1790
| 1790 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1790 |
| Ab urbe condita | 2543 |
| Bahái naptár | -54 – -53 |
| Berber naptár | 2740 |
| Bizánci naptár | 7298 – 7299 |
| Buddhista naptár | 2334 |
| Burmai naptár | 1152 |
| Dzsucse-naptár | N/A |
| Etióp naptár | 1782 – 1783 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 1845 – 1846 |
| Shaka Samvat | 1712 – 1713 |
| Holocén naptár | 11790 |
| Iráni naptár | 1168 – 1169 |
| Japán naptár | 2450 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 4486–4487 |
| Kopt naptár | 1506 – 1507 |
| Koreai naptár | 4123 |
| Muszlim naptár | 1204 – 1205 |
| Szeleukida naptár | 2101–2102 |
| Örmény naptár | 1239 ԹՎ ՌՄԼԹ |
| Thai szoláris naptár | 2333 |
| Zsidó naptár | 5550 – 5551 |
Évszázadok: 17. század – 18. század – 19. század
Évtizedek: 1740-es évek – 1750-es évek – 1760-as évek – 1770-es évek – 1780-as évek – 1790-es évek – 1800-as évek – 1810-es évek – 1820-as évek – 1830-as évek – 1840-es évek
Évek: 1785 – 1786 – 1787 – 1788 – 1789 – 1790 – 1791 – 1792 – 1793 – 1794 – 1795
Események
[szerkesztés]Határozott dátumú események
[szerkesztés]- január 11. – Osztrák-Németalföldön megalakul az Egyesült Belga Államok.[1]
- január 26. – II. József halálos ágyán visszavonja legtöbb rendeletét.[2]
- február 21. – Hatalmas ünnepséget rendeznek Budán a Szent Korona fogadására.[3]
- március 8. – Az alkotmányozó nemzetgyűlés Franciaország szerves részévé nyilvánítja a gyarmatokat, és közreműködési jogot biztosít a számukra a rájuk vonatkozó törvényalkotásban.[4]
- április 13. – Az alkotmányozó nemzetgyűlés harmadszor is elveti azt a javaslatot, hogy katolikus vallást Franciaország államvallásának nyilvánítsák.[5]
- július 5. – Festetics György, Laczkovics János, Árki Pál és Vincze János, a Graeven huszárezred más magyar tisztjei az országgyűléshez folyamodványt nyújtanak be, melyben kérik, hogy a magyar ezredekben magyar főtisztek szolgáljanak és ezek az ezredek Magyarországon állomásozzanak.[6]
- július 12. – Párizsban az alkotmányozó nemzetgyűlés megszavazza a papság polgári alkotmányát.[7]
- július 22. – XVI. Lajos elfogadja az egyházügyi reformokat.[8]
- július 27. – Reichenbachban II. Lipót magyar király és II. Frigyes Vilmos porosz király megegyeznek, Poroszország nem támadja meg a Habsburg Birodalmat, Lipót pedig lemond a török háborúban elfoglalt területekről, Belgrádról is.[9]
- szeptember 4. – Jacques Necker, XVI. Lajos pénzügyminisztere lemond tisztségéről.[10]
- október 25. – A budai Várszínházban Kelemen László színtársulata bemutatja első előadását, Simai Kristóf Igazházi című darabját.[11]
- november 4. – A Szymanowski család telket adományoz Varsónak, ahol hamarosan felszentelik a történelmi Powązki temetőt.
- november 12. – Az országgyűlés nádorrá választja Sándor Lipót főherceget.[6]
- november 15. – II. Lipót német-római császárt Pozsonyban magyar királlyá koronázzák.[6]
- november 27. – A francia alkotmányozó nemzetgyűlés rendelete alapján minden közhivatalnoknak - így a papoknak is - esküt kell tenni az alkotmányra.[5]
- december 15. – A francia alkotmányozó nemzetgyűlés eltörli a megvásárolható és örökölhető kormányhivatalokat.
- december 22. – Szuvorov tábornok csapatai egy hónapos ostrom után elfoglalják Izmajilt.[12]
Az év témái
[szerkesztés]- március 20. – Kis János társaival megalakítja a Soproni Magyar Társaságot az evangélikus líceumban.
