Ugrás a tartalomhoz

Pórszombat

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pórszombat
Pórszombat címere
Pórszombat címere		 Pórszombat zászlaja
Pórszombat zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeZala
JárásLenti
Jogállásközség
PolgármesterTánczos László (független)[1]
Irányítószám8986
Körzethívószám92
Népesség
Teljes népesség240 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség17,59 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület15,52 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 43′ 60″, k. h. 16° 34′ 60″46.733333°N 16.583333°EKoordináták: é. sz. 46° 43′ 60″, k. h. 16° 34′ 60″46.733333°N 16.583333°E
Pórszombat (Zala vármegye)
Pórszombat
Pórszombat
Pozíció Zala vármegye térképén
Pórszombat weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pórszombat témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Pórszombat község Zala vármegyében, a Lenti járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A Göcsej nyugati oldalán, Zalaegerszegtől 30 kilométerre, Csesztregtől keletre fekvő település. Főutcája a Zalaegerszeget Lenti térségével összekapcsoló 7405-ös út; utóbbiból itt ágazik ki észak felé a 74 152-es út, ami Pusztaapáti községbe vezet és ott ér véget, bő 4,5 kilométer után.

Földrajza

[szerkesztés]

A Medes-patak dombokkal körülvett völgyében, erdőkkel körülvett területen fekszik, a településen átfolyik a Morgos patak, mely a falu végén a Medes-patakba ömlik. A falu és környéke természeti értékekben gazdag, főként a patak völgye és az erdők környéke.

Nevének eredete

[szerkesztés]

A település nevének előtagja Pór nevű birtokosára, más vélemények szerint lakói foglalkozására, társadalmi helyzetére utal, míg utótagja a szombatonként itt tartott vásárokra utal.

Története

[szerkesztés]

Pórszombat nevét először 1425-ben, Zsigmond király korában említette először egy határjárási leírás Porzombathya néven.

A település 1461-ben Szent György várához tartozott, majd a 17. század végén a területet Esterházy Pál szerezte meg, ez időtől az Esterházy hercegi birtokokhoz tartozott.

1875-ben állami iskola épült, a környéken az elsők között itt Pórszombaton, valamint Zalabaksán.

A falu lakosai kisbirtokosok voltak, kereseti lehetőségük a faluban élő Máyer Lipótnál, valamint Mohaupt Oswald uraságnál volt, utóbbi itt 1876-ban téglagyárat, 1898-ban deszkagyárat alapított. A téglagyár az 1990-es évekig működött.

Az első világháború véget vetett a falu gazdasági fejlődésének. Később az 1924. évi földreform több családot földhöz, házhelyhez juttatott, ekkor épült be a mai Petőfi utca is.

2002. évben a Szentegyházi tetőn - a török időkben elpusztult Medes falu templomának helyén - 20 méteres tölgyfából faragott kereszt került felállításra az elpusztult Medes és templomának, valamint annak a 66 településnek az emlékére, melyeket az 1600-as években Kanizsa eleste után rombolt le a török.

Pórszombat község a rendszerváltás óta Kálócfa, Kerkabarabás, Kozmadombja, Pusztaapáti, Szilvágy, Zalabaksa községekkel alkot körjegyzőséget, Zalabaksa székhellyel.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Kőrösi Gyula (független)[3]
  • 1994–1998: Kőrösi Gyula (független)[4]
  • 1998–2002: Csondor József (független)[5]
  • 2002–2006: Kőrösi Gyula (független)[6]
  • 2006–2010: Kőrösi Gyula (független)[7]
  • 2010–2014: Tánczos László (független)[8]
  • 2014–2019: Tánczos László (független)[9]
  • 2019–2024: Tánczos László (független)[10]
  • 2024– : Tánczos László (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
290
289
287
247
251
252
240
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 98,6%, német 1%. A lakosok 85,5%-a római katolikusnak, 1% reformátusnak, 1,64% felekezeten kívülinek vallotta magát (11,5% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 84,5%-a vallotta magát magyarnak, 1,2% németnek, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (15,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 59% volt római katolikus, 0,8% református, 0,4% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 2% felekezeten kívüli (36,7% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Templom
  • Állított kereszt a Medesen

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Pórszombat települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 21.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Pórszombat települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Pórszombat települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
  5. ↑ Pórszombat települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
  6. ↑ Pórszombat települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
  7. ↑ Pórszombat települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
  8. ↑ Pórszombat települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 21.)
  9. ↑ Pórszombat települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
  10. ↑ Pórszombat települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 2.)
  11. ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
  12. ↑ Pórszombat Helységnévtár

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pórszombat&oldid=27598327”