Hajmáskér
| Hajmáskér | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Veszprém | ||
| Járás | Veszprémi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Köbli Miklós (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8192 | ||
| Körzethívószám | 88 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2925 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 74,15 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 38,14 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 08′ 52″, k. h. 18° 01′ 20″47.147769°N 18.022181°EKoordináták: é. sz. 47° 08′ 52″, k. h. 18° 01′ 20″47.147769°N 18.022181°E | |||
 Hajmáskér
Pozíció Veszprém vármegye térképén
| |||
| Hajmáskér weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hajmáskér témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Hajmáskér község Veszprém vármegyében, a Veszprémi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]A Balaton északkeleti szegletétől 14 kilométerre fekszik, Várpalota és Veszprém között nagyjából félúton, a Keleti-Bakony délkeleti lejtőin. A legközelebbi települések: dél felől Sóly, kelet felől Öskü, nyugat felől pedig a Veszprémhez tartozó Gyulafirátót (észak felől a községet a Tési-fennsík 400 méter feletti, kietlen magaslatai határolják).
A település főútja a kelet-nyugati irányban húzódó 8214-es út, amit a 8-as főúttal a 7216-os számú sólyi út tulajdonképpeni folytatásaként húzódó 8215-ös út köt össze; ténylegesen a két út kapcsolatát egy felüljárón áthaladó, öt számjegyű út biztosítja.
A hazai vasútvonalak közül a Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal érinti, melynek korábban két megállási pontja is volt a határai között: a fővároshoz közelebb Hajmáskér-Újtelep megállóhely, a lakott terület délkeleti végében, valamint Hajmáskér vasútállomás a belterület délnyugati szélén. Az állomás közvetlenül a településen végighúzódó 8214-es út (Kossuth Lajos utca) mellett létesült, míg a (ma már nem üzemelő) megállóhely közúti elérését csak egy önkormányzati út (az itt Tábori utca nevet viselő főutcából délnek kiágazó Diófa utca) biztosította.
A község határának jelentős részén (főleg északon) hepehupás, lepusztult dolomittérszín terül el, amely nem alkalmas mezőgazdasági hasznosításra.
Története
[szerkesztés]Hajmáskér történelme nagyon régi időkre nyúlik vissza. Területén a középkor óta magyar népcsoportok laknak; első ismert okleveles említése 1343-ból származik, amikor Keer formában jegyezték fel a nevét. 1424-ből Hadmasker, 1702-ből Haymaskér formában ismert a település neve. A falunév előtagja a hagyma szó nyelvjárási alakját, utótagja pedig a Kér törzsnevet őrzi, ez egyben arra is utal, hogy kora középkori lakói ezen honfoglaló törzshöz tartoztak.
Lélekszáma a 18. század egyik összeírása szerint 379 volt, 1857-ben viszont már kereken ezer fős lakosságát jegyezték fel, 1869-ben 929 volt a lakosságszám. Nagyobb mérvű gyarapodásnak a 20. század elején, a monarchia katonai kiképző tüzérségi főiskolájának megszervezése nyomán indult a település, amikor is Ferenc József elrendelte, hogy Hajmáskéren önellátó katonai tábort hozzanak létre. 1930-ban 2200, 1941-ben 4711 fő lakta a falut, illetve a laktanyaegyüttes közelébe épített lakótelepet. A községben 1945-ig hadiüzem is működött, 8-900 fős átlagos dolgozói létszámmal.
A falu központjában szürke, kastélyra hasonlító épület található, ez volt az 1907-1910 között megvalósított katonai tüzérségi és lőiskola főépülete. Sok különböző funkciójú épület sorakozott itt azokban az évtizedekben, amikor az itteni katonai tábor a fénykorát élte: szerepelt ezek között léghajógarázs, lovarda és vágóhíd is. Önellátó táborként külön pénzneme is volt, ezek mind papírpénzek voltak: 10, 20, 50 filléresek és 1, 2, 5, 10 koronás bankjegyek. Miután a második világháború végén kiszorították a térségből a német hadsereget, a hajmáskéri bázist a szovjet hadsereg vonta hatáskörébe, és birtokolta egészen 1990. november 15-ig. (A magyarországi kivonuláskor az első szovjet katonai szerelvény Hajmáskérről indult).[3]
Hajmáskér lakossága 1989 és 1999 között megduplázódott, lélekszáma a 2006. decemberi állapot szerint 3108 fő volt. A korábbihoz képesti kiugró népességnövekedés fő oka a szovjet laktanya felszámolása után az ahhoz tartozó tiszti lakások jobbára áron aluli értékesítése volt, ami az ország különböző részeiből sok fiatal párt és családot vonzott a településre. (A mai Jókai Mór lakótelep otthonainak jelentős részét az érintettek az állam által biztosított lakáscélú támogatás igénybevételével vásárolhatták meg.) A lélekszám hirtelen emelkedése számos gondot is okozott az önkormányzatnak, mert az infrastruktúra fejlesztésével képtelenek voltak követni a lakossági igényeket. Kihívást jelent még a település számára a hatalmas katonai bázis racionális hasznosítása is.[4][5]
