független)
- 1998–2002: Szántói Imre (független)[3]
- 2002–2006: Kovács Károly (független)[4]
- 2006–2010: Kovács Károly (független)[5]
- 2010–2013: Kovács Károly (független)[6]
- 2013–2014: Perger István (független)[7]
- 2014–2019: Szántói Imre (független)[8]
- 2019–2022: Táborosi László (független)[9]
- 2022–2024: Táborosi László (független)[10]
- 2024– : Táborosi László (független)[1]
A településen 2013. december 1-jén időközi polgármester-választást kellett tartani,[7] az előző polgármester halála miatt.[11]
2022. július 3-án ugyancsak időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani a községben, ezúttal azért, mert a korábbi képviselő-testület 2021. július 1-jén feloszlatta magát.[12][13] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, és 75 %-ot meghaladó eredménnyel a posztján maradhatott.
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 333 | 323 | 303 | 309 | 289 | 306 | 307 | 304 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 72,2%-a magyarnak, 0,3% németnek mondta magát (27,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 39,8%, református 1,5%, evangélikus 0,6%, felekezeten kívüli 13,8% (44,3% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 93,8%-a vallotta magát magyarnak, 0,3% németnek, 0,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 26,8% volt római katolikus, 1,6% református, 0,7% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,3% egyéb keresztény, 1,3% egyéb katolikus, 14,7% felekezeten kívüli (54,2% nem válaszolt).[15]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szentlélek-forrás
- Kőbánya
- Park
- középkori pálos kolostor romjai
- Sarvay-forrás
- Kecskevár-kilátó[16]
- uzsArt Galéria
- Uzsai Csarabos Erdő Természetvédelmi Terület – a Balaton-felvidéki Nemzeti Park egyik kiemelt természetvédelmi területe, mely a hazánkban ritkán előforduló, de itt állományalkotó növényfaj, a csarab (Calluna vulgaris) után kapta a nevét. (Közigazgatásilag sümegi területen fekszik, de az uzsai vasútállomás felől közelíthető meg a legegyszerűbben.)
Légifelvételek a bazaltbányáról
[szerkesztés]-
Uzsabánya, bazaltbánya Uzsa község mellett -
Uzsabánya légi felvételen -
Uzsa község, bazaltbánya madártávlatból
Rendezvények
[szerkesztés]- augusztusi falunap
- Májusfa állítás
- júliusban uzsArt művésztelep
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Uzsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 1.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Uzsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
- ↑ Uzsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
- ↑ Uzsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
- ↑ Uzsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
- ↑ a b Uzsa települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2013. december 1. (Hozzáférés: 2020. június 15.)
- ↑ Uzsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
- ↑ Uzsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 8.)
- ↑ Uzsa települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2022. július 3. (Hozzáférés: 2022. július 13.)
- ↑ 2013. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2013 (Hozzáférés: 2020. június 15.)
- ↑ Kivonat Uzsa Község Önkormányzat Képviselőtestületének 2021. július 1-jei üléséből
- ↑ Kisberzsenyen és Uzsán is a független jelölt nyerte az időközit. hvg.hu, 2022. július 4. (Hozzáférés: 2022. július 14.)
- ↑ Uzsa Helységnévtár
- ↑ Uzsa Helységnévtár
- ↑ Kecskevár kilátót avattak az Uzsai Erdészet területén, 2015. június 12. [2021. október 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 6.)
