Nyárád (település)
| Nyárád | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Veszprém | ||
| Járás | Pápai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Pajak Károly (Fidesz-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 8512 | ||
| Körzethívószám | 89 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 867 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 47,15 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 19,79 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 17′ 04″, k. h. 17° 21′ 44″47.284481°N 17.362139°EKoordináták: é. sz. 47° 17′ 04″, k. h. 17° 21′ 44″47.284481°N 17.362139°E | |||
 Nyárád
Pozíció Veszprém vármegye térképén
| |||
| Nyárád weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nyárád témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Nyárád község Veszprém vármegyében, a Pápai járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Pápa délnyugati vonzáskörzetében fekszik, a várostól mintegy 10 kilométerre. Északkeleti külterületi határrészei érintkeznek a város [illetve az ahhoz tartozó Borsosgyőr] határszélével. A további szomszédos települések: kelet felől Pápadereske, kelet-délkelet felől Dáka, délnyugat felől Dabrony, nyugat felől Nemesszalók, északnyugat felől pedig Mihályháza.
Megközelítése
[szerkesztés]A településen áthalad, annak főutcájaként, nagyjából északkelet-délnyugati irányban a 834-es főút, ezen érhető el Pápa és Celldömölk térsége felől is. Közigazgatási területét egy rövid szakaszon érinti még a 8405-ös út, határszéleit pedig a 84 111-es és a 84 112-es számú mellékutak is.
Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség a Győr–Celldömölk-vasútvonal Mezőlak vasútállomása, a központjától mintegy 7 kilométerre északra.
Története
[szerkesztés]A településről az első írásos emlékek 1153-ról maradtak ránk, mikor Adalbert, II. Géza király követe feleségére hagyta nyárádi birtokát. Nyárád 1347-ben Csenig Péter birtokába került a pannonhalmi főapátságtól, s 1650-től pedig az Esterházy család birtoka.[3]
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Bereczki Gábor (MDF)[4]
- 1994–1998: Bereczky Gábor (független)[5]
- 1998–2002: Bereczki Gábor (független)[6]
- 2002–2006: Novák Imre Csaba (független)[7]
- 2006–2010: Novák Imre Csaba (független)[8]
- 2010–2014: Pajak Károly László (független)[9]
- 2014–2019: Pajak Károly László (független)[10]
- 2019–2024: Pajak Károly (Fidesz-KDNP)[11]
- 2024– : Pajak Károly (Fidesz-KDNP)[1]
Demográfiai adatok
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 951 | 941 | 926 | 814 | 858 | 872 | 867 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
358 lakás van a községben, km²-enként átlagosan 18,08.
Népcsoportok
[szerkesztés]A 2001-es népszámlálási adatok szerint a település lakóinak 99,2%-a magyar és 0,8%-a cigány származásúnak vallotta magát.[12]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,9%-a magyarnak, 4% cigánynak, 0,8% németnek mondta magát (11,3% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
2022-ben a lakosság 93,4%-a vallotta magát magyarnak, 1,7% németnek, 0,9% cigánynak, 0,2% szerbnek, 2,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
Vallási kötődés
[szerkesztés]A 2001-es népszámlálási adatok szerint a település lakosai 55,9%-a római katolikusnak, 36,1%-a reformátusnak, 4,4%-a evangélikusnak, 2,4%-a nem jelölt meg egyházat/felekezetet és 1,0%-a nem válaszolt vallotta magát.[12]
A vallási megoszlás 2011-ben a következő volt: római katolikus 46%, református 28,4%, evangélikus 4%, felekezeten kívüli 3,5% (16,1% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben vallása szerint 39,2% volt római katolikus, 23,8% református, 5,1% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 0,2% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 9,2% felekezeten kívüli (24,4% nem válaszolt).[14]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Római katolikus templom - A település első temploma 1387-ben épült, amit a törökök leromboltak. 1758-ban ide építette barokk stílusban Fellner Jakab a mai katolikus templomot. A templomtoronyt pedig Pauly Mihály tervei alapján épült meg 1790-ben.
A templom tornya 32 méter magas, 500 kilogramm tömegű harangját Szlezák Rafael öntötte 1957-ben Budapesten.[3]
Képek
[szerkesztés]
Itt születtek, itt éltek
[szerkesztés]- Nyulasi József (Nyárád, 1946. március 1. –) népi fafaragó művész itt született a településen.
Sport
[szerkesztés]Nyárád labdarúgócsapatát 1960. május 20-án alapították. A megyei negyedosztályban játszanak.[15]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Nyárád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 15.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ a b Ágoston István: Nyárád, római katolikus templom (magyar nyelven) (html). MR1-Kossuth Rádió, 2011. április 8. [2011. április 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 21.)
- ↑ Nyárád települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Nyárád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
- ↑ Nyárád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 1.)
- ↑ Nyárád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 1.)
- ↑ Nyárád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 1.)
- ↑ Nyárád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
- ↑ Nyárád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
- ↑ Nyárád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 6.)
- ↑ a b A Magyar Köztársaság Helységnévtára (magyar nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2001. február 1. (Hozzáférés: 2011. július 11.)[halott link]
- ↑ Nyárád Helységnévtár
- ↑ Nyárád Helységnévtár
- ↑ Nyárád SE (magyar nyelven). Nyárád község honlapja. (Hozzáférés: 2011. július 26.)[halott link]
