Ugrás a tartalomhoz

Zánka

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zánka
A református műemléktemplom
A református műemléktemplom
Zánka címere
Zánka címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeVeszprém
JárásBalatonfüredi
Jogállásközség
PolgármesterDr. Oláh Kálmán (független)[1]
Irányítószám8251
Körzethívószám87
Testvértelepülései
Lista
Willanzheim
Népesség
Teljes népesség1009 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség40,77 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület19,55 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 52′ 30″, k. h. 17° 40′ 42″46.875050°N 17.678411°EKoordináták: é. sz. 46° 52′ 30″, k. h. 17° 40′ 42″46.875050°N 17.678411°E
Zánka (Veszprém vármegye)
Zánka
Zánka
Pozíció Veszprém vármegye térképén
Zánka weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zánka témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Zánka község Veszprém vármegyében, a Balatonfüredi járásban. Korábban, Szent István magyar király korától egészen az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.

Fekvése

[szerkesztés]

A Balaton északi partján fekszik, a Balaton-felvidéken, a térség legnagyobb városának számító Balatonfüredtől délnyugatra.

Különálló településrésze a keleti határában létrehozott Gyermekváros, korábbi nevén zánkai úttörőváros.

A közvetlenül határos települések: észak felől Tagyon, kelet felől Balatonakali, délnyugat felől Balatonszepezd és Kővágóörs, nyugat felől Köveskál, északnyugat felől pedig Monoszló.

Megközelítése

[szerkesztés]

A település közigazgatási területén áthalad a 71-es főút, a történelmi településközponton azonban csak a Tapolcai-medence keleti széléig vezető 7313-as út húzódik végig, amelyből itt ágazik ki a 7312-es út Nagyvázsony irányában. A két utat Zánka északi határszélén is összeköti egy, a falut tehermentesítő mellékút, ez a 73 116-os számot viseli.

Vasúton a Börgönd–Szabadbattyán–Tapolca-vasútvonalon lehet eljutni Zánkára, melynek két vasúti megállási pontja van a határai között. A főváros irányából előbb Zánka-Erzsébettábor megállóhely, majd a gyorsvonatok egy része által is érintett Zánka-Köveskál vasútállomás. A megállót csak önkormányzati utak érintik, míg az állomást közúton a központ, illetve a 71-es főút felől egyaránt a 73 306-os számú mellékúton lehet elérni.

Története

[szerkesztés]

Zánka és környéke már az őskorban is lakott hely volt, amit a község határában talált újkőkorszaki, késő rézkori és kora bronzkori leletek is bizonyítanak. Az ókorban a Balaton környéke Pannonia néven a rómaiak uralma alatt állt. A római birodalom idején Zánka is lakott hely volt, a református templomnál levő dombon e korból való leletek kerültek felszínre.

Zánka Árpád-kori település. Nevét 1164-ben említette először oklevél Miske ispán fia, István végrendeletében. A honfoglalás után a Kál nemzetség szállásbirtoka volt. A 12. században már kőtemploma is volt, amely ma is áll. A templomot 1333–1335-ben a pápai tizedjegyzék említette először. Zánkát először az Atyusz nemzetségbeliek, majd a 13. század végétől a Gyulafi-Rátoldi családbeliek birtokolták. A 13–14. században a veszprémi káptalan birtoka volt, a 15. században a Gyulafi és a Rozgonyi családok voltak birtokosai. 1474-ben Mátyás király a Gyulafi családot erősítette meg birtokában. A török hódoltság alatt a környék is sokat szenvedett: 1548-ban a törökök Zánkát is felégették, a falu az 1696-os adóösszeírásban már nem is szerepelt, puszta lett.

1736-ban Diskay Ádám és Sebestyén Ádám német református telepesekkel népesítette újra Zánkát. A falu a 19. század elejére elmagyarosodott. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt a császári hadak kétszer is bevonultak ide, de csata a település közelében nem volt. 1909-ben épült meg a vasút, és az 1930-as évekre alakult ki a nyaralótelep, melynek házai közé lakóházak is épültek.

1910-ben 459 lakosa volt, amelyből 457 magyar volt. Ebből 173 római katolikus, 161 református, 117 evangélikus volt.

A 20. század elején Zala vármegye Balatonfüredi járásához tartozott.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Dr. Szabó Dezső (MDF-SZDSZ)[3]
  • 1994–1995: Dr. Szabó Dezső (független)[4]
  • 1995–1998: Filep Miklós (független)[5]
  • 1998–2002: Filep Miklós (független)[6]
  • 2002–2006: Filep Miklós (független)[7]
  • 2006–2010: Filep Miklós (független)[8]
  • 2010–2014: Filep Miklós (független)[9]
  • 2014–2019: Filep Miklós Lajos (független)[10]
  • 2019–2024: Filep Miklós (független)[11]
  • 2024– : Dr. Oláh Kálmán (független)[1]