A település határában kialakított hatalmas katonai lőtér Magyarország legnagyobb ilyen létesítménye, amely ma is működik. A honvédség alkalmanként változatlanul használja.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Kovács Gyula (MDF)[6]
- 1994–1998: Hornyák Ferenc (független)[7]
- 1998–2002: Ifj. Köbli Miklós (független)[8]
- 2002–2004: Köbli Miklós (független)[9]
- 2004–2006: Köbli Miklós (független)[10]
- 2006–2010: Köbli Miklós (független)[11]
- 2010–2014: Köbli Miklós (független)[12]
- 2014–2019: Köbli Miklós (független)[13]
- 2019–2024: Köbli Miklós (független)[14]
- 2024– : Köbli Miklós (független)[1]
A településen az 1998. október 18-án megtartott önkormányzati választás érdekessége volt, hogy az országos átlagot jóval meghaladó számú, összesen 8 polgármesterjelölt indult. Ilyen nagy számú jelöltre az egész országban csak tíz település lakói szavazhattak, ennél több (9, 10 vagy 12) aspiránsra pedig csak öt másik településen volt példa.[8]
2004. december 12-én időközi polgármester-választást kellett tartani Hajmáskéren, mert az előző faluvezetőnek – még tisztázást igénylő okból – megszűnt a polgármesteri tisztsége.[15] Ő ennek ellenére elindult a választáson, és meglehetősen nagy arányban (három jelölt közül 82,27 %-os eredménnyel) meg is nyerte azt.[10]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 2865 | 2851 | 2854 | 2837 | 2902 | 2976 | 2925 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,6%-a magyarnak, 1,1% németnek, 2,4% cigánynak, 0,2% szerbnek, 0,2% ukránnak mondta magát (12,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 38,8%, református 9,8%, evangélikus 1,9%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 20,2% (28,1% nem nyilatkozott).[16]
2022-ben a lakosság 81%-a vallotta magát magyarnak, 0,9% cigánynak, 0,8% németnek, 0,4% ukránnak, 0,4% románnak, 0,1-0,1% szerbnek, görögnek és szlováknak, 2,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (18,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 22% volt római katolikus, 7,4% református, 1,2% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,2% ortodox, 1% egyéb keresztény, 0,3% egyéb katolikus, 18,3% felekezeten kívüli (49,2% nem válaszolt).[17]
Nevezetességei
[szerkesztés]- A katonai lőtér 1901-től napjainkig.
- A hajmáskéri cs. és kir. tüzérségi lövőiskola (1910-1918).
- A hajmáskéri internálótábor (volt hadifogolytábor) 1919-1920.
Képgaléria
[szerkesztés]-
Az egykori E1 parancsnoksági épület -
Légifelvétel az egykori E3 kapubejárati épületről (2003) -
Légifelvétel az egykori E1 parancsnoksági épületről (2003) -
Az egykori E6 legénységi lakóépület, ma Gábor Áron Általános Iskola (2016) -
Kulturális kiállítóhellyé átalakított egykori E3 tiszti lakóépület, maradványépület -
Az egykori E37 lovarda épület bejárata (2016) -
Az egykori E25 tiszti lakóépület -
Az egykori tüzérlaktanya főépületének a bejárata -
Az egykori E1 parancsnoksági épület 44 méter magas víztornya -
Víztornyok -
Kilátás a víztoronyról -
Hajmáskér katolikus temploma a hősi emlékművel -
A hajmáskéri római katolikus templom kelet felől nézve -
Hajmáskér temetője az utca felé néző sírfeliratokkal -
Hajmáskér temetői keresztje és ravatalozója -
Hajmáskér, kilátás
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Hajmáskér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 4.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Rajkort Miklós - Bye-bye Szása! / A szovjetek kivonulása Magyarországról (444.hu, 2017.06.29.)
- ↑ A település története. Hajmáskér.hu, 2008. október 1. (Hozzáférés: 2016. július 23.)
- ↑ Apránként dől romba a Monarchia büszkesége (Index.hu, 2019.08.03.)
- ↑ Hajmáskér települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Hajmáskér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 18.)
- ↑ a b Hajmáskér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 4.)
- ↑ Hajmáskér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 4.)
- ↑ a b Hajmáskér települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2004. december 12. (Hozzáférés: 2020. május 28.)
- ↑ Hajmáskér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 4.)
- ↑ Hajmáskér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. május 4.)
- ↑ Hajmáskér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
- ↑ Hajmáskér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. augusztus 2.)
- ↑ Időközi önkormányzati választások 2004-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2004 (Hozzáférés: 2020. május 28.)
- ↑ Hajmáskér Helységnévtár
- ↑ Hajmáskér Helységnévtár
