Royal Society

Royal Society
A Royal Society egyik telephelye Londonban
Alapítva	1660. november
Székhely	London
Tagság	1700 (2020. május)
Vezető	Adrian Smith
Dolgozók száma	200 219 212 190 167
Elhelyezkedése
Royal Society Pozíció London térképén
é. sz. 51° 30′ 22″, ny. h. 0° 07′ 56″51.506111111111, -0.13222222222222
A Royal Society weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Royal Society témájú médiaállományokat.

A Royal Society, teljes nevén The Royal Society of London for Improving Natural Knowledge – magyarul leggyakrabban Királyi Természettudományos Társaságnak nevezik – a legrégibb angliai tudományos társulat. 1660-ban alapították, 1662-ben megkapta II. Károly királyi kiváltságlevelét. Mint a tudományos gondolkodás és fejlődés előmozdítója, rövid idő alatt világhírre tett szert. A politikai és vallási kérdések megvitatásától szigorúan elzárkózó Royal Societybe csak az nyerhetett felvételt, aki kiemelkedő eredményeket ért el a tudományos életben.

Legkorábbi tagjai között találjuk Samuel Pepys naplóírót, Sir Christopher Wren építészt, valamint a természettudós Robert Boyle-t, Robert Hooke-ot és Sir Isaac Newtont. A társaság segítette Newton fő művének, a gravitáció törvényeit leíró Principiának a megjelenését is 1687-ben. A Royal Society 1665-ben indított folyóirata, a Philosophical Transactions tudományos dolgozatok közlését tűzte ki céljául, s a maga nemében az első ilyen kiadvány volt a nyugati világban.

Elnöke 2010 óta Paul Nurse, Nobel-díjas brit biokémikus.

Híres tagok

• Henry Bessemer
• Johann Elert Bode
• Niels Bohr
• Robert Boyle
• Anders Celsius
• Albert Einstein
• Benjamin Franklin
• Otto Hahn
• Stephen Hawking
• Sir Isaac Newton
• Kármán Tódor
• Gábor Dénes
• Alan Turing

Kiosztott elismerések

Díjak

• Armourers & Brasiers’ Díj
• Kohn Díj
• Michael Faraday Díj
• Mullard Díj
• Royal Society Pfizer Díj
• Rosalind Franklin Díj
• Microsoft Európai Tudós Díj (2006-tól)

Érmek

• Buchanan-érem (orvostudományban elért eredményekért)
• Copley-érem (a tudomány bármely területén elért eredményért)
• Darwin-érem (a biológia azon területén történt kutatásokért, amelyen Charles Darwin is dolgozott)
• Davy-érem (kémia bármely ágában elért eredményekért)
• Gábor-érem (biológiai kutatásokért, különösen a genetikai és molekuláris biológia területén)
• Hughes-érem (eredeti felfedezésért a fizikai tudomány, ezen belül pedig az elektromosság és a mágnesség területén)
• Leverhulme-érem (alkalmazott kémia terén elért eredményekért)
• Royal-érem (két fontos előrelépésért a természettudományok területén)
• Rumford-érem (a hő és a fény kutatásáért)
• Sylvester-érem (matematikai kutatásokért)

Kapcsolódó szócikk

• A Royal Society elnökeinek listája

További információk

• A Royal Society honlapja (angolul)
• Információk a Royal Society díjazott előadásairól (angolul)