1853
| 1853 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1853 |
| Ab urbe condita | 2606 |
| Bahái naptár | 9 – 10 |
| Berber naptár | 2803 |
| Bizánci naptár | 7361 – 7362 |
| Buddhista naptár | 2397 |
| Burmai naptár | 1215 |
| Dzsucse-naptár | N/A |
| Etióp naptár | 1845 – 1846 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 1908 – 1909 |
| Shaka Samvat | 1775 – 1776 |
| Holocén naptár | 11853 |
| Iráni naptár | 1231 – 1232 |
| Japán naptár | 2513 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 4549–4550 |
| Kopt naptár | 1569 – 1570 |
| Koreai naptár | 4186 |
| Muszlim naptár | 1269 – 1270 |
| Szeleukida naptár | 2164–2165 |
| Örmény naptár | 1302 ԹՎ ՌՅԲ |
| Thai szoláris naptár | 2396 |
| Zsidó naptár | 5613 – 5614 |
Évszázadok: 18. század – 19. század – 20. század
Évtizedek: 1800-as évek – 1810-es évek – 1820-as évek – 1830-as évek – 1840-es évek – 1850-es évek – 1860-as évek – 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek
Évek: 1848 – 1849 – 1850 – 1851 – 1852 – 1853 – 1854 – 1855 – 1856 – 1857 – 1858
Események
[szerkesztés]Határozott dátumú események
[szerkesztés]- február 10. – Elkezdik építeni a budai Várhegy alatti alagutat, melynek ötletadója Széchenyi István volt.[1]
- február 18. – Libényi János merénylete I. Ferenc József ellen.[2]
- szeptember 8. – megtalálják az elrejtett Szent Korona vasládáját.[3]
- augusztus 22. – Brüsszelben házasságot köt II. Lipót belga király és Habsburg–Lotaringiai Mária Henrietta főhercegnő.[4]
- november 3. – William Walker megalapítja az Alsó-Kaliforniai Köztársaságot.
Határozatlan dátumú események
[szerkesztés]- július – A Mihail Gorcsakov vezette orosz megszálló erők bevonulnak a török fennhatóság alatt álló Moldvai Fejedelemségbe.[5]
- az év folyamán –
- Erkel Ferenc megalapítja a Filharmóniai Társaságot.
- Hild József tervei alapján elkészül a Főszékesegyházi Könyvtár épülete Esztergomban
- Angliában törvényben írják elő a három hónaposnál fiatalabb csecsemők kötelező beoltását. (A későbbiekben az ezt megtagadóknak pénz-, illetve börtönbüntetést helyeztek kilátásba.)[6]
Az év témái
[szerkesztés]Születések
[szerkesztés]- január 1. – Koessler János, zeneszerző, zenepedagógus († 1926)
- január 28. – José Martí kubai író, költő, szabadságharcos († 1895)
- február 1. – Bacher Simon magyar zsidó költő, író († 1891)
- március 14. – Ferdinand Hodler, svájci festő († 1918)
- március 30. – Vincent van Gogh, holland festő († 1890)
- július 5. – Csontváry Kosztka Tivadar, festőművész († 1919)
- szeptember 19. – Florentino Ameghino, argentin őslénykutató, antropológus, zoológus és természettörténész († 1911)
- október 7. – Károlyi Árpád történész, levéltáros, az MTA tagja († 1940)
- október 24. – Ballagi Aladár, történész († 1928)
- november 4. – Vargha Gyula, magyar költő, műfordító, statisztikus, az MTA tagja († 1929)
- november 9. – Pulszky Károly, magyar művészettörténész, műgyűjtő († 1899)
- november 20. – Oskar Potiorek, osztrák tábornok, Bosznia-Hercegovina katonai elöljárója († 1933)
- november 27. – Báthory Romancsik Mihály, magyar színházi titkár († 1888)
Halálozások
[szerkesztés]- január 8. – Bertalanits Mihály, szlovén költő (* 1786)
- február 1. – Dudok Pál, ügyvéd, költő, író (* 1811)
- március 3. – Noszlopy Gáspár, honvéd őrnagy, kormánybiztos, az 1848–49-es szabadságharcot követő függetlenségi szervezkedések egyik vezetője és vértanúja (* 1820)
- március 3. – Jubál Károly, az 1848–49-es szabadságharcot követő függetlenségi szervezkedések egyik vezetője és vértanúja (* 1817)
- március 3. – Sárközy Soma ügyvéd, 1848–49-es vértanú (* 1821)
- március 14. – Julius Jacob von Haynau, osztrák hadvezér, nevéhez fűződik az 1848-49-es forradalmat és szabadságharcot követő ellenforradalmi terror (* 1786)
- március 25. – Kiss Bálint, református lelkész, történész, pedagógus, az MTA tagja (* 1772)
- április 28. – Johann Ludwig Tieck, német költő, író, kiadó, műfordító, a romantika képviselője (* 1773)
- augusztus 7. – Ludwig von Welden, császári és királyi táborszernagy (* 1780)
- szeptember 2. – Gasparich Márk Kilit, tábori lelkész, 1848–49-es szabadságharcot követő függetlenségi szervezkedések résztvevője és vértanúja (* 1810)
- szeptember 13. – Elenyák György, piarista rendi pap, tanár, költő (* 1784)
- október 10. – Pierre François Léonard Fontaine, francia klasszicista építész és szobrász (* 1762)
- október 18. – Johann Fischer von Waldheim, német anatómus, entomológus és paleontológus (* 1771)
- november 5. – Garay János, magyar költő, szerkesztő, az MTA tagja (* 1812)
- november 12. – Albach József, ferences rendi egyházi író (* 1795)
- november 22. – Cservényi Alajos, piarista rendi magyar tanár, költő (* 1790)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A budai várhegyi alagút. A Bánya, VII. évf. 11. sz. (1914. március 15.) 4. o.
- ↑ Csapody Tamás: Passzív rezisztencia szekunder formái Magyarországon 1848 és 1865 között. Politikatudományi Szemle, XIV. évf. 1. sz. (2005) 189. o.
- ↑ Deák Ágnes: Karger õrnagy isteni sugallata. Gabriel Jasmagy memoranduma a magyar koronázási jelvények felkutatásáról (1866)}. Századok, CL. évf. 3. sz. (2016) 699. o.
- ↑ Mária Henrietta belga királyné 1836–1902. Vasárnapi Ujság, XLIX. évf. 39. sz. (1902. szeptember 28.) 634. o.
- ↑ Britannica Hungarica nagylexikon 10. (géppuska–gyógynövény). Főszerk. Nádori Attila. [Budapest]: Kossuth. 2013. 174. o. ISBN 978-963-09-6804-1
- ↑ Illényi Balázs: Nem könnyen adják be. HVG, XLII. évf. 34. sz. (2020) 42. o. ISSN 1217-9647
A Wikimédia Commons tartalmaz 1853 témájú médiaállományokat.