Népessége

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
821
814
794
879
941
1015
1009
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,7%-a magyarnak, 5,2% németnek, 0,7% cigánynak mondta magát (9,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 41%, református 14,1%, evangélikus 5,2%, felekezet nélküli 13,8% (25,2% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 88,5%-a vallotta magát magyarnak, 7,2% németnek, 0,2% románnak, 0,2% szlováknak, 0,1-0,1% horvátnak, görögnek és cigánynak, 3,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 29,3% volt római katolikus, 12,6% református, 3,8% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 0,1% izraelita, 0,5% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 10,9% felekezeten kívüli (40,9% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei

[szerkesztés]

A község kiemelkedő műemléke a református templom. A templomot először a nevezetes 1333–1335 között készült pápai tizedjegyzék említi. Azt, hogy patricíniuma Szent István király, 1519-ben rögzíti oklevél. A török időkben elnéptelenedő falut később részben német telepesekkel népesítik be. Az újjáépülő faluban a református és az evangélikus hívek 1786-ban engedélyt kapnak a megújítás utáni közös templomhasználatra.

A templom építéstörténetét az 1984–85-ös műemléki eljárás idején tárták föl. A sziklaszirten álló templom építését az építészek a 12. századra teszik. Zánka temploma a Balaton-felvidék egyik legrégebbi temploma. Ennek egyik legékesebb bizonyítéka a hajó keleti oldalán nyíló szentély, mely Dejte és Hidegség szentélyéhez hasonlóan négyzetes alaprajzú épülettestbe foglalt rotunda volt egykor. S ahogyan Hidegségen is, itt a zánkai templomban is a későbbi fölújítások idején tornyot építettek az erős falú rotundára.

Ez a szentélytípus keleti eredetű. Pontosz, Kis-Ázsia, Egyiptom ősi templomai, szíriai és kopt keresztény templomok, majd Bizánc művészete őrizte meg ezt a típust és nyugaton is elterjedt (például fuldai Szent Mihály templom). Mindez, és a templom patrocíniuma (Szent István király) szintén a korai építést valószínűsíti.

A templom egy másik ritka építészeti vonása a hajónyi szélességű nyugati torony. Ennek a párhuzamai német területről ismertek. Főleg a Brandenburgi Őrgrófságban volt elterjedt forma. Ennek építési idejét a templomot föltáró régész a 13. századra teszi.

  • Gyermekszervezet-történeti Múzeum
  • Turul-szobor[14]

Zánkai Erzsébet-tábor

[szerkesztés]
Bővebben: Zánkai Erzsébet-tábor

1968 és 1972 között építették ki a 3000 fő befogadására alkalmas Zánkai Úttörőtábort, amelyet hivatalosan 1975-ben adott át Kádár János. Évente átlagosan 25 ezer, ebből a nyári szezonban 15 ezer gyerek táborozott itt.[15]

A rendszerváltás után az intézmény neve gyakran változott, de sokáig állami tulajdonban maradt, míg 2016-ban a kormány ingyenesen A Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány-nak adta. 2014 óta az Erzsébet-táborok égisze alatt tanévben ún. ottalvós osztálykirándulásokat, a nyári szünidőben pedig rászoruló gyermekek ezreit fogadja ingyenes üdülésre, heti váltású turnusokban.[16] 2020-ban nagyszabású felújítási munkálatok kezdődtek.[17]

  • Zánka látképe légi felvételen
    Zánka látképe légi felvételen
  • Zánka, a kikötő látképe
    Zánka, a kikötő látképe
  • Erzsébet Üdülőközpont és Tábor, Zánka
    Erzsébet Üdülőközpont és Tábor, Zánka
  • A Balaton part madártávlatból Zánkánál
    A Balaton part madártávlatból Zánkánál
  • A Canter Borház légi felvételen, Zánkán
    A Canter Borház légi felvételen, Zánkán
  • Kilátás Zánka felől a Balaton-felvidékre
    Kilátás Zánka felől a Balaton-felvidékre

Irodalom

[szerkesztés]
  • Mezősiné Kozák Éva (1993): Zánka, református templom. Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára 468. sz. TKM Egy. és OMH. Budapest
  • Békefi Remig (1907): A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban. Budapest
  • Mezősiné Kozák Éva (1992): Kutatások a zánkai református templomban. Műemlékvédelmi Szemle, 1992/1. sz.
  • Entz G., Gerő L. (1958): A Balaton-környék műemlékei. Budapest

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Zánka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 12.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Zánka települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Zánka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ ticket:2020111710007886
  6. ↑ Zánka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
  7. ↑ Zánka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
  8. ↑ Zánka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
  9. ↑ Zánka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  10. ↑ Zánka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 22.)
  11. ↑ Zánka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 17.)
  12. ↑ Zánka Helységnévtár
  13. ↑ Zánka Helységnévtár
  14. ↑ Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.
  15. ↑ Zánka, a gyermekek városa Északipart online, 2019. 07. 29
  16. ↑ Erzsébet-táborok
  17. ↑ Hegedűs Gergely – Így folytatódik a ma 45 éves zánkai gyerektábor felújítása (magyarépitők.hu, 2020. 05. 25.)

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Zánka&oldid=27622234”