- április 3. – Ifjabb Martin Hochmeister erdélyi szász nyomdász megalapítja az első erdélyi magyar lapot, az Erdélyi Magyar Hírvivőt.[13]
Születések
[szerkesztés]- január 26. – Alekszandr Nyikolajevics Lüders, orosz tábornok († 1874)
- február 3. – Gideon Mantell, angol szülészorvos, geológus és őslénykutató († 1852)
- március 28. – Cservényi Alajos, piarista rendi tanár, költő († 1853)
- május 23. – Jules Dumont d’Urville, francia tengerész, felfedező († 1842)
- június 13. – José Antonio Páez, venezuelai katonatiszt, politikus († 1873)
- augusztus 8. – Kölcsey Ferenc, magyar költő († 1838)
- október 21. – Alphonse de Lamartine, francia romantikus költő, regény- és drámaíró, politikus, szónok († 1869)
- október 24. – Teleki József, magyar történetíró, Erdély kormányzója († 1855)
- november 4. – Árvay Gergely, premontrei szerzetes, kanonok († 1872)
- november 17. – August Ferdinand Möbius, német matematikus, csillagász († 1868)
- november 21. – Beregszászi Nagy Pál, magyar mérnök, építészeti felügyelő és rajztanár († 1865)
- december 2. – Kállay Ferenc, művelődés- és nyelvtörténész, jogász, az MTA tagja († 1861)
- december 23. – Jean-François Champollion francia klasszika-filológus, orientalista, az ókori egyiptomi hieroglif írás megfejtője († 1832)
Halálozások
[szerkesztés]- február 19. - Jean-Baptiste Krumpholz, cseh hárfás és zeneszerző (* 1742)
- február 20. – II. József, német-római császár, a felvilágosult abszolutizmus szellemében uralkodó magyar és cseh király[2] (* 1741)
- március 12. – Hadik András, tábornok, politikus (* 1710)
- április 17. – Benjamin Franklin, amerikai politikus, természettudós (* 1706)
- június 21. – Johann Georg Hamann, német filozófus és író (* 1716)
- július 14. – Ernst Gideon von Laudon, osztrák császári tábornagy (Feldmarschall), a 18. század egyik legsikeresebb hadvezére (* 1716)
- július 17. – Adam Smith, skót közgazdász (* 1723)
- szeptember 28. – Esterházy (Fényes) Miklós, magyar főrend, császári-királyi tábornok, a fertődi kastély építtetője (* 1714)
- október 4. – Jan Dekert lengyel kereskedő, nagypolgári politikus, Varsó polgármestere (* 1738)
- október 11. – Marmaduke Tunstall, angol ornitológus, múzeumalapító, a Royal Society tagja (* 1743)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Liste chronologique des édits et ordonnances des Pays-Bas autrichiens de 1751 a 1794. Bruxelles: Em. Devroye. 1853. 174. o.
- ↑ a b Kronológia. In Magyarország története. Főszerk. Romsics Ignác. Budapest: Akadémiai. 2010. 989. o. ISBN 978 963 05 8543 9
- ↑ Soós István: A Szent Korona diadalmenete Bécstől Budáig, 1790. Rubicon, XXIX. évf. 7–8. sz. (2018. július 8.) 97. o.
- ↑ Philippe-Joseph-Benjamin Buchez: Histoire de l'Assemblée Constituante. (hely nélkül): J. Hetzel. 1846. 92. o.
- ↑ a b Jean Sentou: Révolution et Contre-Révolution dans la France du Midi: 1789-1799. Touluse: Presses Universitaires du Mirail. 1991. 17. o. ISBN 2 85816 094 5
- ↑ a b c A magyar nemzet története. Szerk. Szilágyi Sándor. Budapest: Arcanum. 2002. ISBN 963 9374 26 1
- ↑ Kronológia. In Franciaország történelme II. Szerk. Georges Duby. Budapest: Osiris. 2007. 733. o. ISBN 9789633897577
- ↑ Albert Mathiez: Les grandes journées de la Constituante: en gros caractères. Frankfurt: Outlook. 2024. 130. o. ISBN 978 3 38733 366 4
- ↑ Heckenast Gusztáv: Habsburg védernyő alatt. Magyarország és a Habsburg Birodalom a 18. században. Rubicon, XXXI. évf. 343–344. sz. (2020) 73. o. ISSN 0865-6347
- ↑ Adolphe Thiers: Histoire de la révolution française. Tome premier Paris: Furne, Jouvet et Cie. 1880. 247. o.
- ↑ Riedl Frigyes: A magyar dráma története. Budapest: Egyetemi Ny. [1939–1940]. 146. o. = Magyar Irodalmi Ritkaságok, 43-44.
- ↑ Balkán-kronológia I. : Birodalmak szorításában (1700-1878). Szerk. Demeter Gábor. Budapest: Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet; Szófia: Institut za Istoricheski Izsledvaniya, BAN. 2020. 40. o. = Publications of the Bulgarian–Hungarian History Commission, 6. ISBN 978-963-416-234-6
- ↑ Dezsényi Béla: Az Erdélyi Magyar Hírvivő százötven esztendeje. Magyar Könyvszemle, LXIV. évf. 3. sz. (1940) 274–278. o.
A Wikimédia Commons tartalmaz 1790 témájú médiaállományokat.